Badacsonytördemic - Nagyvázsony (OKT-06)

Itiner

A túra folyamán végig a K jelzést kell követnünk.

• A Badacsonytördemic-Szigliget állomásról indulva átvágunk a Badacsony fennsíkján, majd leereszkedünk a hegy északi lejtőjén.
• Átkelünk a badacsonytomaji országúton, aztán felkaptatunk a Gulács oldalában. A K jelzés nem érinti a csúcsot.
• Ráfordulunk a Káptalantótiba tartó országútra, pecsételés után keresztülgyaloglunk a falun.
• Elérjük a tapolcai aszfaltutat, melyet kelet felé követünk kb. 200 méteren, végül balra térünk, a szőlők közé.
• Az Országos Kéktúra erős kanyargással felkaptat a Csobánc tetejére, ahol bélyegzőt is találunk.
• A Csobáncot egy déli hajlású hurokkal hagyjuk el észak felé. Elérjük a diszeli bekötőutat, melyen csak pár métert teszünk meg, hogy aztán bal felé letérjünk róla.
• Erdészei utakon, északról kerüljük a Hajagos bazaltbányáját. Mindszentkálla felé tartunk, de még a falu érintése előtt balra fordulunk, és a Theodora-Kékkő Tanösvényen jutunk el a szentbékkállai kőtengerhez, majd a névadó faluba (pecsételőhely).
• Szentbékkálla kelet felé kanyarodó főutcáját követi a K jelzés, hogy aztán nekiveselkedjen a Fekete-hegy oldalának. A fennsíkot elérve az Eötvös Károly-kilátóba jutunk.
• A jelzés dél felé ereszkedik le a hegyről, majd a szőlők közt, a hegy szoknyáján keletre fordul, így érkezünk meg Balatonhenyére (pecsételőhely).
• Dél felé kell tartanunk Balatonhenye főutcáján, hogy aztán a templomnál elhagyjuk azt keleti irányban. A jelzés hamarosan északnak, később, a domboldalban keletnek fordul. Réteken haladunk, végül hosszú erdei vándorlás veszi kezdetét. Egy fenyvesnél aszfaltozott erdészeti útra jutunk, ezt bal felé hosszan követjük.
• Megérkezünk a Balaton-felvidéki Erdei Iskolához (Csicsói erdészház, pecsételőhely), majd folytatjuk erdei utunkat az aszfalton. 2,5 km után rátérünk a nagyvázsonyi országútra, hogy néhány perccel később beforduljunk az észak felé mélyülő Viszont-völgybe.
• A völgy végén a K jelzés jobbra fordul, és némi kanyargással, az erdőalji legelőkön futva megérkezik Nagyvázsonyba.
• Nagyvázsonyban a Klastrom (volt Temető) utcán jutunk el a vár alá.

A túráról részletesen

Badacsonytördemic - Káptalantóti

A Badacsonytördemic–Szigliget vasútállomás melletti átjárótól a Zöldfa utcán indulunk tovább. A bazaltszirtek tövében álló Rodostó turistaháztól indul a 464 fokot számláló, 1936-ban épített Bujdosók lépcsője a Badacsony fennsíkjára. A K jelzés a plató peremén haladva fut körbe a hegytetőn. Balra, a K▲ jelzésen néhány perc alatt elérhető a tördemici kilátópont, mely a Tapolcai-medence panorámájával vár.

Néhány száz méter után megérkezünk a Ranolder-kereszt tisztására, ezzel a Balatonra nyíló panorámák sorozatának első elemét érjük el. Talán itt szembesülhetünk leginkább a Badacsony bástyajellegével: döbbenetes magasságban állunk a szélesen terpeszkedő víztömeg fölött. Következő állomásunk az Egry József-kilátóhely. A bazaltkockákból emelt kis kőépület tetejéről ismét nagyszerű, zavartalan a kilátás a tóra, míg alsó részén elhanyagolt, leromlott állapotú bivakhelyet lelhetünk. E ponttól nekiindulunk a fennsíkot átszelő nyiladéknak. Pár száz méter után jobbra térve elhagyjuk az erdőátvágást, és leereszkedünk a balatoni hajózás úttörőjéről elnevezett Hertelendy-emlékkőig, ahonnan kilátunk a Tomaji-öbölre. Innen egy újabb lépcsősoron kapaszkodunk vissza a hegytetőre. Hamarosan a K▲ jelzésen tehetünk rövid kitérőt a Badacsony legmagasabb pontján álló, új Kisfaludy-kilátóhoz. Lépcsőin felkapaszkodva a csodálatos Balaton-part hosszú részletében gyönyörködhetünk.

Eddig vezető utunk tapasztalatainak birtokában, illetve föntről végigmérve a Badacsonyt, megállapíthatjuk, hogy az a Balaton-melléki tanúhegyek tankönyvi példája. A badacsonyi tájban nagyszerű harmóniában forr össze a tájhasználat és a földtörténet öröksége: a hegylábi strandokon és a szűk parti sávban nyaraló emberek tömegei élvezik a víz közelségét. Eggyel feljebb a vulkáni talajon kiváló minőségű szőlő terem - hála a déli kitettségű, napsütötte hegyoldalnak és a Balaton napsugarakat a hegyoldalra vetítő víztükrének. Itt főként pincék, présházak és nyaralók alkotják az épített környezet elemeit. Ennél feljebb elérjük az erdő szintjét: a bazaltplató peremén óriási sziklakéményeket, a láva kihűlése során formálódott bazaltorgonákat találunk. A napnak kitett kőtornyok lábánál hosszú sávban ma is hízó kőzettörmelék-szoknya gyűrűje húzódik - a terméketlen, instabil talajon már nem vetette meg lábát az ember. A Badacsony keleti oldalán jókora területen évtizedekig folyt a bazalt fejtése, a kiszolgáló épületeket a hegylábon húzták fel. A hegy „kősisakját" fedő hűvös bükkösben, a nehezen megközelíthető és vízben szegény fennsíkon pedig már csak pontszerűen találjuk meg az emberi jelenlét nyomait: az épített emlék- és kilátóhelyeket sűrű turistaútfonat köti össze.

Ereszkedni kezdünk a Badacsony északi oldalában a Köböl-kút melletti pihenőpadokhoz, aztán a szőlők között átvágva érkezünk a Badacsony és a Gulács közti nyeregbe. Egy rövid lépcsősoron lejutunk a Badacsonytomaj és Nemesgulács közötti országútra, majd a Gulács oldalában folytatjuk a túrát. Rövid oldalazás után ösvényünk lejteni kezd. Ha vállaljuk a bal felé kiágazó K▲ jelet, fárasztó kaptató végén megcsodálhatjuk a Gulács csúcsáról nyíló, korlátozott látószögű kilátást. A szép, szabályos gúla alakú hegy bazaltsapkája ellenére - szemben pl. a Badacsonnyal - pontszerű csúcsot hordoz: bazaltja nem lávaömlés, hanem a vulkáni kürtőben megrekedt magma maradványa. Ennélfogva igen meredek lejtőkkel rendelkezik, mely számunkra izzasztó emelkedőket jelent. Erdőben haladunk, majd rátérünk a Káptalantótiba futó aszfaltútra. A falu kocsmájában, a Horváth kert büfében bélyegzünk.

Káptalantóti - Szentbékkálla

A tapolcai országútig haladunk tovább, amin először jobbra, utána rögtön balra, egy mezőgazdasági útra térünk. A pincék között egészen a Csobánc tövéig kanyargunk, majd egy igen meredek ösvényen érjük el a csúcson lévő vár romjait. A hegy tetejére 2017 őszén az MTSZ új bélyegzőt telepített. A várrom izgalmai háttérbe szorulnak a pazar kilátás mögött: tanúhegyek magaslatai szabdalják a két környező mélyedés, a Káli- és a Tapolcai-medence felszínét. Bár a parti sávot már elhagytuk, természetesen továbbra is látványelem a Balaton.

A lejtmenet jól kiépített útvonala leérkezik a Diszelbe vezető műútra. Innen a Hajagos oldalában, azt észak felé megkerülve szőlősorok, pincék között vezet tovább az ösvény. Egy fiatal erdőn keresztülvágva, ahol a Hajagos régi, felhagyott bányaterületét is érintjük, egy köves-földes erdészeti útra fordulunk, ami szintben kanyarog velünk. Eleinte erdőben sétálunk, majd abból kiérve egy legelőn át a Mindszentkállára vezető útra kanyarodunk. A szőlősorokat elérve hamarosan élesen balra fordulunk, és a bokrokkal övezett földúton megyünk az erdősáv felé. Pár száz méteren át egy árokban halad ösvényünk, majd a jelzések egy széles földúton vezetnek tovább.

A szőlők közötti utacska a Káli-medence leghíresebb földtani képződményéhez, a kőtengerhez visz bennünket. Felkapaszkodunk a furcsa formájú kvarchomokkő anyagú kőalakzatok közé, melyek a Pannon-tenger partra vetett emlékeiként hevernek a fűben. Végighaladunk a dombgerincen, aztán a túlsó oldalán leereszkedünk Szentbékkálla határába. A jelzés elkanyarodik a velétei palotaromhoz. A helyi mondák szerint egykor vadászkastély állt itt, valószínűbb azonban, hogy püspöki palota volt. A faluban a Kossuth utcában lévő OKK információs táblán találjuk a bélyegződobozt.

Szentbékkálla - Balatonhenye

A faluból kiérve, szőlők között kanyarogva jutunk el az Öreg-hegyi-kúthoz. A keskeny aszfaltúton indulunk tovább északnyugat felé, aztán jobbra fordulva meredeken kapaszkodunk újra. Ismét szintezni kezdünk a hegyoldalban, de most már visszafelé haladva kaptatunk fel a Fekete-hegy platójára, hogy elérjük a hegy leszakadó déli peremén álló Eötvös-kilátót. Már jelentősen eltávolodtunk a Balatontól: ez az utolsó szélesebb panoráma a tóra, mielőtt elhagyjuk a Balaton-felvidéket. 

A gerincet követve egy kisebb nyeregbe jutunk, ahonnan keskeny földúton kanyargunk a különös látványt nyújtó tavacskák mentén. A hegy bazaltsapkája nem engedi a mélybe folyni a csapadékvizet, ezért apró mélyedéseiben pici tavak alakulnak ki. Hosszan élvezhetjük a bazaltplató egyedi hangulatát, majd a fennsík legnagyobb mélyedését, a Monostori-tavat elérve jobbra, kelet felé fordulunk. A Pátrácos ligetesén keresztül ereszkedünk a Botos-hegy felhagyott kőbányájához, ahonnan a Káli-medence fátlan síkjára látunk rá, a háttérben a Balaton-partot övező alacsonyabb hegyekkel. Dolomit sziklafüves lejtőn, a Burnót-patakkal együtt érkezünk meg Balatonhenyére. A bélyegződobozt a buszforduló melletti információs táblán találjuk meg.

Balatonhenye - Nagyvázsony

A községből kiérve a falu határában egy régi, felhagyott gazdasági épületegyüttesnél jobbra, a rétekre, mezőkre térünk. A mandulafákkal, borókabokrokkal tarkított nyílt területen átvágva egy köves úton haladunk egyre feljebb. Feledhetetlen szakaszon járunk: a hegység klímája, növényzete, a teljes tájkép mintha egy vonal mentén csapna át a Balaton-felvidék mediterrán, cserjés-füves jellegéből a Bakony hűvösebb, erdős sűrűjére. Bár még odébb van a hegység határa,  érzékelhetően megváltozik körülöttünk a táj. A Balaton látványának is itt intünk végső búcsút.

Több erdős részt átszelve egy kanyargós, murvás úton érkezünk a Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskolához (a volt Csicsói erdészházhoz), ami egyben a Kéktúra bélyegzőhelye is. A murvás úton fél óra múlva jutunk ki a Nagyvázsony és Vigántpetend közötti országútra. 300-400 métert ballagunk rajta, aztán balra letérünk az erdőbe.

A Kinizsi-forrás után hamarosan magunk mögött hagyjuk az erdőt – egy bájos, tölcsér alakú nyiladékba kiérve pont az előttünk fekvő Kab-hegyre nyílik kilátás. A fák között egy keskeny erdei folyosó ösvényén indulunk tovább, és megpillantjuk a Szent Mihály-kolostor kútját. Innen ösvény indul jobbra a fák közötti tisztáson álló impozáns romokhoz, Kinizsi Pál sírhelyéhez - igaz, a sírt korábban föltárták, a sírkövet a nagyvázsonyi vár kápolnájába szállították. A K jelzésre visszatérve már gyorsan elérjük Nagyvázsony határát a temetőnél. A település völgybe húzódó látványát nagyban meghatározza a 15. században emelt Kinizsi-vár lakótornya. Az egyik bélyegződobozt a várral szemközti Mátyás Udvar Bisztróhoz vezető lépcső melletti falon találjuk meg, de útvonalunktól pár száz méter kitérővel, a hangulatos Kinizsi sörözőben is beszerezhetjük a nagyvázsonyi bélyegzőlenyomatunkat.