Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Többnapos gyalogtúra Szakasz

Alföldi Kéktúra 4. szakasz: Mindszent vasútállomás - Mezőtúr (AK-04.)

Többnapos gyalogtúra • Alföld
Ennek a tartalomnak a szerzője:
Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Alföldi Kéktúra 4. szakasz: Mindszent vasútállomás - Mezőtúr (AK-04.)
0 150 300 m km 10 20 30 40 50 60 70 80 90
Időjárás

A Tisza-parti Mindszentről egy négynapos túra keretében Mezőtúrig gyaloglunk. Végre teljes valójában megismerkedünk az Alföld igazi arcával. Végtelennek tűnő szántókon vágunk át, közben a tekintetünk sok esetben a távoli látóhatárig egyetlen akadályba sem ütközik. A terebélyes földeken, kígyózó gátakon húzódó utak mentén ez talán a legkevesebb árnyékkal bíró része az Alföldi Kéknek.

nyitva
könnyű
98,8 km
24:10 óra
71 m
65 m

Mindszentről indulva mintegy tíz kilométeres aszfalkoptatással jutunk ki a 45-ös főútra. Rövid kitérőt teszünk a Ludas-halomra, aztán Ördöngösre vezet az utunk. A mezőkön átvágva érkezünk meg Tompahátra, majd további szántóföldek után Ótompahátra. Nagymágocson kitérőt teszünk a Károlyi kastélyhoz, majd Árpádhalom felé indulunk tovább, ahonnan hosszú, árnyékmentes mezei utakon érjük el Gádoros határát, aztán egy keskeny aszfaltúton Eperjest. Mezőkön, csatornapartokon jutunk el félnapi túra végén Szarvasra, és kicsit körülnézünk a városban. Újabb gáti sétával érkezünk meg Mezőtúrra, túránk végpontjára.

A szerző tippje

  • Ludas-halom
  • Nagymágocs, Károlyi kastély
  • Szarvas, Csáki kastély és arborétum
  • Szarvas, Erzsébet liget
  • Történelmi Emlékút és a Történelmi Magyarország középpontja
  • Peresi műemlék szivattyúház
outdooractive.com User
Szerző
Horváth Béla
Frissítés: 2018-08-31

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Magasság
93 m
75 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

Sokat fogunk haladni árnyékmentes terepen, ezért gondoskodjunk a napsugárzás elleni védelemről (sapka, kalap, naptej). 

Felszerelés

  • Túracipő vagy túrabakancs
  • Hátizsák megfelelő mennyiségű étellel, itallal
  • Elsősegélynyújtó csomagocska
  • Térkép, tájoló, esetleg GPS
  • Évszaknak és az időjárásnak megfelelő túraruházat
  • Fényképezőgép, távcső

Javaslatok és linkek

Hosszabb, szárazabb időszakokban ez a túraszakasz kerékpáros teljesítésre ajánlott. ilyenkor jól járhatók biciklivel a mezei földutak, a gátak egy része pedig le is van aszfaltozva.

Nagymágocs, Károlyi kastély

Szarvas látnivalói

 

Kezdőpont

Mindszent, vasútállomás (79 m)
Koordináták:
Geographic
46.524529 N 20.191993 E
UTM
34T 438028 5152646

Végpont

Mezőtúr, Kossuth Lajos tér

Útleírás

Pecsételünk a mindszenti vasútállomás pénztárablaka mellett a falra szerelt dobozában fellelt kéktúra bélyegzővel, aztán a hátunkra kapva a zsákot nekiindulunk mostani, Mezőtúrig vezető túránknak. Kisétálunk az állomásépületből a rövid Vasút utcán a Nyomás sorra, jobbra térünk, s pár lépéssel megérkezünk a következő útkereszteződésben az Alföldi Kéktúra útvonalára. A jelzések balról, nyugat felől érkeznek a Csokonai utcán és északnak fordulnak a Napkelet utcára. Rátérünk a Napkelet utca járdájára, elbaktatunk a régi temető szabályos sorokban álló kőkeresztjei mellett. Néhány perc alatt elérünk a Mihási út elágazásához. Jobbra fordulunk a vasúti sorompóhoz, keresztezzük a síneket, aztán belevágunk a hosszú, egyenes, de nagyon kopott aszfaltúton a 45-ös főútig vezető, kilenc és fél kilométer hosszú menetbe.

Gyorsan magunk mögött hagyjuk Mindszentet. A tanyák között a foghíjas fasorban vezető útról jó rálátás adódik a környező szántóföldekre. Nagyjából órás menet végén pillantunk meg az úttól balra egy kunhalmot, a Sebők-halmot, aztán egy nagyobb tanyacsoport tűnik fel az út mellett. Az egyik épület a már évek óta zárva tartó Pali bácsi kocsmája. Körülbelül két órával a sorompótól való indulásunk után érkezünk a kopott aszfaltút másik végére, ami beletorkollik a forgalmas 45-ös főútba. A közelben áll balra az úttól a Ludas-halom, tetején egy kőkereszttel; az országút túlsó oldalán pedig a pár évvel ezelőtt leégett Edit büfé tető nélküli épülete árválkodik.

Balra, észak felé indulunk el az országút szélén. Próbáljunk a keskeny, füves útpadkán haladni, mert könnyen elsodorhat bennünket a hatalmas forgalom menetszele! Pár száz lépés az út mellett álló halomnál kis gyalogút vezet fel a tetején álló kereszthez. Érdemes megtenni a rövid kitérőt, mert a szántóföldekből mindössze néhány méterrel kiemelkedő púp tetejéről belátható az egész környék.

Az Alföldön hajdanvolt mintegy negyvenezer kunhalom nagy része a mezőgazdasági művelés miatt már eltűnt. A kisebbeket egyszerűen felszántották, sokat befásítottak, párat pedig homokbányának használtak, és elhordták anyagukat építkezésekhez. Mára csak a legnagyobbak maradtak meg. Létrehozásukat korábban a kunok műveinek tartották – a nevük is erre utal –, de napjainkra kiderült, hogy több, ezen a vidéken élt nép is emelt ilyeneket. Szerepük változó volt: előfordultak közöttük lakóhalmok, őrhalmok, halomsírok és határhalmok is. Sokszor különleges ezen kiemelkedések növény- és állatvilága: mivel soha nem voltak megművelve, megtalálhatóak rajtuk a puszta eredeti növényei: többek között a taréjos búzafű és a heverő seprűfű. A kunhalmok vonzzák a ragadozó madarakat is, mert jelentős az ürge és hörcsög populációjuk. Pár perc nézelődés után visszaereszkedünk a főút szélére, ott folytatjuk az utunkat.

Szerencsére innen már hamar elérjük a letérést egy jobbra kiágazó, jól kijárt földút formájában. Ezen néhány száz lépés után magunk mögött hagyjuk a forgalom zaját. Ismét szántók között járunk. Előrepillantva már látjuk legközelebbi uticélunk, Ördöngös néhány házát. Az út balra törik, észak felől kerül meg egy szögletes erdőfoltot, túlsó sarkán elérjük a falucska bekötőútját. A keskeny aszfaltcsíkon beballagunk a lazán épült településre.

Kanyargósan vágunk át a házak között. Elmarad mellettünk egy bekerített telken álló harangláb, véget ér az aszfalt, végül egy mezőgazdasági bázis mellé érkezünk meg. A telek délnyugati sarkát megkerülve érjük el azt a hosszú, egyenes földutat, amin a következő háromnegyed órában megyünk majd. Először végigballagunk a telephely déli kerítése mentén, aztán újra szántóföldek következnek. Utunk jobb oldalán feltűnik egy nyílegyenes, pangó vizű csatorna, melynek partján hosszan baktatunk. Balra a megművelt földek után egy erdőfolt következik. Utunk a fák és az árok között vezet tovább.

Az erdőfolt délkeleti sarkán, az útelágazásban észak felé fordulunk, végigjárva a pagony keleti peremét is. A következő, belső erdősarkon jobbra térünk 5-600 lépés erejéig. Elballagunk egy tanya mellett, aztán újabb balkanyar jön, amin elérjük Tompahát kopott aszfaltozású bekötőútját. Elindulunk a távolban már látható házak felé. A bélyegzőt szokásos acéldobozkájában rögtön a falu elején, az úttól balra álló vegyesbolt ablakánál találjuk. Pecsételés után érdemes leülni a bolttal egy épületben lévő falusi kocsma külső asztalai mellé szusszanni egyet.

Továbbindulva hamar átvágunk Tompaháton, pár perc alatt elérve a település legkeletibb házait. Az aszfaltozás véget ér, megérkezünk ismét a szántók peremére. Az úttal együtt balra, északnak fordulunk, belevágunk az újabb  egyenesbe. Majd három kilométert caplatunk ezen a széles, poros földúton, mire elérjük a túlsó végét. Itt balra fordulunk az elágazásban 250 lépésnyit, aztán rátérünk jobbra az Ótompahátra bevezető keskeny aszfaltra. Az egész település mindössze egyetlen, nagyon hosszú utcából áll. Nagyjából fél óra alatt érjük el a házak túlsó végén a 4405-ös főutat. Rátérünk a forgalmas aszfaltcsík déli oldalán, az úttesttől pár méternyire vezető jó minőségű kerékpárútra és kelet felé indulunk el rajta.

Nagyjából húsz percet koptatjuk a bringások aszfaltját, mire elérjük a következő letérést az út túlsó oldalán húzódó erdőfolt délkeleti sarkánál. Keresztezzük a forgalmas utat, majd egy keskeny aszfaltcsíkon indulunk tovább. Ez az út egy gazdasághoz vezet és balra térve befordul a kapuján. Mi egy sorompót megkerülve egyenesen megyünk tovább a földek között. Néhány lépés után gyakorlatilag eltűnik a lábunk alól az út, mi pedig próbáljuk továbbra is tartani az irányunkat a telephely kerítése melletti dzsindzsában. A kerítés végén egy erdőfolt kezdődik balról, jobbra kitartanak a szántók. Igyekezzünk ezek peremén haladni: talán egy kicsit jobban járható, mint az erdőszéli gazos sáv. Nagyjából ezerlépésnyi törtetés végén érkezünk meg Nagymágocs szennyvíztelepéhez. Itt szerencsére újra aszfaltút kezdődik, amire rátérhetünk.

Körülbelül négyszáz lépés után az aszfaltcsík sarkosan jobbra fordul, bennünket pedig a felfestett jelzések megpróbálnak beterelni az út melletti erdőbe. Sajnos, nyáridőben itt nemigen van járható terep az aljnövényzet embermagas csalánjában. Ha bevállalhatatlannak véljük, maradjunk az aszfaltúton, ami később beletorkollik a Nagymágocsra vezető országútba. Ha mégis bevettük az ösvényt, a kastélyparkkal szemközt érünk el egy keskeny aszfaltutat, ami pár perc alatt a Károlyi-kastély kapujának portájához vezet bennünket. A bélyegzőt a portástól kell elkérnünk; ha beinvitál bennünket a házikóba, akkor a pecsételést magunk is elvégezhetjük.

Nagyjából az első túranapunk végére érkezünk Nagymágocsra. A legfőbb látnivaló a szép, neobarokk elemeket is tartalmazó Károlyi-kastély, melyet Károlyi Imre építtetett 1896-97-ben másod-unokatestvérével, Károlyi Zsófiával kötött házassága után. A Viktor Siedek által tervezett főépület és a hozzá tartozó gazdasági épületek közel eredeti formájukban maradtak fenn. Maga a kastély egy 40 hektáros parkban található. Az angolkert legfőbb értékei a ritka őstölgyek és fenyőfélék. A területhez tartozik egy 10 hektáros tó is, amit manapság horgászok használnak, halállományát főként ponty és amur alkotja. A szabályok szerint kifogásuk után bizonyos súlyhatár felett ezeket vissza kell engedni. A II. Világháború végén a kastély berendezéseit, könyvtárát széthordták - a maradékot az állam lefoglalta, és máshol helyezte el. Később a Csepel Vas- és Fémművek üdülője, sőt görög szabadságharcosok szállása is volt egy darabig. Jelenleg szociális otthonként funkcionál. A park és az épület is látogatható.

A kastélytól, Nagymágocs széléről továbbindulva lassan beérünk a település belsejébe. A római katolikus templom előtt elhaladva kis terecskére érünk ki. Ide fut be jobbról az az aszfaltút, amin akkor érkezünk a községbe, ha nem indultunk neki a gizgazos erdei ösvénynek. A téren, egy parkban  jobbra áll az 1956-os emlékmű. Átballagva a település központján nagyjából húsz perc múlva térünk le a balra kiágazó Kossuth Lajos utcára, amin magunk mögött hagyjuk ezt a falut.

Érdemes megállnunk útközben a jól felszerelt Reál pont élelmiszerboltnál, hogy készleteinket feltöltsük. Az aszfaltozás nem ér véget az utolsó házaknál, folytatódik a mezők között. Egy balkanyar után feltűnnek előttünk a Szendreimajor épületei; mi még előttük jobbra fordulunk egy földútra. Foghíjas akácos alléban vonulunk végig a mezők közötti egyenesben, majd fél óra alatt a mezei utak kereszteződéséhez jutunk, s balra térünk. Egy idő után bal kéz felől erdőfolt társul mellénk. Egy belső erdősarkon, a magányos tanya mellett az úttal együtt jobbra, keletnek fordulunk, és 7-8 perces menettel érjük el az Árpádhalomra vezető egyenest.

A kis temető előtt elvonulva és a Mágocs-eret keresztezve érjük el a falut. A hosszú, egyenes Dózsa György úton érkezünk meg a központba. Az 537 fős község 1956-ban alakult önálló településsé egy népes tanyaközpontból. A hagyományok szerint a falucska határában fekvő természetes, hét kiemelkedésből álló földhalom-csoportból a legnagyobb Árpád fejedelemé volt, aki vezéreivel itt ütött tábort Pusztaszer felé menet. A névadó halmon Makovecz Imre állított életfát 1989-ben. Ezt nagyjából húsz perc alatt érhetjük el a központból kelet felé, a Szentesi útra letérve az Alföldi Kéktúra útvonaláról.

Miközben áthaladunk a településen, érintjük a volt Károlyi kúria parkját is. Az épületben jelenleg általános iskola működik. Parkjában érdemes felkeresni a Turul szobrot és Árpád vezér mellszobrát. Izgalmas színfolt a favázas római katolikus templom, amit 1921-ben szenteltek fel. A pecsétet a korlátozott nyitva tartású vegyesboltban találjuk a Dózsa György út 2/A szám alatt. Ha érkezésünkkor zárva van, szívesen adnak céges bélyegzést a kocsmákban, presszóban is.

A faluközpont kereszteződésén átvágva egyenesen indulunk tovább észak felé. Az utolsó házaknál elfogy alólunk az aszfalt, és újra egy poros mezei úton találjuk magunkat. Ha reggel indultunk Nagymágocsról, akkor a legmelegebb déli verőfényben vagyunk kénytelenek megtenni a következő, több mint öt kilométeres szakaszt az árnyékmentes szántóföldeken keresztül. A szinte nyílegyenesen észak felé vezető haladást csak egy rövid, pár száz lépés hosszú északnyugati irányú kitérő töri meg. Jobbra előttünk a távolban már kilométerekről feltűnnek Gádoros házai, aztán jó másfélórás menet végén keresztezzük a Szentes és Orosháza közötti 147-es vasúti szárnyvonal sínjeit, s érünk ki a Gádorosra vezető 4642-es országútra.

A falu határáig megyünk rajta, ahol kiágazik a szélesebb útból az Eperjesre induló keskenyebb aszfalt - erre indul tovább az Alföldi Kéktúra. Itt érdemes pár percre megállni és elgondolkodni, ugyanis Gádoros és a következő falu, Eperjes alternatív bélyegzőhelyek: mi döntjük el, melyik helyen pecsételünk az igazoló füzet ugyanazon rubrikájába. A következő falban, Eperjesen épp a túra nyomvonalán található a bélyegző a Koccintó sörözőben, Gádoroson viszont jó kilométernyit be kell ballagnunk a faluba, hogy a Fő utca 60. szám alatti Trófea sörözőben megtehessük ugyanezt. A rendelkezésünkre álló információk szerint mindkét italbolt a hét minden napján kora reggeltől késő estig nyitva tart. Tőlünk függ hát, melyiket választjuk.

A faluk közötti keskeny és gyakorlatilag forgalommentes aszfaltúton mintegy másfél óra alatt baktatunk át Gádoros határából Eperjesre, miközben elhaladunk az út mellett álló, de már rég bezárt kendergyár épületei előtt. A faluban érdemes betérni a kocsmába, ugyanis ez az utolsó ilyen jellegű létesítmény a még távoli Szarvasig. (Persze, attól, hogy pecsételtünk Gádoroson, még itt is érdemes nyomdázni egyet a füzetünkbe, extraként). Innen vágunk bele a hosszú, egészen Szarvasig vezető mezei túránkba.

Észak felé hagyjuk magunk mögött az apró települést, utolsóként egy bekerített, szépen parkosított telken álló horgásztó mellett elballagva, aztán kiérünk a mezők közé. Nagyjából kilométernyit poroszkálunk a poros földúton, aztán hét-nyolcszáz lépésnyi kitérőt teszünk egy másikon nyugatnak. A következő elágazásban újból észak felé térünk, és hosszan követjük az itt kezdődő földutat. Balról egy nyílegyenes csatorna szegődik mellénk, aztán több mint másfél kilométeres út végén elérjük a zsilipjeit. Pici kitérővel megkerülünk nyugat felől egy kis erdőfoltot, aztán ismét egy óriásvonalzóval tervezett rész következik. A csatorna továbbra is kísérőnk lesz; két kilométeres menet után érkezünk meg az újabb zsilipjéhez.

Monoton, unalmas út ez a palacsinta laposságú tájon keresztül: csak egy-egy fasor, kisebb erdőfolt töri meg a szántóföldek egyhangúságát. Ilyen az igazi Alföld: semmi sem korlátozza a kilátást, a távoli horizontig szemlélődhetünk körös-körül. Újabb zsilip következik félóra után a csatornák elágazásánál. A vizesárkot követve itt északkelet felé törik az utunk, de körülbelül 700 lépés után egy balkanyarral visszafordulunk a korábbi, nagyjából északi irányba. Több mint egy kilométernyi menet végén térünk le erről az útról északnyugat felé egy másik mezei földútra, amin aztán félórás gyaloglással megközelítjük a Kákaifőmajor épületeit, miután az itt már betonburkolatú úton elballagunk a repülőtér füves rétje mellett.

Az Alföldi Kéktúra nyomvonala hamarosan hivatalosan is változni fog a 44-es főút Szarvast elkerülő új szakaszának elkészülte után. Az új útvonal felfestéséig arra kérjük a túrázókat, hogy körültekintően haladjanak a Kákaifőmajor és a 4401-es út közötti szakaszon! A következőkben ismertetendő útvonal szakaszon a kék jelzések még nincsenek felfestve, csupán javaslatként létezik a túraútvonal módosítására!

A repülőtér füves rétje után útkereszteződéshez érünk, itt balra kell térnünk a nyugat felé induló földútra. Egy középfeszültségű távvezeték oszlopait követve végigballagunk Kákaifőmajor kerítése mentén, aztán a földúttal és a távvezetékkel együtt fordulunk jobbra, észak felé a bekerített terület sarkán. Ebben az irányban is megteszünk 300 lépést, majd egy újabb éles balkanyar után már délnyugat felé haladunk az úton (itt már nem a távvezetéket követve). Nagyjából 400 lépés után érjük el a következő útelágazást, ahol jobbra, északnyugat felé térünk. Egy kisebb mezőgazdasági telepnél utunk szilárd burkolatot kap, ezen kutyagolunk ki a 4401-es főútra.

Ez az országút a magas száma ellenére nagyon forgalmas - igyekezzünk hát a füves padkáján ballagni. Elhaladunk az új 44-es út most épülő útszakasza és csomópontja mellett, majd megközelítőleg félórás menet végén érkezünk meg egy útkereszteződésbe, ahol a sarkon az Aranyhal horgászbolt magányos épülete áll. Érdemes lehuppanni az előtte lévő árnyékos padokra pihenni egyet.

Ennél a pontnál letérünk a forgalmas útról, s a balra kiágazó keskeny, kopottas aszfaltcsíkon megyünk tovább. Pár lépés után betonhídon keresztezzük a Szarvasi-Holt-Körös holtágát, így megérkezünk a kanyargós folyó által bezárt Bikazug nevű területre. Egy foghíjas jegenyesor kíséretében vonulunk végig az út vagy kilométeres egyenesén, majd a jobbkanyar után feltűnnek előttünk a majorság épületei. Innen már csak egy jól kijárt, poros mezei út van alattunk. Itt, a majorságnál ismét közel kerültünk a holtághoz; érdemes lesétálni a partjára, és elgyönyörködni a békés folyóban az egyik horgászstégtől!

A földúton továbbindulva nagyjából még három kilométert kell ballagnunk, hogy elérjük a végét. Innen már újra aszfalton sétálunk el a Csáki kastélyhoz vezető letéréshez, majd itt lefordulva a jelzett útvonalról a Körös-Maros Nemzeti Park központi épületeihez. A kéktúra bélyegzőt a kastély melletti látogatóközpont bejáratának belső oldalán találjuk a falra szerelt egyen-dobozkájában. Ha már itt járunk, ne siessünk tovább, nézzük meg az itteni kiállításokat, s tegyünk egy sétát a kastélypark arborétumának sétaútjain is! Innen már gyorsan beérünk a városba: az aszfaltút átvezet a Kákafoki-holtág hídján, majd 300 lépés után jobbra letérve róla, és egy széles, murvás úton végigvonulva az üdülők és sportpályák között pillantjuk meg magunk előtt az Erzsébet-liget parkját. A sarkán letérünk az eddigi utunkról, és a liget sétaútjain végigballagva érjük el negyedóra alatt a halászcsárdát és a holtágon átvezető közúti hidat. Megérkeztünk Szarvasra.

Mostani túránkon kétségtelenül Szarvas a legfőbb látnivaló. Célszerű utunkat úgy tervezni, hogy legalább fél napot a településen tölthessünk, hogy a legfontosabb látnivalókat megnézhessük. Az Erzsébet-liget Holt-Körös felőli partján kihagyhatatlanok a vízben álló mocsári ciprusok. Tőlük egy nemrég épült gyaloghídon átkelhetünk a túlsó partra a Vízi színpadhoz.

A kék jelzéseket követve és a közúti hídon átkelve a Szarvasi-Holt-Körösön megcsodálhatjuk a vízben álló Millenniumi Emlékművet, amelyet szökőkút víznyalábjai fognak körbe, a hídról pedig jól látható a folyóparton álló Bolza-kastély épülete is. A keleti hídfőnél kis parkban áll Tessedik Sámuel szobra. A Szabadság úton továbbsétálva és a kéktúra útvonaláról letérve pár perc alatt érhetjük el a település harmadik szép kúriáját, a Mittrovszky-kastélyt. A városközpontból nagyjából félórás sétával juthatunk el a nagyobbik arborétumba (a Pepi-kertbe), ahol a növényritkaságokon kívül megtekinthetjük a Mini Magyarország élethű makettjein hazánk legszebb épített látnivalóit is.

A túra nyomvonalán befordulunk a hídfő után a Bolza-kastély mögé, balra megkerüljük az evangélikus templomot, s pár lépéssel kiérünk a Holt-Körös partjára. Egy kis kanyargás után egy gyalogúton végiglépkedünk egy is park horgásztava mellett, aztán a Strand utcát keresztezve felkaptatunk a gátra. Érdekes módon a gát a házak között vezet; vagyis a bal oldalán, a holtág felé eső területen álló házak nincsenek védve az árvizek ellen – ami egy holtágon ritkán fordulhat elő. Fenn a gáton megérkezünk a Történelmi Emlékút kopjafái közé, melynek minden oszlopa egy-egy jeles magyar történelmi eseménynek állít emléket. Az emlékút végén egy utca keresztezi a gátat. Balra leszaladva a töltésről jutunk ki pár perc alatt a történelmi Magyarország középpontját jelölő emlékműhöz.

A szélmalmot szimbolizáló alkotás egy kis mesterséges dombocska tetején áll, a park füve pedig lenyúlik egészen a Szarvasi-Holt-Körös partjára. Ha átpillantunk a folyón, a túlsó partján a nagyobbik arborétum, a Pepi-kert fáit láthatjuk. A töltésre visszatérve aztán kisebb kihagyásokkal egészen utunk végéig birtokba vesszük a gátat! Szarvastól Mezőtúrig a túra döntő részét nagyon szép természeti környezetben, a Körösök partján tesszük meg - az egyetlen bökkenő, hogy gyakorlatilag teljesen árnyékmentes útvonalon! Itt szeretnénk mindenki figyelmét felhívni arra, hogy gondoskodjon a túrára megfelelő mennyiségű folyadékról! Nyári melegben arról sem szabad megfeledkezni, hogy az izzadással nem csak kiszáradhatunk, de felborulhat szervezetünk sóháztartása is! Ha rekkenő hőségben vágunk neki a kalandnak, akkor igyekezzünk viszonylag korán, nem sokkal napkelte után indulni, hogy utunk jó részét még a reggeli, viszonylag hűvösebb időben megtehessük! Gondoljunk arra is, hogy a Hármas-Körösön komppal kell átkelnünk, amire esetenként 15-20 percet is várnunk kell.

Pár száz lépés után egy lebetonozott útszakasz kezdődik a gáton, ami kitart alattunk egészen addig a pontig, ahol több mint másfél kilométer után le kell fordulnunk balra a töltésről. Egy földúton elvonulunk a Holt-Körös partján fekvő víkendházak hosszú sora előtt, aztán 7-800 lépés után felkaptatunk a Hármas-Körös fő árvízvédelmi gátjára. A tetejéről már jól látjuk a Szarvasi-Holt-Körös medrének a végét, amit a gát választ el a jelenlegi, a folyamszabályzás miatt kiegyenesített főmedertől.

Mindössze egyetlen kilométert ballagunk a gát jól kitaposott keréknyomain, ahol a Szarvasról érkező aszfaltút felkapaszkodik a terejére. Letérünk az úttal együtt jobbra a csupán pár percnyire lévő komphoz. Ki kell várni a sűrűn közlekedő átkelőhajót, hisz vele jutunk át a folyó északi partjára. Itt visszakapaszkodunk a töltés tetején futó keréknyomokra, amin újabb, nagyon hosszú gátmenet kezdődik a gyakorlatilag teljesen árnyékmentes úton. Háromnegyed órányira vasúti kereszteződésbe botlunk. A sínek egy hídon keresztül érkeznek át Szarvas felől az innenső partra. (Régebben az Alföldi Kéktúra is erre haladt, de a fémszerkezetű híd nem volt alkalmas a gyalogos közlekedésre, ezért néhány éve átirányították az útvonalat a komphoz.)

A vasúti átjáró után tűnik fel a gáttól balra a Halásztelki-holtág kezdete; aztán mindössze ezer lépés után látjuk a visszaérkező végét is. A folyamszabályzáskor a Hármas-Körösnek ezt a kanyarját is kiegyenesítették az új mederrel. Kicsit odébb már a Túrtői-holtág kezdetét látjuk, majd a Harcsás-holtág után érjük el a vasúti átjárót követően mintegy két órával a Hármas-Körösbe beletorkolló Hortobágy-Berettyó árvízkapuit. Ezek a hatalmas zsilipek akadályozzák meg, hogy a Hármas-Körös árvizei esetén a folyó vize visszaduzzassza a Hortobágy-Berettyót.

A zsilipeknél keskeny aszfaltút kezdődik a gát koronáján. Több mint másfél kilométert ballagunk rajta, mire elérjük a „T” elágazást, ahol az Alföldi Kéktúra lefordul észak felé a töltésről. A pecsételéshez azonban tovább kell ballagnunk vagy ezerlépésnyit a gát tövében álló peresi műemlék szivattyúházig, amelynek  falán található a kéktúra bélyegző a szokásos fémdobozkájában. Érdemes megpihenni a ház melletti gyümölcsfák árnyékában felállított pihenőpadoknál, asztaloknál. Pihenés után a gát tetején vissza kell gyalogolnunk ismét a „T” elágazásba.

Amint elhagytuk a töltést, keskeny aszfaltúton vonulunk végig a mezőkön elszórt tanyák között. Két és fél kilométer után az elágazásában egyenesen indulunk tovább, majd egy balkanyar után érkezünk meg az Endrődi gázüzem bekerített telken álló épületeihez. Az aszfaltút befordul ugyan a telephely kapuján, de mi egyenesen ballagunk tovább egy keményre taposott, széles, poros földúton. Nagyjából egy kilométer után a földút felkaptat a Hortobány-Berettyó gátjára. Ezen indulunk észak felé. Itt sincs sok árnyék, de valamivel több, mint fél órás menet végén végre elérjük Mezőtúr szélső házait, aztán feltűnik előttünk a folyón átvezető híd.

Átballagunk az itt szinte tóvá szélesedő Hortobágy-Berettyó hídján, a túlsó parton pedig még pár lépés erejéig észak felé indulunk tovább a túlsó parti gáton. Erről letérve, egy kőkerítés kis kapuján keresztül a tűzoltóság és a Városháza közötti aszfaltozott területre jutunk ki. Átvágva rajta néhány lépés után elérjük a Kossuth tér parkját. Itt fejezzük be ezt a túránkat, mivel az Alföldi Kéktúra nem érinti sem a mezőtúri vasútállomás, sem pedig az autóbusz-állomás épületét.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

Mindszent, vasútállomás megközelítése:

  • Vasúttal a Szentes és Hódmezővásárhely közötti 130-as vasúti szárnyvonalon Mindszent vasútállomásig, majd a város utcáin
  • Távolsági és helyközi busszal a Stop büfé megállóig, majd a város utcáin (pecsételés a vasútállomáson)

Mezőtúr, Kossuth tér megközelítése

Megközelítés

Mindszent, vasútállomás megközelítése:

  • Személygépkocsival Szentes és Hódmezővásárhely felől a 4521-ös úton, majd a város utcáin.

 Mezőtúr, Kossuth tér megközelítése

Autóval

A túra kezdő- és végpontján is bőven találunk ingyenes parkolási lehetőséget. 

Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Nyomtatott irodalom nem érhető el a túraszakaszról. A következő túraleírásokat ezen cikk szerzője készítette 2016-os Alföldi Kéktúra bejárásának élményeiből:

Feltser János nem szorosan útvonalkövető Alföldi Kéktúra bejárásának leírásai 2011-ből és 2012-ből:

A szerző által javasolt térképek:

Tudomásunk szerint nincs nyomtatott turistatérkép az Alföld ezen részéről.

Közösség

 Hozzászólás
 Figyelmeztetés
Közzététel
  Vissza szerkesztéshez
Pont kijelölése a térképen
(Kattints a térképre!)
vagy
Tipp:
A pont közvetlenül a térképre helyezhető.
Törlés X
Szerkesztés
Mégsem X
Szerkesztés
Útpontok módosítása
Videók
*Kötelező mező
Közzététel
Kérlek, adj egy megnevezést!
Kérlek, adj leírást a "figyelmeztetés" alatt!
Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
98,8 km
Időtartam
24:10 óra
Szint +
71 m
Szint -
65 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Kulturális/történelmi értékek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Egészséges környezet

A mai időjárás

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!