Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Kerékpártúra

Tekerés pannon halmokon: látnivalók Pannonhalmán „túl” a Sokoróban

Kerékpártúra · Pannonhalmi-dombság
A tartalmat készítette:
Együttműködő szervezetek igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Kerékpáros Écs és Pannonhalma között
    / Kerékpáros Écs és Pannonhalma között
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Levendula ültetvény Pannonhalmán
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A híres Sárkánylik Pince Nyúlon
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Kilátás Győr irányába a Lila-hegyi kilátóból
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Sokoró középső vonulatának zárt erdőtömbje (Lila-hegyi kilátó)
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Hagyományos ház a nyúli szőlőhegyen
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Épített kőgát a nyúli Szurdikban
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A tápi skanzen házai
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A híres Béla-kút Ravazdon
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Pihenő a Sokoró középső vonulatán, Ravazd felett
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Hosszú erdei suhanás a Sokoró középső dombhátán
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
m 400 300 200 100 70 60 50 40 30 20 10 km

A túra során felfedezzük mindazt, amit a Sokorói-dombság Pannonhalmán „túl” nyújt. Megnézzük az ország legnagyobb vízmosását Nyúlon, gyönyörű présházak között felmászunk a Lila-hegyi kilátóhoz, megismerjük hazánk egy méltatlanul elfeledett skanzenét Tápon, iszunk hazánk egyik legrégebben említett forrásából, és végül, de nem utolsósorban egy hosszú, gyönyörű erdei suhanással zárjuk a túrát.
közepes
79,2 km
8:00 óra
980 m
980 m

A Sokorói-, vagy más néven Pannonhalmi-dombságot, ezt a három dombsorból (Pannonhalma, Ravazd-Csanaki vonulat, Szemere) álló, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység között elterülő kistájat sokáig csak Pannonhalmi-dombság néven említették a legtöbb helyen. Ezen a túrán „igazságot teszünk”, és megismerünk pár, a táj földrajzi peremjellegéből adódó, meglehetősen egyedi látványosságot.

Először hazánk legnagyobb vízmosását, a híres Sárkánylikat látogatjuk meg Nyúlon, amely a nem megfelelő tájhasználat látványos emléke. Présházak között felkapaszkodunk a 2018-ban átadott Lila-hegyi kilátóba, hogy onnan lássuk át a Dunántúli-középhegység Kisalföldig nyúló utolsó dombjait. Országos szinten is egyedi népi műemlék együttest látogatunk meg Tápon, szinte közvetlenül a Pannonhalmi Főapátság mellett. Iszunk a már IV. Béla királyunk által is méltatott forrásból Ravazdon, majd felfedezzük a környék legnagyobb erdejét. Mindeközben gyönyörű mellékutakon kerekezünk, amelyeken a főapátság látványa nyújtja a festői hátteret.

A szerző tippje

  • A kiváló győri vasúti összeköttetés miatt a túrát tervezhetjük egynaposra is, de ha Pannonhalma és Győr látnivalóit mind meg akarjuk nézni, célszerű Győrött vagy Pannonhalmán szállást foglalni.
Szigeti Ferenc profilképe
Szerző
Szigeti Ferenc
frissítve: 2020-08-19

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
310 m
Legalacsonyabb pont
107 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A bemutatott kerékpártúra rövid szakaszon forgalmasabb közutakon is halad. Közutakon haladva mindig tartsuk be a KRESZ előírásait, és közlekedjünk fokozott figyelemmel, még akkor is, ha zömében alsórendű utakon haladunk! 
  • Az autóforgalom elől elvileg lezárt erdészeti utakon pedig azért közlekedjünk óvatosan, mert erdészeti jármű és kerékpáros bármikor felbukkanhat!

Javaslatok és linkek

  • Pannonhalma méltán híres látnivalóit ez a túra nem részletezi. A Pannonhalmi Főapátságról és annak látogatható részeiről, valamint a lombkorona tanösvényről részletes tájékoztatás olvasható a www.termeszetjaro.hu oldalon. Pannonhalma kihagyhatatlan látnivalóinak megismerésére jobb, ha külön napot szánunk, különösen, hogy így Győr szép városát is felfedezhetjük egy közepesen fárasztó bringatúrát követően!
  • Többnapos kirándulás tervezésével a túra jól összekombinálható a Pannonhalmától Veszprémig haladó kerékpártúrával is.
  • A bemutatott útvonal a Lila-hegyi kilátóba tartó rövid, gyalogosan is teljesíthető kitérőjét leszámítva végig aszfaltúton halad. Zömében alsórendű közutakon, illetve erdészeti utakon karikázunk, de rövid szakaszon érintjük a 82-es főutat is.

Kezdőpont

Győr, vasútállomás (120 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.682426, 17.634541
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°40'56.7"N 17°38'04.3"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 697721 5284366
w3w (what3words) 
///mezők.vidékek.vöröses

Végpont

Győr, vasútállomás

Útleírás

Itiner:

  • vasútállomás épületéből kilépve a Révai Miklós utcán balra kezdjük meg túránkat.
  • Az Újlak utcán balra fordulunk, átkelünk a síneken, és a kanyar után folytatódó Pásztor utcán érjük el a 821-es főutat.
  • Ennek túloldalán, a Kálvária utcán, majd ennek folytatásaként a Pápai úton hagyjuk el szépen lassan Győrt.
  • A 83-as utat keresztezve érkezünk meg először Kisbarátra, majd Győrújbarátra.
  • A Ménfőcsanak felől érkező Veres Péter úton balra térünk, és áttekerünk Nyúlra.
  • A Mária oszlopnál jobbra nyíló Szurdik utcán, a Z jelzést követve feltekerünk lényegében az aszfaltos út végéig, a Bereklapos pihenőhelyig.
  • Innen gyalogosan, vagy hegyikerékpárral rövid kitérőt (1 km, 72 m emelkedő a kilátóig) tehetünk a 2018-ben felújított Lila-hegyi kilátóhoz (Z jelzés, majd a P jelzésen jobbra).  
  • Visszatérve a Mária oszlophoz, jobbra tartva Táncsics Mihály utcán, majd balra kanyarodva a Szabadság utcán kiérünk a 82-es főútra, amelyen jobbra térünk és eltekerünk a szomszédos Écsre.
  • Écsen balra térünk Pannonhalma irányába, ahol feltekerünk a Pannonhalmi Főapátsághoz.
  • Az apátságtól tovább haladunk Nyalkára, ahol jobbra térünk, és eltekerünk a szomszédos faluig, Tápig.
  • Tápon keresztülhaladva, a falu túloldalán meglátogatjuk a Skanzent (Hegysor utca), majd Győrasszonyfa és Tarjánpuszta érintésével érkezünk meg Ravazdra.
  • A 82-es utat keresztezzük, megtekintjük a hangulatos Béla-kút kegyhelyét, majd az Országút utcán bemegyünk a falu központjába. A Fő utcán balra térünk, a hegytetőn található körforgalomból pedig az erdő felé haladó Lukahorog utcán hagyjuk el a falut.
  • Erdészeti aszfaltúton haladunk sok-sok kilométeren át, mindkét elágazásban jobbra térünk, így gurulunk le végül Tényőre, egészen a falut keresztező főútig, amelyen jobbra térünk.
  • Győrújbarátra visszatérve jobbra fordulunk a Csárdasor utcán, amely a dombot megmászva ér vissza a Veres Péter útra. Ezen jobbra, majd egyből balra fordulva a már ismert úton jutunk vissza Győrbe.

A túra részletes leírása:

A Sárkánylik, hazánk legnagyobb vízmosása

Győrből a már messziről látható első dombokig kitekerve van időnk lélekben is megérkezni, bár Győrújbarát – mint Győr „rózsadombja” – meglehetősen forgalmas hely; legyünk óvatosak. Hogy a Sokoró mennyire érdekes hely, azt jól mutatja első megállónk, a Szurdik Nyúlon. A helyiek által Sárkánylikként vagy Szurdikként emlegetett óriási, 40-60 méter széles, 20-30 méter mély és mintegy 600 méter hosszú vízmosás főként az ember keze „munkája” által jött létre, hiszen itt vezet fel az út Nyúlhegyre, Nyúl szőlőhegyére. A kedvező lejtőkitettség miatt a környező lakosság az erdőket ugyanis már rég kiirtotta, hogy szőlőt termesszen, csakhogy a „hegy” alapkőzetét, a löszt nemcsak a szekerek, de a víz is nagyon hatékonyan erodálja: így jönnek létre a világszerte ismert löszmélyutak, és részben így jött létre a Sárkánylik is. De hogy a túránk során több helyen is érintett, sok esetben szintén látványos, de átlagos löszmélyút hogyan vált pár évtized alatt egy irdatlan, a falu életét veszélyeztető vízmosássá, ahhoz egy meggondolatlan emberi beavatkozás is kellett. A 19. század közepén ugyanis egy szomszédos völgy vizét az ottani gyakori árvizek miatt átvezették ide. Nemcsak a levonuló villámárvizek, de a rohamosan mélyülő vízmosásból kioldott anyag is komolyan veszélyeztette a szurdok aljában álló falut. 1936-1980 között több tucat, ma is látható kőgát épült a völgyön lezúduló árvizek megfékezésére, nem mellesleg a talaj megtartására. A mára ily módon megszelídített, nagyrészt növényzettel borított szurdokról egy információs tábla nyújt felvilágosítást az út mellett, amelyen nem utolsósorban korabeli fotókon látható az egykoron kopár, félelmetes vízmosás.

A Szurdik felső részén, közvetlenül az út mellett találjuk a közel 500 éves Sárkánylik pincét, amely régen dézsma-pinceként szolgált, vagyis ide gyűjtötték a hegyközség egyházi birtokosai a beszolgáltatott tizedet. Érdemes bekukkantani a családi gazdaság keretében ma is működő pincébe, de a környéken egyébként is több kisebb-nagyobb, sok esetben meglepően látványos pincészetet is találunk. Ha több napra érkezünk, megéri felfedezni ezt a kevésbé ismert borvidéket. 

A Szurdikon a Z jelzés halad felfelé, ezt követve az aszfaltút végén található Bereklapos pihenőhelyig tekerhetünk. Kerékpárjainkat itt letéve, vagy, ha hegyikerékpárral vagyunk, azzal a rövid, de tekintélyes emelkedőnek nekiveselkedve, a Z jelzést követve, majd a P jelzésen jobbra térve érdemes elsétálni a pazar panorámát nyújtó Lila-hegyi kilátóba. Már csak azért is, mert közben a népi építészet egy-egy gyönyörű darabjával is találkozhatunk (a pihenőhelytől 1 km és 72 m szintkülönbség).  

Sokorói panoráma a Lila-hegyi kilátóból

A Sokorói-, vagy más néven Pannonhalmi-dombság három dombsorból áll: Pannonhalma, Ravazd-Csanaki vonulat, Szemere. Ezek közül a középső a leghosszabb, a legszélesebb, és a közeli Szent Pál-hegy 316 magas csúcsával egyben a legmagasabb is. A 313 méter magas Lila-hegy tetején eredetileg egy vasbeton geodéziai torony állt, amelyre erősen ráfért a felújítás. 2018-ban döntött úgy a fenntartó Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., hogy a tornyot átalakítja oly módon, hogy az eredeti funkció megtartása mellett kilátóként is működhessen: hasonlóan az ország több pontján is látható megoldáshoz, az 1977-ben épített betontorony külső faburkolatot kapott. A 14 méter magasságban lévő kilátószint megtekintése a túra elején azért is kötelező, mert innen jól átlátjuk a tájat és egyben útvonalunkat is. Látszik természetesen a közeli Győr, Pannonhalma és a Kisalföld, de távolabb tekintve, tiszta időben kivehető a Bakony vonulata, a Vértes és a Gerecse is, sőt, még a Soproni-hegység is. De a legmegkapóbb és egyben legmeglepőbb látvány a Sokoró középső vonulatának alattunk hullámzó, zárt, meglehetősen nagy erdőtömbje.

Egy ismeretlen skanzen: a tápi hegysor házai

Écsen keresztül tekerünk Pannonhalmára, ahova mindenképpen felkészülten térjünk be: egy hosszabb tavaszi, vagy nyári napba belefér az apátság minden látnivalójának megtekintése, de ha a túra programjába iktatjuk be a látogatást, előtte mindenképpen böngésszük át a programlehetőségeket és a nyitvatartást. Aki nem követte az elmúlt évtizedben Pannonhalma fejlesztését-fejlődését, az a Lombkorona Tanösvény, a középkori gyógynövényes kert, a Pincészet, na és persze a Főapátság között általában csak kapkodja a fejét, hogy hol is jár. Pannonhalma tökéletes példája annak, hogyan lehet 1000 éves hagyományra építve újrafogalmazni egy egyházi birtokot és annak küldetését.

A Főapátságtól egy hihetetlenül látványos fasorban tekerünk át Nyalkára, szó szerint a Dunántúli-középhegység és a Kisalföld határán: az út jobb oldalán látható sokorói dombok itt simulnak bele a Kisalföld bal kéz felé eső messzi síkjába. Itt, az utolsó lankákon találjuk a magyar népi építészet egyik – méltatlanul elfeledett – kincsestárát, a tápi szőlőhegyre vezető egykori zsellérházakat. A Hegysor utca mentén álló népi műemlék együttes a 18. században itt élt zsellérek életmódjának emlékét őrzi. Az itt látható ősi háztípus, az ún. ágasfás-szelemenes annyira jellegzetes, hogy a ma is eredeti helyükön láthatóak mellett a Szentendrei Szabadtéri Múzeum kiállításán is látható egy ilyen, Tápról származó épület. A Hegysor utca házainak egyedülálló értéke éppen abban áll, hogy egy az egyben maradt fent - nem egyedülálló házakat telepítettek egy helyre, hanem a megmaradt, egész házsor egységben mutatja a Sokorói-dombság falvaira jellemző, 18. századi zsellértelepítések emlékét.

Béla király kútja, Lófingató és Várlátó a középső vonulat erdőhátán

Tápról az országúton Győrasszonyfa felé tartva már egész közelinek tűnnek a Bakony vonulatai, de a mi utunk visszakanyarodik a Sokoró központi vonulata felé, amely nem messze, Tarjánpusztát követően már szépen ki is rajzolódik a völgy túloldalán. Egy mérsékelt gurulást követően meg is érkezünk Ravazdra, ahol a 82-es főút túloldalán találjuk IV. Béla Király kútját. Egyrészt érdemes a ránk váró emelkedő előtt megpihenni, és vizet venni a bővizű és hangulatos forrásból, de a csorgó víz mellett elmélázni is érdemes. A legenda szerint ugyanis a muhi csatát követően pihent meg itt híres királyunk. Bár ezt történelmi források nem támasztják alá, annyi bizonyos, hogy egy 1240 körül kelt oklevél már említést tesz a kútról, amit a környék lakossága ma is használ vízhordás céljából.

A forrást elhagyva a falun keresztül nekivágunk az emelkedőnek, ami a falu fölött egy másik látványos löszmélyúton veszi be a hegyet. Az emelkedőt és a rajta rövid távon vezető, nagyon régi macskaköves útburkolatot meglátva ne ijedjünk meg: mindkettő látványos, de szerencsére nem hosszú szakasz. A löszmélyút meredek, de rövid kaptatóját követően az erdészeti aszfaltút meredeksége enyhül – nem úgy az aszfaltút egy kanyarját átvágó régi szekérút, amelyet a helyiek találóan csak Lófingatónak neveznek.

Az erdészeti úton azonban óvatosak legyünk, különösen a lejtőkön száguldva: egyrészt erdészeti jármű bármikor felbukkanhat itt is, másrészt ez a Győr környéki bringások kedvelt edzőterepe is. Ami nem csoda: ellentétben a másik kettő dombvonulattal, ennek a középsőnek jelentős részét erdő borítja; a sajnos sok helyen térfoglaló akác mellett itt kiterjedt, hangulatos tölgyesekben kerekezhetünk. Ráadásul - felérve a dombtetőre - kellemesen és egyenletesen lankás hátakon, nem erőlködve. A hosszú erdei út során (ahol mindkét elágazásban jobb kéz felé tartunk) néhol ráadásul Pannonhalmára is szép kilátásunk nyílik (az egyik pontnak konkrétan Várlátó a neve).

Az út végül ereszkedni kezd, aminek a vége egy őrült száguldás Tényőre. A faluban kitérőt tehetünk a Tájházhoz, de aztán a települést keresztező úton északra, Győr felé tartunk. A falu határában jobb kéz felől megcsodálhatjuk a Tar Pincészet modern, mégis szépen a tájba simuló épületét, ami újabb bizonyítéka annak, hogy mennyi izgalmas felfedeznivaló vár a Sokoróban bennünket. Győr felé haladva az erdők egyre távolodnak az úttól, helyüket a szőlő veszi át. Győrújbarátra visszatérve jobbra fordulunk a Csárdasor utcán, hogy még egyszer megmásszuk a Sokoró - itt már lealacsonyodó - középső vonulatát, és a túloldalon egy újabb löszmélyúttal búcsúzzunk e különleges dombságtól. Győrbe a már ismert úton jutunk vissza.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra kiinduló pontja Győr forgalmas vasútállomása.

Megközelítés

  • A túra a vasútállomásról indul.

Autóval

  • A vasútállomás előtt, illetve Győrben a KRESZ szabályai szerint tudunk parkolni.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.682426, 17.634541
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°40'56.7"N 17°38'04.3"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 697721 5284366
w3w (what3words) 
///mezők.vidékek.vöröses
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Szarvas térképek: Sokoró

Felszerelés

  • Elindulás előtt ellenőrizzük, hogy kerékpárunk felszereltsége megfelel-e a KRESZ mindenkori szabályainak!
  • Minden kerékpáros túrán legyen nálunk a következő, minimálisan szükséges technikai eszközkészlet: pótbelső vagy defekt szett, pumpa, gumileszedő és néhány alapvető szerszám.
  • Sok helyütt lesz lehetőségünk 40 km/h felett gurulni, ahol a sisak viselete kötelező, de ez egyébként is erősen ajánlott a túra egésze során!
  • Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, pótruha.
  • Habár az út során több helyütt van lehetőség élelemhez és vízhez jutni, ugyanakkor hosszabb szakaszokon nem érintünk települést, így érdemes mindig megfelelő mennyiségű frissítővel elindulni, különösen nyári melegben.
  • A navigáláshoz Természetjáró app és turistatérkép.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.

Profilkép

A többiek fényképei


Nehézség
közepes
Hossz
79,2 km
Időtartam
8:00óra
Szintemelkedés
980 m
Szintcsökkenés
980 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!