Zsuzsi Erdei Vasút, Debrecen

Debrecen kisvasútja a város erdeinek köszönheti létét: egyre nehezebb volt az – egyébként a 13-14. század óta meglévő, folyamatosan növekvő területű – megyeszékhely körül fekvő erdőkből a kitermelt faanyag szállítása, így a város vezetése az 1880-es évek elején egy erdei vasút kiépítése mellett döntött. A várostól keletre fekvő erdőségeket feltáró vasút az első tervek szerint párhuzamosan futott volna a Szatmárnémeti felé vezető nagyvasúti pályával, és Vámospércsen végződött volna. A pályát végül egy vállalkozó építette meg, és kezdte üzemeltetni 1882-ben. Ekkor a gúti erdőkig vezetett a 950 milliméteres nyomtávolságú vaspálya, mintegy 26 kilométer hosszban, homokos ágyazatra, közönséges gally- és gömbfára fektetett „kutyafejű” síneken. Ekkor mindössze egy gőzmozdonnyal és 45 kocsival indult meg a forgalom – a lokomotív a Zsuzsi nevet kapta, innen ered a vasút mai neve is. 

Természetesen a gördülőállomány egyre bővült, de Zsuzsi az 1961-es átépítésig szolgálta az erdei vasutat. A vasút említett gyenge felépítménye számos műszaki problémát okozott, mégis rendületlenül üzemelt a kisvasút, számos (ideiglenes) szárnyvonalat is kiszolgálva az éppen kitermelés alatt álló erdőrészletek felé. Az egyik, komolyabb forgalmat bonyolító mellékvonalon épült meg 1903-ban Magyarország első vasbeton, illetve vasbetétes beton szerkezetű hídja a Szatmárnémetibe vezető vasútvonal felett.

A vasútvonalat az 1920-as évektől kezdve több ízben meghosszabbították, végül 1950-ben érte el legtávolabbi pontját, Nyírbélteket. 1923-ban indult a személyszállítás, ugyanis a megyeszékhely vezetése felismerte, hogy a kisvasút mentén elszórtan fekvő tanyák és az érintett községek lakói jelentős mértékben részt vállalhatnak Debrecen lakóinak mezőgazdasági terményekkel történő ellátásában. Mindemellett a gúti erdő egyre népszerűbb kirándulóhellyé vált, így 1933-ban egy menedékházat és egy üdülőházat építettek (ez egyik vonalhosszabbítást is ennek köszönheti a Zsuzsi Vasút).

A megnövekedett forgalom új járművek forgalomba állítását is indokolta, ami egyben modernizációt is jelentett: 1931-ben indult be a motoros vontatás. Az első motorkocsi, egy négytengelyes jármű, a BCmot 101 pályaszámot kapta, 60 LE-s Cadillac benzinmotor hajtotta. (A második motorkocsi 1936-ban épült a vasútra, de ez már kéttengelyes jármű volt.) A motorkocsik engedélyezett sebessége 35, illetve 50 km/h volt.

Mind a teher-, mind a személyforgalom nagyon erős volt a kisvasúton, amit 1961-ben építettek át 760 mm nyomtávúra, ekkor kerültek ide az Mk48-as mozdonyok (korábban, még a 950 mm-es korszakban megjelentek már a C50-esek is), illetve az akkoriban leginkább elterjedt személy- (Bax típus) és tehervagonok (Jah, Gah sorozatok) is.

Ennek ellenére az 1968-ban meghirdetett közlekedéspolitikai koncepció ezt a kisvasutat is megszüntetésre ítélte. A lakossági tiltakozás ellenére 1977. augusztus 31-én közlekedett az utolsónak hitt vonat. Azonban a Zsuzsi Vasút úttörővasúttá alakult: a vágányokat ugyan felszedték Hármashegyalja és Nyírbéltek között, de így is maradt 16,6 kilométernyi sínpár, három Mk48-as mozdony és 12 személykocsi, az üzemeltetést pedig átvette a Debreceni Közlekedési Vállalat.

A mozdonyok és a személykocsik ma is üzemelnek (kettő közülük már a 950 mm-es korszakban is itt volt), mellettük egy gőzmozdony (394,023), egy pályamesteri vágánygépkocsi, „Gebus”, a kéttengelyes kismozdony és számos megmaradt teherkocsi szolgálja a kisvasutat. A Zsuzsi Vasút 2005 óta műemléki védettség alatt áll, a pálya felújítása 2020-ban fejeződött be, így remélhetőleg még sokáig zakatolnak rajta a szerelvények a kicsik és nagyok legnagyobb örömére.

Állomások:

• Debrecen-Fatelep
• Hétvezér*
• Ballatanya*
• Fancsika*
• Csereerdő*
• Erdészlak*
• Martinka*
• Sámsoni út*
• Haláperdő*
• Hármashegyi-tó*
• Hármashegyalja végállomás

A *-gal jelölt megállóhelyek feltételes megállóhelyek, azaz a vonatok csak akkor állnak meg, ha a le- vagy felszállási szándékot jelzik az utasok.

Árak:

• Teljesárú menetjegy egy útra: 700 Ft (menettérti: 1400 Ft)
• Kedvezményes jegy egy útra: 500 Ft (menettérti: 1000 Ft); kedvezményes menetjegyet válthatnak gyermekek 14 éves korukig, 26 éves korukig a nappali tagozatos diákok érvényes diákigazolványuk felmutatásával, illetve nemzetközi diákigazolvánnyal rendelkezők, nyugdíjasok, 65 éven felüliek.
• Családi jegy (csak menettérti útra): 3500 Ft; legalább kettő 14 éven aluli gyermek és szüleik menettérti együttutazása esetén választható, beleértve az esetlegesen 4 éven aluli gyermekeket is
• Díjmentesen utazhatnak a 4 éven aluli gyermekek
• Gőzvontatású nosztalgia teljes árú menetjegy egy útra: 1100 Ft
• Gőzvontatású nosztalgia kedvezményes menetjegy egy útra: 800 Ft
• Kerékpár- és kutyajegy egy útra: 500 Ft
• Teljesárú szakaszjegy egy útra (szakaszhatár: Erdészlak): 500 Ft
• Kedvezményes szakaszjegy egy útra (szakaszhatár: Erdészlak): 250 Ft

Menetrend:

A vonatok márciustól november végéig közlekednek, az aktuális menetrend a kisvasút honlapján érhető el.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2021 májusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!