Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Többnapos gyalogtúra Szakasz

Abaliget vasútállomás – Zobákpuszta (DDK-09.)

Többnapos gyalogtúra • Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátás Abaligetre
    / Kilátás Abaligetre
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A barlangi patak által táplált tó Abaligeten
    / A barlangi patak által táplált tó Abaligeten
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Jakab-hegy északi oldalában
    / A Jakab-hegy északi oldalában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátás a somogyi tájra a Nyugati-Mecsekből
    / Kilátás a somogyi tájra a Nyugati-Mecsekből
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Zsongor-kőhöz közeledve
    / A Zsongor-kőhöz közeledve
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az 1146 méter mélységű Petőcz-akna egykori lejárata (emlékmű)
    / Az 1146 méter mélységű Petőcz-akna egykori lejárata (emlékmű)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Büdös-kúti kulcsosház
    / A Büdös-kúti kulcsosház
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A pálos kolostor kilátója a Jakab-hegyen
    / A pálos kolostor kilátója a Jakab-hegyen
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Zsongor-kő terasza
    / A Zsongor-kő terasza
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kirándulók a Jakab-hegyen, a Zsongor-kő kilátójánál
    / Kirándulók a Jakab-hegyen, a Zsongor-kő kilátójánál
    Fénykép: Béla Horváth, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A DDK útvonala Pécs északi határában, a Remete-rét közelében
    / A DDK útvonala Pécs északi határában, a Remete-rét közelében
    Fénykép: Burger Barna, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Érdekes formájú bükkfa gyökere a Mecsekben
    / Érdekes formájú bükkfa gyökere a Mecsekben
    Fénykép: Burger Barna, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Tavacska a DDK mentén
    / Tavacska a DDK mentén
    Fénykép: Burger Barna, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Mohával benőtt fonolitsziklák
    / Mohával benőtt fonolitsziklák
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Abaliget vasútállomása a túra startpontja
    / Abaliget vasútállomása a túra startpontja
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Babás-szerkövek rövid kitérővel kereshető fel
    / A Babás-szerkövek rövid kitérővel kereshető fel
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Tubes a Pálos kolostor kilátójából
    / A Tubes a Pálos kolostor kilátójából
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Abaliget vasútállomás – Zobákpuszta (DDK-09.)
150 300 450 600 750 m km 5 10 15 20 25 30 35 Abaliget, vasútállomás (DDKPH_37) Denevér Vendégház Abaligeti-barlang (DDKPH_38) Babás-szerkövek Zsongor-kő Patacsi-mező (DDKPH_39) Büdös-kúti kulcsosház (DDKPH_40) Fehér-kúti kulcsosház (DDKPH_41) Fehér-kúti kulcsosház Mecsextrém Erdei Kalandpark Kövestető Vendégház

A Nyugati-Mecsek szelíd erdővidékét átszelni változatos élmény. Dombsági magasságok és sziklás hegységi letörések színesítik a kulcsosházakkal is gazdagon ellátott térséget. Bár az ország egyik legnagyobb városának közvetlen közelében kanyarog a Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala, mégis nomád jellegű, a településeket elkerülő vándorlás vár ránk.

nyitva
közepes
38 km
11:55 óra
1390 m
1205 m

A Nyugati-Mecsekről

A Mecseket földtani és morfológiai jellemzői alapján nyugati és keleti részre szokás osztani. A Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán a Nyugati-Mecseket szelhetjük át Abaligettől a határnyeregben ülő Zobákpusztáig.

A Mecsek alighanem Magyarország legbonyolultabb kőzetösszetételű hegysége, keletkezésében meghatározóak a tengerfenéken, illetve a partszegélyen lerakódott üledékek. Nem kell geológusnak lenni ahhoz, hogy észrevegyük a kőzetek sokszínűségét a turistautak mentén. Bár Abaliget barlangja természetesen mészkőben alakult ki, mindössze néhány kilométerrel odébb már vöröses színű homokkő sziklateraszáról csodálhatjuk a tájat, amikor a Babás-szerkövek között, vagy épp a Zsongor-kőn állunk. Félúton pedig a Petőcz-akna félelmetes mélységű, lezárt tárója a mélyben rejtőző ásványkincsekről tanúskodik - ezekben szintén gazdag a Mecsek. Az uránbányászat, a Komló környékére jellemző szénkitermelés évtizedekig meghatározta a térség gazdasági fejlődését és társadalmi képét. A szenet már alig fejtik, a mélyben maradt uránérc felszínre hozatalának részleges újraindítása napirenden van. Komló közelében az ország egyik legjobb minőségű andezitjét bányásszák.

A hegyvidéken az üledékes kőzetek széles skálája található meg. A mélytengeri mészkövektől a tengerparti homokkő- és agyagrétegekig, illetve a szintén parti mocsarakban lerakódott feketekőszénig számos kőzettípus bukkan felszínre, és a sort még hosszan lehetne folytatni. Az említett andezitbánya a színezőelemként megjelenő vulkanikus elemekről tanúskodik. Az andezit a felszín alatti repedésekben megrekedve hűlt ki, de kis kiterjedésben tengeralatti bazaltvulkanizmus is folyt a hegység területén.

Összességében a Nyugati-Mecseket a különböző típusú mészkövek és hommokövek kiterjedt foltjai jellemzik, melyek többnyire lapos hátakban, enyhén megbillent fennsíkokban tetőznek. Az egyes hátakat nyergek és többnyire észak-délies futású patakvölgyek szabdalják, ezért folyamatos hullámvasutazásra kényszerülünk. Észak felé egyre alacsonyodó dombvidékké szelídül a szerény magasságú hegységrész, melynek legmagasabb pontjai (közülük a 611 méteres Tubes emelkedik ki leginkább) a déli peremen futó vízválasztó gerincen sorakoznak. Szabad szemmel is jól látható, hogy a déli hegységrész meredeken, hosszú szakaszokon szinte átmenet nélkül törik le dél felé, lábánál fokozatosan ellaposodó térszín terül el - itt néhány falun (pl. Kővágószőlős és környéke, Hosszúhetény stb.) kívül a Pécshez tartozó üdülőkörzetek és kertes elővárosok élvezik a Dráva síkjára nyíló panorámát. Ezt a területet hullámverésével egykor a tenger ostromolta. A karsztfelszín alól előbukkanó források vize az északi oldalon közepes hosszúságú völgyeket vágott a felszínbe, e szurdokokban látványos mésztufagátakat is építettek a patakok.

A Dél-dunántúli Kéktúra útvonaláról

A változatos kőzetmix természetesen a tájképen is tetten érhető. Abaliget mesterséges eredetű, karsztvízzel táplált tavacskája a cseppkőbarlangból tör elő, de a hegylábról a gerincre kapaszkodva látványosan eltérő kőzetek bukkannak fel: a Zsongor-kő vöröslő homokkőterasza az egész Mecsek egyik legmaradandóbb élményét nyújtja. Érdemes kitérni a hasonló színű, de különböző megjelenésű Babás-szerkövek sziklaplatójára, ugyanis az útvonal következő szakasza merész formákban szegény, lapos hátakat fűz fel. Ha viszont vállalunk néhány nagyobb ráadást, a hegység teljes varázsa feltárul előttünk. A Tubes és Misina hangulatos, kilátókkal és sétányokkal tarkított gerince már igazi városi parkerdő, néhány kilométerre északra tőle pedig a Meleg-Mányi-völgy és a Nagy-Mély-völgy vadregényes, vízesésekkel tarkított völgyei hívnak kerülőútra. Árpádtetőtől Zobákpusztáig eseménytelenebb, de legalább könnyű út kanyarog, és néhol rálátunk a hatalmas külszíni fejtések teraszos medencéire. A Kéktúra közvetlen közelében álló köves-tetői kilátóból még egyszer utoljára megcsodálhatjuk a Nyugati-Mecsek magaslatait, végül Zobákpusztán, a két hegységrészt összekötő nyeregben fejezzük be a túrát.

A szerző tippje

Az útvonal főbb látnivalói:

  • Abaligetre érdemes időt szánni (nyári szezonban), hiszen a cseppkőbarlang látogatása mellett a tavon is csónakázhatunk. Nincs messze Orfű sem, melynek jóval nagyobb tavai jobban ki vannak építve, még strandot és apuaparkot is találunk.
  • A Jakab-hegy két fontos kitérőt kínál: a Zsongor-kő közvetlenül az útvonal mellett mered a táj fölé (ZT jelzés), a Babás-szerkövekhez már hosszabb ráadást kell vállalnunk, de a K▲, majd K+ jelzés meghálálja a fáradozást.
  • Árpádtetőn kipróbálhatjuk a Mecsextrém Kalandparkot.
  • A Remete-réttől mindössze kb. 1,5 km kitérő a Tubes, onnan pedig közeli célpont a Kis-Tubes és a TV-adótornyáról nevezetes Misina-tető. A Nyugati-Mecseknek alighanem ez a legszebb része, ezért jó ötlet egy teljes ráadásnapot tervezni a gerinc sétaútjaira és fantasztikus panorámáira.
  • A Fehér-kúti kulcsosháznál történő bélyegzés után igen közel vagyunk a Mecsek gyöngyszemeihez, a Meleg-Mányi-völgy és a Nagy-Mély-völgy mésztufagátas vízeséseihez, szurdokaihoz. Országos összevetésben is páratlan látványosságok lévén, ha tehetjük, ne hagyjuk ki őket mecseki vándorlásunkból!
  • A Köves-tetőt kerülve a K▲ jelzés hív a csúcsra épült kilátóhoz, a mindössze (oda-vissza) 15-20 perces kitérő látványos panorámával jutalmaz.
  • Az útvonal mentén falvak nem találhatók, mindössze néhány kulcsosházzal számolhatunk szálláslehetőségként - azonban kulcsaikat is csak a településeken (többnyire Pécsen) kaphatjuk meg. Ezért a védett területeken kívül marad a sátrazás, vagy számoljunk jelentős kitérőkkel a közeli falvakba a túranapok végén! Szerencsére a tömegközlekedési lehetőségek Pécs, illetve néhány északi település felé elég sűrűek a jó tervezhetőséghez.

Szakaszhosszok bélyegzőtől bélyegzőig (kilométerben)

Abaliget vá.  5  Abaligeti-barlang  8,6  Patacsi-mező  5,3  Büdös-kúti kh.  4,5  Fehér-kúti kh.  14,8  Zobákpuszta

Ajánlott köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén:

  • Abaliget (DDKPH_38): Abaliget, barlang vagy Abaliget, barlang bejárati út buszmegállók
  • Büdös-kúti kulcsosháztól 1,8 km-re (DDKPH_40): Pécs, Remeterét buszmegálló
  • Fehér-kúti kulcsosháztól 3,2 km-re (DDKPH_41): Pécs, Árpádtető buszmegálló
outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
Frissítés: 2019-02-26

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Magasság
593 m
183 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A túra Abaliget és Zobákpuszta között egyáltalán nem érint településeket, ráadásul, ha kitérőket tennénk, a falvakban is szegényes az étel- és bolti kínálat. Ezért vagy sok ételt-italt kell magunkkal vinni, vagy alaposan meg kell tervezni az utánpótlás beszerzésének logisztikáját. Ezt a szempontot semmiképp ne hagyjuk figyelmen kívül a felkészülésnél!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Javaslatok és linkek

Kezdőpont

Abaliget, vasútállomás (183 m)
Koordináták:
Geographic
46.152794, 18.075253
UTM
34T 274157 5115183

Végpont

Zobákpuszta, buszmegálló

Útleírás

Itiner

A túra során végig a K jelzést kell követni.

  • Abaliget vasútállomásról Abaligetre hullámvasutazunk.
  • Abaligetről a Petőcz-akna érintésével kapaszkodunk a Zsongor-kő közelébe.
  • A pálos kolostor romja mellett a Patacsi-mező (Blokkház) a következő célpont, ahol pecsétet is találunk.
  • A Blokkháztól a Remete-rétre vezet utunk.
  • Leereszkedünk a Büdös-kúti kulcsosházhoz, ami pecsételőhely.
  • Fárasztó hullámvasutazással jutunk el a Fehér-kúti kulcsosházhoz (pecsételőhely).
  • Következő állomásunk Árpádtető hegyi telepe.
  • Hosszú út vezet a Köves-tető megközelítésével Zobákpusztára.

A túra részletes leírása

Abaliget vasútállomás - Abaliget

Abaliget állomás érdekessége, hogy az Abaligetre vezető út mentén egy befalazott vasúti alagutat rejtenek a lankák: az eredeti átjárót a hegyek alatt azért váltotta ki a ma használt alagút (a '70-es évektől), mert a korábbi vonalvezetés ívei csak lassabb közlekedést tettek lehetővé. Pecsételés után röviden követjük a síneket, majd az ösvény balra áttöri a bokrokat. Ház előtti, egykori szántón indulunk neki az erdőnek. Eleinte irtásfoltok, váltják egymást az elegyes erdőben, s közben fokozatosan emelkedünk a dombhát felé. Egy tarvágás széle kilátást enged a Mecsek magasabb területeire, majd széles kaszálóra érünk. Felkaptatunk a tetőre, és az elágazásból bájos panoráma nyílik meg: alattunk Abaliget ül a völgy alján, jobbra pedig egészen a Tubesig pásztázhatjuk a hegygerincet. A rét szélén kanyarodunk le Abaligetre, ahol a tópart sétányán érkezünk meg a barlangbejárathoz (pecsételőhely).

Az Abaligeti-barlang a mészkő repedésein beszivárgó csapadékvíz oldó és koptató munkájának szüleménye. A helyiek kezdetben csak apró üregként ismerték, melynek hűvösét a 18. században a helyi plébános használta ki, minthogy borait tartotta benne (innen a Pap-lika elnevezés). A piciny üregben szikla zárta el az utat, a felszínre szivárgó Katya-patak pedig malmok sorát hajtotta meg. Egy abaligeti molnár, Mattenheim József megelégelte a vízhozam ingadozását, és a jelenség okának nyomába eredve csapatával átmászott az akadályon, hogy felfedezze a járatot. A későbbi vizsgálatok gazdag cseppköves formákról számoltak be, ezek nagy része mára sajnos (az emberi beavatkozások következtében) megsemmisült. Az 1700 méter hosszúságban feltárt barlangot először a 19. század végén építették ki, ma kb. fél kilométere látogatható. A tavakat 1959-ben duzzasztották fel, a parton régi turistaház épületében Denevérmúzeum látogatható.

Abaliget - Jakab-hegy

A barlangbejárat mellett vágunk neki hosszú emelkedőnknek, mely a Jakab-hegyre indít. Minthogy mészkőterületen járunk, a felszínen is megjelennek kisebb karsztjelenségek. A Bodó-hegy oldalában számtalan töbör lyuggatja a lejtőket: a zárt, tölcsér alakú kis mélyedéseket a víz oldotta a kőzetbe, aljukon egykor víznyelők működtek. Nem olyan nagy és szép kifejlődésűek, mint amilyenekkel például a Bükk-fennsíkon találkozhatunk, de mozgalmasabbá teszik a tájképet. Az erdő egyhangúságát a Petőcz-akna gazos betonplacca töri meg: a laposra gyalult területen még felismerhetők a teherautók méretére szabott parkolók és fordulók, de ezen kívül semmi sem utal már a 2000-ben véget ért bányászatra, hiszen a rekultiváció során mindent elbontottak. A mecseki uránbányászatot az '50-es években kezdték meg, a permi vörös homokkőben különálló lencsékben találtak uránércet - a bányászkodás állami támogatás nélkül sosem lett volna kifizetődő, hiszen a mecseki kőzetekben az urán koncentrációja alacsony volt. Ráadásul a mély járatokban a kőzetfal hőmérséklete az 53°C fokot is elérte, ami a mérgező gázokkal együtt bonyolult és drága szellőzőberendezések kiépítését tette szükségessé. A hidegháborús fegyverkezési verseny keltette szovjet importigény a rendszerváltás után megszűnt, a térség fejlődését évtizedeken át hajtó bányászatot beszüntették. A Petőcz-akna 1100 méternél is mélyebbre nyúlt, 700 méteres mélységben bányavasút is üzemelt benne.

A lejáratot, mely fölött 57 méteres fúrótorony őrködött, ma betontömb fedi, mellette emlékművet állítottak. A tisztásról kilátunk a somogyi lankák felé. Az egykor ércet szállító teherautók nyomában baktatunk az aszfalton a kanyar előtti letérőig. Utolsó nagyobb emelkedőnk következik a Jakab-hegyig. Jobbra pihenőhelyre ülhetünk le a gyér vizű Pálos-kút mellett, majd egy utolsó nekirugaszkodással elérjük a hegytetőt. A hepehupás felszín vaskori halomsírokat rejt, hiszen a lapos háton erődített település éldegélt. A holtakat elhamvasztották, agyagedénybe tették, majd a máglya helyén sírgödörbe temették őket. Föléjük sírkamrát vagy földdel fedett kőburkot építettek.

Jakab-hegy - Blokkház

A Jakab-hegy tetején és déli előterében széles homokkőpászta húzódik. Ennek két látványos kibukkanását is meglátogathatjuk a lejtőn. A K▲ ösvényén, 10-15 perc alatt felkereshetjük a Babás-szerkövek sziklateraszát - ne hagyjuk ki a kitérőt a meredek lejtő ellenére sem! Már a Sasfészek nevű bánya sziklalépcsője is egyedi élmény, de a hegyperemen kiálló kőgombák látványa a panorámával együtt országos viszonylatban is unikum. Kavicsos anyagukat meleg, száraz éghajlaton hirtelen, nagy esőzések során kialakult időszakos vízfolyások szállították le az akkori domborzat alacsonyabb területeire, a partszegélyre. Ezt az osztályozatlan hordalékot kovasavas oldatok cementálták konglomerátummá, majd miközben a kevésbé ellenálló szomszédos kőzetek lepusztultak, a sziklák kimagasodtak környezetükből. A későbbiekben a szél koptató, a víz csiszoló munkája, illetve a fagyaprózódás formálta őket: a keményebb részek terebélyesebbek, a puhábbak az erózió hatására elvékonyodtak, így született a mai, látványos formavilág. A kis platókról nagyszerű kilátás nyílik a Dráva síkja felé, a Villányi-hegységre, és tiszta időben a horvátországi Papuk hosszú lánca is feltűnik.

A Kéktúrán továbbindulva rövidesen pihenőhelyhez jutunk, amitől jobbra mindössze néhány lépés a Zsongor-kő döbbenetes sziklaszirtje. A krétában a terület kőzetei a belső erők hatására óriási redőboltozatba gyűrődve kiemelkedést formáltak, melynek legmagasabb része az idők során lepusztult - helyén ma Cserkút előtéri medencéje található. A gyűrődés oldala azonban részben megmaradt, és a Jakab-hegy hátát alkotja. A féloldalasan kibillent rétegek az egykori viszonyokat, a mélyülő tengerfeneket kirajzolva sorakoznak egymás mellett a felszínen. A Zsongor-kő félelmetes vöröshomokkő sziklakiszögellését a tériszonyosok örömére korlát biztosítja, a panoráma pedig feledhetetlen! Alattunk Cserkút és Kővágószőlős, távolabb a Dráva síkja terül el, túlfelén a Papuk emelkedik. Megmutatkozik a Villányi-hegység nyugati csúcsa, a Tenkes is.

Mindössze néhány perc alatt egy kis tisztásra érkezünk, ahol a hatalmas fenyők árnyékában bivakolásra kiválóan alkalmas pihenő áll. Magas tornya szokatlan kilátó: egy szűk aknában, függőleges létrán kapaszkodhatunk föl a teraszra, ahol vasajtóval zárható a félelmetes járat. A tériszonyosok nem csak ezért nem fogják szeretni az építményt, hanem az alacsony korlát és a szűk kilátószint miatt sem. Ugyanakkor a panoráma gyönyörű: az észak felé dombsággá simuló Mecseket, valamint a távolban a Misina-Tubes gerincet szemlélhetjük, a háttérben a Zengő emelkedik meredeken a lankavidék fölé.

A kis hegytetőn a hallstatti kultúra épített először földvárat, területén a 12. században falu létesült. Lakóinak Szent Jakabról elnevezett temploma a hegy névadója is egyben, és amikor a 13. században a pécsi püspök összegyűjtötte a mecseki remetéket, ide épített számukra kolostort - a pálosok egyik első rendházát. A szerzeteseket a törökök űzték el. A 18. században rövid időre helyreállították a templomot, ám II. József 1780-ban feloszlatta a rendet - a romok a rét túlfelén megtekinthetők. A '40-es években a pálosok újabb kolostor építésébe kezdtek, amikor is 1951-ben ismét feloszlatták őket. E próbálkozás szüleménye a később kilátópihenővé alakított, tornyos építmény.

A pálosok halastavának maradványa, az agyagos vízzáró rétegek által felszínen tartott tavacska mellett indulunk tovább. Kisvártatva mellőzünk egy tarvágást, aminek széléről a Tubes és Misina tömbje bukkan fel. Utunk visszafelé kanyarodik, és a Blokkházhoz érkezik (pecsételőhely). Az épület egykor az erdőből fát szállítók igazolásainak ellenőrzésére szolgált, előtte padok és asztalok nyújtanak pihenési lehetőséget.

Blokkház - Büdös-kúti kulcsosház - Fehér-kúti kulcsosház

A Dél-dunántúli Kéktúra a Pécs üdülőkörzete fölötti hegyekre terel, melyek a Jakab-hegyhez hasonlóan dél felé élesen törnek le. Egy széles nyiladékot hátrahagyva a turistaút a tetőt követi, jobbra, a fák mögött érzékelhető a magasság, bal felől lapos térszín kísér. A Rózsa-hegy oldalában szép fenyvesben ereszkedve már hallani az Orfűt Péccsel összekötő autóutat. A Remete-rét nevű nyeregtisztást alaposan felszerelték: pihenőhely, tájékoztatótáblák, padok és asztalok jelzik, hogy a pécsi parkerdő szélén járunk. Rövid, de maradandró kitérő innen a Tubes és a Misina kis gerince, melyen 3 kilátó (köztük a hatalmas TV-torony) enged panorámát az egész Mecsekre - legalább a Tubest érdemes fölkeresni, az egész hegység alattunk hullámzik a toronyból nézelődve.

A tisztás a mecsekszentkúti pálos szerzetesek egyikétől örökölte nevét, aki ide járt föl imádkozni. A K jelzés szűk ösvényen, szintet tartva követi a szép szál bükkökkel fedett hegyoldalt, a hangulatos ösvényszakasz a Büdös-kúti kulcsosháznál ér véget. A legenda szerint egy vitéz leölte a kút mélyén lakó sárkányt, ami így megbüdösítette a vizet. Az évek óta elapadt forrás előtt fahíd fordít a ház felé, melynek tornácát óriási fenyők árnyékolják. A régi erdészház évtizedek óta kulcsosházként működik, szemben vele fedett pihenő és épített tűzrakóhely áll, vízellátását két közeli forrás biztosítja (Évi-Jenci-forrás, és Feri-forrás). Mögötte, a völgyben fakereszt hívja fel a figyelmet egy lapos felületű, névtáblákkal tűzdelt sziklára, ami a Baranya Megyei Természetbarátok Panteonja.

Fárasztó, és eseménytelen szakaszt tartogat a Kéktúra: a következő kilométereken a Mecsek északi, mészkőbe vágódott völgyeinek fejezeteibe ereszkedünk le, hogy aztán azonnal kikapaszkodjunk belőlük. A hűs, menedékes szurdokokban szép szál bükkök jelennek meg, de az igazi attrakciók felkereséséhez kitérőre van szükség. A Nagy-Mély-völgy és a Meleg-Mányi-völgy karsztpatakjai a felszínre lépve elvesztik szén-dioxid tartalmukat, ezért a bennük oldott mész kiválik, látványos, varázslatos mésztufa-lépcsőket, csillámló vízeséseket építve. Utóbbi szurdokban a Fátyol-vízeséshez hasonló, impozáns mésztufagáton zubog le a patak.

A Kéktúra röviden rátér a hegyháton futó aszfaltútra, és miután elhagyja azt, a Fehér-kúti kulcsosházhoz vezet (pecsételőhely). Már az épület méretein és teraszának kialakításán is látszik, hogy régebben turistaházként működött.

Fehér-kúti kulcsosház - Zobákpuszta

Az autóutat kerülgetve, de rá nem térve kalauzol a K jelzés egyre lefelé a hegytetőről. Érintjük a Tripammer-fa pihenőjét: a hatalmas tölgy Tripammer Károlynak állít emléket, aki Pécs főerdőmérnöke volt a 20. század elején. Az ő érdeme a hegyháton futó műút, illetve a turistaút-hálózat kiépítése, illetve új erdőgazdálkodási technikák meghonosítása. Perceken belül Árpádtetőre, a hegységet átszelő út mentén kialakult üdülőtelepre érkezünk, a Mecsextrém Erdei Kalandpark kapujába. A turistaút melletti emlékkő a történelem egy érdekes szakaszáról mesél: 1918-tól a szerb hadsereg megszállás alatt tartotta Dél-Baranyát, és éppen itt lépte át a magyar hadsereg 1921. augusztus 22-én a demarkációs vonalat, hogy ezzel visszacsatolja a területet az országhoz.

Az egész mecseki Kéktúra legeseménytelenebb kilométereit gyűrjük le a következő szakaszon. Kezdteben aszfalton, majd erdészeti szállítóúton gyalogolunk. A dombsági táj a Mecsek keleti feléhez képez átmenetet. A Komlói-medence közelsége, illetve a déli lejtők szénbányái (melyek közt akad máig működő külfejtés is) miatt számtalan meddőhányó és tájseb foltozza a tájat, persze ebből az erdőtől nem sokat látunk ösvényünkről. A Komló külterületén működő, jó minőségű andezitet szolgáltató bánya zaja hosszan kísér utunkon. A Hársas kulcsosház helye után nem sokkal gyönyörű bükköst szelünk át, megkerülünk egy duzzasztott tavacskát, és bár a bokroktól nem látjuk, a vasasi szénbánya gigászi fejtésének közvetlen közelében túrázunk.

A Köves-tető oldalában kapaszkodó ösvény vadregényes sziklák alatt tekereg: a vulkanikus eredetű fonolit Magyarországon csak a Mecsekben bukkan a felszínre. Körüljárva a csúcsot jobbra rövid kitérő a K▲ jeleken a Köves-tető kilátója. A toronyból nemcsak a szomszédos fonolitbányát és a hatalmas vasasi fejtést látjuk, hanem a teljes Villányi-hegységet, illetve a Zengő kúpját is.

Leereszkedünk az aszfalt közelébe, és az erdőben követjük futását. Végül az útszélen térünk be Zobákpusztára, az egykori irtványtelepülésre. A 20. században a bányászat határozta meg fejlődését, a 2000-es évek elején azonban a szomszédos Zobákakna is bezárt. A pecsétet az útkanyartól balra, az ifjúsági tábor házának falán leljük.

Tömegközlekedéssel

Abaliget vasútállomás megközelítése :

  • Vasúttal a Pusztaszabolcs és Pécs közötti 40-es számú vasúti fővonalon Abaliget vasútállomásig.
  • Helyközi busszal Abaliget, vasútállomás bejárati út megállóig.

Zobákpuszta:

  • A Szekszárd és Komló közötti buszjáratról a Zobákpuszta, autóbusz-váróterem megállónál kell leszállni
  • Pécs felől a buszról a Zobákpuszta, szászvári útelágazás megállónál szálljun le

Megközelítés

Abaliget  

  • Mind a vasútállomás, mind a buszmegálló a K jelzés mentén található, a szakasz kezdőpontján.

Zobákpuszta :

  • A Komlóhoz tartozó Zobákpusztát átszelő úton fut a DDK K jelzése. Zobákpuszta, autóbusz-váróterem megállóból rögtön a K jelzésen találjuk magunkat. A Zobákpuszta, szászvári útelágazás megállótól keletre kétszáz méterre kell sétálni, az Y elágazásban jobbra tartva. 

Autóval

  • Abaligeten a vasútállomás mellett lehet parkolni.
  • Zobákpusztán nincs külön parkoló, a KRESZ szabályai szerint parkolhatunk az utcán.

Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Kéktúra III. turistakalauz (Dél-Dunántúl) - Az Írott-kőtől Szekszárdig
  • Mecsek turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

  • Bármely Mecsek-térkép

Közösség

 Hozzászólás
 Figyelmeztetés
Közzététel
  Vissza szerkesztéshez
Pont kijelölése a térképen
(Kattints a térképre!)
vagy
Tipp:
A pont közvetlenül a térképre helyezhető.
Törlés X
Szerkesztés
Mégsem X
Szerkesztés
Útpontok módosítása
Videók
*Kötelező mező
Közzététel
Kérlek, adj egy megnevezést!
Kérlek, adj leírást a "figyelmeztetés" alatt!
Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
38 km
Időtartam
11:55 óra
Szint +
1390 m
Szint -
1205 m
Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!