Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Többnapos gyalogtúra Szakasz

Boldogkőváralja - Nagy-nyugodó (OKT-26.)

Többnapos gyalogtúra • Észak-Magyarország
Ennek a tartalomnak a szerzője:
Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Istvánkúti turistaház
    / Istvánkúti turistaház
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Boldogkői vár
    / Boldogkői vár
    Fénykép: Gabriella Szlatki, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Boldogkőváralja - Nagy-nyugodó (OKT-26.)
200 400 600 800 1000 m km 10 20 30 40 50 Boldogkői vár
Időjárás

A Zemplénbe lépve hazánk legkevesebbek által látogatott, s egyben leginkább kárpáti jellegű hegységébe teszünk túrát. Kőgörgeteges patakvölgyeket, komor sziklatornyokat, magasan ülő várromokat és kiterjedt hegységi panorámákat látogatunk végig a Kéktúra e maradandó szakaszán.

nyitva
közepes
54,6 km
16:30 óra
1675 m
1475 m

Az Eperjes-Tokaji-hegyvidék mélyen benyúlik a Felvidék és Szlovákia testébe. A hosszú, hozzávetőlegesen észak-déli futású vulkanikus hegylánc szlovák oldalon tetőzik (Šimonka, 1092 m), és alapvetően két részre osztható. A Milic-csoporttól kezdődően észak felé jobbára keskeny vonulatot alkotnak az egymástól szűk völgyekkel és alacsony nyergekkel elválasztott, szigetszerűen kiemelkedő vulkánroncsok. A hazai oldalon Zempléni-hegységként emlegetett déli rész jóval kiterjedtebb, nagyobb tömegű hegyvidék.

A Zemplén több tulajdonsága miatt is kilóg a hazai hegységek sorából: bár legmagasabb pontjai a 900 métert sem érik el, a sűrűn sorakozó, a középső részen jellemzően 500-700 méter közötti csúcsok igazi zárt vadont, élénk domborzatú középhegységet alkotnak. A fő tömegében andezit és riolit, valamint egyéb vulkáni kőzetek felépítette hegyvidék a Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozik, és mint ilyen, a hegykoszorút felgyűrő tektonikus mozgások nyomán megindult tűzhányó-tevékenység eredménye. A Zemplén déli részén törések mentén lezökkent medencék rejtenek apró, napjainkban az idegenforgalom által egyre inkább felkapott falvakat.

A sok különálló kis kitörési központ apró vulkanikus hegyeket emelt egymás mellé, és bár az eredeti formák már lepusztultak, ma is jellemzőek a vidékre a tájegység legnagyobb városának is nevet adó „sátoros", azaz szabályos háromszög alakú magaslatok. A Zemplént alaposan felszabdalták a peremek felé siető vízfolyások. A vulkáni kőzetekben a víz nem vagy alig tud csak elnyelődni, ezért igen sűrű, mélyen bevágódott völgyhálózat jellemzi a térséget. Ha kiállunk egy kilátópontra, a hazai viszonyokhoz képest szokatlan formavilág tárul a szemünk elé: meredek lejtők keretezte, viszonylag élesen kiemelkedő csúcsok, összességében tagolt és kiterjedt középhegységi terep.

A Zemplén vadregényes formakincsének izgalmas foltjai az erdőben sötétlő olykor irdatlan méretű sziklafalak. Ezeket a legutolsó jégkorszakban a hegység területén uralkodó jégkörnyéki éghajlat faragta ilyenné: a lemezes szerkezetű andezit repedéseibe beszivárgó, majd ott jéggé fagyó víz térfogatnövekedése által felaprózta, részben lebontotta a sziklákat, így létrehozva a kéményszerű formákat. Sokuk tetejéről nagyszerű a panoráma (pl. a Kéktúrához közeli Nagy Péter-mennykőről és a Sólyom-bércről, de közéjük tartozik a kilátás nélküli Pengő-kő is).

A Zemplén varázsáért a hűs, csapadékos klíma, a hatalmas erdőtakaró, a zárt és tagolt, sziklaformációkban gazdag hegyvidéki terep mellett az elhagyatottság felelős. Összességében nincs az országban még egy hegység, ahol ennyire érezhető lenne a Kárpátok magasabb vonulatainak közelsége, rokonsága. Ennek ellenére még napjainkban is kevesen keresik fel ezt a félreeső, turisztikai infrastruktúrájában egyelőre elhanyagolt tájat, melynek tömegközlekedési feltártsága is elmarad többi hegyvidékünkétől.

A Kéktúra 26. szakaszát bebarangolva néhol az az érzésünk támadhat, mintha már a Felvidék valamelyik hegységében járnánk. Két fantasztikus várromot keresünk fel (Boldogkő és Regéc vára), végigmegyünk az Arka-patak vadregényes völgyén, ellátogatunk néhány hegyvidéki miliőjű, aprócska faluba. Végül bevesszük magunkat a Zemplén központi, magas részének vadregényes rengetébe, ellátogatunk a Nagy Péter-mennykő és a Sólyom-bérc sziklakilátójához, keresztezzük a jégkorszakból itt ragadt Istvánkúti-nyírjes lappföldi hangulatú erdőjét, végül a Zsidó-rét kaszálóján keresztül a hegység keleti pereme felé indulunk. Sátoraljaújhely magaslatai közt a Zemplén turisztikailag egyre jobban kiaknázott részén fejezzük be a túrát.

A szerző tippje

  • Ne felejtsünk el időt tervezni a várakra: Boldogkő és Regéc várára!
  • Ha szeretjük az igazán nomád körülményeket, megszállhatunk a Zemplén mélyén, az Istvánkúti vadászházban.
  • Tegyünk rövid (kb. 2x10 perces) kitérőt a hegyvidék egyik legszebb kilátóhelyére, a Nagy Péter-mennykőre!
  • A Mlaka-rétről fantasztikus panorámapontra kapaszkodhatunk kb. 10 perc alatt, ha felkeressük a Solyóm-bérc szikláját.
  • Sátoraljaújhely hegyei, a Sátoros-hegyek alaposan kiépültek: találunk itt kilátót, bobpályát, libegőt, zipline-pályát és kalandparkot is a számtalan geológiai érdekesség mellett.

Ajánlott köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén

  • Regéc (OKTPH_136_1, OKTPH_136_2, OKTPH_136_3): Regéc községháza buszmegálló
  • Istvánkúti vadászháztól 4,4 km-re (OKTPH_137): Háromhuta (Középhuta), templom buszmegálló
  • Makkoshotyka (OKTPH_139_1, OKTP_139_2): Makkoshotyka, községháza buszmegálló
outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
Frissítés: 2018-09-12

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Magasság
712 m
140 m
Legmagasabb pont
Dorgó-tető (712 m)
Legalacsonyabb pont
Makkoshotyka (140 m)
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Regéc után Makkoshotykáig a településektől távol haladunk, ennek megfelelően csomagoljunk ételt-italt!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Kezdőpont

Boldogkőváralja, vasútállomás (162 m)
Koordináták:
Geographic
48.345479 N 21.208664 E
UTM
34U 515461 5354721

Végpont

Nagy-nyugodó nyerge (vagy a közeli Sátoraljaújhely)

Útleírás

Itiner

A túra folyamán végig a K jelzést kell követnünk.

  • A vasútállomásról begyalogolunk Boldogkőváraljára.
  • A településről átmegyünk Arkára.
  • Arkáról átsétálunk Mogyoróskára, majd Regécre.
  • Regécről erdei túrával érjük el az Istvánkúti vadászházat.
  • A vadászháztól az Eszkála erdészházat vesszük célba.
  • Következő megállónk Makkoshotyka.
  • A faluból a Nagy-Nyugodó nyergébe megyünk, Sátoraljaújhely közelében fejezzük be a szakaszt.

A túráról részletesen

Boldogkőváralja vasútállomás – Boldogkőváralja

A vasútállomásról a Szerencs-patakot átlépve, a szántókon keresztül gyalogolunk a vár egyre magasodó épülete felé. Az elhagyott vasútvonal érdekessége közlekedési szempontból szerencsétlen történelmi örökséget hordoz: a pálya azért kerüli el kilométerekkel a falvakat (melyekhez megállói tartoznak), mert építése idején a környékbeli földesurak nem engedték át földterületüket a vasút számára.

A táj fölött ülő, viszonylag épen megmaradt Boldogkővár egy kovásodott tufasziklán áll. A Zemplén korai életszakaszában olykor óriási robbanások rázták meg a tájat: a heves kitörések hatalmas mennyiségű vulkáni törmeléket, köztük tufát szórtak szét. Később sok helyen ezt a tufatakarót a mélyből feltörő kovasavas oldatok járták át, így kemény kőzet cementálódott össze. A válogató erózió lepusztította a környező, puhább rétegeket, ezzel kiemelve a sziklát, melyre a 13. században a Hernád völgyét ellenőrző vár épült. A kis gerincnyúlványon bástya állt, ma egy fapallón elérhető kilátóteraszt találunk a helyén.

Boldogkőváralja – Regéc

A várhegyet megkerülve, a falu szélső utcáján belépünk a Zemplén területére. A hegység peremi vonulatai közé mélyen bevágódott Arka-patakot követjük kezdetben aszfaltúton. A bájos, erdős völgy oldalát néhol felhagyott kőbányák törik fel, mielőtt egy szűkebb szakasz végén megérkezünk Arka piciny medencéjébe. A takaros, rendezett falu idilli környezetben fekszik, sok zempléni társához hasonlóan egyre népszerűbb üdülőhely.

Kicsit eltávolodunk a pataktól, hogy egy kellemetlen bozótoson keresztül, az egykori gyümölcsöskert szélén visszaereszkedjünk a vízfolyás mellé. Ösvényünk többször keresztezi a medret, a völgy középső szakaszán szurdok jellegűvé szűkül. A terepet kőmezős hegyoldalak és zárt, sötét bükkösök teszik vadregényessé. Hosszú völgyi sétánk azon a kis fennsíkon ér célt, amelynek két „öblözetében” bújik meg Mogyoróska és Regéc. Felhagyott legelőkön, végül a patak fölé boruló erdőn át vezet az utunk Mogyoróskára. A falu emelkedő főutcáját taposva már a regéci Vár-hegyet közelítjük, amelynek csúcsa és oldalkúpja a két falu között tornyosul.

A közvetlen környezetéből élesen kiemelkedő, riolitból felépülő Vár-hegy szoknyáján réteket szelünk, végül egy alacsony gerincen jutunk a várba tartó jelzések elágazásához. A 13. század legvégén épült erősség egészen hosszú ideig, a 17. század végéig jelentős szerepet játszott a magyar történelemben, egy darabig a Rákócziak kincstára is itt volt. Végül császári parancsra rombolták le. Ma egyre jelentősebb részeket rekonstruálnak belőle, a panoráma a Zemplén belső, erdős részére pedig az egyik legszebb a hegységben. Tiszta időben a bejárat előtti étkezőteraszról egészen a Kassa fölötti Kojsói-havasok gerincéig is elláthatunk, de a Cserehát (ilyen magasságból laposnak tetsző) dombvidéke is megmutatkozik. Erdei sétával ereszkedünk le Regécre, ahol a kissé meglepő küllemű látogatóközpontban, a Veronika panzióban vagy a Csobogó vendégház előtti oszlopnál tudunk pecsételni.

Regéc – István-kút

A falut elhagyva a Puskás-patak völgyében kapaszkodunk. Az erdő hirtelen válik különösen vadregényessé, ahogy óriási, mohos kőgörgetegek és sziklafalak alkotnak kisebb kőtengert. Összetéveszthetetlenül zempléni tájon járunk. A Bekecs-rétnél a hatalmas Dorgói-fenyves szélére érünk, jobbkanyart veszünk, és lejjebb ereszkedünk egy kis nyeregbe. Egy pontról, irtásszélen kilátunk a Milic-csoport és a Hegyköz medencéje felé. A Tokár-tetőt kerüljük, és a látvány akkor válik ismételten vaddá, amikor megjelenik a Pengő-kő sötét, krioplanációs sziklatornya. A Zemplénre jellemző sziklák a legutolsó jégkorszak fagykörnyéki klímáján a kőzetek repedéseiben jéggé fagyó víz feszítő, aprózó hatásának eredményeképpen születtek. Fel is mászhatunk a tetejére, de kilátásban ne reménykedjünk, az erdő már bekebelezte a komor andezitoszlopokat.

Tovább haladva a sötét erdőben hirtelen óriási tarvágás szélén találjuk magunkat, ezúttal a Bodrog síkja felé pillanthatunk ki. Éles balkanyart vesz erdei földutunk, rövidesen egy balra nyíló rétnél tehetünk kitérőt a K▲ jelzésen a Nagy-Péter-mennykőre. Ne hagyjuk ki! Először egy vizenyős aljú réten vágunk át, majd meseszép, vén bükkösben érjük el a Pengő-kőhöz hasonló kifejlődésű sziklasorozatot. Tetejéről a Zemplén belső részének egyik legszebb panorámája nyílik: felfedezhetjük tekintetünkkel a hegység tagolt, „csupacsúcs” rendszerét, hosszú futású völgyeit, és a távolban a füzéri vár mögött magasodó Nagy-Milicet.

Továbbindulva a Kéktúrán ismét fenyvest keresztezünk, a völgyből gyakorta fölhallatszik a patak robaja. Mint az ország nagy részén, itt is csak telepített fenyőfoltok alatt baktathatunk – melyektől klímánk változása miatt hamarosan végleges búcsút kell vennünk. Elhagyjuk a balra kanyarodó erdészeti utat, és lefelé indulunk. Az erdő hatalmasat változik: sűrű nyírjes kerít körbe. Itt-ott kis tisztások szakítják meg a nyírfafüggönyt, az út alján pedig fehér vadászház áll: István-kútra érkeztünk. A kulcsosház előtti fán bélyegző vár.

István-kút – Eszkála-erdészház

A fákon tenyeret formázó jelek mutatják a bővizű, jéghideg István-kút hollétét. Tovább gyalogolva hamarosan a Zemplén egyik leghangulatosabb, legkülönlegesebb pontján találjuk magunkat: lappföldi díszletek közt, békalencsés tó partján, nyírjesligetben áll a rönkből épített, tornácos Istvánkúti-erdészház. Sajnos nincs jó formában, de környezete miatt mégis magára vonzza mindenki tekintetét. A fokozottan védett nyírjeserdő jégkorszaki maradvány: az akkori éghajlaton nagyobb területeket foglalt el ez a társulás, melynek kicsiny foltja ebben a hűs, katlanszerű völgyfőben még ma is jól érzi magát.

Meseszép bükkös borul az erdészeti út fölé, ahogy átkanyargunk a vizes aljú, tipikusan zempléni hangulatú Mlaka-rétre. Közepén egy facsoport alatt turistapihenőnél regenerálódhatunk. A S▲ jelzés csodálatos sziklaformációk közt vezet ki a hegység egyik leghangulatosabb pontjára, a Sólyom-bérc szintén krioplanációs sziklatornyának tetejére. Innen a regéci várra és Háromhuta erdélyi hangulatú völgyének oldalsó vonulatára látunk rá. Csendes, elhagyatott, bájos része ez a Zemplénnek.

A Kéktúra egyre több tarvágáson keresztül folytatódik, sajnos nem valami hívogató a látvány. Egy fenyvesfoltnál balra ágazik ki a K▲ csapása, melyen a Kerek-kőre látogathatunk: a fura színű sziklavár riolitból áll, mely hazánkban egyedülálló módon a Zemplén egyik felépítő (vulkanikus) kőzete. Maradandó panorámát láthatunk: a hegység belsejéből szemlélődünk, bármerre fordulunk, meredek lejtőjű hegyek vesznek körül. A felvidéki jellegű kilátásba csak az ormótlan, hatalmas tarvágásfoltok, a végletekig kihasznált erdő látványa rondít bele. A Kerek-kő jellegét tovább vadítja, hogy a repedezett szikla a hegységben amúgy elterjedt keresztes viperák kedvelt élőhelye.

Visszatérve a K jelzésre továbbra is „hiányos” erdőkben kanyargunk. Érintjük a Gerendás-rét elágazását, utána nem sokkal pedig az Eszkála-erdészház alá érkezünk. Mellette egy fán lóg a bélyegző.

Eszkála-erdészház – Makkoshotyka

Egy hosszú, fokozatosan alacsonyodó gerincen ereszkedünk, mely Háromhuta völgyét zárja le. Telepített fenyvesek, fiatalosok és középkorú erdőrészletek mozaikja kísér a Kecske-háton, melyről végül lefelé tartunk. Elérjük a Zsidó-rét védett kaszálóját: ez a közeli települések által évszázadokkal ezelőtt létrehozott, napverte rét megfelelő terepe volt az állattartásnak. Ma az itt élő ritka növények megőrzésének céljából, a visszaerdősülés megelőzése végett kaszálják. Az egyik irányban Komlóska szélső házai is feltűnnek. Megkerülünk egy völgyfőt, lejjebb szép bükkösben érkezünk a Cifra-kút forrásfoglalatához, ahol turistapihenő is épült. Innen nagyjából félóra alatt, erdei sétával érjük el Makkoshotykát. A vegyesboltban és a Rákóczi Ferenc és Petőfi Sándor utca sarkán az OKK információs táblán találunk pecsétet.

Makkoshotyka – Cirkáló-tanya

Röviden követnünk kell a falu főutcáját, majd arról jobbra fordulva, az 1900-as évek elején épült Meczner-kastély kertjén át hagyjuk el a települést. Egy rövid, bozótos erdőrészlet után egy mezőgazdasági tábla mellett lépdelünk, a távolban már látszik következő célpontunk, a Sátoros-hegyek csoportjának mindennel összetéveszthetetlen alakja. A másik irányban Makkoshotyka és Sárospatak látszik, és a Bodrog síkja uralja a terepet. Átkelve a Kovács-patakon irtásfoltot keresztezünk, melytől létramászással búcsúzunk a túloldalon.

Erdei úton érkezünk meg a Cirkáló-tanyához, melyet ma is laknak – mögötte szőlősorok nyújtóznak a domboldalon. A pecsételőszelencét az istálló tetőoszlopán találjuk.

Cirkáló-tanya – Nagy-Nyugodó

Széles úton ereszkedünk le az egyik leghosszabb környékbeli völgy, a Radvány-völgy susnyás talpára, hogy aztán meredeken kapaszkodjunk ki belőle. A Zemplén középső tömegének e keleti, dombvidéki része igen gazdag a kis vízhozamú forrásokban, melyek sűrű vízhálózatot táplálnak. Nyeregben keresztez a P jelzés, mielőtt a Rákóczi-fa göcsörtös matuzsáleme elé járulunk. Az ősöreg fa alighanem a környező, fiatalabb példányok felmenője, a korábbi tarvágások idején magjaival hagyásfaként népesíthette be újra a hegyoldalt – közelebbről láthatjuk, hogy továbbélését emberi segítség is biztosítja.

Közeledve a Sátoros-hegyekhez egyre meredekebb oldalú magaslatokat kerülgetünk. A sűrű, alig folyó láva nem terülhetett szét, ezzel kúpszerű hegyek magját építette fel. A lejtők aljába mély eróziós árkok vágódtak, melyeket nagyobb esőzések után sebesen robogó, időszakos vízfolyások fűrészelnek – közülük hármat is felkeresünk a következő kilométereken. A Bancsi-gödör horhosából szó szerint ki kell kapaszkodnunk. Utána helyenként megközelítjük az erdőszélt a szép tölgyesben, miközben fárasztó hullámvasutazásra kényszerít a turistaút. A Pandák-völgy ismét nyaktörő mutatványra késztet, de ez az utolsó ilyen jellegű megpróbáltatás, a következő rövid szakaszon kisimul a domborzat.

A Bányi-nyereg erdőtetős aszfaltútján lépdelünk át, melyen busz is közlekedik. Utolsó másfél kilométerünkön elsőként felkapaszkodunk a Tatárka-hegy oldalában, majd egy apró tisztás után a Kecske-hátnak vágunk neki. A kőmezős, helyenként vadregényes hegy szolnyáján már a Sátoros-hegyek közt járunk. Szűk nyeregben találjuk az Országos Kéktúra tábláját, s rajta a Nagy-Nyugodó pecsétjét.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Boldogkőváralja vasúti megállóhelyre csak nagyon szórványos a vasútközlekedés, de indíthatunk innen is.
  • A Boldogkőváralja, arkai elágazás buszmegállóba több felől érkeznek járatok.
  • Sátoraljaújhely vasútállomása a fővárossal is közvetlen összeköttetésben áll.
  • A Sátoraljaújhely, Hősök tere, vagy a Sátoraljaújhely, vasútállomás buszmegállók is ideális záró- vagy indítópontjai a túrának.

Megközelítés

  • Boldogkőváralján a vasútállomáson, illetve a buszmegállón is áthalad a Kéktúra.
  • A Nagy-Nyugodót a K+ jelzés köti össze Sátoraljaújhely belvárosával, ahonnan az Alföldi Kéktúra K jelzésén érjük el a vasútállomást.

Autóval

  • Boldogkőváralja vasútállomásánál (ami a szántó közepén van) találunk parkolót.
  • Boldogkőváralján a vár alatt fizetős parkolóban hagyhatjuk az autót vagy a Kossuth Lajos utcán, a főtér elágazásánál is parkolhatunk.
  • Sátoraljaújhelyen a vasútállomásnál van kialakítva parkoló.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

A szerző által javasolt térképek:

  • Zemplén (északi rész) turistatérkép

Közösség

 Hozzászólás
 Figyelmeztetés
Közzététel
  Vissza szerkesztéshez
Pont kijelölése a térképen
(Kattints a térképre!)
vagy
Tipp:
A pont közvetlenül a térképre helyezhető.
Törlés X
Szerkesztés
Mégsem X
Szerkesztés
Útpontok módosítása
Videók
*Kötelező mező
Közzététel
Kérlek, adj egy megnevezést!
Kérlek, adj leírást a "figyelmeztetés" alatt!
Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
54,6 km
Időtartam
16:30 óra
Szint +
1675 m
Szint -
1475 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Egészséges környezet

A mai időjárás

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!