Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Kerékpártúra

Tavak és kastélyok nyomában a Cserhát lankáin

Kerékpártúra · Cserhát-vidék · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Az öregtorony csonkja mellől jól rálátni a Magas-Börzsönyre
    / Az öregtorony csonkja mellől jól rálátni a Magas-Börzsönyre
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Jenői-tó partjáról szép kilátás nyílik a Magas-Börzsönyre
    / A Jenői-tó partjáról szép kilátás nyílik a Magas-Börzsönyre
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Hangulatos pincesor a nógrádi vár alatt
    / Hangulatos pincesor a nógrádi vár alatt
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Keszeg, Huszár-Purgly kastély
    / Keszeg, Huszár-Purgly kastély
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az alsőpetényi templom a 15. században épült
    / Az alsőpetényi templom a 15. században épült
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az alsópetényi templomban az átépítések ellenére felismerhetők a gótikus alapok
    / Az alsópetényi templomban az átépítések ellenére felismerhetők a gótikus alapok
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Werbőczy-gúla, háttérben a templomtoronnyal
    / A Werbőczy-gúla, háttérben a templomtoronnyal
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az alsópetényi Prónay-kastély egy szépen rendben tartott park közepén áll
    / Az alsópetényi Prónay-kastély egy szépen rendben tartott park közepén áll
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A felsőpetényi Almásy-kastélyban raboskodott csaknem egy évet Mindszenty József
    / A felsőpetényi Almásy-kastélyban raboskodott csaknem egy évet Mindszenty József
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A felsőpetényi agyagbánya kisvasútjának elhagyott
    / A felsőpetényi agyagbánya kisvasútjának elhagyott "rendezőpályaudvarán" csillék, népeskocsik árválkodnak
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Bánki-tó kedvelt a horgászok körében
    / A Bánki-tó kedvelt a horgászok körében
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az alsópetényi zsidótemető a falu múltjáról mesél
    / Az alsópetényi zsidótemető a falu múltjáról mesél
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A nógrádi várból nem sok maradt meg, de a kilátás miatt megéri felkapaszkodni
    / A nógrádi várból nem sok maradt meg, de a kilátás miatt megéri felkapaszkodni
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Tavak és kastélyok nyomában a Cserhát lankáin
0 150 300 450 m km 10 20 30 40 50 Prónay-kastély Jenői-tó, Diósjenő

A Cserhát nyugati lankái és kisforgalmú útjai szinte csábítanak a bringázásra, ráadásul számos helyi különlegességet is érinteni lehet a hol aszfalton, hol földutakon vezető túra során.

nyitva
közepes
59,7 km
4:30 óra
385 m
385 m

A Börzsöny keleti lába és a Cserhát nyugati nyúlványai között fekvő kisebb-nagyobb falvak mindegyikében van valamilyen apró érdekesség: hol egy kis tó, hol egy kastély, hol egy régi temető – lehet, hogy önmagában egyik miatt sem indulnánk neki a környék felfedezésének, de a kisforgalmú utakon vezető kerékpártúra szépen felfűzi a helyi érdekességeket.

A szerző tippje

  • A túrát gyakorlott kerékpárosoknak ajánljuk a terepen vezető szakaszok miatt; ugyanezen okból elsősorban száraz időszakban érdemes elindulni (bár minden földúton vezető szakasz kikerülhető aszfalton is).
outdooractive.com User
Szerző
Abelovszky Tamás
Frissítés: 2019-05-20

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Magasság
287 m
167 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A 2-es számú főúton való átkelésnél (nőtincsi elágazás) körültekintően, a KRESZ szabályait betartva közlekedj!

Felszerelés

  • Bár a túra nagyrészt alacsony forgalmú aszfaltutakon vezet, mountain bike kerékpár ajánlott a földutakon, terepen vezető szakaszok miatt.
  • Kutat a települések többségében lehet találni, de arra érdemes felkészülni, hogy hétvégén (elsősorban vasárnap) boltot legfeljebb délelőtt találsz nyitva.

Kezdőpont

Nógrád, vasútállomás (214 m)
Koordináták:
Geographic
47.902530, 19.046850
UTM
34T 354032 5307313

Végpont

Nógrád, vasútállomás

Útleírás

Itiner 

  • A nógrádi vasútállomásról várba a várhegyet nyugatról megkerülve juthatunk fel.
  • Nőtincs irányába, kelet felé hagyjuk el a települést a Felszabadulás utcán. A 2-es számú utat elérve jobbra, majd 300 méter megtétele után balra fordulunk. (Figyelem! Lakott területen kívül főútvonalon kerékpárral tilos közvetlenül balra kanyarodni! Itt különösen ajánljuk a szabály betartását, mert a rosszul belátható nőtincsi elágazást jellemzően nagy sebességgel közelítik meg a járművek.)
  • Nőtincsen áthaladva 1.5 kilométer megtétele után az ősagárdi elágazásban jobbra térünk, így Ősagárdon és Keszegen áthaladva érjük el az Alsópeténybe vezető utat, ahol balra kanyarodunk.
  • Alsópetényben a kastély kerítésénél, egy jobbos ívben térünk le a főútról (jobb oldalon kastély, balra szeszfőzde), utána a falu határáig az Országos Kéktúra jelzéseit követjük. (Érdemes azonban betérni a faluba - ekkor csak tovább kell gurulni a főúton, majd visszatérni ebbe az elágazásba).
  • Alsópetény határában a kék jelzés marad a Petényi-patak jobb partján, a mi utunk azonban egy hídon átvezet a bal partra, egy hol jobban, hol kevésbé járható, de végig jól követhető földútra. Felsőpetényig egyetlen nagyobb elágazással találkozunk, körülbelül félúton a két falu között; itt jobbra térünk.
  • Felsőpeténybe érve a falun átvezető utat elérve jobbra fordulunk, majd ezt az utat követjük a bányánál lévő elágazásig, ahol balra, Bánk felé kanyarodunk.
  • Bánkot elérve Rétság irányába fordulunk, majd a település legnyugatibb utcájára (Benczúr utca) balra térünk. Az erősen emelkedő utat a teniszpályánál jobbra térve hagyjuk el; innen a földutat követjük a szomszédos Rétságig.
  • Rétságon a 2-es utat elérve balra fordulunk, majd  a Táncsics utcát elérve jobbra tartunk; ez az utca átvezet Tolmácsra. A településre érve az első utcánál (Szent Lőrinc út) balra, majd a következőnél (Béke utca) jobbra kanyarodunk.
  • A Béke utca végén balra, majd a következő lehetőségnél rögtön jobbra fordulunk, hogy a dombháton vezető földúton folytassuk utunkat nyugat felé. Körülbelül 1,5 km megtételét követően balra térünk, majd az egykori romhányi vasútvonal átjáróját keresztezve jobbra kanyarodunk.
  • A falu szélét elérve érdemes a földúton maradni balra tartva, majd az aszfaltutat elérve ismét balra fordulni. A Jenői-tó partján vezető utat követjük egészen addig, míg egy rövid mászás után egy kereszteződésbe érünk; itt jobbra térünk.
  • Diósjenő déli csücskét elérve balra fordulunk Nógrád irányába. Az utat követve visszaérünk túránk kiindulópontjára, a nógrádi vasútállomásra.

A túra részletes leírása

Több szempontból is érdemes Nógrádra vonattal érkezni Vác felől, ugyanis a Verőcétől a Morgó-patak völgyében vezető vasútvonal a leghangulatosabbak közé tartozik hazánkban. A szerelvényről leszállva rögtön látszik első célpontunk, a várhegy a rommal. Csak egy kis kitérő a falu nyugati szélén, a vasút mellett található Csurgó-forrás („Csurgó jó ivóvíz”) is, amely több mint 300 éve szolgálja a környékbelieket. Jelenlegi formáját 1985-ben nyerte el a nógrádi természetvédők keze munkája nyomán. Fogadjuk meg jó tanácsukat: „Védjük közkincsünket, a jó ivóvizet”!

Friss forrásvízzel a kulacsban irány a vár! A környezetéből 50-60 méter magasra kiemelkedő Vár-domb a Börzsönyt formáló vulkanikus tevékenység „mellékterméke”, amelyen már a kővár építése előtt állt egy kezdetleges földvár. Ma leginkább az öregtorony magasra meredő csonkja vonzza a tekintetet az erődítmény romjai között. A mára jórészt leomlott kőfalak sokat láthattak az évszázadok során: Szent István idején itt volt Nógrád megye székhelye, azonban a tatárjárás idején a vár elnéptelenedett, és korábbi szerepét sosem nyerte vissza. A 18. század második felétől a váci püspökök birtoka volt a vár, akik jelentősen átépítették, bővítették, megerősítették. A török időkben végvárként funkcionáló erődítmény többször is gazdát cserélt, végül 1685-ben egy villámcsapás végzett vele: felrobbant a lőporraktár, így a törökök jobbnak látták a vár maradékát is felgyújtani és elhagyni azt. A még álló falakat 1709-ben a kurucok rombolták le. Ma pompás kilátás nyílik a várfalakról a Magas-Börzsöny, a Cserhát vagy a Naszály irányába – tiszta időben még a Mátra és a Zólyom környéki hegyek is látszanak.

Nógrádról a Cserhát lankái felé vesszük az irányt - rögtön egy kaptatóval, amely kivezet a faluból, és szelídebb formában ugyan, de egészen a 2-es főútig kitart. A dombhátra felmászva szép kilátás nyílik a Morgó-patak völgyére, illetve távolabb a Naszályra. A főutat muszáj keresztezni: óvatosan, a KRESZ szabályait betartva tegyük meg ezt! Nőtincs irányába gurulás veszi kezdetét; a településre érve kerül utunkba az első kastély a túra során. A kéthektáros park közepén álló, 1945-től majd’ negyven évig iskolának helyet adó, 1809-ben klasszicista stílusban épült Gyurcsányi-Scitovszky kúriát csak a kerítésen keresztül lehet meglesni. A templomnál balra kanyarodva juthatunk el a Seholsziget Élményparkba, ahol főleg a gyerekek fognak elveszni akár egész napra: van itt lovarda, állatsimogató, kovácsműhely, játszóterek… Nem messze található a Nőtincsi-tó, mely a Lókos-patak felduzzasztásával jött létre.

Nőtincs után Ősagárd a következő útba eső település, ahova egy helyi szinten komoly szerpentint leküzdve tudunk felmászni. Itt a templommal szembeni régi sírköveket érdemes alaposabban szemügyre venni. Egy keskeny, helyenként rossz minőségű, de éppen ezért rendkívül alacsony forgalmú úton haladunk tovább erdőkkel, mezőkkel körülvéve – őzzel vagy akár rókával is össze lehet futni ezen a szakaszon. A dombok között megbúvó Keszeg falucska neve érdekes, de sajnos az eredetéről szinte semmit nem lehet tudni; elsőként a 13. század végén említik egy oklevélben, Keysyg néven. Talán Kőszeg lehetett a falu neve, talán honfoglalás kori „hadrendi névvel” van dolgunk. Mindenesetre a település közepén egy csinos kis kúriát találunk, a három épületből álló Huszár-Purgly kastélyt, amit az 1800-as évek elején építettek barokk (copf) stílusban. Kéthektáros, mára erősen lepusztult ősparkjában egykor szépen gondozott utak kacskaringóztak a hatalmas fák között; még egy virágház is állt valahol. A kastélypark északi részén II. világháborús szovjet katonai sírokat találunk, míg a műemlék, de nem túl rózsás magtárat az épületegyüttes keleti oldalán, az úton továbbhaladva csodálhatjuk meg. A magtár mellett egy emelkedő kezdődik, amiből az alsópetényi elágazásig lesz még három hasonló hosszúságú – cserébe három lejtőn is legurulunk, követve a táj hullámzását.

Az alsópetényi elágazásnál balra kell fordulni, hogy egy rövid, épphogy emelkedő szakasz leküzdése után a népszerű horgászhely Cser-tó mellett beguruljunk a számos érdekességgel bíró faluba. A Prónay-kastély „a fővároshoz és a repülőtérhez közel, Alsópetény főutcájában, a templomdombbal átellenben található”, ahogy a magánkézben lévő nemesi lak honlapjának bevezetője írja. A több épületből álló épületegyüttes legfontosabb részei a Nagykastély és a Kiskastély, amelyek mai formájukat a régebbi alapokra építkezve a 19. század végére nyerték el. A kastély ma esküvők és egyéb rendezvények helyszíne, de előzetes bejelentkezéssel egy része látogatható. A kastélytól a falu felett álló domb oldalába felkapaszkodva találjuk az erdő szélén az egykori zsidó temetőt. A valaha jelentősebb, 200-300 fős izraelita közösség mementója számos sírja közül a legrégebbi az 1790-es évekből való, és az évszámokból kiderül, hogy utoljára az 1950-es években temetkeztek ide. A főutcára visszagurulva, azt keresztezve lehet felmászni a templomdombra. A helyi istenháza a 15. században épült, eredetileg gótikus stílusban – ennek nyomai ma is jól látszanak az 1724-es átépítés ellenére. További érdekessége, hogy a kétemeletes, barokk templomtorony elkülönülten áll pár méterre a templomtól. A templomkertben a régi kőkeresztek hívják fel magukra a figyelmet, illetve a Werbőczy-gúla néven emlegetett hatalmas gránit emlékmű, aki a környék egykori, a történelemből a Hármaskönyv (Tripartitum) megalkotójaként ismert ura volt – ráadásul művét itt írta 1513-14-ben.

Alsópetényből a Petény-patak mentén folytatjuk utunkat Felsőpeténybe – ehhez egy rövid szakaszon visszafelé kell gurulni, ismét elhaladva a Prónay-kastély előtt, illetve – mielőtt jobbra kanyarodnánk a szeszfőzde mellett, az Országos Kéktúra jelzését követve – vethetünk egy utolsó pillantást a település másik nevezetes épületére, az Andreánszky-kastélyra. A kúria csaknem teljesen elpusztult a 20. században, végül mai tulajdonosa korabeli feljegyzések és egy fénykép alapján építtette újra, szinte a nulláról. Az Országos Kéktúra vonalát egy, a Petény-patakot keresztező hídon hagyjuk el, majd a vízfolyás mentén vezető szekérúton érjük el a szomszédos Felsőpetényt. Bár nem jelzett útról van szó, eltévedni nem nagyon lehet: az egyetlen nagyobb elágazásban jobbra kell tartani. Felsőpeténybe érve ismét egy kastélyba botlunk. Az 1902-ben épített Almásy-kastély legfőképp arról nevezetes, hogy 1955. november 2. és 1956. október 30. között itt tartották házi őrizetben Mindszenty József hercegprímást, esztergomi érseket, amint erről az épület falán található emléktábla is tanúskodik. A kastély parkja körbe van ugyan kerítve, de nem nehéz megtalálni azokat a pontokat, ahol egy kis felfedezőútra lehet indulni – a kastély, melyet nevelőotthonként is használtak, láthatóan üresen áll, jelenlegi bérlője nem hasznosítja. A faluban – nem meglepő módon – találunk egy kis tavat, a bánki elágazásnál pedig egy egykori agyagbányát, amelyben részben mélyműveléssel, részben pedig külszíni fejtéssel termelték ki a nyersanyagot. Két különlegessége is van a helynek: az egyik kint is látszik, mégpedig az egykori bányavasút megmaradt infrastruktúrája (vágányok, rakodók, csillék, népeskocsik formájában). A másik érdekesség az, hogy bár agyagbányáról van szó, a bányavágatok egy része mészkövet harántol, amiben több kisebb-nagyobb barlang is rejtőzik.

A bánya bejáratával szemben balra kell fordulni Bánk irányába. A kisvasút egykori pályája hamarosan keresztezi az aszfaltutat, majd az út bal oldalán Bánkig kísér az egykori töltés – néhány helyen még látni ottfelejtett jelzőket, melyek hajdan a pálya lejtviszonyairól tájékoztatták a mozdonyvezetőket. Bánk határában egy pusztuló őrház és egy szemafor mellett ismét keresztezzük a kisvasút sínjeit, majd rögtön az egykori Diósjenő-Romhány szárnyvonalat is, ahol 2007-ben ment el az utolsó személyvonat. Bánkon – minő meglepetés – rögtön a Bánki-tóba botlunk; errefelé tényleg nincs falu valamiféle kisebb állóvíz nélkül. „Van itt a' falu mellett egy álmélkodásra méltó tó, melyet a' köznép Tenger Szemének nevez” – írja egy 200 éves forrás. És valóban, a helyi legenda szerint a tó a mélyben a tengerrel áll összeköttetésben. A héthektáros vízfelületet kis horgászstégek szegélyezik (a kedvencünk az, ahol rendszeresen megjelenik egy vörös macska is a horgászok mellett) – ahol nem, ott pedig vagy strand, vagy színpad van. A tó partján az utóbbi években két fesztivált is rendeztek a Bánkitó („az ország legnagyobb kisfesztiválja”) a 2019-es programok között is szerepel, a Louis Armstrong Jazz Fesztivál elmarad – de egy-két jazznagyság szobra azért emlékeztet a zenei műfajra.

Bánkról Rétságra egy földúton juthatunk át, mely a falu utolsó (legnyugatibb) utcájáról érhető el. A település a helyőrségi laktanya 1936-os megnyitása után katonaváros volt: hat évtizeden keresztül, egészen 1997-ig különböző alakulatok állomásoztak itt. A szomszédos Tolmácson a pincesor megérdemel egy kitérőt. Talán nem meglepő, hogy itt is találunk egy romos főúri lakot, a Szentiványi-kastélyt. Tolmácsról a közeli Diósjenőre földút vezet át – csapadékos időben semmiképp ne próbálkozzunk a leküzdésével (ebben az esetben a forgalmas 2-es úton kell menni a diósjenői elágazásig)! Amennyiben járható az út, felejthetetlen kilátásban lehet részünk a Magas-Börzsönyre keleti irányból. Diósjenőnek is saját halastava van (naná!), amelynek külön érdekessége, hogy egy emlékkő tanulsága szerint „Itt csatázott Marcus Aurelius a filozófus római császár a kvádok és markomannok ellen”. A Börzsöny lábainál egy kalandpark nyújtotta élvezeteket is ki lehet próbálni, mielőtt továbbindulnánk a csak pár kilométerre lévő Nógrád felé.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Vasúton Nógrád a Vác-Drégelypalánk-Balassagyarmat (75-ös számú) vasútvonalon érhető el; arra érdemes felkészülni, hogy minden vonat a nem túl nagy befogadóképességű Bzmot szerelvényekből van kiállítva

Megközelítés

  • A túra közvetlenül a vasútállomásról indul és oda tér vissza.
Navigáció Google Térképpel

Hasonló túrák a környéken

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Közösség

 Hozzászólás
 Figyelmeztetés
Közzététel
  Vissza szerkesztéshez
Pont kijelölése a térképen
(Kattints a térképre!)
vagy
Tipp:
A pont közvetlenül a térképre helyezhető.
Törlés X
Szerkesztés
Mégsem X
Szerkesztés
Útpontok módosítása
Videók
*Kötelező mező
Közzététel
Kérlek, adj egy megnevezést!
Kérlek, adj leírást a "figyelmeztetés" alatt!
Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
59,7 km
Időtartam
4:30 óra
Szint +
385 m
Szint -
385 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!