Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Tematikus út Top

Mocsár a főváros peremén: tanösvény a Merzse-mocsárnál

· 17 értékelés · Tematikus út · Budapest · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • /
    Fénykép: Szatmári Zoltán, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Szatmári Zoltán, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Szatmári Zoltán, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Szatmári Zoltán, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Merzse-mocsár tanösvény
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Szatmári Zoltán, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Merzse-mocsár tanösvény
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Madárles és kilátó a Merzse-mocsár tanösvény mentén
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Innen lehet megfigyelni a Merzse-mocsár vízimadarait
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Szatmári Zoltán, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Merzse-mocsár tanösvény
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Szatmári Zoltán, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 5 4 3 2 1 km
A főváros egyik legfontosabb természeti értékét, a Merzse-mocsár Természetvédelmi Területet ismerhetjük meg ezen a különleges tanösvényen Budapest határában. Ráadásul a terület legfontosabb természetvédelmi értékét jelentő vízi madarakat egy madármegfigyelő toronyból is megfigyelhetjük!
nyitva
könnyű
5,4 km
1:20 óra
49 m
49 m
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér „túloldalán”, Rákoskert és Ecser határában található természetvédelmi terület a pesti síkra egykor oly jellemző mocsárvilág egyik utolsó hírmondója. A három részből álló (Nagy-Merzse, Gyolcs-rét és Kis-Merzse) természetvédelmi terület teljes (5,4 km), vagy részleges (2,7 km) bejárása kitűnő program kicsiknek és nagyoknak egyaránt!

A szerző tippje

  • A tanösvény egész évben látogatható, és mivel a természet minden évszakban más arcát mutatja, mindig valami újat fedezhetünk fel. De mégis, talán a madárcsicsergéstől hangos késő tavaszi és kora nyári időszak a legideálisabb egy, a madarakról nevezetes vizes élőhelyen.
  • A védett terület három részből áll, s a tanösvény mindhármat érinti. Ugyanakkor a fő attrakció mindenképpen a Nagy-Merzse, ahol a madárvártát is találjuk. Bár a Gyolcs-rétet és a Kis-Merzsét is érintő teljes körön található információs táblák kifejezetten érdekesek, és sokrétű információval szolgálnak erről a szerencsés módon megmaradt, természetközeli élőhelyről, a jóval zártabb Kis-Merzse-mocsár életébe a tanösvényről sem tudunk bepillantani. Mindezért kisebb gyermekekkel a Nagy-Merzse kerülése tűnik ideális választásnak (2,7 km), míg a teljes kör 5,4 km.
  • A tanösvényt a minden egyes információs tábla alján található térkép segítségével és a tanösvény zöld béka jelzését követve tudjuk bejárni.
  • A Merzse-mocsár több irányból is elérhető, de leggyorsabban Rákoskert vasútállomás felől jutunk el a mocsárhoz. Sőt, hivatalosan a tanösvény a vasútállomásnál kezdődik, de szinte mindenki az innen induló Lapos-dűlő folytatásában található, az online térképeken jelzett Merzse parkolótól indul - a földútra azonban csak jó időben ajánlott behajtani autóval. A bemutatott túra is innen indul, s a táv is innen lett kalkulálva.
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
145 m
Legalacsonyabb pont
130 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

Természetvédelmi területen járunk, ezért tartsuk be a vonatkozó szabályokat! Az ösvényről ne térjünk le, szemetet még véletlenül se hagyjunk a területen, és tartsuk tiszteletben, hogy itt a természet élvez elsőbbséget. Például azzal, hogy nem hangoskodunk.  

Javaslatok és linkek

A Merzse-mocsarat bemutató kiadványt innen töltheted le.

Kezdés

Merzse parkoló (132 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.446750, 19.288561
DMS
47°26'48.3"N 19°17'18.8"E
UTM
34T 370976 5256231
w3w (what3words) 
///kávézik.kenyér.kékebb

Végpont

Merzse parkoló

Útleírás

Itiner

A külön táblákkal jelzett tanösvény 15 információs táblán keresztül mutatja be Budapest egyik legfontosabb és egyben legkülönösebb természetvédelmi területét. A tanösvényt a táblákon elhelyezett térkép segítségével lehet nyomon követni. 

  • Merzse parkolónál találjuk a kettes táblát (az elsőt a vasútállomáson), s ha szemben állunk vele, tőle jobbra, mintegy 50 méterre a hármas táblát. Ugyanakkor ne erre, hanem az induló táblától balra induljunk el a tanösvény jól látható jelzésén.
  • A tanösvény először a Nagy-Merzsét kerüli meg, és közben érinti a 4-9-es táblákat, valamint a madárvártát. A kilencedik táblánál jobbra fordulva kanyarodhatunk vissza a Nagy-Merzsét teljesen megkerülve a parkolóba (rövid kör), a 9-es táblánál balra fordulva pedig a nagy kört tehetjük meg.
  • A nagy körön először érintjük a második védett részt, a Gyolcs-rétet (10-es tábla), majd azt elhagyva a tanösvény jobbra fordul egy nagy mezei úton. A 11-es tábla és a zárt Kis-Merzse érintésével kijutunk egy akácos fasorra, ahol a 13-as táblát találjuk. (A 13-as táblától balra fordulva, egy pár száz méteres kitérővel érjük el a 12-es táblát.)
  • Itt jobbra fordulva, nyílegyenesen haladva végig a fasoron (közben érintve a 14-es és 15-ös táblákat) jutunk vissza a Lapos-dűlő folytatásába, amelyen jobbra fordulva a Merzse parkolóhoz sétálhatunk vissza. 

A túra részletes leírása

A Merzse-mocsár természetvédelmi értékei

Szinte hihetetlen, hogy a főváros erőteljes terjeszkedése során az egykor nagy kiterjedésű rákosi mocsárvidék több tagja is a mai napig megmaradt. Mára ezek, a város szövetébe ékelődő, erősen degradált, de mégis védelemre méltó sík területek (pl. Felsőrákosi-rétek, Naplás-tó, soroksári láp) jelentős vizes élőhelyeknek számítanak, különösen egy dübörgő világvárosban. A Duna pesti oldalán egykor jellemző mocsaras vidék igen változatos és nagy kiterjedésű volt, 150 évvel ezelőtt még a Nagykörúttól kezdődött. A világ egyik leggyorsabb városfejlődési ütemét produkáló Budapesten az is csoda, hogy ez a pár élőhely épségben megmaradt a lakott és a mezőgazdasági területek között. Hasonlóan a fent említett területekhez, a Merzse-mocsár még így, degradált állapotában is meglepően gazdag növény­- és madárvilággal rendelkezik, amelyet feltétlenül érdemes megismerni!

Ahogy a kettes táblán, a parkolónál olvashatjuk (A Merzse-mocsár Természetvédelmi Terület általános bemutatása), az 1977 óta védett Merzse-mocsár Természetvédelmi Terület három részegységből áll, amelyből kettő vizes élőhely (a Nagy- és a Kis-Merzse), a harmadik pedig egy erdős-ligetes rész, konkrétan egy puhafás ligeterdő maradványa. A Nagy-Merzse a főváros legnagyobb összefüggő nádasával büszkélkedhet, amely felett a barna rétihéja röpte szinte megszokott látvány. A Kis-Merzse egy érintetlen mocsár, a Gyolcs-rét legnagyobb szenzációit pedig a nyárfa matuzsálemek jelentik. A területet védőzóna (mezőgazdasági földek és erdők) veszi körbe, a tanösvény távolabbi része ezek élővilágába is bepillantást enged. Az indulásnál azt is megtudhatjuk, hogy a tanösvény tervezésénél bizony a gyerekekre is gondoltak, hiszen a szokványos információs táblák mellett minden esetben egy rajzos magyarázó, és egy ellenőrző kérdéseket tartalmazó kisebb tábla is megtalálható a természetvédelmi területen.

A hangyaboglárkák varázslatos titka

Indulás előtt érdemes a láprétek és kaszálók világát bemutató hármas táblát is elolvasni, ahol megtudhatjuk, hogy a kiemelkedő jelentőségű, Vörös Könyves (veszélyeztetett) vérfű-hangyaboglárka lep­ke is él itt a mocsár körül. A hangyaboglárkák a természetvédelem szimbólumai, ugyanis életük hihetetlenül szorosan összefonódott egy növénnyel és egy másik állatfajjal. A lepkék az őszi vérfű virágzatába helyezik el petéiket, ahol a kis hernyók a magkezdeményeken táplálkoznak egy ideig, de túlzottan nagy növekedést nem mutatnak. A harmadik vedlést követően levetik magukat a talajra, ahol fajra jellemzően bizonyos hangyák dolgozói, megfelelő rituális kapcsolatfelvételt követően behurcolják a hangyabolyba, ahol további fejlődésüket ún. fészek parazitaként töltik. Ez azt jelenti, hogy vagy a hangya lárváit eszik, vagy a dolgozók által – kakukkfiókaként – táplálva fejezik be fejlődésüket. Védelmükről és táplálásukról a hangya kolónia gondoskodik. A fészekben eltöltött idő alatt a lárva testfelszínén található anyagok biztosítják, hogy a hangyák nem tekintik őt ellenségnek (kémiai mimikri). Ugyanakkor ezek az anyagok a kifejlett lepkén nincsenek jelen, tehát a bábból kibúvó lepkének rövid időn belül ki kell menekülnie a hangyafészekből, különben a „mostohaanyái” elpusztítják. A magas fokú szimbiózis miatt a hangyaboglárka fajok a változásokra az átlagosnál jóval érzékenyebbek, ezért a fejlett mezőgazdasággal rendelkező nyugat-európai országokban populációik nagyon megcsappantak. Itt, a főváros határán azonban még ilyen csodákat találni!

Madárvárta a Nagy-Merzsénél

Elindulva a tanösvényen jobbról feltűnik nemsokára a nádas, balról szép tölgyerdőt találunk – remek bizonyítéka a területre jellemző mozaikos élőhely együttesnek, ahol ezek mellett mezőgazdasági táblákat, azt „őrző” fasorokat, távolabb pedig kerteket találunk. Érezni is a változatosságot, balról erdei pinty muzsikál, s a kakukk ad alaphangot hozzá, jobbról pedig a nádi rigó összetéveszthetetlen énekétől hangos a nádas, főleg, ha nem nyomja el a szomszédos csalitos fülemüle csatája. Az itt látható tölgyest amúgy az 1970-es években, a nagy pesti erdőtelepítés során ültették, ahogy erről a 4-es tábla is beszámol (Telepített kocsányos tölgyesek a Merzsén).

Egy, az úton áthajló hatalmas fűzfát követően ösvényünk jobbra tér, s az 5-ös táblán (Vízimadarak, hüllők, kétéltűek) megismerkedhetünk a Merzse madárvilágával, amely a védett terület talán legnagyobb természetvédelmi értékét jelenti. Napjainkig több mint 175 (!) madár­fajt figyeltek meg a Merzsén, ami az országban dokumentált fa­jok közel fele! Sőt, a tavaszi és őszi vonuláskor olyan ritka fajok is megfigyelhetők itt, mint a rétisas, a kis kócsag, vagy a fekete gólya. A 2015-ben felavatott madármegfigyelő toronyból tavasszal még a lelkes amatőr madarászok is elcsíphetik a területen rendszeresen költő barna réti héját, emellett pedig récék, szárcsák, vízityúkok és nádiposzáta fajok énekétől hangos a Nagy-Merzse nádasa és az annak közepén található nyílt víztükör.

Mindemellett a tavaszi napsütésben rengeteg gyönyörű zöld gyíkot láthatunk, továbbá a madárvártáról megérthetjük, hogy a Merzse antropogén hatások miatt felerősödő kiszáradása hogyan vezet a nádas beerdősüléséhez, mint ahogy azt a torony előtt a 6-os tábla érzékletesen el is magyarázza (Szukcesszió és területfenntartás). A torony alatt pihenőpadokat és a 7-es táblát találjuk, amely a területet veszélyeztető özönnövényeket mutatja be. Továbbindulva az ösvényen, az özönnövények jelenlétét sajnos a laikus szem is észreveheti, hiszen fajokban szegény akácosban vezet utunk egy jó darabig (igaz, a fehér akácot ide tudatosan, erdészeti céllal is telepítették, mint ahogy azt a 8-as táblán olvashatjuk (Akácos-fehérnyaras telepítés). A Merzse ezen részének másik jellegzetes fafaja a fehér nyár, amely viszont minden valószínűség szerint eredetileg is megtalálható volt itt.

9-es táblánál (A Merzsét veszélyeztető tényezők) kell eldöntenünk, hogy a rövidebb körön visszatérünk a parkolóhoz, vagy teljes egészében megismerjük a Merzsét a nagy körön. Gyerekekkel a rövidebb út javasolt, a tanösvény második szakasza ugyanis kevesebb látnivalót nyújt, és hosszabb gyaloglások várnak ránk. A parkolóba jobbra tartva, először mezei úton, majd visszaérve a természetvédelmi területre, erdőben tudunk visszasétálni.

A Gyolcs-réttől a Kis-Merzséig

Balra tartva egy hosszú egyenes úton haladunk, majd pár száz métert követően jobbra találjuk a Gyolcs-rétet és az annak élővilágát bemutató 10-es táblát (Gyolcs-rét: természetes erdők és gyakorlati természetvédelem a Merzsén). A Merzse körül régen éppenséggel nem volt annyi erdő, mint manapság, a Gyolcs-rét maga is egy ligetes-cserjés, éppen visszaerdősülő, másodlagosan kialakult élőhely. A Gyolcs-rétet követően egy újabb, hosszabb séta vár ránk, majd egy széles mezei úton jobbra térünk. Keresztezzük a rétet, majd beleütközünk a Kis-Merzse szélén álló 11-es táblába (A Kis-Merzse). A 10 hektáros védett mocsár élővilága megegyezik a Nagy-Merzséével, de ez háborítatlanabb, olyannyira, hogy nem is tudunk bemenni a mocsárhoz. Mivel a vizet a Kis-Merzse biztosabban tartja, az időszakosan természetes módon is kiszáradó Nagy-Merzse állatfajai itt tudják átvészelni a száraz időszakokat.

Mezővédő erdősávok

A Kis-Merzsétől egyenesen továbbhaladva nemsokára elérjük a rét túloldalát és az ott található mezővédő erdősávot. Pont ezekről, az elsőre jelentéktelen "erdőcskékről" szól az itt, a kereszteződésben található 13-as tábla (Mezővédő erdősávok). A természetes növényzetétől megfosztott hatalmas mezőgazdasági táblákat a szél nem csak fizikailag rongálhatja meg (széltörés, hófúvás), de annak kiszáradásához is jelentősen hozzájárulhat. A jól tájolt erdősáv viszont mindezt nagymértékben megakadályozza, s egyben ökológiai folyosóként egy sor állatnak nyújt menedéket, különösen, ha az szélesebb, és cserjeszint is található benne.

Balra egy pár száz méteres kitérővel a 12-es táblát is becserkészhetjük (A Merzse vízgyűjtője és itatókútjai). Ez az egyébként a Merzse, mint élőhely megértése szempontjából kulcsfontosságú tábla szépen leírja, hogy az egykori, ún. mikrodomborzatos táj, amelynek mélyedéseiben láprét, míg 2 méterrel magasabban homoki gyepek voltak találhatók, hogyan változott meg a mezőgazdaság megjelenésével. A szántóföldek védelme érdekében ugyanis csatornahálózat épült, így a mocsár alatt található víztartó agyaglencse fölé egyre kevesebb víz érkezett, ezért szárad a Merzse.

A nyílegyenes fasorban visszasétálva a Lapos-dűlő folytatásában haladó földúthoz érünk, ezen jobbra tartva pár perc a Merzse parkoló. Útközben azonban érintjük a 14-es (Mesterséges vízutánpótlás a Merzsén) és a 15-ös (Mezőgazdálkodás és a mezőgazdasági területek állatvilága) táblákat. A Merzse kiszáradásának megakadályozása érdekében a Fővárosi Önkormányzat a kilencvenes években fúrt kutakból nyert vízzel próbálta javítani a Nagy-Merzse vízellátását (ahogy említettük, a Kis-Merzse vízellátása sokkal jobb, oda ezért nem vezettek vizet). A rendszert azonban leállították, mert egyrészt túl sok víz párolgott el, másrészt egyes kutak talpmélysége olyan mélyen volt, hogy lényegében a mocsár alatti agyaglencse vizét nyerték ki velük, legalábbis részben. A mocsár gyakran kiszárad, de az időszakos kiszáradás egy mocsár életében természetes folyamat. A baj itt az, hogy az ember által jelentősen átalakított vízgyűjtő terület hatására a Merzsén a kiszáradás a természetesnél gyakrabban fordul elő. A mocsárt övező vizenyős rétek helyén kialakított mezőgazdaság nyomai ma is látszanak: az út mellett több helyütt láthatunk a legeltetés megszűntével felhagyott kutakat.

Ha egy tartalmas családi kirándulás ismertetője az, hogy megtanuljuk szűkebb környezetünket (újra) felfedezni, akkor a Merzse-mocsár Természetvédelmi Terület tökéletes helyszín egy kis felfedezésre és rácsodálkozásra!

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Bár fővároson belüli a célpontunk, mégis a legjobb a Keleti pályaudvaron vonatra szállni, hiszen a leggyorsabban így juthatunk a Rákoskert vasúti megállóig. Az út mindössze 20 perc vonattal ide.

Megközelítés

  • A vasútállomás melletti Kísérő utcán jobbra forduljunk, majd az utca végén, a vasúti átkelőnél ismét jobbra a Lapos-dűlőre. Ezt az utat nyílegyenesen követve, mintegy 15-20 perces sétával (1,5 km) jutunk el a Merzse parkolóhoz (a Lapos-dűlő elkanyarodik). 

Parkolás

  • A Merzse parkoló autóval is a fent leírt (gyalogos) módon közelíthető meg. A parkoló előtt az út jobb oldalán is több helyütt találunk megállásra alkalmas részt. Ha azonban nem akarunk a kátyús földúton autózni (ami eső után sokszor járhatatlan), akkor a legegyszerűbb az állomásnál parkolni.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.446750, 19.288561
DMS
47°26'48.3"N 19°17'18.8"E
UTM
34T 370976 5256231
w3w (what3words) 
///kávézik.kenyér.kékebb
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Természetismereti séta a Merzse -mocsár vidékén (a Magyar Természetvédők Szövetségének kiadványa)

A szerző által javasolt térképek:

Budapest térkép (Cartographia)

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app és turistatérkép.
  • A távcsövet semmiképpen ne hagyjuk otthon, és tudományos elhivatottság mértékében egy madárhatározó is hasznos lehet.

Hasonló túrák a környéken

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

4,2
(17)
Fekete Gábor
2021-04-05 · Közösség
Délutáni kis sétának beillik, de a túra minimum fele ,szántók közötti erdősáv melletti, földúton vezet. A pihenőhelyek szépek, kifejezetten remek a mocsárnál lévő madárles-kilátó! Érdekesek az információs táblák, amiknél viszont lehetnének padok is.
Mutass többet!
2021.04.05.
Fénykép: Gábor Fekete, Közösség
2021.04.05.
Fénykép: Gábor Fekete, Közösség
2021.04.05.
Fénykép: Gábor Fekete, Közösség
2021.04.05.
Fénykép: Gábor Fekete, Közösség
2021.04.05.
Fénykép: Gábor Fekete, Közösség
2021.04.05.
Fénykép: Gábor Fekete, Közösség
Ghyczy Gellért
2021-04-05 · Közösség
Kisgyerekkel jó lehet, viszont ha valaki kicsit szeretne elszakadni az emberektől, ne ide menjen. Sajnos sokan kocsival próbálnak bejutni, ezért állandóan félre kell állni, majd nagy levegőt kell venni, míg a por elül. Sajna a tiltott utakat ízléstelen műanyag szalagokkal zárják el, ami végtelenül igénytelen és tájidegen. Nem ez volt a kedvenc túránk.
Mutass többet!
Az összes értékelés mutatása

A közösség fényképei

2021.04.05.
2021.04.05.
2021.04.05.
2021.04.05.
+ 41

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
5,4 km
Időtartam
1:20 óra
Szintemelkedés
49 m
Szintcsökkenés
49 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Család- és gyerekbarát Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp