Csömödéri Állami Erdei Vasút

Korabeli leírások tanúskodnak arról, hogy az 1900-es évek elején komoly problémát okozott a zalai faanyag kitermelése és elszállítása. A falvak saját szükségleteiket ki tudták elégíteni a környező erdőkből, a távolabbi fekvésű területeken azonban a szállítási nehézségek miatt sok esetben inkább elégették a fát, azonban a hamuzsírfőzés, a faszéntermelés és az üveghuták nem tudtak felvenni annyi faanyagot, ami rendelkezésre állt. Ha szállítani akarták a fát, akkor sokszor nagyobb távolságokat kellett megtenni, a fuvarozás azonban mindig bizonytalan volt: egyrészt az időjárás befolyásolta (csak száraz időben tudtak közlekedni a fával megrakott szekerek), másrészt függött a mezőgazdasági idénymunkáktól is.

A szállítási nehézségek kiküszöbölésére egyre-másra épültek Zala megyében is az erdei vasutak, például Rédics-Kozmadombja, Komárváros-Ormánd, Ortaháza-Nova szakaszokon, de említhetjük ebben a körben a tölösi, vétyemi vagy a zalaerdődi erdei vasutakat is. Természetesen ebbe a sorba illeszkedik az akkor még különálló lenti és csömödéri erdei vasutak első szakaszainak megépítése is.

Mindkettő ez Esterházy-hitbizomány erdőgazdálkodását volt hivatott segíteni építése idején. 1923-ra épült fel a hitbizománnyal szoros kapcsolatban álló Kerkavölgyi Rt. két fűrészüzeme Csömödéren és Lentiben, és a biztonságos faanyag-ellátás érdekében erdei vasút építését határozták el. Lentiben elsőként a Szilvágy melletti hompoki nyiladékig fektették le a sínpárokat 1924-25-ben (a korábbi Hirschler-féle kisvasút Szilvágy-Zsibos szakaszát is felhasználva), Csömödéren pedig a már 1917-ben megépült budnyai vonalat használták kezdetben, mindkét vonalon gőzösök biztosították a vonóerőt.

A hálózat folyamatosan bővült mindkét vasúton, igazodva a fakitermelés igényeihez. A Tornyiszentmiklós Centrálé nevű részéből induló vétyemi erdei vasutat például a szintkülönbség miatt siklópályával kötötték össze a csömödéri erdei vasúttal, így biztosítva a faanyag eljuttatását a Zalaegerszeg-Rédics (egykori Ukk-Csáktornya) vasútvonalra. Érdekesség a vasút fejlődésének történetében, hogy Bázakerettye és Kistolmács között azért került sor a vasút kiépítésére, mert az 1930-as évek végére a környékbeli fuvarosok szolgáltatásai jelentősen megdrágultak az olajipari szállítások miatt.

A folyamatos fejlődést a két különálló vasútüzem összekötése koronázta meg 2000 szeptemberében: ekkortól átjárható teljes hosszában a 109 kilométeres hálózat, aminek kevesebb mint a harmadán, 32 kilométeren lehet menetrend szerinti személyszállító vonatokkal utazni Lenti és Kistolmács között, Csömödért érintve.

Az erdei vasút üzeme jórészt ma is a faanyag szállítását szolgálja, amit főleg C50-es típusú mozdonyokkal oldanak meg, de akad itt egy romániai eredetű gőzös is (az 1955-ben gyártott Ábel Tamási Áron regényhőséről kapta a nevét), illetve két Mk48-as dízel, melyek közül az egyik igazi unikum: az 1005-ös pályaszámú gép az egyetlen üzemképesen megmaradt tagja a sorozat dízel-mechanikus képviselőinek.

A vasútvonalhoz számos kerékpáros és bakancsos turistaútvonal csatlakozik, így érdemes összekötni a túrázást a hangulatos erdei vasutas utazással. A Csömödéri ÁEV vonalai érintik a göcseji fenyőrégiót, a Kerka völgyét, illetve a göcseji bükktájat. Lentiből kiindulva gyönyörködni lehet a zajdai erdőkben, elérhető a Vétyemi Ősbükkös, valamint a Budafai Arborétum a Makk-kaland Játszótérrel. 2021-ben meghosszabbították a kisvasút vonalát Kistolmácson, így már egészen a népszerű Kistolmácsi-tóig utazhatunk.

Állomások: 

• Lenti ÁEV állomás
• Lenti, Gyöngyvirág utca megállóhely
• Nyúldomb megállóhely
• Lentiszombathely-Mumor megállóhely
• Iklódbördőcei temető megállóhely
• Csömödér állomás
• Páka megállóhely
• Dömefölde megállóhely
• Kányavár megállóhely
• Törösznek megállóhely
• Kámaházi erdészlak megállóhely
• Víznyomó megállóhely
• Bázakerettye alsó megállóhely
• Bázakerettye felső megállóhely
• Kistolmácsi erdei lak állomás
• Kistolmácsi-tó állomás

A *-gal jelölt megállóhelyek feltételes megállóhelyek, azaz a vonatok csak akkor állnak meg, ha a le- vagy felszállási szándékot jelzik az utasok.

Árak:

Teljes árú menetjegyek egy útra:

• 0-5 km: 500 Ft
• 0-10 km: 800 Ft
• 0-20 km: 1400 Ft
• 0-32 km: 1900 Ft

Teljes árú menettérti menetjegyek:

• 0-5 km: 700 Ft
• 0-10 km: 1300 Ft
• 0-20 km: 2000 Ft
• 0-32 km: 2800 Ft

Kedvezményes menetjegyek egy útra:

• 0-5 km: 400 Ft
• 0-10 km: 600 Ft
• 0-20 km: 900 Ft
• 0-32 km: 1300 Ft

Kedvezményes menettérti menetjegyek:

• 0-5 km: 600 Ft
• 0-10 km: 900 Ft
• 0-20 km: 1200 Ft
• 0-32 km: 1900 Ft

• A kedvezményes jegyet igénybe veheti diák, nyugdíjas, közalkalmazott, nagycsaládos és a fogyatékkal élő személy.
• 3 éves korig a gyerekek utazása díjmentes.
• Pótjegy (távolságtól függetlenül): egy útra 800 Ft; menettérti 1100 Ft (pótjegyet kerékpár, élő állat stb. szállításáért kell váltani)

A menetjegyet a vonaton lehet megvásárolni.

Menetrend:

A vonatok április végétől szeptember végéig közlekednek, a menetrend a kisvasút honlapján érhető el.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2022 áprilisi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!