Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Kerékpártúra

Két keréken a Dunántúl tetején

Kerékpártúra · Alpokalja · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség
  • A túra Szombathely főteréről indul
    / A túra Szombathely főteréről indul
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátás a Kisalföld irányába az Írottkő oldalából
    / Kilátás a Kisalföld irányába az Írottkő oldalából
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Terv úton alig van forgalom
    / A Terv úton alig van forgalom
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Cák határában piroslik a pipacs
    / Cák határában piroslik a pipacs
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A szombathelyi zsinagóga Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyike
    / A szombathelyi zsinagóga Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyike
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az Iseum Szombathely legismertebb római emléke
    / Az Iseum Szombathely legismertebb római emléke
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Szentkút lehetőséget ad az elmélyülésre
    / Szentkút lehetőséget ad az elmélyülésre
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Lukácsháza, Páduai Szent Antal templom
    / Lukácsháza, Páduai Szent Antal templom
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Hörmann-forrás
    / Hörmann-forrás
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kőszeg főterén kávézók, éttermek csábítanak egy kis ejtőzésre
    / Kőszeg főterén kávézók, éttermek csábítanak egy kis ejtőzésre
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az élettel teli főtér Ausztriában is lehetne
    / Az élettel teli főtér Ausztriában is lehetne
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Jurisics-vár (Kőszeg)
    / Jurisics-vár (Kőszeg)
    Fénykép: Tamás Csaba, Írottkő Natúrparkért Egyesület
  • Jurisics-vár (Kőszeg)
    / Jurisics-vár (Kőszeg)
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpontban a Kőszegi-hegység különleges élővilágáról szerezhetünk mélyebb ismereteket
    / A Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpontban a Kőszegi-hegység különleges élővilágáról szerezhetünk mélyebb ismereteket
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az egykori bucsui vasúti megállóhely ma közlekedési emlékhelyként funkcionál
    / Az egykori bucsui vasúti megállóhely ma közlekedési emlékhelyként funkcionál
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Két keréken a Dunántúl tetején
200 400 600 800 m km 10 20 30 40 50 60 70 Cáki pincesor Jurisics-vár (Kőszeg) Hörmann-forrás (nem ivóvíz!) Gyertyán-kút (nem ivózíz!) Bozsoki kolostorrom

Kőszeghegyalján római emlékek, középkori hősök emlékezete, a Dunántúl legmagasabb pontja, hatalmas erdő fogadja a bringást – több napot is el lehetne tölteni Szombathelyen, Kőszegen, vagy éppen a határ osztrák oldalán kerekezéssel.

nyitva
közepes
78,7 km
16:00 óra
696 m
696 m

Kőszeghegyalján mindig, minden évszakban, bármelyik környékbeli úton élmény bringázni – ez a túra a Kőszegi-hegység keleti lábainál fekvő látványosságokat fűzi fel egy közepesen nehéz útvonalon. Közepesen nehéz, hiszen a Dunántúl legmagasabb pontja, az Írottkő közelébe lehet feljutni jó minőségű erdőgazdasági aszfaltutakon, miközben rengeteg érdekesség állítja meg a kíváncsi és/vagy pihenésre vágó bringás turistát.

Szombathely szinte el sem ereszti a várost alaposabban felfedezni kívánókat, Szentkút egy kis elmélyedésre hív, Cákon a látogató legszívesebben egy palack jó borral hűsölne a pincék előtt, Kőszegen a Fő tér kávézói, éttermei csábítanak leülésre, a középkori városmag pedig barangolásra a kis utcákon.

Az út nehezebb, az erdőn átvezető, viszonylag sok szintemelkedést tartogató szakasza az erdő csendje miatt emlékezetes, illetve a Hörmann-forrástól Velemig tartó gurulás sem megvetendő élvezet. A teljes, 80 kilométer hosszú túra nagyon jó kedvcsináló lehet ahhoz, hogy több napot eltöltsünk a környéken akár a Kisalföld, akár a határ menti térség és Ausztria felé indulva.

A szerző tippje

  • Akinek nehéz lenne a túra, annak több ponton is lehet rövidíteni kicsit, például a Szent Vid-kápolnánál visszafordulva, vagy Bucsuban a Szombathely felé vezető kisforgalmú utat választva; de akár vonattal is eljuthatunk Kőszegig, hogy onnan startoljunk.
outdooractive.com User
Szerző
Abelovszky Tamás
Frissítés: 2019-01-25

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Magasság
724 m
210 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Többnyire alacsony forgalmú utakon halad a túra, de Szombathelyről Kőszeg felé tartva, a megyeszékhely agglomerációjának számító Gencsapáti és Lukácsháza főútján sok járművel lehet találkozni.
  • A velemi elágazástól az Írottkő alatti parkolóig meglepően nagy a forgalom: az erdei út nincs lezárva, és nagyon sokan igyekeznek autóval minél közelebb kerülni a Dunántúl legmagasabb pontjához.

Felszerelés

  • Kőszegtől Velemig csak a Hörmann-forrás szolgálhat folyadékkészleteink feltöltésére, legalább erre a szakaszra érdemes vízzel készülni. Ettől eltekintve mindenhol találunk boltot, éttermet.
  • A navigáláshoz Természerjáró app ajánlott.

Kezdőpont

Szombathely, vasútállomás (213 m)
Koordináták:
Geographic
47.237210, 16.631940
UTM
33T 623517 5232816

Végpont

Szombathely, vasútállomás

Útleírás

Itiner

  • A vasútállomás bejáratával pont szemben, a Szelestey László utcán érdemes elindulni a városközpont felé. A Gyöngyös-patak partján forduljunk balra a kerékpárútra, a Szent Márton utcán pedig jobbra, a Fő tér irányába!
  • A Fő térről a Széchenyi István utcán közelítető meg a püspöki palota és a bazilika. Innen a Szily János utcán keresztül érhetjük el a Paragvári utcát - ettől kezdve pedig lényegesen egyszerűbbé válik a tájékozódás, mert Gencsapáti központjáig nyílegyenesen haladunk; az útba eső körforgalmakban is ezt az irányt tartjuk (mindkét esetben Gencsapáti felé).
  • Gencsapátiban térjünk balra a Gyöngyös utcára a Szentkút megközelítése végett (tábla is jelzi az irányt)! Az aszfaltút a falu határában jó minőségű földútra vált, ezt követve érhető el a kegyhely. A kitérő után északi irányban haladunk át előbb Gencsapátin, majd Gyöngyösfalun és Lukácsházán a 87-es úttal párhuzamos, kis forgalmú mellékutakon.
  • Lukácsházáról Kőszegdoroszlón át vezet az út Kőszegszerdahelyre, ahol az első jelentősebb elágazásnál jobbra, Kőszeg felé kanyarodunk.
  • A kőszegi útról a Csikó Csárdánál térjünk balra Cák felé! A falu fő utcáján egyenesen menjünk egészen a Cák, Pincesor buszmegállóig, ahol élesen balra kell fordulni a műemlékegyüttes megközelítéséhez. Cákról a Kőszeg felé vezető útra vissza lehet térni a Csikó Csárda felé, de a pincesor megállótól a Petőfi utcán, majd a földúton észak felé haladva, és egyik irányba sem letérve is.
  • Kőszegen a Fő teret érdemes megcélozni. A városból kifelé a Temető utcán, majd a Szabadság úton a szabóhegyi elágazásig tekerjünk, majd térjünk jobbra az emelkedő irányába, a Panoráma körútra! A szerpentinen az első jelentősebb erdei elágazásnál (egy régi sífelvonóról – is – felismerhető) forduljunk balra az egyirányú, frissen felújított erdei útra (Terv út)!
  • A hegyi útról semmilyen irányba ne térjünk le - így érhető el a Hörmann-forrás, a túra legmagasabb pontja. Visszafelé a velemi elágazásig ugyanezen az úton gurulunk, majd az elágazásban jobbra térünk Velem irányába.
  • Velem házai között egyenesen átkerekezünk. Kőszegszerdahelyen a templomnál jobbra kell fordulnunk Bozsok irányába.
  • Bozsokon, majd Bucsun is egyenesen áttekerünk – utóbbi településen a kis körforgalomban tartsunk jobbra, majd (már a falut elhagyva) a 89-es út felüljárója alatt átgurulva balra, Torony irányába! Innen az út Torony és Sé településeken keresztül nyílegyenesen vezet Szombathely központjába.

A túra részletes leírása

A túra praktikusan a vasútállomástól, de érdemben inkább a város főteréről, a Szentháromság-szobor és a város Faunokat ábrázoló szökőkútja mellől indul. Csak egy saroknyit kell gurulnunk, hogy elérjük a püspöki palotát és a székesegyházat – utóbbin kívülről nem is látszik, milyen hatalmas belső terekkel rendelkezik, ráadásul naponta néhány alkalommal a templomtorony is látogatható. Tehetünk egy kitérőt a Csónakázó-tó és a Vasi Skanzen felé, de mi a kámoni arborétum irányába, a Paragvári utca védett feketefenyő fasorának árnyékában indulunk Kőszeg felé. A növénygyűjtemény telepítését az 1860-as években kezdte meg Saághy Mihály, a terület birtokosa – neki köszönhetjük, hogy ma többek között tölgyfák, juharfák, mocsárciprusok árnyékát élvezhetjük a forró nyári napokon a Gyöngyös-patak két partján.

Mielőtt elhagynánk a vasi megyeszékhelyet, repüljünk vissza az időben majdnem kétezer évet! A város régmúltjáról számos emlék mesél: az ókori Savaria az Észak-Európától a Földközi-tengerig vezető kereskedelmi útvonalnak, a Borostyánútnak köszönhette létrejöttét, és mint neve is mutatja, a fő árucikk a borostyánkő volt (de persze a római hadsereg utánpótlási vonalaként is szolgált). A 43-ban colonia rangra emelt város gyorsan fejlődött, és a kereskedők mellett elsősorban a XV Apollinaris légió kiszolgált katonái népesítették be. A 2. századtól tartományi vallási központként, majd tartományi székhelyként is funkcionált a római korban; a széles körben ismert szent, a későbbi Tours-i püspök, Márton is itt született 316-ban. Savaria ekkortájt, a 4. század elején élte virágkorát, aminek előbb a barbárok beözönlése, utána a város hunok általi elfoglalása vetett véget, végül egy földrengés tetőzött be 456-ban.

Számos római emlékkel találkozhatunk azonban a városban ma is. A legnagyobb és legismertebb ezek közül az Iseum, azaz Ízisz temploma. A legismertebb egyiptomi istennő – akinek hitvese Ozirisz (a halotti isten), fia pedig Hórusz (a királyi hatalom isteni megtestesítője), és az ilyesfajta rokonság már az ókori Egyiptom istenei között is előkelő helyre tudott helyezni egy rokont – tisztelete elterjedt egész Európa mellett a Közel-Keleten is. Az Ízisz számára emelt szombathelyi épületegyüttes a harmadik legnagyobbnak számít (csak az alexandriai és a római főtemplomok voltak méretesebbek nála). Ma a köré épült múzeumban lehet ismerkedni többek között Pannonia római császárkori vallásosságával, főként a „keleti kultuszok” mindennapjaival. A szentély mellett találunk római emlékeket a Savaria Múzeum lapidáriumában éppúgy, mint egy Fő téri bankfiók üvegpadlója alatt, vagy a Járdányi Paulovics István Romkertben. A székesegyház mögött fekvő területen vámállomással ellátott útkereszteződésben sétálhatunk az évezredes bazaltlapokon, és megcsodálhatjuk a 4. századból származó töredékes mozaikpadlót is. A római kort a Savaria Történelmi Karnevál idézi meg minden év utolsó augusztusi hétvégéjén, de túránk során mi is találunk később ókori emlékeket.

Visszatérve a mai valóságba, Szombathelyt egy forgalmas körforgalmat keresztezve hagyjuk el, és már meg is érkezünk Gencsapátiba. A község nevezetessége a határában álló Szentkút. Érdemes tenni egy körülbelül 4 kilométeres kitérőt – a falu főutcájáról balra fordulva előbb a Gyöngyös-, majd a Perint-patakot keresztezzük, és hatalmas faiskoláktól övezve gurulhatunk el a csodatévő forrásig. A legenda szerint egy házaspár építetett itt kápolnát a forrás fölé annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vizétől kinyíltak. Ma a kápolna körül kálvária, 14 kis stációs kápolna és egy Lourdes-i barlang ad lehetőséget az elmélyülésre.

Gencsapátit követően Gyöngyösfalun haladunk át, ahol a Holdfényliget Kalandpark várja az izgalmakat kedvelőket számtalan programmal az erdei drótkötélpályától kezdve a bátorságugráson és a mezítlábas élményösvényen át az óriáshintáig. Adrenalinnal kellőképpen feltöltve tekerünk át Lukácsházán, amely már az Írottkő Natúrpark része. A 16 települést tömörítő formáció célja a helyi kulturális értékek megőrzése, a természetvédelem és a környezetvédelem – azaz mindannak a védelme, megőrzése, ami mind az itt élők, mind az idelátogatók számára értéket jelent. Ráadásul megfejelve a turizmus fejlesztésével, ami nem puszta szlogen, hiszen számtalan kulturális és egyéb program közül válogathatunk (mi a szálláshelyünkön jutottunk hozzá a programajánló prospektushoz, de a Natúrpark honlapján is lehet böngészni az ajánlatokat). Akik eltöltenek legalább három éjszakát az Írottkő Natúrpark területén, ingyenesen hozzájuthatnak a Kőszeg-Írottkő Turistakártyához, amivel a határ túloldalán, a Geschriebenstein Naturparkban is jogosultak különböző kedvezmények igénybevételére.

Lukácsházát elhagyva érkezünk meg az első – Kőszegszerdahelyig tartó – emelkedőhöz. A lukácsházi árvíztározó gátja alatt kezdjük a mászást, ami azonban csak a bemelegítést jelenti a későbbi szintek leküzdéséhez. Következő pihenőnket Cákon tartjuk, ahol a műemlék pincesorhoz érünk fel egy kaptató végén. A 19. századból ránk maradt, jelenleg skanzenként szolgáló nyolc pince érdekessége, hogy azokat nem a földbe vájták, hanem kicsiny kunyhókként bújnak meg a terebélyes fák árnyékában. Szőlőt a pincék közvetlen környéken már nem találunk (végzett vele a szőlőgyökértetű, azaz a filoxéra a 19. század végén), azonban Kőszeg felé továbbgurulva a falutól északkeletre szépen művelt táblák között kanyarog az út. Indulás előtt érdemes bővizű Hordómosó-forrásnál megtölteni kulacsainkat.

Kőszegről talán mindenkinek a város 1532-es török ostroma, valamint Jurisics Miklós és katonái hősiessége jut eszébe először. A 60-70000 török támadóval szemben a kicsiny erősség néhány száz katonája és az ide menekült 700 jobbágy vette fel a harcot, és védte húsz napig sikeresen. Végül a vár jelképes feladását követően, de mintegy hónapnyi késéssel vonult tovább az oszmán sereg Bécs ellen, ahol a késlekedésnek köszönhetően már akkora haderő várta őket, ami jelentősen megnehezítette a város ostromát (és amibe aztán bele is tört Szulejmán bicskája).

Kőszeg belvárosa ma úgy néz ki, mintha egy osztrák kisvárosban járnánk. A Fő tér nyugati oldalát a neogótikus Jézus Szíve plébániatemplom uralja, míg a többi oldalon kávézók, cukrászdák, éttermek várják a betérő (vagy éppen a teraszokra kiülő) vendégeket. A középkori városmagot a Hősök kapuján átgurulva érjük el – a Jurisicsról elnevezett téren áll a városháza, a városkút, a reneszánsz eredetű Sgraffitós-ház és az Arany Egyszarvú Patikamúzeum is. A patikatörténet kedvelőit azonban – az országban egyedülálló módon – egy másik hasonló intézmény, a Fekete Szerecsenyről elnevezett patikamúzeum is csalogatja. Akit jobban érdekel a Jurisics védte erősség története, az a gótikus elemekkel is büszkélkedő Szent Jakab-templom kapujával szemben található kis utcán tudja megközelíteni a várat, és a benne található állandó és időszaki kiállításokat.

A környező dombokra felmerészkedve ajánlott a Kálvária-templom, vagy éppen a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont megtekintése is. Az Őrségi Nemzeti Park kiállítóhelyén a Kőszegi-hegység különleges élővilágáról szerezhetünk mélyebb ismereteket, a körülötte lévő Chernel-kert pedig tulajdonképpen túránk második, piciny (2,5 hektáros) arborétumát és benne egy madármentő állomást rejt. Előbbi látnivaló nagyobb, utóbbi kisebb kitérőt jelent a Kőszegi-hegység belseje felé vezető, erős kaptatót rejtő Panoráma körút felé.

Az Alpok legkeletibb nyúlványa, a főként kristályos palából felépülő Kőszegi-hegység az idősebbek közé tartozik hazánkban; körülbelül 400 millió éve alakulhatott ki, a devon korban. A hegység körülbelül harmada tartozik Magyarországhoz, ennek a területnek pedig 85 százalékát erdő borítja. Ez jól is jön a nyári melegben a bringás vándoroknak, akik jelentős szintkülönbségeket küzdhetnek le Kőszegtől Velemig. Ennek pontos mértéke a választott útvonaltól függ, de sokatmondó tény, hogy az Írottkő (883 méter) a Dunántúl legmagasabb pontja is egyben. A Panoráma körúton meglehetősen sok szint leküzdése után érjük el a Terv út kiágazását. Itt mi elfordultunk balra, Velem irányába, de akár a Hétforrásig is fel lehet tekerni, majd onnan a Stájerházak felé folytatni utunkat a már említett víznyerő helyig. Az előbbi megoldásnak két nagy előnye van: gyakorlatilag tükörsima aszfalton tekerhetünk a Hörmann-forrásig, illetve a velemi elágazásig egyirányú az út – ennek hasznát akkor éreztük igazán, amikor a velemi elágazás után meglepően nagy forgalommal találtuk magunkat szembe az erdei úton. Teljesen érthetetlen módon a Kőszegi-hegység szívébe hatol a bárki által használható erdei út, amin még turistabusz is jött szembe velünk. A Szent Vid-kápolnához letérve lehet egy kis nyugalomban részünk az aszfaltot kis időre hátrahagyva. A kápolna helyén egykor római őrtorony állt, ma a közelében találjuk a Kéktúra-emlékoszlopot (egykor innen indult a nevezetes vándorlás útvonala). Visszatérve az aszfaltra, még jó pár kilométernyi mászás áll előttünk a betoncsíkon. Szerencsére az Írottkőre nem lehet eljutni gépjárművel; a Hörmann-forráshoz közeli parkolótól lehet felkapaszkodni az osztrák-magyar határon álló kilátóhoz. A kéktúra útvonalát követve bringával sem lehet tekerni a csúcsig, de három alternatív lehetőség is áll előttünk: a parkolóban lekötjük a bringát, esetleg feltoljuk a turistaúton, vagy keresünk olyan erdészeti utat, amin elérhető a célpont.

Akárhogy is döntünk, előbb csodálatos kilátásban, majd jó hosszú gurulásban lehet részünk Velemen át Kőszegszerdahelyig. A falu központjában Bozsok felé vesszük az irányt, ahol még két kisebb megpróbáltatás vár két domb formájában, de a ma kastélyszállóként üzemelő Sibrik-kastélyt, és a romos Batthyány-kastélyt rejtő falutól megint csak gurulni kell a bucsui közlekedési emlékhelyig. Az egykori Szombathely-Pinkafő vasútvonal (Magyarországon 1959-ben ment el az utolsó vonat a vonalon) egyik őrházában apró kiállítás őrzi a vicinális emlékét. Aki szeretné megnézni a kiállítást, annak jól ki kell számolnia az érkezést: hivatalosan csak csütörtökön délután és szombaton délelőtt van nyitva (bár a bucsui önkormányzat honlapján megadott e-mail-címen be lehet jelentkezni ettől eltérő időpontra is). Az őrház mellett feltárt római kori vízvezeték viszont éjjel-nappal megtekinthető – a műtárgy Savaria ellátását szolgálta, a rohonci források vizét szállítva a tartományi központba.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Szombathely a Dunántúl egyik legjelentősebb vasúti csomópontja (Sopron, Székesfehérvár-Budapest, Győr-Budapest, Szentgotthárd, Kőszeg irányából futnak össze itt a vasútvonalak).

Megközelítés

  • A túra a vasútállomásról indul.

Autóval

  • A vasútállomás buszpályaudvarral átellenes, északi oldalán ingyenes P+R parkolót találunk. 
  • Az épülettel szemben található parkoló fizetős!
Navigáció Google Térképpel

Közösség

 Hozzászólás
 Figyelmeztetés
Közzététel
  Vissza szerkesztéshez
Pont kijelölése a térképen
(Kattints a térképre!)
vagy
Tipp:
A pont közvetlenül a térképre helyezhető.
Törlés X
Szerkesztés
Mégsem X
Szerkesztés
Útpontok módosítása
Videók
*Kötelező mező
Közzététel
Kérlek, adj egy megnevezést!
Kérlek, adj leírást a "figyelmeztetés" alatt!
Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
78,7 km
Időtartam
16:00 óra
Szint +
696 m
Szint -
696 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Növénytani érdekességek

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!