Kemencei Erdei Múzeumvasút
A kemencei kisvasút – mint annyi másik is hazánkban – az erdőben kitermelt faanyag szállításának köszönheti létét. Az Ipoly menti földek mellett mindig is inkább az erdőgazdálkodás jelentette a megélhetési lehetőséget a környékbelieknek, így nem csoda, hogy az 1910-es években megkezdődött a kisvasút építése, mégpedig a Kemence-Királyháza-Királykút vonallal. Az első 11 kilométert hamar további több tucat kilométernyi pálya kiépítése követte. Sokáig nem volt rendszeres személyszállítás a vonalon, az első „rendes” személykocsit az esztergomi érsek látogatására készítették (az „érseki kocsi” ma is megvan Kemencén).
A 600 milliméteres nyomtávú kisvasút görpályaként épült meg, azaz a felső végállomásokról Kemence felé csak fékezésre volt szükség, a kocsik mozgatását a gravitáció oldotta meg – a másik irányban pedig nagyon sokáig lóvontatással jutottak fel a kocsik rendeltetési helyükre. A kisvasút fénykorát a 1960-70-es években élte, ekkor már javarészt dízelüzemként. Az 1990-es évek elejére leromlott állapotú pályát két nagy árvíz rombolta tovább, szinte teljesen felemésztve azt. Szerencsére a Kisvasutak Baráti Köre nevű egyesület az Ipolyerdő Zrt. támogatásával kezébe vette a kisvasút ügyét, és 2000-ben újraindulhatott a vasútüzem, ráadásul egy kis múzeumot is létrehoztak a kemencei végállomáson. A gondos kezeknek köszönhetően mind a múzeum, mind a vasútüzem folyamatosan bővült az elmúlt két évtizedben.
Állomások:
Árak:
- Teljes árú
- Egy útra
- 5 km: 1000 Ft
- 2 km: 500 Ft
- Oda-vissza
- 5 km: 1400 Ft
- Egy útra
- Kedvezményes
- Egy útra
- 5 km: 800 Ft
- 2 km: 400 Ft
- Oda-vissza
- 5 km: 1100 Ft
- Egy útra
Látogatójegy :
- Teljes árú: 300 Ft
- Kedvezményes: 150 Ft
A látogatójeggyel megtekinthető az erdészeti, vasút- és helytörténeti kiállítás, kültéri járműkiállítás, használható a hajtánypálya, a piknikező rét és a játszótér, valamint a látogatóközpont szociális helyiségei (wc, pelenkázó). A vonatjegyet váltó utasok számára a Kemencei vasúti múzeum és járműkiállítás megtekintése díjmentes, a megváltott vonatjegy tartalmazza a látogatójegy díját is.
Menetrend:
A vonatok áprilistól októberig csak hétvégén és ünnepnapokon közlekednek, egyéb időpontokban különvonat igényelhető előzetes egyeztetés alapján.
Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2021 augusztusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!
A szerző tippje
- A kemencei kisvasúti múzeumra mindenképp hagyj időt – a különféle járművek megtekintése mellett elsősorban a börzsönyi kisvasutak történetéről tájékozódhatsz.
- Feketevölgy állomásról indulva a Csóványosra vezető K, majd K+ turistaúton túrázva megfigyelheted a kisvasút régi nyomvonalának maradványait.
Úttípusok
Szintprofil megjelenítéseBiztonsági előírások
- A vasúti sínek közt sétálva nem szabad elfelejteni, hogy különvonat vagy pályafenntartó menet bármikor érkezhet, az erdő pedig meglepően jó hangszigetelő. Mindig tarts kellő távolságot: a legnagyobb járművek szélessége elérheti a 2,5 métert, tehát mindkét oldalt 70-70 cm-re ér a sínszáltól, amihez még hozzáadódhat egy esetleg túllógó rakomány vagy nyitva felejtett ajtó is.
- Ne sétálj a sínek közt, a váltókon, és tíz méteres körzetükben: ezek környéke általában olajos, itt a talpfák is csúszósak, ráadásul a váltók sok botlásveszélyes alkatrészt tartalmaznak, amelyek különösen éjszaka vagy hó alatt rejtve maradnak.
- Sose állíts át váltót: a súlykörte a lábadra eshet, az elmozduló csúcssín más kezét-lábát is becsípheti, a helytelen állású váltóra érkező vonat pedig balesetet szenvedhet még egészen kis sebességnél is.
- Tarts néhány méter távolságot az álló jármű előtt vagy mögött, ha a síneket keresztezed: a vonat, vagy annak mozdonya külön jelzés nélkül is bármikor elindulhat.
- A sínek felülete nedves időben még vékony rozsdával borított állapotában is csúszós.
Hasznos linkek és ötletek
- A kisvasútról mindent megtudhatsz a honlapján.
Kezdőpont
Végpont
Útleírás
A Kemencei Erdei Múzeumvasút végállomását a névadó falu déli végén, a Csarnavölgyi utcában találjuk. A csinos kis fogadóépület pénztár és amolyan múzeumbolt is egyben, a kocsiszínek, műhelyek felé haladva pedig egy kis játszótér csalogatja a kisebbeket. Valószínű azonban, hogy a gyerekek is inkább a kiállított vontató- és vontatott járműveket fogják előbb szemügyre venni. A legnépesebb flottát az 1950-es években gyártott MD-40-es mozdonyok alkotják, de két BM-50-es bányamozdony és számos „kuli” is megcsodálható a kis kiállításon. Az egykori műhelyben ma egy kis tárlaton ismerkedhetünk a kemencei kisvasút történetével – szóval érdemes legalább jó fél órával a vonat indulása előtt megérkezni.
A vonatok a múzeum melletti peron mellől indulnak, a teljes személyzetet lelkes vasútbarátok adják (akik egyébként két kezük munkájával javítják, alakítgatják, csinosítgatják a járműveket, illetve tartják karban a pályát). A telepről kicsattogva az útátjáró után Csarnapuszta rendben tartott kertjei, hétvégi házai előtt, a Királyháza-Diósjenő felé tartó aszfaltúttal párhuzamosan haladnak a játékvasútra hasonlító szerelvények. Szédítő sebességre senki ne számítson, de a kisvasutazás nem is erről szól.
A szemrevaló dácsákat magunk mögött hagyva érjük el Kőrózsa megállóhelyet, ahol egy panzió és étterem található az egyik oldalon, a másikon pedig – a patakon túl – egy egykori sípálya nyomai vehetők ki a domboldalban. A pálya aljában lévő kis felvonóházban talán még ma is megvannak a szebb napokat látott tárcsás vagy csákányos eszközök. Hamarosan Godóvár állomásra érünk – amikor 2000-ben újraindult a kisvasút, idáig jártak a szerelvények. Miután elhagyjuk a kétvágányos állomást, ami mellett nyáron a Nagyvölgyi strand kínál felfrissülést, először keresztezzük a Csarna-patakot. Nehéz elképzelni a békésen csörgedező vízfolyásról, hogy mekkora pusztítást tud végezni egy-egy áradáskor. (Aki a felső végállomáson a szerelvényről leszállva akár csak egy rövidebb túrára indul az egykori nyomvonalon, maga is láthatja azonban, mire képes a természet ereje.)
Godóvártól igazi erdei környezetben, fák alkotta alagút belsejében vezetnek tovább a sínpárok. Valaha itt ágazott el a királyházi és csarna-völgyi vonal. Ha itt leszállnánk, a közelben találnánk a börzsönyi szintezési főalappontot, amely egy, az Adriai-tenger feletti magasságot jelző térképészeti fixpont. A folyamatosan emelkedő vaspálya ismét az erdészeti aszfaltúttal párhuzamosan vezet a jelenlegi végállomásig, Feketevölgyig. Itt egy étteremmel is rendelkező panzió várja a vendégeket, továbbá számos turistaút, amelyen tovább lehet indulni, akár az egykori nyomvonalak felfedezésére – de persze a Börzsöny vad rengetegében számos jelzett útvonalon lehet elindulni hosszabb-rövidebb túrákra.
Tipp
Tömegközlekedéssel
Tömegközlekedéssel elérhető
- Busszal Szob vagy Drégelypalánk irányából érkezve a Kemence, községháza megállónál kell leszállni, ahonnan a faluban a K, S és Z turistajelzés vezet a Kemencei Erdei Vasút végállomásához.
Megközelítés
- Kemence, községháza buszmegállótól a K, S és Z turistajelzés vezet a Kemencei Erdei Vasút végállomásához; körülbelül 1 kilométeres sétát kell tenni a faluban.
Parkolás
- A kemencei múzeum előtt a Csarnavölgyi utcán lehet parkolni, a vasútüzem többi megállóhelye, állomása pedig a kisvasúttal párhuzamosan futó aszfaltúton érhető el.
Koordináták
A szerző által javasolt térképek:
- A Börzsöny térképe
Felszerelés
- Ahhoz, hogy végigutazz a kisvasúton, nincs szükséged semmiféle különleges eszközre.
- Ha a vasúti sínek mentén tett séta a terv, a zúzottkő ágyazat miatt mindenképpen egy erős, zárt cipőre lesz szükség.
Statisztika
- 6 Útpontok
- 6 Útpontok
Kérdések és válaszok
Kérdeznél a szerzőtől?
Értékelések
A közösség fényképei