Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Fitnesz
Tematikus út

Egy cseppnyi fővárosi vadon: tanösvény a Felsőrákosi-réteken

Tematikus út · Budapest · nyitva
A tartalmat készítette:
Együttműködő szervezetek igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A természetvédelmi terület határánál
    / A természetvédelmi terület határánál
    fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Rákos-patak a Túzok utcánál
    fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Felsőrákosi-rétek tanösvény információs táblája
    fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Védett láp a Felsőrákosi-réteken
    fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Budapest közepén...
    fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Itt a fák mögött vannak a piócás gödrök
    fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Bukolikus táj egy világváros közepén
    fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Kertészet a Felsőrákosi-rétek tanösvény mentén
    fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Lovarda a Felsőrákosi-rétek tanösvény mentén
    fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Mátyásföldi reptérnél
    fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Visszaérkezés a Rákos-patakhoz
    fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Gyerekekkel is ideális a Felsőrákosi-rétek tanösvény
    fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
m 500 400 300 200 4 3 2 1 km

Egy hihetetlen talpalatnyi vadont fedezhetünk fel ezen az egyedülálló tanösvényen a főváros geometriai középpontjától pár lépésre, légvonalban mindössze 2 km-re az Örs vezér terétől. Budapest második legnagyobb védett területe láprétekkel, rekettyés fűzlápokkal, nádasokkal és égerligetekkel vár, és gazdag növény- és madárvilágnak ad otthont.

nyitva
könnyű
4,9 km
1:30 óra
39 m
39 m

A Keresztúri út és a Túzok utca kereszteződésétől pár lépésre kezdődő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Budapesti Helyi Csoportja által 2015-ben kialakított tanösvény a mind kultúrtörténeti, mind természeti szempontból egyedülálló Felsőrákosi-rétek élővilágába kalauzol bennünket. Nem akárhol járunk: a 164 hektáros terület az országos jelentőségű védett lápokkal együtt a Budai Tájvédelmi Körzet után a második legnagyobb védett terület Budapesten, amely ugyanakkor csak 2014-ben kapott természetvédelmi oltalmat.

A közel 5 kilométeres körtúrán országosan védett lápokat, vizes réteket, nádasokat és a patakot szegélyező puhafás ligeterdőket fedezhetünk fel. A vizes, lefolyástalan rétek a patakszabályozás előtti korok vadvizes élőhelyeit idézik a főváros közepén. Rövidsége, megközelíthetősége és gazdag látnivalói miatt a tanösvény bejárása kitűnő program családoknak és iskolás csoportoknak egyaránt.

outdooractive.com User
Szerző
Szigeti Ferenc
frissítve: 2020-05-20

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
131 m
Legalacsonyabb pont
118 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Természetvédelmi területen járunk, a tanösvényt elhagyni szigorúan tilos!

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app és turistatérkép. 

Javaslatok és linkek

A tanösvény egész évben látogatható, és mivel a természet minden évszakban más arcát mutatja, mindig valami újat fedezhetünk fel. De mégis, talán a madárcsicsergéstől hangos tavaszi és kora nyári hónapok a leglátványosabbak egy vizes élőhelyen. Elég könnyű beleszeretni ebbe a cseppnyi vadonba a főváros közepén, érdemes figyelemmel kísérni a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület természetvédelmi programjait a területen, amelybe akár önkéntesként be is csatlakozhatunk.

Kezdőpont

Keresztúri út – Túzok utca kereszteződés (127 m)
Koordináták:
földrajzi
47.487143, 19.192212
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 363817 5260884

Végpont

Keresztúri út – Túzok utca kereszteződés

Útleírás

Itiner:

A külön táblákkal jelzett tanösvény 12 információs táblán keresztül mutatja be Budapest második legnagyobb védett területét a látogatóknak. A tanösvényt a táblákon elhelyezett térkép segítségével lehet nyomon követni.

  • A Keresztúri útról besétálunk egyenesen a Túzok utcán. A patakot keresztezve rögtön baloldalon találjuk az első táblát (A terület általános bemutatása, helytörténet).
  • A patak ezen oldalán elindulva (tehát a hidat követően balra fordulva) megteszünk kb. 100 métert, és az erdőt elhagyva találjuk a második táblát (A Rákos-patak bemutása), majd a réten jobbra fordulunk egy kisebb szekérúton.
  • Elérve a rét túloldalán található nádast és a harmadik táblát (A Felsőrákosi-rétek Természetvédelmi Terület bemutatása) jobbra fordulunk, és a 4-es (A Felsőrákosi-rétek állatvilága) és az 5-ös tábla (Kultúrtörténeti érdekességek) érintésével egészen a Lovasvölgyi utcáig haladunk egyenesen (a Reznek utcán).
  • Itt balra térve egy kitérőt teszünk a Mátyásföldi repülőtér sarkában található 6-os táblához (A Mátyásföldi repülőtér), végig a Lovasvölgyi utcán.
  • Visszatérve a Reznek utca és a Lovasvölgyi utca kereszteződésébe, a Reznek utca folytatásában haladunk tovább, érintve a 7-es táblát (Tájidegen fajok), majd egészen a hídig gyalogolunk. Itt balra fordulva, rövid kitérővel található meg a 8-as tábla (A Felsőrákosi-rétek növényvilága), jobbra fordulva pedig vezet az utunk tovább, az árok mentén egészen a patakig.
  • Érintve a 9-es (A Felsőrákosi-rétek madárvilága) és 10-es táblát (A Felsőrákosi-réteket veszélyeztető tényezők) a Rákos-patakhoz jutunk vissza, ahol jobbra fordulunk.
  • A patak mentén haladó földúton, a 11-es (A patak menti erdők) és a 12-es (Gyakorlati természetvédelem a Felsőrákosi-réteken) táblák érintésével jutunk vissza a Túzok utcához, amin visszasétálunk a Keresztúri útra.

A túra részletes leírása

Először is, érkezzünk meg erre a nem mindennapi helyre!

A Keresztúri út ipari övezetéből ráfordulva a Túzok utcára pár lépés alatt egy egészen más világba csöppenünk. Először egy kertészet mellett haladunk el, majd nagyon gyorsan hatalmas fűzfák között egy erdőben találjuk magunkat, amely egészen a patakig nyúlik. A pataknál a város zaja szinte teljesen elmarad, a város maga alig látszik innen: megérkeztünk a történelemből is jól ismert Rákos mezejére, ahol mintha megállt volna az idő, de legalábbis jócskán lelassult, hiszen emberi alkotásnak első látásra nem sok jele van. Az első tábla a tágabb környék nem mindennapi történelmébe enged bepillantást. Rákos mezeje a 13. századtól kezdve szerepel a krónikákban, mint a hadjáratok indításának és az országgyűlés székhelye. Többek között kiváló földrajztudósunk, Hunfalvy János is leírta, hogy a korabeli országgyűlések alkalmával a ma Királydombként ismert részen állott a király sátra (ezt ma a Felsőrákosi-réteket övező családi házas részen, a Dorogi utca környékén jelöli a térkép).

A mai napig ipari kerületként számon tartott, a természetvédelmi terület szomszédságában található Kőbánya is érdekes természetföldrajzi szempontból, hiszen a pesti oldalon egyedül itt van felszín közelében a budai oldalról ismert mészkő, amelyet évszázadokon át bányásztak itt. A mintegy 30 km hosszú járatrendszerből kiemelt kövekből számos pesti bérház épült meg, nem is beszélve olyan ikonikus épületekről, mint a Magyar Tudományos Akadémia székháza. Az 1890-es években megszűnő kőbányászat után a borkészítés, a téglagyártás és a sörgyártás használta-használja fel a tekintélyes méretű pincerendszert, ahol néha még futóversenyt is szerveznek manapság, sőt, a bányászat megszűntét követően víz alá került részekben még búvárkodni is lehet. Kőbánya egyébként az 1850-es években került fel a főváros térképére, mint lakóterület, ekkor kezdték kiparcellázni, és hamarosan igazi munkáskerület vált belőle.

Pár lépésre, az erdő sarkánál találjuk a második táblát, amely a Rákos-patakot, a Duna fővárosi szakaszának bal partján található legjelentősebb vízfolyást mutatja be. A patak komplex fővárosi rekonstrukciója évtizedek óta szerepel a fejlesztési tervekben, hiszen kiváló zöld folyosót képezhetne a rekreációs célú zöldfelületekben hiányos pesti oldalon. A patak látványos betonmedrének és tekintélyes töltésének építése már az 1800-as években megindult, de azt csak az 1930-as években fejezték be, s célja nem pusztán a korábban ingadozó vízjárású patak megregulázása volt, hanem egyúttal a környező mocsarakat kívánták lecsapolni termőhelyek kialakítása érdekében. A Felsőrákosi-rétek Természetvédelmi Területen található országos védettségű ex-lege lápok és puhafás ligeterdők még őriznek valamennyit a patakszabályozás előtti korok vadvizes élőhelyeiből, de az egykor itt állott több tucat malom végleg eltűnt.

A réten jobbra, a szekérútra fordulva érdemes megállni, és átadni magunkat a terület varázsának. A patakot kísérő erdők és a nádas miatt szinte alig látszik valami a környező városból, a távolban azonban feltűnnek a Budai-hegyek. Szinte hihetetlen, de az egy-egy idáig hangzó motor zaja mellett már itt találkozhatunk például barna rétihéjával, miközben a nádasból békák és nádi madarak zsongása hallatszik. A harmadik tábla a nádas szélén, egy védett lápterületnél található, és a főváros legújabb és egyben második legnagyobb természetvédelmi területét mutatja be. A legfontosabb természetvédelmi értéknek tekintett lápok mellett nádasokat, kaszálóréteket, időszaki vízállásokat, valamint természetes és telepített ligeterdőket találunk ezen a meglepően változatos helyszínen.

A legjava: kultúrtörténeti és zoológiai érdekességek

A fűzfánál jobbra fordulva hamarosan ismét egy erdőfolthoz érünk, amelynek túloldalán minden bizonnyal Budapest egyik legfurcsább kereszteződésébe botlunk: két, egymást keresztező földút, pompás rétek - és két új utcanévtábla. A sajátos látványosság mellett itt tudásunkat is csiszolhatjuk, hiszen a 4-es számú táblán képet kapunk a Felsőrákosi-rétek gazdag állatvilágáról, míg a közelben lévő 5-ös tábla a kultúrtörténeti érdekességekre hívja fel a figyelmet.

Megtudhatjuk például azt, hogy Richard Ebner osztrák biológus 1910-ben éppen itt, a Rákos-patak mentén fedezte fel Budapesten először a magyar tarszát, hazánk fokozottan védett, bennszülött, maradvány szöcskefaját. Az izgalmas a dologban az, hogy ezt követően évtizedekig folyt a kutatás a területen a faj után, amit végül csak 2003-ban sikerült ismét megpillantani. Már csak ennél fogva is országos szintű feladatnak tűnik a Felsőrákosi-rétek megőrzése, nem is beszélve arról, mennyit ér egy ilyen zöld folyosó egy parkokban nem bővelkedő városban.

Természetvédők körében azonban a Felsőrákosi-rétek leginkább a rákosi viperáról ismert. A faj felfedezése önmagában is kultúrtörténeti érdekesség, hiszen neves biológusunk, Hermann Ottó innen fogott „keresztes viperákat” mutatott be 1892-ben a Királyi Magyar Természettudományi Társulat kongresszusán. Méhely Lajos biológus volt az, aki utánajárt e különös keresztes viperák történetének, s fedezte fel a rákosi viperát. Hogy miért keresztelték később parlagi viperának ezt a kisebb termetű, egyedülálló fajt, holott parlagföldeken nem is él, az derüljön ki mindenki számára a tanösvény kiváló információs tábláin!

Az állatvilág viszonylagos sokszínűsége egy kis séta során is szembeötlő, különösen pár lépésre a forgalmas Keresztúri úttól és a környező ipartelepektől: tőkés récével, fölöttünk kőröző ragadozó madarakkal szinte biztos találkozhatunk, de él itt őz, sün, mezei nyúl, vörös róka, sőt, vaddisznó is, továbbá a védett mocsári teknős és mogyorós pele jelentősebb fővárosi populációit is itt találjuk. De az állatvilág tekintetében a 4-es tábla mellett szabad szemmel is feltűnhet egy furcsaság: a platánok alatt rengeteg kisebb, négyzet alakú gödröt láthatunk. Ezek ún. piócás gödrök voltak egykor, amelyben régebbi korok fontos „gyógyszerét”, az orvosi piócát tenyésztették. Mivel a mesterséges gödrök tavasszal gyakran megtelnek vízzel, így manapság a kétéltűek fontos élőhelyeinek számítanak.

Utunkat egyenesen, a Reznek utcán folytatjuk, jobbra a Fővárosi Kertészet ültetvényeit (a kerítés mellett találjuk az 5-ös táblát), balra egy elkerített legelőt láthatunk, s hamarosan elérjük a terület „főútját”, a Lovasvölgyi utcát. Itt már-már szürreális a hangulat: a legelésző lovak mellett csendes kotkodálás fogad. A tanösvény a Lovasvölgyi utcán balra kanyarodik, s tesz egy nagyobb kitérőt a Mátyásföldi repülőtér sarkáig, majd ugyanide tér vissza, s innen folytatódik egyenesen tovább, hogy egy nagyjából hasonló nagyságú kört leírva térjen vissza a patakparton a kiindulási ponthoz.

Felsétálva a reptérrhez egyrészt megfigyelhetjük, hogy a Felsőrákosi-rétek a környezetéhez képest valóban mélyen fekszik, másrészt a főváros egy különleges pontjára érkezünk itt, hiszen régen ez volt Budapest repülőtere. 1913-ban keresett a kormány helyet az első fővárosi repülőtérnek, de az elsőként beazonosított csepeli helyszínt elvitte a háború, így esett a választás Mátyásföldre. 1918-ban már innen indult a Bécs-Budapest járat, 1922-től kezdve pedig 15 évig ez volt Budapest repülőtere. A tágas, füves területen ma már csak modellrepülőket látni, és nem mellesleg a fokozottan védett ürge élőhelye is a reptér.

Madárparadicsom a város szívében

Folytatva utunkat a Reznek utcán gyorsan elhagyjuk a művelt kerteket, és ismét a természetben találjuk magunkat. Jobb kéz felől, kicsit bentebb védett láp található, majd megérkezünk a 7-es táblához, amely a területet veszélyeztető tájidegen fajokat mutatja be. A hídhoz érkezve utunk jobbra fordul, a vizesárok mentén visszatérünk a patakpartra, de előtte érdemes pár lépést balra tenni a 8-as táblához, amelyről megtudhatjuk, hogy a Felsőrákosi-rétek növényvilágának fajgazdagsága is egyedülálló, különösen a lápokhoz kötődő mérsékeltövi – szigorúan védett - orchideafajok érdemelnek külön említést.

Hogy a főváros területe biológiailag mennyire sokszínű, továbbá, hogy a város közepén mennyire fontos élőhely a Felsőrákosi-rétek, azt a 9-es tábla magyarázza el a madárvilág kapcsán. Bármennyire hihetetlennek tűnik, de a Magyarországon előforduló mintegy 400 madárfajból a fővárosban 267 fordul elő, itt a réteken pedig közel 200 madárfajt figyeltek már meg az elmúlt évtizedekben az MME ornitológusai. Fészkel itt a barna rétihéja, nádi énekesmadaraink közül több is, a ritka kóborlók közül pedig megfigyeltek itt már fekete gólyát és rétisast is.

A patakot elérve a 10-es tábla a területet veszélyeztető tényezőket mutatja be, amelyek közül az illegális szemétlerakáson túl sajnos ki kell emelni a kábelégetést – ennek ugyanis egyik fővárosi központja volt a terület. Szerencsére a gyakran tüzekkel is járó illegális tevékenység a védelem hatására jelentősen alábbhagyott.

A patakparton jobbra fordulva feltűnik a jobb kéz felől eső erdő szépsége, s pont ezt mutatja be a soron következő, 11-es tábla. Bár sosem az összefüggő erdőség jellemezte ezt a tájat, hatalmas dolog, hogy a területen közel természetes állapotú nyaras és füzes ligeterdő található. Szintén fontosak a telepített kocsányos tölgyesek is, nemcsak azért, mert bennszülött fajunk, hanem az itteni telepítés az egykori homokviharok megfékezését célzó, Széchenyi István és Podmaniczky Frigyes által kezdeményezett pesti erdőgyűrű-telepítés kapcsán jött létre. Igaz, a korabeli próbálkozás az akkoriban gyorsan növekedő város területigénye miatt elhalt, de az 1970-es években újra próbálkozott a városvezetés: több városi kiserdő is ekkor települt (pl. Farkaserdő, Páskom-liget, Cinkotai-kiserdő), s itt helyben is ekkor történt erdőtelepítés.

Az utolsó, 12. tábla a gyakorlati természetvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet, amire jobb példát a Felsőrákosi-réteknél nem is találunk: a folyamatos madárgyűrűzéseknek köszönhető többek között, hogy a madarászok beazonosították a területen megtalálható fajokat, köztük olyan, fokozottan védett állatokat, mint a füles kuvik és nagy őrgébics, továbbá rájöttek, hogy jelentős a költő fajok állománya is, például a hazai nádiposzáta fajok is költenek itt. Mindez hozzájárult a terület védettségének eléréshez. A fajgazdag gyepterületek megfelelő kaszálásához a Főkert Nonprofit Zrt. és a helyi gazdák is hozzájárulnak. A patakparton visszajutunk a Túzok utcához, de ne siessünk haza, érdemes egy családi piknikkel összekötni a kirándulást!

Ha egy tartalmas családi kirándulás ismertetője az, hogy megtanuljuk szűkebb környezetünket (újra) felfedezni, akkor a Felsőrákosi-rétek tökéletes helyszín egy kis felfedezésre és rácsodálkozásra, hogy mi mindent is találunk szeretett fővárosunkban.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra kezdőpontja az Örs vezér teréről induló 67-es busz Túzok utcai megállójánál található.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállótól pár lépésre induló Túzok utcában kezdődik.

Autóval

  • A Túzok utca elején a KRESZ szabályai szerint lehet parkolni.
Navigáció Google Térképpel


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
4,9 km
Időtartam
1:30óra
Szintemelkedés
39 m
Szintcsökkenés
39 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • Új pont
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!