Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Kerékpártúra Top

Kerékpártúra az eltűnt Hanság nyomában

Kerékpártúra · Fertő–Hanság Nemzeti Park · nyitva
A tartalmat készítette:
Együttműködő szervezetek igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Jellegzetes hansági táj Tárnokréti határában
    / Jellegzetes hansági táj Tárnokréti határában
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Lébényi-csatorna
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Gyűrűző tábor a Fehér-tónál
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Rábca töltése Lébény mellett
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Hansági rét Tárnokréti mellett
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Szent Jakab-templom gyönyörű főhajója
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Szent Jakab-templom kapuja
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Tájház Tárnokrétiben
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
m 120 115 110 105 35 30 25 20 15 10 5 km
Lébényből, az ország egyik legfontosabb román kori templomától indulva a Hanság turisták által kevésbé ismert, északi részét járjuk be e könnyű körtúra során, miközben megismerjük az egykori vadvízország olyan, ma is élő hírmondóit, mint a tőzegláprétek vagy a rákosi vipera.
nyitva
könnyű
39,9 km
3:00 óra
53 m
53 m

A könnyű, biztonságos és kapaszkodóktól mentes körtúra során a hazánk legnagyobb lápvidékének számító Hanság ismeretlen, északi részét járjuk be. Az országosan ismert, csodaszép Szent Jakab-templom szomszédságában megcsodáljuk a virágos tölgyerdőt, majd az egykori Lébényi-Hany szélén még a rómaiak által épített út nyomvonalát követő országúton a legszebb észak-hansági láprétekre látunk rá. Ezen a tájon megérthetjük azt is, hogyan szállították ide egykoron a templom köveit vízi úton a fertőrákosi kőfejtőből, s megtudhatjuk azt is, hogy ebben a szép tájban rejtőzik a fokozottan védett rákosi vipera egyik utolsó magyarországi populációja. Tárnokrétit, Rábcakapit és Markotabödögét keresztezve az egyre több gólyafészek jelzi, hogy közeledünk a Hanság egyik utolsó megmaradt tavához, egyben a Fertő-Hanság Nemzeti Park egyik szentélyéhez, a Fehér-tóhoz. Ezt követően Győrsövényház érintésével térünk vissza Lébénybe.

A szerző tippje

  • Kerékpározz felelősen! Lébény-Mosonszentmiklós kiváló vonat összeköttetéssel rendelkezik Győrön át Budapest felé, ráadásul a vasútállomástól Lébénybe majdnem végig kerékpárúton haladhatunk. Amennyiben mégsem vonattal érkezünk, a túra kiindulópontja Lébény, azon belül pedig leginkább a Szent Jakab-templom.
  • Ha érdekel bennünket az ornitológia, érdemes kicsit készülni a túrára, valamint ennek megfelelően megválasztani a túra időpontját (inkább a madárhangtól zajos késő tavaszi napokon vagy az őszi madárvonuláskor induljunk neki)
Szigeti Ferenc profilképe
Szerző
Szigeti Ferenc
frissítve: 2020-11-10
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
124 m
Legalacsonyabb pont
108 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A túra kerékpározni jól tudó gyerekekkel is bevállalható, hiszen az végig alsórendű országutakon halad.
  •  Azonban még alsórendű közutakon haladva is mindig tartsuk be a KRESZ előírásait, és közlekedjünk fokozott figyelemmel, különösen gyerekekkel! 
  • A bemutatott útvonal végig országúton halad, de a Fehér-tó csak (jó minőségű) kavicsos úton közelíthető meg. Kerékpárt ennek megfelelően válasszunk!

Javaslatok és linkek

  • A körtúrát tetszőleges irányban bejárhatjuk!
  • A túrát érdemes összeszervezni egy Fertő-tavi kirándulással vagy a Hanság déli részét bejáró kerékpártúrával.
  • A lébényi Szent Jakab-templom nyitvatartását érdemes előre ellenőrizni!
  • Tárnokréti tájházának elérhetőségéről a község honlapján érdeklődhetünk.

Kezdés

Lébény-Mosonszentmiklós, vasútállomás (115 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.755842, 17.424652
DMS
47°45'21.0"N 17°25'28.7"E
UTM
33T 681714 5292010
w3w (what3words) 
///készítők.elindít.beszél

Végpont

Lébény-Mosonszentmiklós, vasútállomás

Útleírás

Itiner:

  • Lébény-Mosonszentmiklós vasútállomását elhagyva a Mecsér-Lébény közötti közúton balra fordulunk, s nemsokára rá is térünk a főút mellett vezető zárt kerékpárútra, amely egészen a közeli Lébényig vezet.
  • Lébény központjában jobbra fordulunk, Tárnokréti felé.
  • A Damjanich utcán balra térünk, hogy meglátogassuk az egyedülálló Szent Jakab-templomot.
  • Visszatérve a főútra Tárnokréti felé folytatjuk utunkat.
  • A falu határában a Töllősi-erdő, majd Bormászpuszta épületei mellett haladunk el.
  • Gyönyörű láprétek mellett haladva, végül a Rábcán átkelve érjük el Tárnokrétit.
  • A következő településen, Rábcakapiban balra fordulunk, s Cakóháza és Markotabödöge érintésével Fehértóra tekerünk a közúton.
  • Fehértó központjában a templomnál balra térünk a Tó utcára, amely – a falu szélétől kezdve kavicsos úton - elvezet bennünket a Fehér-tóhoz.
  • Visszatérve a faluba folytatjuk utunkat, s Győrsövényház érintésével jutunk vissza Lébénybe, ahonnan az ismert úton tekerünk vissza a vasútállomásra.

A túra részletes leírása:

A Fertő-tájtól keletre elhelyezkedő Hanság medencéje egykor összefüggő vízrendszert alkotott a Fertővel, Európa legnyugatibb sztyepp­tavával (a 18. századi térképek egybefüggő vízterületként mutatják a mély fekvésű Hanságot, úgy, mintha a Fertő-tóhoz délkeleti irányban hozzáillesztenénk egy azonos nagyságú tavat). Az ország egykoron legnagyobb egybefüggő lápvidékébe érkező folyók (Ikva, Répce) belevesztek a lápba, de a keleti oldalon már rendezetten hagyták el a területet. A besenyő, más források szerint finnugor eredetű hany szó egy mocsaras, nádas, vizenyős, egyes helyeken legeltetésre is alkalmas vidéket írt le, amelynek korabeli szerepe abban is állt, hogy természetes védvonalat képzett a gyepűrendszerben.

A hanyi vízi világ helyén ma jórészt szántóföld és csatornákkal sűrűn szabdalt – korábban sokkal kevésbé jellemző - erdő található, a mocsárrétek, a régi láptavak és láperdők erősen megfogyatkoztak, s ma már védettek. A Hanság által megszenvedett rendkívüli tájátalakítás hátterében az áll, hogy a csapadékos időszakban a Hanság vize gyakran okozott áradásokat a környező falvakban és földeken (egyes időszakokban a Hanság vízfelülete nagyobb volt a Balatonénál). Így a mocsárvilág megrendszabályozására már egészen korán, az ókorban történtek kísérletek, de végül csak Mária Terézia korában épültek meg az első vízelvezető csatornák. Többek között a Hanságból kilépő Rábca folyó teljesen új medret kapott, sőt, egykori torkolatát is áthelyezték Győr védelme miatt. A terület vízrajzi rendezése egészen odáig ért már ekkoriban is, hogy a Mosoni-Duna gátja is részben azért épült meg, hogy az ottani árvizek ne tudják táplálni a Hanságot.

Az igazi nagy csapás azonban mégis a szocializmus évtizedeiben történt, amikor is a Hanság lecsapolása a természetet igába hajtó szocialista eszme zászlóshajójává vált. Ráadásul az ide szervezett KISZ építőtáborok keretében a szocialista ifjúság „szerezte vissza” a természettől a termőföldeket, amelynek hatalmas propagandaértéke volt. Az első építőtábor 1958-ban volt, s a munkálatok befejezéséig, a '70-es évek elejéig mintegy 20 000 fiatal vett részt a Hanság szabályozásának nagyszabású munkálataiban, amelynek során mintegy 1500 kilométer (!) hosszúságú lecsapoló árokrendszert építettek ki. A térképet böngészve rögtön szembetűnik az egymásra merőleges csatornák hálózata.

Ma, a sokat szenvedett táj elsődleges természeti értékeit az európai szinten veszélyeztetett tőzeges területek, az egykori lápvilág viszonylag érintetlenül maradt tavai (pl. Fehér-tó), az egykori égeresek maradványai, a tölgy-kőris-szil ligeterdők még meglévő foltjai (pl. Lébénynél) és a - helyenként füzesekkel tarkított - hansági rétek alkotják. A Hanság medencéjét az ún. bősárkányi torok (földnyelv) egy keleti és egy nyugati medencére osztja, ezeket ma Dél- (Kapuvári-Hany) és Észak-Hanságnak (Lébényi-Hany) nevezzük.

Lébény 

A vasútállomásról Lébénybe tekerve első megállónk természetesen a 13. században épült Szent Jakab-templom, hazánk egyik legjelentősebb középkori építészeti emléke. Különlegessége rögtön szembetűnik, mihelyst meglátjuk a monumentális építményt. A templom ugyanis a román stílus iskolában megismert egyértelmű jegyeit hordozza magán: a nagy, masszív, erődítményszerű falakat kisméretű ablakok törik meg, s a templom robosztusságával szöges ellentétben áll a gyönyörű bélletes kapubejárat. A régi plébánia épületében fogadóközpont üzemel, itt a jegyvásárlás mellett képet kaphatunk a templom névadó szentjének személyéhez köthető, Európa szerte ismert zarándokút (Camino de Santiago) létrejöttéről is. Az Európán átvezető, s a galíciai Santiago de Compostelába tartó zarándoklat magyar földön húzódó útvonalát maga I. Szent István király jelölte ki, s itt halad el a templom mellett, mint ahogy azt az információs tábla is mutatja. Mindemellett a Hanság kapujában álló templom a Hanság lecsapolásának egyfajta szimbóluma is, hiszen a templom köveit annak idején vízi úton szállították ide a fertőrákosi kőfejtőből. Induljunk el, és térképezzük fel ezt a mára nehezen elképzelhető vízi utat, s fedezzük fel az eltűnt Hanság részben újjáéledő természeti értékeit!

A Lébényi-Hany határában

A település határában kezdődő Lébényi-Hanság a maga háromszáz hektárnyi területével a Fertő–Hanság Nemzeti Park szerves része. Kerékpárral hivatalosan csak a Tárnokrétibe tartó közútról csodálható e táj, igaz, az alacsony forgalmú útról legalább nyugodtan tehetjük ezt. Ne feledjük, a Lébény közelében található Fehér-tó, a gyönyörű, virágos tölgyerdő, a nagy kiterjedésű, kiszáradó láprétek és a maradvány erdőkben csordogáló csatornavizek Magyarország természeti látnivalóinak ékességei közé tartoznak!

Rögtön a település határában található a mintegy 100 ha területű, csaknem természetes állapotú tölgyes, amely tavaszi virágbőségéről (pl. hóvirág) ismert. Az erdőben két, Európai szinten is erősen veszélyeztetett növénytársulással találkozhatunk, az alföldi gyertyános-tölgyessel és a szigetközi tölgy-kőris-szil ligeterdővel. Sajnos az erdő pár éve az egész országban jelen lévő, a kőris állományait tizedelő gombás fertőzés kapcsán került be a hírekbe.

A Lébényből Tárnokréti felé haladó közúton keresztezzük a Lébényi-csatornát, majd Bormászpuszta épületei mellett haladunk el. A „látványosan” hullámzó közút egyes források szerint a Lébényi-Hany 'eszterónak' nevezett, egykori folyóparti töltése. A régi római útra alapozott és még az Árpád-korban megerősített töltéseken kanyargó út mentén aztán gyorsan feltűnnek a jellegzetes, rekettyefüzessel tarkított hansági láprétek. Bár a Hansági-főcsatorna megépítésével (az utolsó szakasza 1910-ben lett kész) a Lébényi-Hanyt is lecsapolták, s a csatornákkal tűzdelt hansági erdőkbe ezen a túrán nem térünk be, az egykori ősi táj maradványa bontakozik ki a szemünk előtt Tárnokréti felé, vizenyős rétekkel, hagyásfás legelőkkel, kisebb-nagyobb vízfelületekkel, nádasokkal.

Ezen a különleges élőhelyen él hazánk egyetlen bennszülött gerinces alfaja, a rákosi vipera is, mint ahogy azt a templom mellett található információs tábla is jelzi. Ne aggódjunk, a viperával biztos nem fogunk találkozni, annak ellenére sem, hogy a természetvédelmi megőrző munka során éppen itt, Lébény határában, a Pintér-Hany, az Úrhany és a Fűzfa-szigetek területén hozták létre a “vipera-rezervátumot”. Az érintett településeken sok helyütt találkozhatunk az emberre kevéssé veszélyes hüllőt bemutató információs táblákkal. Ezekről megtudhatjuk, hogy a Hanságban korábban a rákosi vipera még igen nagy számban fordult elő, éppen a korai lecsapolások révén létrejött élőhelyek segítették elő a kígyó tömeges jelenlétét a területen. A szocializmus évtizedeiben zajló nagyarányú lecsapolások során gondos munkát végzett az ember: a közvetlenül is tömegével pusztított kígyó élőhelyei eltűntek, így a faj eltűnt a Hanságból. 1978-ban aztán találtak egy kisebb állományt, ez képezte a fajmegőrzési munkálatok alapját, de a populáció mérete, elszigeteltsége és az itt élő kígyók alacsony egyedszáma folytán a mai napig talán ez a legveszélyeztetettebb, még fennmaradt hazai populáció.

Nemsokára keresztezzük az Öreg-Rábcát, amelynek szeszélyes kanyarulatai a térképet böngészve jól láthatók: egykoron talán a templom köveit is itt szállították. A hihetetlenül megbolygatott táj azonban még így is jelentős természetvédelmi értékeket rejt. A nagy kiterjedésű nyúlfarkfüves, kékperjés és kiszáradó láprétek a vizes élőhelyek között nagy jelentőségűek, s a nemzeti park honlapja szerint is az összefüggő tőzegláprét legkönnyebben a Lébény–Tárnokréti között lévő közútról mutatható be. Amellett, hogy számos ritka madárfaj költ itt, a különböző parti madarak vonulása során kitűnő táplálkozó- és gyülekezőhelyek ezek az év nagy részében víz alatt álló vagy nedves rétek. Ezek mellett a gyönyörű rétek mentén érjük el a megrendszabályozott Rábca nyílegyenes medrét, amely ma már a Hanságtól leválasztva viszi vizét a Duna felé. Tárnokréti kedves kistelepülésén érdemes megpihenni, innen úgyis egy nagyobb tekerés vár ránk. Kiváló alkalmat nyújt ehhez a faluban található tájház, de a kulcsot ne feledjük előzetesen elkérni!

Fehértóról a Fehér-tóhoz

A következő településen, Rábcakapiban balra fordulunk, s Cakóháza és Markotabödöge érintésével Fehértóra tekerünk a közúton. Az út mentén ugyan itt már csak szántóföldek sorakoznak, de azért legyünk résen, a védett területekről ugyanis gyakran ide járnak táplálkozni a gázlómadarak. A kevés megmaradt hansági tó egyikének, a Fehér-tónak közelségét jelzi számunka az is, hogy az egy falura jutó gólyafészkek száma jelentősen és látványosan megnövekszik ezeken a településeken.

Ha nem fizetünk be egy nemzeti parkos szakvezetésre, csak a madárvártából tudjuk lesni a távoli Fehér-tó fölötti madarakat. De ne csüggedjünk, már csak ezért, na és persze a gyönyörű tájért is megéri lekanyarodni Fehértó központjában Hansági Ornitológiai és Természetvédelmi Kutatótáborhoz, amely a Fertő-Hansági Nemzeti Park egyik szentélye, a lecsapolásokat követően is megmaradt Fehér-tó mellett található (kb. 1 km a falu szélétől).

A hansági Fehér-tó az ország kiemelkedően fontos madárvédelmi, vonulási és fészkelési területe, védett növény- és állatvilága folytán a Fertő-Hansági Nemzeti Park egyik fokozottan védett területe. A madárvártára felkapaszkodva elénk tárulnak a hansági táj jellegzetességei, a kiszáradó láprétek, mocsárrétek, kiterjedt nádasok, bokorfüzesek és füzesek, valamint a távolban a nyílt víztükör. A táborban egyébként jelentős természetvédelmi és oktatási munka zajlik az év nagy részében.

Visszatérve a faluba folytatjuk utunkat a közúton, érintjük Győrsövényházat, majd ismét átkelünk a szabályozottságában is szép Rábcán, s hangulatos kaszálórétek között érünk vissza Lébénybe, ahonnan a már ismert úton térhetünk vissza a vasútállomásra.

 

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra kiinduló pontja Lébény-Mosonszentmiklós vasútállomása (Győr–Hegyeshalom vonal).

Megközelítés

  • A túra a vasútállomásról indul.

Parkolás

  • A vasútállomás környékén, illetve Lébényben a KRESZ szabályai szerint tudunk parkolni.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.755842, 17.424652
DMS
47°45'21.0"N 17°25'28.7"E
UTM
33T 681714 5292010
w3w (what3words) 
///készítők.elindít.beszél
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Szigetköz-Hanság-Fertő turistatérkép (Szarvas térképek)

Javasolt térképek erre a régióra:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Elindulás előtt ellenőrizzük, hogy kerékpárunk felszereltsége megfelel-e a KRESZ mindenkori szabályainak, és ne hagyjuk otthon a lakatot sem, hogy a látnivalókat közelebbről is megnézhessük!  
  • Minden kerékpáros túrán legyen nálunk a következő, minimálisan szükséges technikai eszközkészlet: pótbelső vagy defekt szett, pumpa, gumileszedő és néhány alapvető szerszám.
  • A sisak viselete a KRESZ szerint nem kötelező, de erősen ajánlott! 
  • Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, pótruha.
  • Az út során a falvak kivételével nincs lehetőség élelemhez és vízhez jutni, érdemes mindig megfelelő mennyiségű frissítővel elindulni, különösen nagy nyári melegben.
  • A navigáláshoz Természetjáró app és turistatérkép
  • Nyári időszakban mindenképpen legyen nálunk szúnyogriasztó is, továbbá a csípések hűsítésére is készüljünk fel!
  • A madarak megfigyelésére legyen nálunk távcső, különösen tavasszal és az őszi madárvonulás időszakában, amikor sok madarat láthatunk akár az utak mentén is.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
39,9 km
Időtartam
3:00 óra
Szintemelkedés
53 m
Szintcsökkenés
53 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp