Vál-völgyi kisvasút
Az előzmények 2016-nál jóval korábbra datálhatók: 1898-ban adták át a forgalomnak a Bicske–Székesfehérvár vasútvonalat. A 49 kilométer hosszú pályát a Bicske-Székesfehérvári HÉV építtette, amely hamarosan egyesült a Börgönd-Sárbogárd HÉV-vel. Akkoriban a HÉV elnevezés valóban helyi érdekű vaspályákat takart - nem keverendő össze a mai, pesti agglomerációt kiszolgáló zöld szerelvényekkel. A bicskei vicinális ennek megfelelően tíz települést fűzött fel a dombok között kanyargó vonalra, melyen építésekor a legnagyobb sebesség is 40-50 km/óra volt. A valaha két nemzetközi vasútvonalat összekötő sínpár – sok más mellékvonalhoz hasonlóan – szép lassan agonizálva épült le; leginkább az tartotta életben, hogy több katonai létesítményt kiszolgált. Ezek kivételével a teherforgalom 1972-ben állt le, az utolsó személyvonatok nyolc évvel később csattogtak végig a Vértesalján.
A következő évtizedek bővelkedtek nem várt fordulatokban. Az 1980-as évek első felében a Székesfehérvár–Lovasberény szakasz egyes részeit felújították, ezt követően a tehervonatok Lovasberényig közlekedtek a Csákvári Állami Gazdaság, illetve az erdészet kiszolgálására – nagy ritkán ma is látni itt áruszállító szerelvényeket, sőt, évekkel ezelőtt személyszállító különvonatok is megfordultak errefelé. A vonal teljes felújítását is fontolgatták egy ideig, mivel az eocén-program keretében a – végül soha meg nem valósult – Dunántúli Gyűjtőerőművet Bicskén tervezték megépíteni, a bakonyi szén pedig Székesfehérvár felől rövidebb úton ért volna célba. Emellett szó volt a személyszállítás újraindításáról is, azonban ezekből a tervekből nem lett semmi, csak a pálya állapota romlott folyamatosan.
Az egykori HÉV Bicske és Vértesacsa közötti szakaszát a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia vásárolta meg a MÁV-tól 2009-ben. Előbb a normál nyomtávú vasútvonal felélesztésében gondolkodtak, majd a felmerülő költségek miatt inkább a kisvasút mellett döntöttek, amelynek a helyi idegenforgalomban szántak elsősorban helyet az üzemeltetők. A korábbi tervek alapján nem kizárt a kisvasút későbbi bővítése akár Lovasberény, akár Bicske (sőt, akár Bicskén át Etyek) irányába.
Állomások:
Árak:
- Szakaszjegy (3 km): 250 Ft
- Menettérti (3+3 km): 500 Ft
- Vonaljegy (6 km): 500 Ft
- Menettérti vonaljegy (6+6 km): 1000 Ft
Kedvezményes jegyárak (4 év feletti gyermekek, nappali tagozatos diákok és 65 éven felüli nyugdíjasok számára):
- Szakaszjegy (3 km): 150 Ft
- Menettérti (3+3 km): 300 Ft
- Vonaljegy (6 km): 300 Ft
- Menettérti vonaljegy (6+6 km): 600 Ft
Gyermekek 3 éves korig ingyen utazhatnak.
Egyéb jegyárak:
- Kerékpárjegy: 350 Ft
- Élőállat kiegészítő jegy: 350 Ft
Menetrend:
A vonatok márciustól október végéig közlekednek. Részletes menetrend a kisvasút oldalán található.
Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2020 szeptemberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!
A szerző tippje
- A kisvasutazást érdemes összekötni az alcsútdobozi arborétum meglátogatásával.
- Nyáron a felcsúti 10-15 perces tartózkodást mindenképpen használd ki egy fagyizásra az állomás büféjében!
Úttípusok
Szintprofil megjelenítéseBiztonsági előírások
- A vasúti sínek közt sétálva nem szabad elfelejteni, hogy különvonat vagy pályafenntartó menet bármikor érkezhet, az erdő pedig meglepően jó hangszigetelő. Mindig tarts kellő távolságot: a legnagyobb járművek szélessége elérheti a 2,5 métert, tehát mindkét oldalt 70-70 cm-re ér a sínszáltól, amihez még hozzáadódhat egy esetleg túllógó rakomány vagy nyitva felejtett ajtó is.
- Ne sétálj sínek közt a váltókon és tíz méteres körzetükben: ezek környéke általában olajos, itt a talpfák is csúszósak, ráadásul a váltók sok botlásveszélyes alkatrészt tartalmaznak, amelyek különösen éjszaka vagy hó alatt rejtve maradnak.
- Sose állíts át váltót: a súlykörte a lábadra eshet, az elmozduló csúcssín más kezét-lábát is becsípheti, a helytelen állású váltóra érkező vonat pedig balesetet szenvedhet még egészen kis sebességnél is.
- Tarts néhány méter távolságot az álló jármű előtt vagy mögött, ha a síneket keresztezed: a vonat, vagy annak mozdonya külön jelzés nélkül is bármikor elindulhat.
- A sínek felülete nedves időben még vékony rozsdával borított állapotában is csúszós.
Hasznos linkek és ötletek
A Vál-völgyi kisvasút menetrendjeKezdés
Végpont
Útleírás
A vonal központja, Felcsút vasútállomás (ahol a vontatási telep is található), az útvonal közepén helyezkedik el, ezért a szélső Puskás Akadémia megállóhelyről indítjuk a vonatozást. A kisvasút Bicskéhez közelebbi végpontja a stadiontól pár percnyi sétával érhető el - előbb a Váli-víz elnevezésű kis patakot keresztezve, majd egy nyárfasor alatt, mezőgazdasági területes ölelésében gyalogolva. Ami elsőként szembetűnik (itt is, és a többi állomáson is), hogy nagyon steril a környezet a többi hazai kisvasúton megszokotthoz képest: szépen kiépített, rendben tartott peronok, magas kandeláberek fogadják az utasokat. Ez utóbbi az erdő-mező szélén kicsit furcsán hat ugyan, de amikor megjelenik a hagyományos szerelvény, megnyugodhatunk, hogy igazi kisvasutazásban lesz részünk.
A járműállományt a győri Magyar Vagon- és Gépgyárban 1961-ban gyártott Mk48-as mozdonyok és Bax sorozatú kocsik alkotják (plusz egy nyitott kerékpárszállító kocsi, ami egy tehervagonból lett átalakítva), melyek a Nyírvidéki kisvasútról érkeztek. Száguldásra a vonal kitűnő állapota ellenére nem kell számítani, kényelmesen döcögnek a szerelvények az egymástól 760 mm-re lefektetett síneken. A Puskás Akadémia megállóhelyet elhagyva a Váli-víz mellé ereszkedik a nyomvonal, majd a kertek alatt, Felcsút utolsó házai mellett csattognak a szerelvények egészen Felcsút állomásig.
Az állomásépület a nagyvasút idejéből itt maradt, szépen felújított, I. osztályú HÉV típusépület, melyben ma jegypénztár és egy kávézó üzemel. A vonat itt megáll 10-15 percre, így van idő nyáron egy fagyira, máskor egy üdítőre vagy kávéra, és a mozdonyszín is megcsodálható (kívülről).
Az állomásról kijárva a nyomvonal keresztezi a 811-es utat, majd kényelmes emelkedésbe kezd, elhagyva a Váli-víz völgyét az erdőben kanyargó pályán. Alcsútdobozi arborétum megállóhelyen ér véget (egyelőre) az utazás; innen egy rövid sétával elérhető a névadó botanikus kert.
Tipp
Tömegközlekedéssel
Tömegközlekedéssel elérhető
Felcsútra és Alcsútdobozra helyközi járatokkal Bicskéről vagy Székesfehérvár, Baracska (Etyek, Martonvásár) irányából lehet eljutni.
- Puskás Akadémia megállóhelyhez Felcsút, terményraktár megállóhelyen kell leszállni a buszról.
- Felcsút vasútállomáshoz Alcsút-Felcsút vasútállomás bejárati út megállóhelyen kell leszállni a buszról.
- Alcsútdobozi arborétum megállóhelyhez Alcsútdoboz, kastély megállóhelyen kell leszállni a buszról.
Megközelítés
- A Puskás Akadémia megállóhelyhez Felcsút, terményraktár megállóhelytől körülbelül 1 kilométert kell sétálni, előbb a falu központja felé indulva, majd balra térve a Stadion melletti Puskás Ferenc utcán, majd tovább egyenesen az állomásra vezető sétányon.
-
Felcsút vasútállomáshoz a buszmegállótól körülbelül 200 métert sétáljunk déli irányba indulva előbb a Fő utcán, majd térjünk balra a Mozdony utcára!
- Az Alcsútdobozi arborétum megállóhelyhez a buszmegállóból körülbelül 800 kilométert kell sétálni az arborétum kerítése mentén, a Puskás Ferenc Sport Hotel irányába elindulva.
Parkolás
- Felcsút vasútállomásnál, illetve Puskás Akadémia megállóhely közelében a stadion melletti parkolóban hagyhatjuk az autót.
- Az alcsútdobozi arborétum megállóhelynél a botanikus kert parkolójában tehetjük le a járművünket.
Koordináták
Felszerelés
- Ahhoz, hogy végigutazz a kisvasúton, nincs szükséged semmiféle különleges eszközre, és mivel valamennyi kocsi fedett, esőkabát és esernyő nélkül is bevállalható. Hideg időben fűtéssel várják az utasokat, úgyhogy nem fogsz fázni utazás közben.
- Ha a vasúti sínek mentén tett séta a terv, a zúzottkő ágyazat miatt mindenképpen egy erős, zárt cipőre lesz szükség.
Statisztika
- 4 Útpontok
- 4 Útpontok
Kérdések és válaszok
Kérdeznél a szerzőtől?
Értékelések
Legyél te az első hozzászóló!
A közösség fényképei