Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Többnapos gyalogtúra Szakasz

Alföldi Kéktúra 1. szakasz: Szekszárd vasútállomás - Baja, Duna-híd (AK-01.)

Többnapos gyalogtúra • Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék
Ennek a tartalomnak a szerzője:
Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A gemenci erdő Bárányfok után
    / A gemenci erdő Bárányfok után
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Műemlék szivattyútelep a Lankóci Vízügyi Múzeumnál
    / Műemlék szivattyútelep a Lankóci Vízügyi Múzeumnál
    Fénykép: Horváth Béla, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Alföldi Kéktúra 1. szakasz: Szekszárd vasútállomás - Baja, Duna-híd (AK-01.)
0 150 300 m km 5 10 15 20 25 30 35 40 45
Időjárás

Túra az Alföldi Kéktúra Szekszárd vasútállomástól a bajai Duna-híd keleti partján álló Gemenc Vándorpontig a Gemenci erdőn keresztül. Bár ez a szakasz is síkvidéki túrának számít, ahol a szintemelkedés jelentéktelen, de az Alföldi Kéktúra további szakaszaival ellentétben itt utunk zömét erdőkben teszük meg.

nyitva
közepes
46,2 km
11:40 óra
64 m
62 m

Egy kétnapos túra keretében a szekszárdi vasútállomásról indulva a Csörge-tó érintésével jutunk ki a Sió-csatorna déli gátjára; ezen gyaloglva haladunk el az M6 autópálya alatt, és érjük el a Duna-Dráva Nemzeti Park területét. Bárányfok után hagyjuk ott a gátat, és lépünk be a Gemenci-erdőbe. Nagyjából a kisvasutat követve érkezünk Keselyűsre. Itt újra rátérünk a Gemenci erdőt övező gátra, és a Szomfova erdészházak mellett elhaladva érkezünk meg a Lankóci gátőrházhoz és Vízügyi Múzeumhoz. Ismét letérve a gátról a következő úticél a Lassi Halászati Múzeum, majd a kisvasút mentén érkezünk annak a pörbölyi végállomására. Innen a Gemenci-erdőn átvágva jutunk el a bajai Türr István hídhoz, amin átkelünk a Duna-Tisza közére. Túránkat itt fejezzük be a hídfő mellett álló Gemenc Vándorpont épületénél.

A szerző tippje

  • Lankóci Vízügyi múzeum
  • Lassi Halászati Múzeum
  • Gemenci Állami Erdei Vasút
  • Pörbölyi Ökoturisztikai Látogatóközpont, valamint a Vízügyi és Vadászati kiállítás
outdooractive.com User
Szerző
Horváth Béla
Frissítés: 2018-08-31

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Magasság
104 m
84 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

Mivel sokszor több órát is gyalogolunk két lakott hely között, vigyünk magunkkal megfelelő mennyiségű ételt és italt. Jó ha van nálunk mobiltelefon is, szinte mindenhol van elég térerő.

Felszerelés

  • Túracipő vagy túrabakancs
  • Hátizsák megfelelő mennyiségű étellel, itallal
  • Elsősegélynyújtó csomagocska
  • Térkép, tájoló, esetleg GPS
  • Évszaknak és az időjárásnak megfelelő túraruházat
  • Fényképezőgép, távcső

Javaslatok és linkek

 Túránk előtt feltétlenül tájékozódjunk, hogy ne érjen bennünket odaérkezésünkkor váratlan meglepetés. Egyrészt az erdő- és vadgazdálkodási munkák miatt időszakosan látogatási tilalmat vezethet be az erdészet, másrészt a Duna vízállása miatt is korlátozhatják az erdőbe való belépést. Általában 500 cm-es bajai vízállás felett lép érvénybe a belépési tilalom, mert az ezt meghaladó vízállásoknál a turistautak már víz alá kerülnek. Azonban nagyon alacsony vízállás esetén sem érdemes végigjárnunk a túrát, mert ilyenkor az egyik fő látnivalót jelentő holtágak kiszáradnak. Amennyiben meg tudjuk oldani, 350-450 cm körüli bajai vízállás mellett jöjjünk: ilyenkor a legszebbek a kisebb-nagyobb vízfelületek, holtágak.

A Gemenc Zrt. turizmussal foglalkozó oldalai: http://turizmus.gemenczrt.hu/

A Gemenci Állami Erdei Vasút menetrendje: http://www.kisvasut.hu/view_cikk.php?id=3116

A Gemenc Vándorpont weboldala: http://turizmus.gemenczrt.hu/fedezz-fel/kerekparral/gemenc-vandorpont/

 

 

Kezdőpont

Szekszárd, vasútállomás (91 m)
Koordináták:
Geographic
46.348760 N 18.711952 E
UTM
34T 323949 5135342

Végpont

Baja, Gemenc Vándorpont

Útleírás

Az Alföldi Kéktúra déli végpontja Szekszárdon található az autóbusz-állomás peronjai által körülvett kis parkban, a Rockenbauer Pál emlékére felállított kopjafánál. Eddig a pontig nyugat felől még a Dél-dunántúli Kéktúra útvonalát követve érkeznek a túrázók; innen már az Alföldi Kéktúra felfestett kék sáv jelzéseit követve indulhatnak tovább. Pecsételni a szomszédos vasútállomás épületének peronok felőli falára szerelt dobozában található kéktúra bélyegzővel lehet, de ha esetleg nem találjuk a helyén, akkor szívesen adnak dátumos körbélyegzőt a váróteremben, a pénztárnál.

A vasútállomás épületéből kilépve átvágunk a Pollack Mihály utcán az autóbusz-állomás peronjaihoz, és a kék sáv jelzéseket követve észak felé végigsétálunk az autóbuszmegállók mellett. A terecske után maradunk az út bal oldali járdáján. Egy ideig a forgalmas út szélén ballagunk, aminek a túlsó oldalán a vasútállomás kopár rakodóterülete húzódik. Aztán a főút jobb felé hajlik, mi pedig továbbra is a keskeny járdán maradva megérkezünk a Pollack Mihály utca csendes, kertvárosi részére. Pár percig a kertes házak között sétálunk, aztán a keresztező Mátyás király utcán jobbra térünk, és néhány lépéssel visszatérünk a főúthoz. A kereszteződésben átkelünk a zebrán, majd egy leaszfaltozott gyalogúton keresztezzük a vasúti síneket is.

A Mátyás király utca itt folytatódik: elhaladunk az utolsó családi házak mellett, aztán üzemek, telephelyek következnek. Szekszárdnak bizony nem ez a szebbik oldala: a belváros sétálóutcáin, parkjain a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalát járók sétálnak végig, nekünk azonban csak ez az ipari övezet jutott. Egy idő után megérkezünk a belvárost elkerülő forgalmas 5113-as úthoz. Keresztezzük ezt az aszfaltcsíkot is, végigballagunk az utolsó üzemek útszéli sora előtt, aztán végleg magunk mögött hagyjuk a várost. Egy útelágazásban a széles aszfaltút jobbra tér. Mi egyenesen folytatjuk a menetet egy jóval keskenyebb, kopottabb aszfaltcsíkon, és pár perc alatt megérkezünk a nyámándpusztai mezőgazdasági bázishoz.

A takarmánykeverő üzem silói és épületei előtt haladunk el. Innen aztán az aszfaltút még kopottabbá válik, és megcéloz egy közeli kis erdőfoltot. Pár perc alatt elérve a szélső fákat az aszfaltút egy jobbkanyarba kezd. Mi kicsit balra térve egy földúton lépünk be a fák közé és néhány lépés után megérkezünk a Csörge-tó partjára. Már a XIX. század végén is fürdésre, kikapcsolódásra használták a közeli Szekszárd és a környékbeli falvak lakói. A tavacskát Babits Mihály is többször említette szekszárdi vonatkozású műveiben. 

A rendszerváltás után a tavat körülvevő terület magánkézbe került, míg maga a tó a városé maradt. 2011-ben a szekszárdi önkormányzat megvásárolta a földterületet, ekkor tudta rendezni az elhanyagolt tópartot, és kikotortatta a tavat is. Szabadidőparkot szándékoznak itt létrehozni a közeljövőben kültéri főzőhelyekkel, kerékpártárolókkal. 2014 óta, másfél évtizednyi kihagyás után folytatódnak a tóparton a kora nyári Csörge-Tavi Rockfesztiválok is, amire minden évben egyre több látogatót várnak a szervezők. Csak remélni lehet, hogy a megélénkülő látogatottság nem megy majd a természeti szépségek kárára! Mivel már majd egy órája úton vagyunk, érdemes itt tartani az első pihenőnket.

Az Alföldi Kéktúra délről kerüli meg a fák között megbúvó tavacskát, aztán a keréknyomokon a keleti oldal erdősávján is átvágva érkezünk ki a Sárközi-összekötő-csatorna partjára. Kis áteresz vezet át a békalencsés, pangó vizű csatorna felett. Átgyalogolunk rajta, és túlsó partjára átérve alig járt keréknyomokon indulunk tovább északnyugat felé a csatorna árkát követve. Lassan elmarad mögöttünk a túlsó part erdeje. Most már mindkét oldalról szántóföldek vesznek körül bennünket, aztán pár perc múlva újabb csatornahídhoz érünk. Rátérünk az ezen keresztül érkező széles, jól kitaposott földútra, és észak felé indulunk el rajta.

Sokáig poroszkálunk a kátyús úton. Elmaradnak mögöttünk Szekszárd egy zárt telken álló ivóvízkútjai. Előttünk, messze a távolban feltűnik a Sió magas gátjának füves oldala, melyhez jó félórás menettel érkezünk meg. Felkapaszkodunk a koronájára, és délkelet felé indulunk tovább a tetején futó füves keréknyomokon. Megkezdjük hát hosszú gáttúránkat, aminek tempótól függően csak másfél-két óra múlva lesz vége Bárányfoknál. Érdemes innen egy kicsit körbetekinteni, hiszen a környék legmagasabb pontjára érkeztünk! A hátunk mögött jól láthatóak még Szekszárd dombokra felkapaszkodó házai, melyek olyan közelinek tűnnek, mintha csak az imént indultunk volna el onnan, pedig már jó két órája úton vagyunk. Mellettünk a Sió fut egy hosszú, egyenes, mesterséges mederben, előttünk pedig feltűnik az M6-os autópálya még a miénknél is magasabb töltésen vezető szakasza.

Nagyjából húszperces menettel érjük el az autópálya felüljáróját. A Sió melletti úton baktatva átbújunk alatta, és folytatjuk utunkat a gáton. Pár perc múlva tűnik fel előttünk a Duna-Dráva Nemzeti Park kerítése. Ahol keresztezi a gátat, előtte egy csövekből összeállított vadcsapdán lépkedünk át, aztán belépünk a park területére a nyitható kapun keresztül. Ne felejtsük el azt visszazárni a riglivel, miután áthaladtunk rajta! Maradunk fenn továbbra is a gáton, de az eddigi nyílegyenes utunk némileg változatosabb lesz, ugyanis néha kanyarok törik meg az egyhangúságát. Egy idő után a Sió elfordul a gáttól. Az ártéri erdő lesz ezentúl a kísérőnk a gát bal oldalán, de jobb oldalon kitartanak mellettünk a szántók, rajtuk keresztül előre és jobbra tekintve megpillanthatjuk a még távoli Bárányfok épületeinek tetejét is.

A hosszú gáttúra után a házak bekerített telkét elérve leszaladunk a töltésről az onnan kiágazó gyalogúton, és belépünk a kapun keresztül a kirándulóközpont területére. A kőépületek mellett ellépdelve vissza kell gyalogolnunk a park fái között a Freizeit Park faházai mögé Frigyes Főherceg pavilonjához, ha pecsételni szeretnénk a füzetünkbe. A bélyegző dobozkáját a díszes, vörösfenyőből ácsolt, tornyocskás vadászház teraszán találjuk a bejárati ajtó mellett. A pavilonban régebben a főherceg trófeakiállítását nézhettük meg. 2003-ban „Élet az ártéren” címmel nyílt benne állandó tárlat, ami - elvileg - gemenci szakvezetéssel látogatható, de látszatra már évek óta zárva tart, a ház pedig kissé elhagyatottnak tűnik. Ha nyáridőben a kirándulóközpont bejárata melletti Trófea éttermet nyitva találjuk, érdemes ott egy nagyobbat pihenni.

Bárányfok után még egy kis időre visszatérünk a gát tetején futó keréknyomokra, de kétszáz lépés után végleg otthagyjuk azt, amikor egy gyalogúton leszaladunk róla balra, az ártéri erdőbe. Utunk egyik legszebb szakasza kezdődik itt a kanyargós ösvényen. Egy kis nevenincs holtág partján megkerüljük a Gemenci Állami Erdei Vasút végállomását, s kiérünk a Szilágy-fok holtágának partjára.

A kisvasút sínjei a pörbölyi vasútállomás melletti látogatóközpont és Bárányfok között húzódnak több mint 32 km hosszan a Gemenci-erdőben. A vasutat több szakaszban építették 1955 és 1982 között, elsősorban az ártéri erdőben kitermelt faanyag elszállítására. A személyforgalom csak 1966-ban indult meg Pörböly vasútállomás és Keselyűs között, majd 1982-ben Bárányfokig. Mivel a Duna áradásai rendszeresen tönkreteszik az ártéri erdő földútjait, csak a kisvasút jelent állandó közlekedési és szállítási lehetőséget a területen. Az Alföldi Kéktúra útvonala több kilométer hosszan vezet a kisvasút vágánya mellett, azonban a kiírás szerint az Alföldi Kéktúra csak gyalogosan vagy kerékpárral teljesíthető, kisvasúttal nem!

A Gemenci-erdővel kapcsolatban szeretnénk néhány dologra felhívni a figyelmet. Túránk előtt feltétlenül tájékozódjunk, ne érjen bennünket odaérkezésünkkor váratlan meglepetés! Egyrészt az erdő- és vadgazdálkodási munkák miatt időszakosan látogatási tilalmat vezethet be az erdészet, másrészt a Duna vízállása miatt is korlátozhatják az erdőbe való belépést. Általában 500 cm-es bajai vízállás felett lép érvénybe a belépési tilalom, mert az ezt meghaladó vízállásoknál a turistautak már víz alá kerülnek. Azonban nagyon alacsony vízállás esetén sem érdemes végigjárnunk a túrát, mert ilyenkor az egyik fő látnivalót jelentő holtágak kiszáradnak. Amennyiben meg tudjuk oldani, 350-450 cm körüli bajai vízállás mellett jöjjünk: ilyenkor a legszebbek a kisebb-nagyobb vízfelületek, holtágak.

Kanyargósan végigballagunk a turistaúton a Szilágy-fok partján, aztán erdei keréknyomokba torkollik az ösvény, és többet már el sem hagyjuk ezeket az utakat. Pár sarkos kanyarral átvágunk az erdő pagonyai között, aztán feltűnnek a kisvasút vágányai az út jobb oldalán. Hosszan ballagunk a kátyús erdőgazdasági földúton. Időnként feltűnik a fák között a Szilágy-fok vize, később pedig megérkezünk egy másik holtághoz, a Borrév-tóhoz. Nagyjából fél óra után a kisvasút sínjei jobbra elfordulnak, mi azonban az úton maradunk. Hosszú, vagy húszperces menet végén tűnik fel mellettünk újra a kisvasút. Itt kell letérni, keresztezni a pályatestet, és egy keskeny erdősávon átvágva visszakapaszkodni a gemenci fő árvízvédelmi töltésre. Az erdei túránk most hosszabb időre megszakad, mert pár kilométert megint a gáton kell haladni.

Jó negyedórás menet végén érkezünk meg Keselyűsre, már messziről megpillantva a gát mellett álló, de évek óta zárva tartó csárda épületét. Régebben itt volt a kéktúra bélyegző, de aztán áthelyezték az erdészet közeli telephelyének sorompója mellett található kis őrház falára. Érdemes a gátról lesétálnunk a kisvasút állomására is. A látogatóközpontban büfé üzemel, az épület előtt pihenőpadok és asztalok hosszú sora várja a kirándulókat. Az állomásépület mögött találjuk a Holt-Siót, partján csónakkikötővel és horgászhelyekkel. Érdemes itt megpihenni!

Keselyűs után visszatérünk az árvízvédelmi gátra. Továbbindulunk a koronáján futó aszfaltcsíkon, s hosszan gyalogolunk rajta. Ezen a részen a töltés mindkét oldalán erdő található: balra továbbra is az ártéri világ kíséri az utunkat, jobbra egy jóval keskenyebb fás terület mögött már szántók húzódnak. A hosszú egyeneseket itt is csak a gát kanyarjai törik meg. A túrának ezt a szakaszát a kerékpárosok élvezhetik a legjobban, a gyalogtúrázóknak jóval fárasztóbb a hosszú, monoton aszfalttaposás. Egy majdnem hat kilométeres menet végén pillantjuk meg az úttól jobbra, egy tisztáson álló szomfovai erdészházakat. Velük szemben a réten pihenőpadok és asztalok csábítanak egy kis lazításra. A mellettük található kis emlékmű a valaha itt állt Asszonyfalvának állít emléket.

A gátra visszatérve újabb hosszú aszfaltcsík vár ránk: a Lankóci gátőrházig és Vízügyi Múzeumig vezető majdnem öt kilométeres szakasz! Egy idő után a töltés jobb oldaláról elfogy az erdő, a nemzeti park kerítésén túl feltűnnek a szántók, a távolban tiszta idő esetén még a Mecsek csúcsait is megpillanthatjuk. Nagyon sokáig, egészen az Alföldi Kéktúra végéig ezek az utolsó hegyek, amiket láthatunk. Ha balra, az ártéri erdő fái között időnként vizet látunk megcsillanni, az a szélső fák között kanyargó Visszafolyó-Duna, amely a Lankóci gátőrház melletti szivattyútelepnél kezdődik, és a gát védett oldaláról szivattyúkkal átemelt vizet vezeti vissza a Gemenci-erdőn keresztül a Dunába.

Egy idő után feltűnik előttünk a töltés védett oldalán álló Lankóci gátőrház épülete. A kéktúra pecsét dobozkáját a kerítésen találjuk. Ha már itt járunk, és ráadásul a bélyegzés miatt meg is állunk, érdemes megtekinteni a több mint százéves műemlék szivattyútelep szépen felújított óriási dízelmotorjait, és a múzeumban összehordott öreg vízügyi eszközöket, szerszámokat is. A látogatásra előzetesen be kell jelentkeznünk a +36 20 541 4977-es telefonszámon.

A gátőrház után még nagyjából két kilométert a gáton teszünk meg, aztán letérünk róla balra, az ártéri erdő felé. Ismét földúton ballagunk. Nagyjából ötszáz lépés után pillantjuk meg magunk előtt a kisvasút vágányait. Ráfordulunk a sínekkel párhuzamos földútra, s pár perc alatt rátalálunk a volt Lassi erdészlakban berendezett Halászati Múzeumra, és a kisvasút állomására is. A réten erdei pihenőt találunk, a sínek mögött pedig feltűnik a Lassi-tó víztükre. Ez a múzeum is csak előzetes jelentkezés esetén látogatható. Innen ismét a kisvasút vágányát követjük, nagyjából fél óra alatt érve el a Nyárilegelő rétjét és az itteni vasúti megállót. Itt már a Lassi-tónál jóval szélesebb Rezéti-Holt-Duna kanyarog az utunk mellett. Érdemes a partján letelepedni a fűbe pár perc pihenőre.

A réten, a vasúti megállónál jobbra kell fordulnunk a földútról letérve – ott a kék kereszt jelzések indulnak tovább –, és a síneket keresztezve ritkán használt keréknyomokon lépünk be az erdőbe, aztán egy útelágazásban balra térve ismét elérjük a keskenynyomtávú vasúti vágányt. Pár lépést mellette ballagunk, aztán keresztezzük azt, és a bal oldalán indulunk tovább. Kényelmes szekérút vezet a Nyári gáton. Egy idő után eltávolodunk a vasúttól, a sínek elfordulnak tőlünk, de az erdő mindvégig kitart körülöttünk. Végül mintegy órányi kényelmes erdei gyaloglás után keresztezzük a Kerülő-Duna holtágát egy hídon, kilépünk a fák közül és megérkezünk a kisvasút pörbölyi végállomására, ahol az találkozik a 154-es vasúti vonallal. Feltűnnek előttünk az Ökoturisztikai Látogatóközpont, valamint a Vízügyi és Vadászati kiállítás épületei, de mi balra fordulva maradunk az erdőszéli gáton, s végiggyalogolunk a holtág déli gátján. A gáton futó utat elzáró sorompónál balra térünk, és ismét elnyel bennünket az erdő.

Széles, jól kitaposott földúton ballagunk egyenesen nyugat felé, nagyjából fél óra alatt érve el a Cserta-Duna holtágát. Utunk a holtág déli partján vezet tovább, időnként szép rálátással a víztükörre. Nagyjából újabb félórányi menet végén egy, a holtág felett átvezető hídhoz érünk. Pár lépés erejéig rátérünk a rá felszaladó makadámútra, de még a híd előtt lefordulunk erről, és folytatjuk a Cserta-parti túránkat. Nagyjából negyedórányi gyaloglás végén érjük el a Cserta torkolatát a Vén-Dunánál. Újabb hidat veszünk észre, ezen érkezik meg a kék kereszt jelzés, ami még a kisvasút Nyárilegelő megállójánál ágazott ki az utunkból, és kis rövidítéssel jutott el idáig. 2015 tavaszáig ez volt egyébként az Alföldi Kéktúra útvonala.

Rátérünk egy erdei pihenő asztalai, padjai és egy esővédő házikó mellett a Vén-Duna partján futó széles, jól kitaposott erdőgazdasági gyűjtőútra. Nagyjából fél óra alatt érjük el Baja külterületét, a Dunafürdő-üdülőtelepet. Egy kis jobb töréssel haladunk tovább a telepen átvezető Bárka utca keskeny aszfaltcsíkján. Itt balra indulva pár lépéssel leszaladhatunk a csónakkikötőbe, ahonnan jól látható az a hely, ahol a Vén-Duna beletorkollik a Nagy-Dunába. Érdemes itt is leülni pár percre a parton, ahol gyönyörködhetünk a folyó látványában.

Továbbindulva a Bárka utcán átvágunk a telepen, majd egy szélesebb aszfaltút „U” kanyarjában, ahová a Bárka utca beletorkollik, jobbra térünk, az „U” betű nyugati szárába. Járda kezdődik az út bal oldalán, egy szalagkorlát mögött; erre rátérve hosszan felkaptatunk a Dunán átvezető Türr István híd északi járdájára. Ügyeljünk arra, hogy ez egyben kerékpárút is, ne akadályozzuk a lejtőn esetleg gyorsan érkező bicikliseket! Hamarosan elérjük a Dunát. Letekintve róla jól látható a Vén-Duna torkolata, ahol pár perccel korábban jártunk, és a Gemenci-erdő zöld fala, ahogy a széles folyót kíséri.

A fémszerkezetű híd járdáján átkutyagolva pár perc alatt megérkezünk a Duna túlsó partjára, vagyis a Dunántúlt magunk mögött hagyva a Duna-Tisza közére értünk. A híd korlátjának végén egy keskeny beton lépcsősoron le tudunk ereszkedni a töltésről az alatta futó keskeny aszfaltútra. Ezen balra indulva átbújunk a híd alatt, és a fatelep mellett elhaladva pár perc alatt elérhetjük a Gemenc Vándorpontot. Itt találhatjuk az egyik bajai kéktúra bélyegzőt az épület melletti fedett kerékpártároló Duna felőli oszlopán. A két keréken érkezők itt egy kerékpárjavító műhelyt találhatnak, a mosdót, zuhanyozót pedig jutányos áron bárki használhatja. Érdemes kiülni egyet pihenni az épület emeleti teraszára: szép innen a kilátás a folyóra. Egy kis füves területen sátorhely is van, de mivel ez nyitott nyugat, vagyis a Duna felé, eléggé huzatos hely lehet erősebb szélben.

Ezen a ponton érünk a Gemenci-erdőn átvezető túránk végére, hogy aztán belefogjunk a jóval hosszabb, a Duna-Tisza közén átvezető szakaszba. Baja városközpontja eléggé távol van innen: a Vándorpont mellett elhaladó és aztán a Sugovica partján végigvezető kerékpárúton nagyjából egy órás sétával érjük el a centrumot, ahol a vasútállomás és a buszvégállomás is található.

Nem érdemes csak úgy elrohanni amúgy sem Baja mellett, mert a Sugovica melletti Halászpart vendéglőiben megkóstolhatjuk a híres bajai halászlevet, innen pedig már csak pár perc séta a Szentháromság tér, ahol rálelünk a névadó Szentháromság szoborra és a Városházára, a hajdani barokk Grassalkovich palotára. További látnivalók a belvárosban: a Szent Péter és Szent Pál plébániatemplom, a Páduai Szent Antal Ferences Kolostortemplom, valamint a belvárosból pár perces sétával elérhető Jelky András világjáró vándor szobra az 51-es és 55-ös főutak kereszteződésében. Érdemes felkeresnünk a Sugovica Dunából való kiágazásánál álló Türr István emlékművet is. Tetőteraszára felkapaszkodva szép kilátás nyílik a Dunára és a túlparti Gemenci-erdőre.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

Szekszárd, vasútállomás megközelítése:

  • Vasúttal a Rétszilas és Bátaszék közötti 46-os vasúti szárnyvonalon.
  • Távolsági és helyközi busszal Szekszárd, autóbusz állomás megállóig. Az autóbusz állomás a vasútállomás előtti téren található.

Baja, Duna-híd megközelítése:

Megközelítés

Szekszárd, vasútállomás megközelítése: 

 Baja, Duna-híd megközelítése:

  • Személygépkocsival Bátaszék és Szeged felől az 55-ös úton, Budapest felől az 51-es úton, majd a város utcáin.

Autóval

Szekszárd vasútállomásán a parkolás ingyenes. Ha a városban máshol tennénk le autónkat, a fizetős zónákról itt lehet tájékozódni. 

Baján mindenhol díjmentesen parkolhatunk. 

Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Nyomtatott irodalom nem elérhető a túraszakaszról. Irodalom az interneten:

Az Alföldi Kéktúra Szekszárd és a Szomfova erdészházak között

Az Alföldi Kéktúra a Szomfova erdészházak és Baja, Gemenc Vándorpont között

A túraleírásokat ezen cikk szerzője készítette 2015-ös Alföldi Kéktúra bejárásának élményeiből.

A szerző által javasolt térképek:

Cartographia: Szekszárdi-dombság, Geresdi-dombság, Gemenc 1 : 30.000 Webshop

Hasonló túrák a környéken

 These suggestions were created automatically.

Közösség

 Hozzászólás
 Figyelmeztetés
Közzététel
  Vissza szerkesztéshez
Pont kijelölése a térképen
(Kattints a térképre!)
vagy
Tipp:
A pont közvetlenül a térképre helyezhető.
Törlés X
Szerkesztés
Mégsem X
Szerkesztés
Útpontok módosítása
Videók
*Kötelező mező
Közzététel
Kérlek, adj egy megnevezést!
Kérlek, adj leírást a "figyelmeztetés" alatt!
Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
46,2 km
Időtartam
11:40 óra
Szint +
64 m
Szint -
62 m
Tömegközlekedéssel elérhető Szakaszosan teljesíthető túra Evés-ivás lehetőség Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Hegyi vasút, kötélpálya megállóhely Egészséges környezet

A mai időjárás

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!