Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Többnapos gyalogtúra Szakasz

Alföldi Kéktúra 5. szakasz: Mezőtúr - Vésztő (AK-05.)

Többnapos gyalogtúra • Alföld
Ennek a tartalomnak a szerzője:
Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Dr. Balogh János akadémikus sírmeléke a töltés mellett
    / Dr. Balogh János akadémikus sírmeléke a töltés mellett
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Holt-Sebes-Körös Vésztő előtt
    / A Holt-Sebes-Körös Vésztő előtt
    Fénykép: Horváth Béla, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Alföldi Kéktúra 5. szakasz: Mezőtúr - Vésztő (AK-05.)
0 150 300 m km 10 20 30 40 50 60 70 80 90
Időjárás

Mezőtúrról egy négynapos vándorlás keretében Vésztőig jutunk el az Alföld sík vidékén keresztül. Jelentős távot teszünk meg a Hortobágy-Berettyó és a Sebes-Körös árnyékban nem túl bővelkedő gátjain.

közepes
98,3 km
24:02 óra
55 m
55 m

Mezőtúrról indulva körülbelül 34 km-t teszünk meg egyvégtében a Hortobágy-Berettyó gátján; csak Ecsegfalva határában térünk le róla. Réhelyen meglátogatjuk a Túzokrezervátumot, majd Dévaványára jutunk. Mezei földutakon érkezünk az egynapi járóföldre lévő Körösladányba, majd a város határában a Sebes-Körös gátjára fordulunk 10 km erejéig. A Vidratanyánál keresztezzük a vadregényes Holt-Sebes-Köröst, majd megállunk a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhelynél. Innen a Holt-Sebes-Körös partján begyalogolunk Vésztőre, ahol a vasútállomásnál fejezzük be túránkat.

A szerző tippje

  • Réhelyi Látogatóközpont (Túzokrezervátum)
  • Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely
outdooractive.com User
Szerző
Horváth Béla
Frissítés: 2018-08-31

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Magasság
91 m
78 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

Sokat fogunk haladni árnyékmentes terepen, ezért gondoskodjunk a napsugárzás elleni védelemről (sapka, kalap, naptej)!

Felszerelés

  • Túracipő vagy túrabakancs
  • Hátizsák megfelelő mennyiségű étellel, itallal
  • Elsősegélynyújtó csomagocska
  • Térkép, tájoló, esetleg GPS
  • Évszaknak és az időjárásnak megfelelő túraruházat
  • Fényképezőgép, távcső

Javaslatok és linkek

Hosszabb, szárazabb időszakokban ez a túraszakasz legkönnyebben kerékpárral teljesíthető; gurulva lendületesen lehet haladni a mezei földutakon, a gátak egy része pedig le is van aszfaltozva. 

Kezdőpont

Mezőtúr, Kossuth Lajos tér (főtér) (86 m)
Koordináták:
Geographic
47.003840 N 20.628284 E
UTM
34T 471742 5205657

Végpont

Vésztő, vasútállomás

Útleírás

Mezőtúron a hivatalos kéktúra bélyegzőt a Fazekasmúzeum pénztáránál találjuk. Mivel eléggé korlátozott a nyitva tartása (kedd-péntek: 10-12 és 14-16 óra között), bárhol máshol kérhetünk pecsételést az igazolófüzetünkbe; a lényeg, hogy rajta legyen a település neve. Ha vonattal érkezünk a túra kezdőpontjára, célszerű dátumos körbélyegzőt kérni a füzetünkbe a vasútállomás pénztáránál. Egyéb esetben nem érdemes kiballagni az állomásra, mert eléggé kiesik a túraútvonalból.

Mezőtúr központjában a Kossuth téren fejeztük be az előző etapot; innen indulunk tovább. Előtte megéri körbesétálni a téren, megnézni a Városházát és a vele szemben álló református templomot. A Kossuth tér déli oldalán álló járásbíróság épületének sarkán egy meglehetősen szokatlan emléktábla vonhatja magára a figyelmünket: a kör alakú, falból kidomborodó, földgömböt ábrázoló kerámialap peremén körbefutó felirat szerint pontosan a lábunk alatt halad el a 47. szélességi kör.

Hazánkat három egész számú szélességi kör keresztezi: délen Baranya megyét vágja át keresztben a 46. kör a Mecsek és a Villányi-hegység között, északon pedig a Bükköt metszve halad el a 48. szélességi kör; a 47. pontosan „derékban kapja el” Magyarországot, és áthalad Mezőtúr központján is. A 2010-ben felavatott kerámiatáblát Takács Győző készítette a mezőtúri fazekasok segítségével. Az emlékmű előtt a járdába épített, nyilazott táblára ráállva ellenőrizni lehet a hely földrajzi pozícióját: a GPS szerint ezred szögperces – vagyis nagyjából méteres – pontossággal a 47. szélességi fokon állunk.

Ha mindent megnéztünk a Kossuth Lajos tér északkeleti sarkán, a Városháza mellett megkeressük a Hortobágy-Berettyó töltése felől megérkező kék sáv jelzéseket, s ráfordulunk a Kossuth Lajos utcára. Talán 300 lépést ballagunk az úttestet kísérő fasor árnyékában, aztán jobbra térünk a jóval keskenyebb Táncsics Mihály utcára. Családi házak közé érkezünk a kerítések előtt vezető járdán, végül jobbra fordulunk a negyedik, Klapka tábornok keresztutcára. Feltűnik előttünk a Hortobágy-Berettyó gátjának füves oldala, amire az utca végén felkaptatunk.

Fenn érdemes megállni egy percre és körbetekinteni: szinte tóvá szélesedik itt a folyó, jobbra fordulva jól látszik a távolban a közúti híd, amin megérkeztünk a városba, balra pedig már jóval közelebb vagyunk a vasszerkezetes vasúti hídhoz. Errefelé indulunk tovább a töltés tetején futó keréknyomokon, s pár perc alatt meg is érkezünk oda, ahol a gátat keresztezik a sínek. Figyelmesen átkelve indulunk tovább, hogy megkezdjük 34 kilométeres, megszakítás nélküli gátmenetünket. A túra ezen szakasza, hasonlóan a Szarvasról idáig vezető úthoz, különösen alkalmas arra, hogy kerékpárral tegyük meg, hiszen a gát tetején keményre döngölt földút, vagy jól kijárt keréknyomok futnak folyamatosan.

Meglehetősen egyhangú menet lesz ez: jobb oldalon a folyó kíséri a gátat (ritkán látunk rá a partját kísérő fasortól, ártéri erdőtől), bal oldalon mezők terülnek el szélesen, elszórtan tanyákkal, szivattyútelepekkel. Indulás után fél órával érjük el az Álomzugi szivattyútelepet. Ez balról, a gát mellé forduló kanyargós holtágból emeli át a vizet a Hortobágy-Berettyóba. Innen megint eseménytelen töltéskilométerek jönnek. Ahogy haladunk, azt vesszük észre, hogy egyre laposabb a gát: több helyen alig egy-két méterrel emelkedik csupán a környezete fölé.

Nagyjából másfél órával a szivattyútelep után érkezünk meg a Nagykunsági-öntöző-főcsatorna zsilipjeihez. Kis horgásztó fekszik a gát mellett, szép idő esetén pár pecást is láthatunk a tavacska partján. Újabb félórai járás után a Túrkeddi hídhoz érünk: egy Túrkeve felől jövő földút kel át rajta a folyón. Ha balra, előre pillantunk, már látjuk a távolban Túrkeve házait és templomtornyát, mi azonban maradunk a gáton. Érdemes felsétálni a hídra és megnézni a Hortobágy-Berettyót, hiszen már alig látjuk ezen a szakaszon az egyre szélesebb ártéri erdősáv miatt.

Újabb háromnegyedórás gátmenet végén érkezünk meg a Balai hídhoz. A rajta átszaladó keskeny, kopottas aszfaltút Túrkevét köti össze a túlparton fekvő Túrkeveifalu tanyaközpontjával. Ezen tudunk a leggyorsabban begyalogolni a városba, s ez az egyetlen szálláslehetőség a Mezőtúr és Ecsegfalva közötti 35 kilométeres túraszakaszon. Az Alföldi Kéktúra azonban most is fent marad a gáton, folytatva az egyhangú gátkilométereket.

Egy időre messzebb kerülünk az errefelé már kanyargós, hatalmas omega formákat leíró folyótól. A gát is egyenesebbé válik ezen a szakaszon: eltűnnek belőle az eddigi kisebb törések. Nagyjából egyórás menet végén érkezünk meg a töltés derékszögű fordulójába, hiszen elértük a folyó Terezugot megkerülő nagy kanyarját. Bejárjuk a partot követve az ívet, miközben elhaladunk a gát mellett álló lakott tanyák mellett.

A 30,5 gátkilométernél a védett oldalon furcsa emlékmű ötlik az erre járók szemébe. A szabálytalan alakúra faragott gránittömb a környéken született akadémikus, Dr. Balogh János sírját jelzi. Ő szerkesztette az 1970-es évek elején a Magyar Televízióban vetített „A napsugár nyomában” című 13 részes ökológiai-természetvédelmi sorozatot, melynek a rendezője Rockenbauer Pál volt. A filmsorozat készítése során a forgatócsoport gyakorlatilag bejárta a Földet: filmeztek Ausztráliában, Új-Guineában, a Korall-szigeteken, az Antarktiszon és az Amazonas-medencében is. A vöröses-barnás, szinte nyers kőtömb Rockenbauer Pál zengővárkonyi szelídgesztenyésben található, hasonló sírkövére emlékeztet. Talán nem is véletlen, hogy e két, a természetért rajongó ember hasonlóan rendelkezett a végakaratában arról, hol nyugodjanak a hamvaik.

Újabb három kilométeres gátmenet végén a Templom-zug omega kanyarjában érkezünk meg a Gástyási szivattyútelephez, majd mintegy másfél órás gyaloglás után a Mirhói szivattyútelephez. Innen vágunk bele az utolsó, a gáton megtett másfél órás túraszakaszunkba az Ecsegfalvára vezető aszfaltútig. A gát nagy ívű balkanyarja után már megpillantjuk a távolban a gátőrházat, s mögötte az országutat, amire jobb felé rátérünk. Eddig tartott az Alföldi Kéktúra leghosszabb egybefüggő gátmenete. Az országút szélén ballagva pár perc alatt megérkezünk a Hortobágy-Berettyón átvezető hídhoz. Közvetlenül ezután balra, egy volt vasúti őrház melletti információs tábla oszlopára szerelve találjuk a bélyegző fémdobozát.

Ecsegfalva határából begyalogolunk a faluba. Pár száz lépés után az út jobb oldalán találjuk a kis Coop élelmiszerboltot; továbbindulva bal oldalon van a Kicsi Kocsma, aminek teraszára egy szőlőlugas vet árnyékot, pihenésre csábítva bennünket. Innen már hamar elérjük a faluvéget. Az országút egy íves jobbkanyarba kezd az utolsó házaknál. Ennek a végén kell letérnünk az aszfaltról a balra kiágazó jól kitaposott földútra. Ebből mintegy 100-150 lépés után keréknyomok ágaznak ki jobbra, amin dél felé indulunk.

Ezek a nyílegyenes nyomok az 1889-ben épített, majd 1973-ban felszámolt Dévaványa-Kisújszállás vasútvonal pályatestét követik. Sajnos, ahogy egyre messzebb jutunk rajtuk a falutól, úgy válnak egyre kevésbé használtakká. Elkezdődik a dzsungelharc. Körülbelül egyórányira a falutól a már szinte láthatatlan és járhatatlan keréknyomok otthagyják a pályatestet, s pár métert jobbra térve azzal párhuzamosan haladnak tovább, kissé jobban járhatóan. Néhány száz lépés után innen is letérünk.

A keréknyomok jobbra kifordulnak a mezőre, átvágnak a megművelt földeken egy ritkás erdősávhoz, majd a fasor déli oldalán vezetnek ki arra a közeli országútra, amiről letértünk Ecsegfalva határában. Megcélozzuk az aszfaltcsíkot, majd elérve azt dél felé indulunk rajta tovább. Tájékoztató táblák jelzik az út mellett a Réhelyi Túzokrezervátumhoz vezető letérés távolságát. Mi még a jelölt letérés előtt balra fordulunk a kék jelzéseket követve 250-300 lépés erejéig egy földútra, aztán jobbra tartva elhaladunk a madár-megfigyelőhely kilátója mellett. Hátulról érjük el a központ épületeit. A kéktúra bélyegző dobozát a látogatóközpont információs irodájának ajtaja előtt találjuk a korláton.

A Túzokrezervátum külső bemutatóhelyein a Magyarországon őshonos állatfajták, többek között rackajuhok, bivalyok, magyar szürke marhák és mangalicák tekinthetőek meg, külön megfigyelőhelyeket építettek a túzokok megtekintésére. Jólesik megpihenni a hűvös kis presszóban és körbesétálni a múzeumban is! A hazai túzokpopulációnak nagyjából a harmada él ezen a környéken, és előszeretettel fészkelnek a különböző szántóföldi növénykultúrákban. A központba a mezőgazdasági munkák során előbukkant fészekaljak kerülnek, itt gondoskodnak a keltetésükről, a felnevelésükről és a visszavadításukról is. Ennek az odaadó munkának a nyomán lassan gyarapszik a világszinten veszélyeztetett nagytestű madár populációja, ami már meghaladja Dévaványa környékén az 500 egyedet!

A látogatóközpontnál kezdődik a nagyjából másfél kilométeres Réhelyi tanösvény, melyet végigjárva megismerhetőek a térség botanikai és zoológiai értékei is. A központhoz tartozik egy 40 fő befogadására alkalmas turistaszállás is, ami árban a kéktúrázók általában vékonyka pénztárcájához igazodik. A szépen berendezett szállás legfőbb előnye az, hogy egyetlen lépést sem kell miatta letérni a túraútvonalunkról!

Továbbindulva kelet felé végigballagunk az épületek között, majd észak felé térve visszagyalogolunk arra az útra, amire letértünk az aszfaltútról az érkezésünk előtt. Ezen érkezünk vissza a volt vasúti pályatesthez, ahol szintén találunk egy madármegfigyelőhelyet. A kilátótoronyba felkapaszkodva belátható az egész környék. Széles, jól kitaposott földút visz a pályatest keleti oldalán dél felé, erre térünk rá, majd mintegy három kilométer után egy útelágazásban a nyomok ráfordulnak a volt vasúti pályára. Ezen érjük el valamivel több, mint fél óra alatt Dévaványát. Mivel a volt pályatest a közeli vasútállomásra tart, elég azt követnünk és keresztezve a Kisújszállási utcát már fel is tűnik előttünk a vasútállomás kihúzó vágánya, emellett baktatva pár perc alatt megérkezünk az állomásépülethez. A kéktúra bélyegzőt a szokásos dobozkájában találjuk a pénztár mellett.

Pecsételés után térjünk vissza a Kisújszállási utcára. Mindössze 200 lépést kell megtennünk rajta, aztán letérünk róla a balra kezdődő és kelet felé tartó Szeghalmi útra. Ezen a hosszú és léniaszerűen egyenes utcán hagyjuk magunk mögött Dévaványát, anélkül, hogy a település központjára akár csak egyetlen pillantást vethettünk volna. Sokáig, több mint fél órát ballagunk még a házak között, mire elérjük a település szélét, de az aszfaltozás nem ér itt véget, kitart alattunk még további fél órát, és csak a Simasziget nevű mezőgazdasági telephelynél fejeződik be, pontosabban befordul jobbra a bekerített terület kapuján.

Széles, poros, jól kitaposott földút marad alattunk, ezen folytatjuk az utunkat továbbra is kelet felé ballagva. Megművelt földeken vágunk át, elhaladunk istállók egy csoportja előtt, és mintegy órás menet végén érünk el egy utunkat keresztező szélesebb erdősávot. A fákat elérve a földút kicsit jobbra, délkelet felé hajlik, az erdősáv túlsó oldalán pedig egy útelágazáshoz érkezünk. Jobbra, délnyugat felé térünk a kéktúra jelzőtábláknál, és az itt kezdődő füves keréknyomokon ballagunk tovább. Ezen az úton is megyünk fél órányit, aztán a legközelebbi mezei útelágazásban délkelet felé térünk. Húsz perc után újabb sarkos forduló következik, most ismét jobbra és rátérünk a térképünkön Karcagi útként jelzett, jól kijárt földútra. Több mint másfél órát baktatunk ezen a mezők, szőlők között vezető, szinte nyílegyenes földúton, mire megérkezünk Körösladány határába.

Megpillantjuk magunk előtt a vasúti átjáró fénysorompóját, de nekünk nem kell átkelni a síneken, még előttük balra térünk a velük párhuzamos Vasút utcára. Körülbelül kilométernyit megyünk ezen a keskeny, aszfaltozott utcán, mire elérjük a sínek felé térő leaszfaltozott gyalogutat. Átvágunk rajta a vágányokig húzódó füves, gazos sávon és meg is érkezünk Körösladány kicsi vasútállomására. A kéktúra bélyegzőt a forgalmi irodában kell elkérnünk a vasutasoktól.

Pecsételés után az állomásépület túlsó oldalán kezdődő Kossuth Lajos utcán indulunk tovább a városközpont felé. Mintegy ezer lépést a csendes kertvárosi utcán teszünk meg, aztán megérkezik balról a forgalmas 47-es út, és a falusias csend egyből elenyészik. Pár perc alatt elérjük a központot, az út bal oldalán park kezdődik, mögötte találjuk a volt Wenckheim kúriát, ami most általános iskolaként működik. A református templom előtti zebránál célszerű áttérni az út bal oldalára, az ott haladó gyalogos- és kerékpárútra, és azon felkapaszkodni a Sebes-Körösön átvezető hídra. Egy pillanatra megállva a korlátnál érdemes elgyönyörködni az erdős partú folyóban, aztán leszaladva a híd túlsó oldalán rátérünk a túlparti, északkelet felé induló árvízvédelmi töltésre.

Csak az első pár száz lépésen aszfaltos a gát koronája, aztán ez az út letér jobbra, mi pedig fennmaradunk a töltésen futó keréknyomokon. Újabb, hosszú gátmenet kezdődik, hiszen majdnem tíz kilométert kell gyalogolnunk rajta a vidrafoki letérésig! Az első másfél kilométer után elmarad mellőlünk az erdő, egyre többször pillantjuk meg bal oldalon a Sebes-Köröst, jobbra mezők, szántók húzódnak szélesen. Nagyjából órányi út végén érjük el a folyó duzzasztóját, csak egyetlen pillantást vehetünk rá az ártéri fák folytonossági hiányán, aztán egy íves jobbkanyarral befordulunk a gát hosszú egyenesébe, a végén, a távolban feltűnik egy erdősáv. Egy órányit kell ballagnunk a gáton, mire elérjük a fákat! Innen már húsz perc alatt megérkezünk a gátról való letéréshez.

A Szeghalomtól Vésztőre tartó 42-es főút keresztezi itt a folyót, rátérünk a hídról leszaladó útra és elballagunk a padkáján a közeli Vidracsárda épületéig. Érdemes itt kipihennünk a hosszú gátmenetet, a vendéglő kocsmarészében találjuk a pecsétet, a bárpult mellett a falra szerelt dobozában. Egy másik bélyegző is van itt, az út túlsó oldalán, a vízügyi igazgatóság telephelyén, a gátőrház falára szerelve. Sajnos, ez csak akkor hozzáférhető, ha nyitva van a bejárati kapu. Pecsételés után a főút szélén indulunk tovább, a forgalmas út padkáján poroszkálva vagy ötszáz lépést, aztán jobbra letérünk róla egy szélesen kijárt, kátyús földútra. Tanyák mellett haladunk el, aztán egy erdőbe fordul be az út alattunk. Pár perc alatt érjük el rajta a Cifra hidat, egy egyszerű beton átereszt, ezen keresztezzük a Holt-Sebes-Körös sással, náddal szegélyezett, békalencsés vizét. A Sebes-Köröst a folyószabályzáskor jelentősen lerövidítették a kanyarjai levágásával, egy ilyen hosszú holtág a Holt-Sebes-Körös is, utunk során még többször érinteni fogjuk.

A túlparti erdősávon is átvágva hamar kiérünk a mezők peremére. Balra, délnek fordulunk az erdőszéli földútra, aztán ott, ahol ez az út kikanyarodik a mezőkre a közeli istállókhoz, mi egyenesen dél felé indulunk tovább, keréknyomokon. Figyelem! Egymáshoz közel, egy árok két partján két keréknyom is indul dél felé, nekünk az árkot a nyugati (jobb) oldalán követő útra kell rátérnünk! Itt megműveletlen, szikes mezőkön haladunk a füves keréknyomokon, esős időben a csapadékot nem tudja beszívni a talaj, ekkor kissé szittyós, vizenyős, de egyáltalán nem sáros lehet az út alattunk!

Több mint fél órát ballagunk ezen a mezei úton, mire elérjük a legközelebbi irányváltást! Először kicsit jobbra fordulunk az úttal a mezőkön, aztán a következő elágazásban, nagyjából 150 lépés után balra, a közeli facsoport felé. Egy-két perc alatt elérjük a fák között álló Dió-éri szivattyútelepet, a bekerített épület előtt ismét balra, északkelet felé fordulunk, és a mezei úton elballagunk a Holt-Sebes-Köröst kísérő töltésig. Ez a gát annyira alacsony, hogy alig emelkedik a környezete fölé, de a tetején jól kitaposott keréknyomok futnak, ráállunk erre az útra és kelet-délkelet felé indulunk el rajta. Nagyjából háromnegyed óra alatt érjük el a Dióérháti-majorhoz vezető betonutat.

Rátérve ezerlépésnyit kutyagolunk ezen a mezők között vezető úton, aztán balra fordulunk róla egy széles, poros földútra. Ezen is battyogunk vagy kilométernyit, aztán a mezei útkereszteződésben balra, észak felé fordulunk. Ezen a kissé kanyargós úton érjük el tíz perc alatt egy erdőfolton átvágva a Csolt monostorhoz tartó keskeny, de jó minőségű aszfaltutat. Egy kis rét végében csatlakoznak a keréknyomok az aszfaltútba, térjünk rá erre az útra és ballagjunk el rajta a rét másik végébe, ahol az kiszélesedik egy jóval nagyobb mezővé. Itt áll a juhászok szállása, mellette pedig a birkakarámok. Itt találjuk a kéktúra bélyegzőt a juhászok házának falára szerelt dobozában.

Mostani túránk legkiemelkedőbb látnivalója a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely, ahol a Csolt monostor romjai is találhatóak. A terület a folyószabályzások előtt még a Sebes-Körös ártere volt, amelynek nyomait a löszgyepek, holtág medrek, nedves rétek, ligeterdők jelenleg is őrzik. Ezeket utunk során sok helyen láthatjuk is. Az emlékhely fő nevezetessége a két egymás mellett álló, mintegy 9-10 méter magas kunhalom, melyekben régészeti feltárásokat végeztek. Az északi halom belsejében a lépcsőzetesen feltárt egymás alatti rétegekben meghagyták az újkőkori leletek egy részét a korukat meghatározó rétegek szintjén, így mintegy ötezer év történetét tekinthetjük át egyetlen pillantással.

A déli halom tetején állnak a középkori Csolt monostorának feltárt és szépen konzervált alapjai. A monostorról nem maradt fenn sok feljegyzés. A X.-XII. században építtethette az ezen a területen nagyobb birtokkal rendelkező Vata-Csolt nemzetség. A hely a török időkben néptelenedhetett el. Az elhagyott monostor templomának tornyai csak 1786-ban dőltek le. A Wenckheim család építtette a domb belsejébe azt a borospincét, amiben most a hely történetét bemutató állandó kiállítás látható. Sajnos a pince építése során elbontották a Szent István korában épült kis körtemplom és a későbbi nagy templom egy részének alapjait.

A halmokat körülvevő parkosított területen áll Szent László király lovasszobra. A sétányokon végigjárhatjuk az Alföldhöz kötődő népi írók és költők mellszoborait is. Az Emlékhely kapujától pár lépésnyire egy jól felszerelt pihenőhelyet, játszóteret találunk; még egy büfé is üzemel, ahol a mosdóknál zuhanyozási lehetőség is rendelkezésre áll.

Az emlékhelyről visszatérve a juhászok szállása elé maradjunk továbbra is a keskeny aszfaltúton, mely kilométernyi hosszan vezet a Holt-Sebes-Körös békalencsés csatornájának partján, aztán egy balkanyarral beletorkollik a Szeghalom és Vésztő közötti országútba, amin már gyalogoltunk pár lépést a Vidratanyánál. Most sem maradunk ezen sokáig. Balra átballagunk a holtág felett átvezető úton, aztán rögtön le is térünk az aszfaltról jobbra. Ezzel a flikk-flakkal csupán átkeltünk a pangó vizű csatorna északi partjára.

A következő kevesebb, mint másfél kilométert a csatornapart és a megművelt földek széle között kellene megtennünk, de sajnos út nemigen van itt. Tavasszal, kora nyáron talán kissé jobban járható ez a szakasz, mert még nem volt ideje megnőni a folyóparti gaznak, dzsindzsának - nyár végén, ősszel azonban csak nehezen találunk magunknak járható részeket. Ennek a szakasznak a végét a csatorna felett átvezető hidacska jelenti. Ezen egy jól kitaposott földút érkezik meg az országút felől. Mindenesetre ha a Holt-Sebes-Körös partján vezető szakaszt járhatatlannak ítéljük, egy rövid kerülővel eljuthatunk eddig a pontig az országúton is.

Rátérünk hát a hídról levezető földútra, s elballagunk rajta a talán ötszáz lépésnyire lévő mezei útelágazásig. Jobbra térünk, s a keréknyomokon egy húsz perces menettel elérjük Vésztő szélső házait. A földút folytatásán, a Szőlőskert utcán indulunk el a házak között, majd a balra kiágazó Széles utcán tűnnek fel a vasútállomásra vezető kék négyszög jelzések. Az utca túlsó végén jobbra térve pár lépéssel megérkezünk a vasútállomás előtti terecskére. Pecsételni az állomásépületben tudunk a pénztárnál a falra szerelt dobozában fellelt kéktúra bélyegzővel.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

Mezőtúr, Kossuth tér megközelítése

Vésztő, vasútállomás megközelítése

  • Vasúttal a 127-es vonalon Gyoma és Szeghalom irányból, vagy a 128-as és 127-es vonalon Püspökladány és Szeghalom felől
  • Távolsági és helyközi busszal Vésztő, Városháza megállóig, onnan a település utcáin

Megközelítés

Mezőtúr, Kossuth tér megközelítése

 Vésztő, vasútállomás megközelítése

Autóval

A túra kezdő- és végpontján is betonozott, ingyenes parkolóhelyet találunk. 

Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Nyomtatott irodalom nem érhető el a túraszakaszról. Irodalom az interneten:

A következő túraleírásokat ezen cikk szerzője készítette 2016-os Alföldi Kéktúra bejárásának élményeiből:

Az Alföldi Kéktúra Mezőtúr vasútállomás és Gűrű-zug, ártéri erdő között

Az Alföldi Kéktúra Gűrű-zug, ártéri erdő és Dévaványa között

Az Alföldi Kéktúra Dévavénya és Köröladány vasútállomás között

Az Alföldi Kéktúra Körösladány vasútállomás és a Csolt monostor között

Az Alföldi Kéktúra a Csolt monostor és a Zsadány utáni Szépapó-erdő között

 

 

Feltser János nem szorosan útvonalkövető Alföldi Kéktúra bejárásának leírásai 2011-ből és 2012-ből:

(Szarvas) Halászlak vm. - Körösladány vá.

Körösladány vá. - Nagykereki vá.

A szerző által javasolt térképek:

Tudomásunk szerint nincs nyomtatott turistatérkép az Alföld ezen részéről

Közösség

 Hozzászólás
 Figyelmeztetés
Közzététel
  Vissza szerkesztéshez
Pont kijelölése a térképen
(Kattints a térképre!)
vagy
Tipp:
A pont közvetlenül a térképre helyezhető.
Törlés X
Szerkesztés
Mégsem X
Szerkesztés
Útpontok módosítása
Videók
*Kötelező mező
Közzététel
Kérlek, adj egy megnevezést!
Kérlek, adj leírást a "figyelmeztetés" alatt!
Nehézség
közepes
Hossz
98,3 km
Időtartam
24:02 óra
Szint +
55 m
Szint -
55 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Kulturális/történelmi értékek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Egészséges környezet

A mai időjárás

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!