Pákozdi duplahurok

Itiner

• A parkolóból a Z+ jelzésen indulunk el, amelyről hamarosan jobbra a Z jelzésre térünk, majd 2 km-t teszünk meg rajta.
• A Kocka után a Z jelzésről jobbra a P+ jelzésre váltunk, ezen bő 3 km-t futunk.
• A P+ jelzés végénél egyenesen a P jelzésre térünk, ezen futunk az Angelika-forrásig.
• Az Angelika-forrásnál jobbra a Z jelzést választjuk.
• A Z jelzésről jobbra a P▲-re térve ereszkedünk le a Barlang-kúthoz.
• A Barlang-kúttól a P● jelzésen térünk vissza a P+ jelzésre, balra fordulunk.
• A P+ jelzésről a S jelzésen balra térünk.
• A S jelzésről a Zöld levél jelzésen jobbra fordulva kitérőt teszünk a Kis-Cipó felé, majd visszatérünk a S jelzésre.
• A következő elágazásnál a S jelzésről jobbra tartva a Zöld levél jelzésen futunk a P+ jelzésig.
• A P+ jelzésen lefutunk az Ingókő utcáig, majd az Arany János utca-Panoráma út útvonalon visszafutunk a Bella-tóhoz.

Az útvonal részletes leírása

Ingókövek közt

A Bella-tavi parkolóból a tó végénél kezdődő murvás utcán indulunk el a Z+ jelzésen. Kb. 200 m megtétele után jobbra a Rákóczi Ferenc utca földútjába csatlakozunk, majd 50 m után ismét jobbra, a Z jelzésen futunk tovább, folyamatosan enyhén emelkedő, kényelmes talajú földúton. Följebb érve a cserjés foltosan bozótos növényzetté válik, egyre jobban kinyílik a táj. Ez azt is jelenti, hogy jobban kell figyelnünk a navigációra, mert a ritkásabb növényzet kevesebb lehetőséget ad a jelzések felfestésére.

A Z jelzést követve egy ponton jobbra fordulva egy balra tartó, szabályos félkört kezdünk meg. A földút továbbra is kényelmes, lendületesen futható. A félkör ívének közepén egy kereszteződéshez érünk, ahol jobbra egy fenyves kezdődik, itt a P+ jelzéssel kiegészülve balra fölfelé futunk tovább, mígnem megérkezünk a gránitmagma kihűlésével keletkezett, és a felszíni eróziónak köszönhetően kiemelkedett híres pákozdi ingókövekhez. A legelsőnél még nem érdemes megállni, mert kicsit följebb megérkezünk a Pogány-kőhöz, ami egyben a futás első felének legmagasabb pontja (241 m). Ha fölmászunk rá, szép kilátás nyílik a Velencei-tóra: nyugaton a gerinc fölött észrevesszük Székesfehérvár kéményeit, tőlük jobbra a távolban magaslik a Bakony, északon pedig szépen követhetjük a Gerecse vonulatát, és azonosíthatjuk Tatabányát. Keleten magaslik a Meleg-hegy és a tóhoz közelebb a Bence-hegyi kilátó is jól kivehető.

A Pogány-kőtől továbbindulva továbbra is érvényes, hogy jobban figyeljünk a navigációra, mert a terep adottságai kevesebb jelzést engednek. Indulás után egy balkanyarban jobbra, egynyomos ösvényre térünk, elfutunk az Oroszlán-szikla mellett, és lejutunk egy kétnyomos földútra. Itt érdemes egy 20-30 méteres kis kitérőt tenni jobbra, hiszen itt találjuk az egyik legismertebb pákozdi ingókövet: a Kockát. Utána az eredeti irányba továbbfutva, mintegy 100 m megtétele után figyeljünk: az út lejteni kezd, jobbra pedig egy tisztás dombocskáján két nagyobb tölgyfa áll: az egyiken ott a P+ jelzés. Itt egynyomos, füves ösvényre térünk, majd leereszkedünk a bozótosba. Az ösvény kényelmes, de keskeny, és néhol jobbra-balra dől, mellette lukakkal és gödrökkel, ezért óvatosan fussunk. A szakasz végén egy részben homokos, puha talajú, nagyon kényelmes földúthoz érkezünk, ezen futunk tovább. Továbbra is enyhén lejt az út, a keréknyomok néhol mélyek.

Látogatás az Angelika-forrásnál

Megérkezünk a két hurkot összekötő közös szakaszhoz, amelynek közepén az útvonal legmélyebb pontja is található (147 m), innen enyhe emelkedésbe kezdünk. Az első emelkedő szakasz tetején gyors egymásutánban egy bal- és egy jobbkanyar következik, majd egy nagyon rövid lejtő után megkezdjük a második hurkot, immár folyamatosan, de még mindig enyhén emelkedve. Hamarosan betérünk egy hangulatos völgybe, de ez igazából csak akkor tudatosul, amikor egy rövid felszökés után hirtelen látványosan ráébredünk, hogy egy mély völgy bal fölső peremén állunk.

Kényelmes, egynyomos ösvényen futunk tovább a tölgyes-gyertyános erdőben, és bár egészen enyhén, folyamatosan emelkedünk, mégis úgy tűnik, mintha egyszer csak leérnénk a völgy aljába – igazából az emelkedett föl hozzánk. Ez a Hurka-völgyi elágazás, ahol a P+ jelzés véget ér, és mi egyenesen, immár a P jelzésen futunk tovább. Továbbra is kényelmes, egynyomos ösvényen haladunk az egyre szűkülő, hangulatos Bodza-völgyben. A jobb oldalon nagy sziklák mellett futunk el, majd megérkezünk arra a pontra, ahol a kihívásokra vágyók balra a PΩ jelzésen meredeken fölfuthatnak a Pákozdvári-barlang bejáratához. Ez mindössze 70 m, de igen alapos plusz lábmunkát ad – többet viszont nem nagyon, ugyanis a barlang bejárata mindössze egy hasoncsúszással leküzdhető lyuk. Néhány perc, és megérkezünk a sziklatömbök alól feltörő Angelika-forráshoz, ami futásunk legmagasabb- (260 m) és egyben fordítópontja is.

A forrástól még a P jelzésen futunk tovább, de csak 60 métert, ekkor kétnyomos erdei úthoz érünk, amelyen jobbra fordulva már a Z jelzést követjük. Kényelmes talajú, egyenes szakasz következik addig a pontig, ahol mindkét oldalon újra ingókövekkel találkozunk. Itt jobbra, a P▲ jelzés emelkedő, egynyomos ösvényére térünk. A kaptató rövid, rögtön utána ereszkedni kezdünk, és közben kényelmes talajon kanyargunk a vegyesen galagonyás és fenyves erdőben. Ott, ahol a fenyves véget ér, lesz egy meredekebb ereszkedés, nedves időben vigyázzunk. Egy nyíltabb, galagonyás résznél balra szép kilátás nyílik a Velencei-tóra, majd újra sűrűbb növényzetbe váltva érünk le a Barlang-kúti kereszteződéshez, ahol a P● jelzésre térve zárjuk a hurkot, és újra rátérünk a már ismert összekötő szakaszra.

Ezen a két hurkot összekötő úton visszafutunk egészen a dombok aljáig, ahol a növényzet is sűrűbbé válik. Itt balra a S jelzésre térünk, amelyen hamarosan egy T-elágazáshoz érünk, ahol ismét balra fordulva maradunk a Gránit tanösvény Zöld levél jelzésével kiegészülő S jelzésen. A Sár-hegy és a Kanca-hegy közötti kényelmes, enyhén emelkedő erdei úton futunk. Egy ponton jobbra fordulva elhagyjuk a S jelzést, és a Zöld levelet követve egy kb. 400 m-es kitérőt teszünk futásunk utolsó ingóköve, a Kis-Cipó felé. Visszatérve a S jelzésre elfutunk az egy-egy sziklatömbből faragott itatókkal rendelkező Öreg Csordakút mellett, itt már kétnyomos a földút. Balra látjuk a Csíkmák-hegyet az adótoronnyal, majd a Gomba-kőhöz vezető elágazás után 30 m-rel a S jelzést elhagyva, jobbra tartva ismét a Zöld levél jelzést választjuk. A P+ jelzés beérkezéséig futunk, majd balra fordulva érkezünk a településre, az Ingókő utca tetején lévő parkolóhoz.

Az Ingókő utcán, immár aszfalton lefutunk a Ribizli utcáig, ahol hajtűkanyarszerűen jobbra visszafordulva az Arany János utcára térünk, és elfutunk a bal oldali sportpályáig, ahol jobbra, a 12-es és a 10-es szám között egy keskeny, név nélküli utcácska nyílik, ami följebb ösvénnyé szűkül. Ezen fölfutunk a Panoráma útig, előbb balra, majd a következő sarkon jobbra fordulunk, és innen egyenesen visszafutunk a Bella-tóhoz.