Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Kerékpártúra

Kerékpártúra vadvízországban

Kerékpártúra · Szigetközi Tájvédelmi Körzet · nyitva
A tartalmat készítette:
Együttműködő szervezetek igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Pihenő a dunakiliti duzzasztónál
    / Pihenő a dunakiliti duzzasztónál
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Zátonyi-Holtágnál
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Kerékpárút a töltésen
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Cikolasziget határában
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A vár kapujánál, Mosonmagyaróvár
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A csendes Zátonyi-Duna
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Kenusok a Sorjási-bukó előtt
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Hédervár
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Kőhíd nevezetű bukónál
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Holt-Duna Lipót mellett
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Egykori kisvasút hídpillérei Kimlén
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A denkpáli hallépcső
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
m 500 400 300 200 70 60 50 40 30 20 10 km

Vadvízország - ahogy a Szigetközt sokan nevezik - megismerésére természetesen egy vízitúra a legalkalmasabb, de kerékpárral bejárva az egész tájat kellő perspektívát kapunk ahhoz, hogy megértsük annak drámai változását az elmúlt évszázadokban. Nem mellesleg meglepően sok helyen tudunk könnyedén lebringázni a Duna mellékágaihoz, így közvetlenül is megcsodálhatjuk azokat. A 70 km-es, természeti látnivalókban bővelkedő kerékpártúra tökéletes kiegészítője lehet egy szigetközi vízitúrának.
nyitva
közepes
70,1 km
6:00 óra
87 m
94 m

Mosonmagyaróvár békés kisvárosából indulunk neki a Szigetköz felfedezésének. Első megállónk a Dunakiliti mellett található duzzasztómű, ahol szó szerint ráláthatunk a tájegység kálváriáját okozó, később meg éppenséggel az élővilág túlélését jelentő emberi beavatkozásokra. Keresztezzük az árvizek által megszabott ősi településszerkezetet még felmutató Dunasziget különböző falurészeit, majd következő célunk a denkpáli hallépcső hangulatos környezete, ahol megfigyelhetjük, ahogy felúsznak a halak a mesterségesen kialakított, a vízmegtartáshoz szükséges bukó mellett.

Kisbodakon megnézzük az árvízi emlékhelyet, majd Dunaremetén a Sorjási-bukót és a Duna fő medrét. Lipóton a Holt-Duna élénk madárvilágába pillanthatunk bele a madárvártáról, Héderváron pedig a csodálatos kastélyt tekinthetjük meg. Túránkat a Mosoni-Dunán egykor átvezető szigetközi kisvasút hídpilléreinek látványával fejezzük be.

A szerző tippje

  • A Szigetköz hatalmas hordalékkúpjának párja a szlovákiai oldalon elhelyezkedő Csallóköz. A csallóközi kerékpártúra ezzel a túrával remekül összekombinálható, sőt, ha vízi sport- és pihenőnapokat is beillesztünk a programba, egy egész hetes aktív nyaralást is könnyedén szervezhetünk ezen a különleges vidéken.
  • Az érintett települések közül többen is találunk szálláslehetőséget, elsősorban a nyári időszakban működő, a vízitúrákra specializálódott kempingeket. Ideális választás lehet Lipót is, ahol a termálfürdőt is ki tudjuk használni. Ily módon a túra könnyedén megszakítható és két naposra bővíthető.
  • Ha érdekel bennünket az ornitológia, érdemes kicsit készülni a túrára, valamint ennek megfelelően megválasztani a túra időpontját, hiszen több helyütt is leshetünk madarakra (inkább a madárhangtól zajos késő tavaszi napokon vagy az őszi madárvonuláskor induljunk neki).
Szigeti Ferenc profilképe
Szerző
Szigeti Ferenc
frissítve: 2020-09-24

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
130 m
Legalacsonyabb pont
112 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Még alsórendű közutakon haladva is mindig tartsuk be a KRESZ előírásait, és közlekedjünk fokozott figyelemmel!

Javaslatok és linkek

  • A Győr felől kiváló vonat összeköttetéssel rendelkező Mosonmagyaróvár kedves kisvárosa ideális arra, hogy egy további napot eltöltsünk itt! A városnézésen túl fáradt végtagjainkat is kiáztathatjuk a termálfürdőben. 

Kezdés

Mosonmagyaróvár vasútállomás (118 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.850650, 17.266820
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°51'02.3"N 17°16'00.6"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 669577 5302188
w3w (what3words) 
///válasz.palánta.vezérek

Végpont

Kimle-Károlyháza vasútállomás

Útleírás

Itiner:

  • Mosonmagyaróvár vasútállomásától balra fordulva indulunk meg, és a Kossuth Lajos utcán tekerünk be a városközpontba. Az utca végén balra térve, majd a kórházat elhagyva a jobb kéz felé eső Magyar utcán megyünk végig.
  • A Lajta folyó egyik ágát keresztezve balra, a Rajkára haladó EV6 kerékpárútra térünk.
  • A Lajtát keresztezve azonban mi egyenesen haladunk tovább a Kishíd utcán (a kerékpárút balra tér).
  • A Pozsonyi úton balra, majd hamarosan arról jobbra, a Béke utcára fordulunk.
  • Az Újhelyi Imre úton balra térünk, s ez már kivezet bennünket a Feketeerdei útra, ahol jobbra fordulva hamarosan elhagyjuk a várost.
  • Keresztezve a Mosoni-Dunát érintjük Feketeerdőt, majd Dunakiliti központjában balra fordulunk a Gyümölcsös utcán, s haladunk ezen egészen a duzzasztóig.
  • Visszatérve Dunakilitibe folytatjuk utunkat a közúton, s Tejfalusziget, majd Doborgazsziget érintésével érkezünk meg Dunaszigetre.
  • A főútról a Zátonyi-Duna hídja előtt balra térünk a Szent István útra, majd később a Cikola utcára, s azon haladunk Cikolaszigetre.
  • Átkelünk a Zátonyi-holtágon, s balra fordulunk a Nagysziget utcára, hogy kitérőt tegyünk a Denkpáli-ágvéglezáráshoz és hallépcsőhöz. A Nagysziget utca felvezet bennünket a gátra, ahol jobbra fordulunk, majd az első lehetőségnél balra hagyjuk el a gátat egy nagy széles dózer úton. A dózer út először a Kőhíd nevezetű bukóhoz vezet, ahol egy hangulatos hídon kelünk át a folyóágon, majd az út kivezet bennünket a denkpáli hallépcsőhöz.
  • Visszatérve a gátra balra fordulunk, és azon folytatjuk utunkat.
  • A gát második derékszögű kanyarja után jobbra fordulunk egy dózer útra, amely nyílegyenesen Püskibe vezet.
  • Elérve a műutat azon balra térünk s átkerekezünk Kisbodakra, ahol a körforgalomból az első lehetőségnél kifordulva a Felszabadulás utcán kitekerünk a Szakítási emlékhez.
  • A keresztig visszatérve a faluban élesen balra kanyarodunk (ez is Felszabadulás út), s a falu végén ismét rátérünk a gáton vezető dózer útra (jobbra).
  • A gáton mintegy 1 km-et teszünk csak meg, és az első lehetőségnél jobbra fordulunk egy szintén széles dózerútra, amely kivezet bennünket a Dunaremete és Püski közötti országútra.
  • Dunaremete felé balra fordulva folytatjuk utunkat, majd a falut elkerülő műútról betérünk a hangulatos községbe, s az Arany János utca gyönyörű platánsora alatt kitekerünk a Sorjási-bukóhoz és az Öreg-Dunához.
  • Visszatérve a faluba a közúton folytatjuk utunkat Lipótra, ahol a kemping mellett letérünk a Holt-Duna partján álló madármegfigyelő toronyhoz.
  • Lipótról közúton, illetve a mellette vezetett kerékpárúton tekerünk Hédervárra, majd onnan Novákpuszta érintésével Kimlére. A Mosoni-Dunát keresztezve elhagyjuk vadvízországot, s az 1-es főutat elérve balra fordulunk. Rögtön utána jobbra fordulva a közeli Károlyházára jutunk, ahol fel tudunk szállni a Győr és Mosonmagyaróvár között sűrűn közlekedő vonatokra (Mosonmagyaróvár egy megálló mindösszesen - így ki tudjuk hagyni a forgalmas 1-es úton való tekerést).

A túra részletes leírása:

A Szigetköz kálváriája

A Szigetköz (és a szomszédos Csallóköz) természetföldrajzi és egyben természetvédelmi értéke abban áll, hogy az Alpokból kilépő és itt lelassuló Duna a szárazföld belsejében egy hatalmas kiterjedésű ágrendszert, lényegében egy szárazföldi deltát hozott létre. Ebben a még ma is valamennyire áthatolhatatlan vadvízországban a főág mellet egy szövevényes mellékágrendszer alakult ki, amely az áradásokkal folyamatosan változott: az árvizek új medreket vájtak, máshol meg zátonyokat és szigeteket épített a folyó. A nagyon nehezen megközelíthető ágrendszerben hihetetlenül gazdag élővilág jött létre. Bár a Szigetköz még ma is fontos élőhely, ez az ökológiai csoda az emberi beavatkozásoknak köszönhetően azonban sajnos jórészt a múlté. A túra során fokozatosan tárul fel szemünk előtt a beavatkozásoknak az élővilágra nézve kedvezőtlen hatása, mint ahogy az is, hogy a Szigetköz ökológiai katasztrófáját követően hogyan próbálta az ember menteni a menthetőt.

De hogy is kezdődött a Szigetköz kálváriája? Bár Szigetköznek hívjuk az egész tájat, annak legnagyobb része ma már a mentett oldalon elhelyezkedő mezőgazdasági terület, amelyet semmiképpen nem jellemez már az ősi állapot. A szabályozások előtti állapotok csak a hosszan elterülő hullámtérben maradtak fenn valamelyest, ott is módosulva, hiszen szinte mindenhol úthálózat épült. Persze kerékpáron haladva ennek örülhetünk is, hiszen így a túra során betérhetünk olyan helyekre is, ahova egyébként nem volna lehetséges.

A Duna szövevényes ágrendszerét az árvízvédelem, illetve az erősödő hajóforgalom miatt 1885-ben kezdték el szabályozni. Egy évtized alatt alakították ki a Duna nagyságrendileg kiegyenesített medrét, amelyet ma Öreg-Duna néven ismerünk, valamint a széles, gátakkal határolt hullámteret és a mentett oldalt, tehát ahova az árvíz már nem jutott el. Már ez a korai emberi beavatkozás is komoly károkat okozott ebben a fantasztikus ökológiai rendszerben, hiszen számos Duna-ág a gátakon kívülre került, és azóta fel is töltődött. Hosszabb távon azonban az egész mellékágrendszer is ekkor került veszélybe, hiszen annak jelentős része megmaradt ugyan, de a főágtól kőszórásokkal választották azt le több helyütt is, így azok csak közepes vízszintnél kaptak jelentősebb vízutánpótlást. A szabályozott, kiegyenesített Duna-mederben ugyanis megnövekedett a víz sebessége, így gyorsult a meder eróziója és csökkent a vízszint, különösen miután később a hajózhatóság érdekében még kotorták is azt. A lassuló, az üledékét lerakó mellékágakba a csökkenő vízszintű Dunából egyre kevesebb víz jutott, s az idő múlásával az is egyre nehezebben. Ugyanakkor a Szigetköz eme korai szabályozását követően azért alapvetően fennmaradt a mellékágrendszer természetközeli állapota, igaz, gátak közé szorítva, de még így is kiemelkedő természetvédelmi értéket képviselve. A Szigetköz háborítatlanságát persze annak is köszönhette, hogy a szocializmus évtizedei alatt határzár védte.

Ezt a kvázi háborítatlan állapotot borította fel a Magyarország és Csehszlovákia közötti, 1977-es vízlépcső-szerződés és a két ország által közösen elkezdett munkálatok, illetve később a két ország mai napig meg nem oldott vitája és annak következményei. Mint ismeretes, Magyarország éppen a természet- és környezetvédelmi szempontokat zászlajára tűzve lépett ki egyoldalúan a szerződésből. 1992. október 25-én az építkezést - szintén egyoldalúan - folytató Szlovákia viszont megkezdte a Duna egyoldalú elterelését abba az óriási épített csatornába, amely a bősi vízerőműhöz hivatott vezetni a vizet (Bősi-felvízcsatorna). Ekkor állt be a sokkoló fordulat, amelynek eredménye, a kiszáradt folyómedrekben elpusztult halak tömegeinek látványa ma is él a kollektív emlékezetben. Mindez annak volt a következménye, hogy a csatorna megnyitásával a Dunába jutó víz mennyisége az eredeti vízhozam mintegy 10 százalékára (!) csökkent, s emiatt a Duna vízszintje a Szigetköz felső részén drasztikusan, akár 4-5 métert is süllyedt! Nem csoda, hogy a Szigetköz mellékágrendszerének nagy része napokon belül teljesen kiszáradt, az élővilág jelentős része pedig elpusztult.

Az ökológiai katasztrófát természetesen nem csak az élővilág – beleértve az erdőállományt is -, hanem a talajvíz süllyedése következtében a mezőgazdaság is megsínylette. Vészmegoldásként először a Mosoni-Duna vizét vezették a Szigetközbe, ami nagyon lassan feltöltötte ugyan a mellékágakat, de tartósan semmiképpen nem jelentett megoldást. 1994 folyamán már próbálkoztak a Duna vizének átszivattyúzásával is, de végül az 1995-ben Dunakiliti mellett megépült fenékküszöb hozott tartós megoldást a Szigetköz mellékágrendszerének életébe. Bár a korábbi állapotok nem tértek teljeskörűen vissza, a hatalmas kőszórás gát a Duna vizét olyan magasra duzzasztja fel, hogy meghaladja a szomszédos mellékágak szintjét, így tudják szabályozni a mellékágakba jutó víz mennyiségét (a duzzasztómű eredetileg a bősi vízlépcső építkezés része volt, 1978-ban kezdték építeni, majd 1989-ben abbamaradt az építkezés). A mellékágakba pedig bukókat építettek, hogy a Duna alacsony vízszintje esetén még véletlenül se tudjon a mellékágakból a víz visszafolyni a Dunába. A mesterséges vízpótlás meg sem közelíti a Szigetközben megszokott évi 4-5 méteres vízszintingadozásokat, a mellékágrendszert pedig töltés zárja el a Dunától, hogy a mellékágakba mesterségesen bevezetett éltető víz ne folyhasson ki. 

Az árvizek által folyamatosan alakított és megtisztított Szigetköz már a múlté, ezek hiányában egyre jobban eliszaposodnak a mellékágak. A vízi világ hajdani zártsága is megkopott, hiszen a belső területekre nagyon sok helyütt el lehet jutni a gátakon és hidakon keresztül (sajnos autóval is, mint azt látni fogjuk). Mégis, a Szigetköz még ma is páratlan kincseket rejteget, ahogy azt a "Vad Szigetköz – A szárazföldi delta" című természetfilm is bemutatta, s amelyet részben kerékpáron, de főleg evezve mi is megismerhetünk.

Mosonmagyaróvárról Dunakilitibe

Az osztrák hangulatot árasztó, váráról nevezetes, ráadásul nagyon jó vonat összeköttetéssel rendelkező Mosonmagyaróvár kiváló bázisa egy szigetközi bringatúrának. Szépen felújított házai, kiváló éttermei, na és persze termálfürdője mind-mind arra sarkallnak, hogy a túra végén tartsunk egy pihenőnapot a városban. Az útnak Dunakiliti felé nekivágva aztán először a kanyargós Mosoni-Duna, majd annak egy, az út mellett látható holtága segít minket ráhangolódni a vadvizek hangulatára. Dunakilitinél mindenképpen érdemes megtenni a pár kilométeres kitérőt a duzzasztóhoz: itt egyrészt ráláthatunk a Szigeti-Duna és a Görgényi-Duna vizére, az út végén pedig felsétálhatunk a duzzasztó kapujához. A duzzasztó mögött található fenékküszöb és a mesterséges mederátvágásban található duzzasztómű segítségével szabályozható módon feltartott víz gravitációs úton folyik be a hullámtérbe, a szigetközi ágrendszerbe, így biztosítva annak vízutánpótlását. A duzzasztó mellett található Vadvíz Kemping a szigetközi kenutúrák egyik kedvelt kiindulópontja, nyári szezonban betérhetünk a kemping büféjébe is egy frissítőre.

Úton a denkpáli hallépcsőhöz

Visszatérve a faluba a közúton folytatjuk utunkat. Dunakiliti határában a híres gyémántmágnásnak - és egyben a falu szülöttjének -, Csebi-Pogány Alajosnak meglehetősen bizarr, „modern” kastélyát láthatjuk. A mesélő nevű Dunasziget a régi vízi világ emlékét őrzi, hiszen egyes településrészei a Duna egykori szigeteire épültek. Először Tejfaluszigeten, majd Doborgazszigeten kerekezünk át, végül Dunasziget központjában balra fordulunk a Zátonyi-Duna előtt, Cikolasziget irányába. A Zátonyi-Duna a Szigetköz egyik legcsendesebb, meglehetősen tiszta vizű ága, mindenképpen megér egy pillantást a hídról!

Cikolaszigetről immár dózerúton folytatjuk utunkat a gátra, majd azon át először a Kőhíd nevezetű bukóhoz, végül az ún. denkpáli-ágvéglezáráshoz. Ez is egy bukó, amit a mellékágrendszer védelme érdekében építettek. Mivel ezeken a mesterséges zúgókon a halak nem képesek feljutni, ezért épült az ezeket kikerülő, csendesebb folyású hallépcső. A bukó feletti nyugodt vizet madarak után pásztázva, vagy a bukó alatt az ártéri erdőben a dübörgő vizet hallgatva itt igazán átérezhető a Szigetköz hangulata, de az is könnyedén megérthető, hogy a szigetközi vízitúráknak miért is érdemes vezetővel nekivágni, hiszen ezekre a bukókra tilos és életveszélyes hajóval rámenni.

Egy újabb bukó és a lipóti Holt-Duna szépségei

Visszatérve a gátra balra fordulunk, és egy darabig a gát kavicsos útjáról szemlélhetjük a tájat: egyik oldalon ártéri erdő, a mentett oldalon pedig szántóföldek sokasága húzódik. A gát második derékszögű kanyarjában aztán a kerékpárút jobbra letér a gátról, és Püskibe vezet. Innen a betonúton balra fordulva Kisbodakra kerekezünk, hogy a falu végében megtekintsük  az ún. szakítási emléket. Az Öreg-Duna 1954. július 15-én átszakította a gátat, s lényegében elpusztította a falut. Az emlékhelyen a térkép fölött érdemes elgondolkodni azon, hogy a Duna a szabályozások előtt micsoda áradásokat is okozhatott, különösen, ha emlékszünk az iskolában látott térképre, amely hazánknak az árvízi szabályozások előtti vízrajzát mutatta be, s amely szerint alföldi területeink jelentős része időszakos vízborítást kapott az áradó folyóknak köszönhetően.

Egy kis gátazást követően visszatérünk a műútra, és Dunaremetéből vadvízország egy újabb látványosságához tekerünk, ráadásul nem is akárhol, hanem egy gyönyörű platánsor árnyékában. Felérve a gátra, azon jobbra fordulva, majd a jelzett letérőnél balra fordulva a Sorjási-bukóhoz érünk, ahol ismét sokáig csodálhatjuk az alattunk alázúduló víztömeg mágikus robaját, s rácsodálkozhatunk a víz elemi erejére. A hídon átkelve kisétálhatunk az Öreg-Duna partjára is, ahol azonban a Szigetközt a Csallóközzel összekötő kompot hiába keressük, az bizonytalan ideig nem üzemel sajnos.

Visszatérve Dunaremetére a termálfürdőjéről és pékség-hálózatáról nevezetes Lipótra tekerünk, de a mi célunk a Holt-Duna (más néven Morotva-tó) partján található madármegfigyelő torony. A Duna egyik kanyarulatából kialakuló holtág, más néven morotva már az 1782-1785 között készült I. katonai felmérés térképén is látszik, így az nem az emberi beavatkozás eredménye. Az azonban már igen, hogy a tó később a mentett oldalra került, így vize már árvíz alkalmával sem frissült. Ennek következtében a Duna elterelését követően a Morotva-tó teljesen ki is száradt, pusztulását okozva ezzel az itt élő élővilág nagy részének, többek között a jelentős lápi póc és réti csík állományainak. 1995-től a mellékágrendszerből biztosított a vízpótlás, így számos faj visszatelepült szerencsére a tóba.

Búcsú a vizek országától

Lipótról a történelmi Hédervár felé vesszük utunkat, ahol az ország egyik legszebb – igaz, határozatlan ideig nem látogatható – kastélyát találjuk, a híres évszázados platánfával az udvarán. Hédervárat a II. Géza király segítségére érkező Hedrych (Héder) lovag alapította a Győr melletti szigeten - igen, ezt az ősi települést is a zabolátlan Duna vette körbe egykoron, legalábbis időszakosan. Hédervárról Novákpuszta érintésével Kimlére tekerünk, ahol a Mosoni-Duna hídja előtt térjünk le jobbra, hogy egy sajátos búcsút vehessünk a vizek országától. A hangulatos folyóparton ugyanis a korábban a Szigetközbe vezető egykori kisvasút háborúban elpusztult hídpillérei látszanak ki a vízből, sajátos hangulatot adva ezzel búcsúnknak.

Áttekerve az új hídon Horvátkimle falurészre érünk (a török had bécsi ostroma során kipusztult faluba horvátokat telepítettek), majd a település szélén elérjük az 1-es főutat. Ezen balra fordulva, majd 100 métert követően jobbra térve Károlyháza vonatállomására jutunk, ahonnan a sűrű menetrend szerint közlekedő vonatokkal gyorsan visszatérhetünk Mosonmagyaróvárra (egy megálló), vagy Győr felé vehetjük az irányt.  

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Vonattal érkezve Mosonmagyaróvár vasútállomásig utazzunk.

Megközelítés

  • A túra a vasútállomásról indul.

Autóval

  • Mosonmagyaróváron a vasútállomás előtt a KRESZ szabályai szerint tudunk parkolni.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.850650, 17.266820
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°51'02.3"N 17°16'00.6"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 669577 5302188
w3w (what3words) 
///válasz.palánta.vezérek
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

  • A Szigetköz, Hanság és Fertő térképe (Szarvas térképek)

Javasolt térképek erre a régióra:

Mutass többet!

Felszerelés

  • A túra jelentős részben kavicsos úton halad (pl. a gátakon), ezért ennek megfelelően válasszunk kerékpárt!
  • Elindulás előtt ellenőrizzük, hogy kerékpárunk felszereltsége megfelel-e a KRESZ mindenkori szabályainak, és ne hagyjuk otthon a lakatot sem, hogy a látnivalókat közelebbről is megnézhessük!
  • Minden kerékpáros túrán legyen nálunk a következő, minimálisan szükséges technikai eszközkészlet: pótbelső vagy defekt szett, pumpa, gumileszedő és néhány alapvető szerszám.
  • A sisak viselete a KRESZ szerint nem kötelező, de erősen ajánlott! 
  • Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, pótruha.
  • Az út során a falvak kivételével nincs lehetőség élelemhez és vízhez jutni, érdemes mindig megfelelő mennyiségű frissítővel elindulni, különösen nagy nyári melegben.
  • A navigáláshoz Természetjáró app és turistatérkép.
  • Nyári időszakban mindenképpen legyen nálunk szúnyogriasztó is, továbbá a csípések hűsítésére is készüljünk fel!
  • A madarak megfigyelésére legyen nálunk távcső, különösen tavasszal és az őszi madárvonulás időszakában, amikor kifejezetten sok madárral találkozhatunk a túrán.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.

Profilkép

A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
70,1 km
Időtartam
6:00óra
Szintemelkedés
87 m
Szintcsökkenés
94 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Kulturális/történelmi értékek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp