Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Kerékpártúra ajánlott túra

Kalandozás a Szigetközben

· 1 értékelés · Kerékpártúra · Szigetközi Tájvédelmi Körzet
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A gyönyörűen felújított mosonmagyaróvári vár
    A gyönyörűen felújított mosonmagyaróvári vár
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
m 125 120 115 110 105 60 50 40 30 20 10 km
A Szigetköz nem más, mint hazánk legnagyobb szigete, amely a Mosoni-Duna vagy a Duna ágrendszere mellett két keréken is felfedezhető – és egészen más arcát mutatja, mint a víz felől.
könnyű
Hossz 60,5 km
3:05 óra
382 m
379 m
125 m
107 m
A természeti és épített értékekben gazdag vidéken szinte egy pillanatra sem lehet unatkozni: Mosonmagyaróváron a felújított vár és a közeli hangulatos sétálóutca vagy a Mosoni strand marasztalná rögtön az első kilométereken a gyanútlan túrázót, a Szigetközbe lépve pedig rögtön egy csodatévő forrásnál érdemes megállni. A szigetközi települések kis gyöngyszemei a Dunáról lefűződött morotvák, de akad itt várkastély, több kilométer hosszú gesztenyefasor, termálfürdő- és strand, továbbá egy krumplibogár-szobor is. A túra végállomásán, Győrben pedig akár több napot is el lehet tölteni az épített és szakrális emlékek meglátogatásával, a helyi legendák felfedezésével vagy akár egy állatkert-látogatással.

A szerző tippje

  • Ha meg szeretnéd nyújtani a túra hosszát, Rajkáról (de akár Pozsonyból) is el lehet indulni, vagy folytatni lehet az utat például Pannonhalma felé.
  • Ha van lehetőséged egy szigetközi vízitúrára, semmiképp ne hagyd ki!
  • Menet közben Lipóton vagy Héderváron érdemes megállni egy ebédre.
Abelovszky Tamás profilképe
Szerző
Abelovszky Tamás
frissítve: 2021-08-17
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
125 m
Legalacsonyabb pont
107 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Aszfalt 41,28%Murvás út 4,59%Földút 17,24%Ösvény 0,67%Utca 36,19%
Aszfalt
25 km
Murvás út
2,8 km
Földút
10,4 km
Ösvény
0,4 km
Utca
21,9 km
Szintprofil megjelenítése

Kezdés

Mosonmagyaróvár, vasútállomás (118 m)
Koordináták:
DD
47.850668, 17.266751
DMS
47°51'02.4"N 17°16'00.3"E
UTM
33T 669572 5302190
w3w 
///beterít.tűzoltó.megolvad
Mutasd a térképen

Végpont

Győr, vasútállomás

Útleírás

Itiner

  • Mosonmagyaróvár belvárosát a forgalmas 1-es és 86-os utakat elkerülve, az 56-os emlékművet is érintve a Soproni út-Töltés utca-Bauer Rudolf utca-Liszt Ferenc utca-Fertősor-Alkotmány utca-Gyári út-Szent Imre utca-Fő utca útvonalon éred el.
  • A városházával szemben, a Deák Ferenc téren fordulj jobbra; a várba a Mosoni-Dunán átkelve a várkapun juthatsz be. A várat ugyanebben az irányban hagyd el, majd kövesd Soós János utca-Szent László tér-Jókai Mór utca útvonalat a belvároson keresztül.
  • A városból – a Mosoni strand érintésével – a Károly út-Tallós Prohászka utca-Fazekas Mihály utca-Felsőötház utca-Aranyossziget utca-Rév utca útvonalon juthatsz ki.
  • A Mosoni-Dunát keresztezve az út melletti kerékpárúton folytasd a túrát Máriakálnok felé.
  • Máriakálnokon a főutat követve haladj keresztül; a Sarlós Boldogasszony kápolnához a buszfordulónál induló sétányra kell jobbra letérned.
  • Máriakálnokot elhagyva folytasd a túrát, majd a szigetközi bringautat elérve fordulj balra.
  • Halászi határában térj jobbra, Püski/Lipót irányába, innen Lipótig nem kell semerre letérni. Lipótra érve érdemes a főúton továbbgurulni körölbelül kétszáz métert, majd (a Polgárőrség feliratot viselő háznál) balra térni a Morotva-tóhoz.
  • Lipótot a termálfürdőnél kezdődő, Darnózseli felé vezető gesztenyefasoron hagyd el.
  • Darnózseliben a szigetközi kerékpárutat elérve fordulj balra – innen Győrig a kerékpárutat kövesd.
  • Győrben az egyetem előtti körforgalmat a második kijáraton hagyd el (Hédervári út), a következő körforgalomnál haladj tovább egyenesen, majd a Jedlik Ányos hídról legurulva (a körforgalmat megkerülve) fordulj balra, a Töltésszerre.
  • A következő körforgalomban (Rát Mátyás tér) haladj egyenesen a zsinagóga felé, majd az épületet elhagyva a körforgalomban hajts fel a Petőfi-hídra. A hídról legurulva fordulj balra (a körforgalmat megkerülve), majd haladj egyenesen a Zechmeister utcán a Bécsi kapu térig – itt térj jobbra.
  • A belvároson áthajtva például a Szabadsajtó utca-Széchenyi tér-Kazinczy utca-Baross Gábor út útvonalon érheted el a Városház teret; a városháza mögött található a vasútállomás.

A túra részletes leírása

A szigetközi túra megkezdése előtt magáról a Szigetközről érdemes pár szót ejteni. Hazánk legnagyobb szigetéről van szó, amelynek területe 375 négyzetkilométer. A tájat elsősorban az Ős-Duna alakította, miután a Pannon-tenger visszahúzódott a Kárpát-medence területéről: a folyó a síkságra érve szétterítette hordalékát. A kialakuló hordalékkúpot később teljesen behálózta a Duna mederrendszere, és – bár az ember tevékenysége jelentős tájalakító tényező volt ezen a vidéken is – a vízi világ egy része napjainkig fennmaradt. A kiemelkedő jelentőségű vizes élőhelyre ma is jellemzőek a láperdők, ligeterdők és a korábban oly jellemző mocsárrétek is, bár kevesebb helyen. A gazdag flóra mellett a fauna is igen sokszínű, a különféle halaktól kezdve (még sebes pisztránggal is lehet találkozni errefelé) a kétéltűeken át a több mint 200 madárfajig.

Várkastélyból egyetem

A Szigetközt Mosonmagyaróvár felől fogjuk felfedezni, de előtte érdemes körülnézni kicsit a városban. A vasútállomásról a forgalmas utakat elkerülve, egy kis kerülővel indulunk a belváros felé. A kerülőnek két további oka is van: egyrészt elhaladunk menet közben az egykori lőporgyár hatalmas, de mára romlásnak indult épületei mellett (1914 és 1918 között a Monarchia egyik legnagyobb hadiipari beruházása volt), illetve elkanyarodunk az 56-os mosonmagyaróvári sortűz áldozatainak emlékművéhez is. Az előbbinél maradva meg kell említeni, hogy a városnak komoly ipari múltja (és jelene) van. Az ipart kezdetben, a 18-19. század folyamán elsősorban a malomipar és a kapcsolódó kisipari tevékenységek jellemezték, majd a 20. század első évében telepedett meg a város szélén a Hirtenbergi Töltény Gyutacs- és Fémárugyár, a későbbi MOFÉM elődje. A lőszereken kívül kezdetben különböző inggombok, nyakkendőtűk, illatszerbefúvók, csatok, öngyújtók készültek, majd sárgarézmozsarak, borotvapengék, bányászatban használt robbanógyutacsok, és még hosszan lehetne folytatni a sort; ma a MOFÉM gyárában különböző épület- és egészségügyi szerelvények készülnek. 1934-ben kezdte meg a termelést a timföldgyár (2003-ig működött), és ebbe a sorba illeszkedik a Kühne mezőgazdasági gépgyár is, amely 1856-os alapítása óta működik a városban. Az 1941-es gyári katalógusnak csak elég néhány tételét felsorolni, hogy látható legyen a széles gyártmánypaletta: ekék, boronák, réthasogató, műtrágyaszórógépek, fűkaszálógép, aratógépek, szénagereblyék, tengeriszártépőgépek, répavágók, kukoricamorzsolók, darálógépek, kalapácsmalom, füllesztők, répa- és burgonyapermetezőgép, stb. szerepeltek a szortimentben.

A gyászos emlékű laktanya is a gyárnegyedhez esik közel. 1956. október 26-án több száz emberből álló tömeg gyűlt össze Mosonmagyaróvár utcáin, akik egyrészt több épületről leverték a vörös csillagot, másrészt a Gyári úton a Timföldgyár és a Kötöttárugyár felé vonultak, hogy bevonják a tüntetésbe az ott dolgozó munkásokat is. Szerencsétlenségükre útba esett a határőrlaktanya is, ahol Dudás István százados – értesülve a fenti eseményekről – elrendelte a laktanya védelmét, ami leginkább géppuskafészkek felállítását jelentette. Amikor az 1000-2000 fősre duzzadt, a Himnuszt és a Szózatot éneklő, fegyvertelen tömeg elérte a laktanyát, eldördültek a fegyverek. A sortűz és a tömegbe hajigált kézigránátok máig nem tisztázott számú áldozatot követeltek, a becslések 59 és 107 halott között szóródnak. A feldühödött tömeg október 26-27-én négy határőrtisztet meglincselt, annak ellenére, hogy a Győri Nemzeti Tanács küldöttsége igyekezett őket megmenteni. A borzalmas eseményre Rieger Tibor szobrász alkotása, a Golgota nevet viselő szobor és 50 kopjafa emlékeztet.

A Fő utat elérve képet kaphatunk az egykori vármegyeszékhelyről: Moson vármegyét Szent István király szervezte meg Mosonvár központtal, de a város mai területén már a római korban volt egy település és katonatábor Ad Flexum néven (az Óvár helynévnek is ehhez az ókori városhoz lehet köze; a Magyaróvár elnevezés pedig a nem túl távoli Németóvártól – Bad Deutsch-Altenburg – való megkülönböztetést szolgálta később). A mosoni ispáni vár sáncvárként kezdte pályafutását, majd kőfallal is megerősítették. A ma látható vár közvetlen elődjét az 1250-es években kezdte építeni a Győr nemzetségbeli Konrád, ez egy erődítés nélküli hatszögletű lakótorony volt, amely 1290-ben elpusztult. A mai várkastély építése 1364-ben kezdődött, többször gazdát cserélt, majd 1529-ben felégették a törökök. Az ezt követő másfél évtizedben újjáépítették és megerősítették falait, melléképületet emeltek mellé („várkapitányi épület”), hogy aztán 1683-ban a Bécs ostromából visszavonuló törökök ismét felgyújtsák. Ismét újjáépítették, de hadászati jelentőségét a Rákóczi-szabadságharc után elveszítette, így a polgári célú felhasználás került előtérbe: a császári udvarhoz tartozott a várkastély, majd 1766-ban Mária Terézia a magyaróvári uradalmat és annak székhelyét lányának, Mária Krisztinának adományozta. 1818-ra az épület elnyerte mai formáját (megépült második emelete), Mária Krisztina főhercegnő férje, Albert Kázmér szász-tescheni herceg pedig itt alapította meg a Magyaróvári Gazdasági Magántanintézetet. A mosonmagyaróvári várban jelenleg is a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara működik, így a mai napig felsőoktatási célokat szolgálnak az ódon falak – de természetesen egy vártörténeti kiállítás is megtekinthető a szépen felújított épületben. A felújítás során előkerült egy 15. század közepén faragott és festett kőcímer is, amely a várudvaron elrejtve egy üvegfal mögött megtekinthető.

A vár közvetlen közelében találjuk a Lucsonyi kápolnát, amelyet az 1713-as pestisjárványt követően emeltek, hálából és engesztelésül a túlélők. A belváros hangulatos utcáin gurulunk tovább – a Szent Gotthárd templomnál érdemes megállni és betérni. A barokk külső természetesen barokk belsőt is takar (abból is a visszafogottabb, tetszetősebb változatot), amihez nagyban hozzájárult a már emlegetett Mária Krisztina és Albert Kázmér adománya is. Az altemplomban kialakított kriptában helyezték el Habsburg Frigyes főherceg és felesége, Croy Izabella koporsóját. A templom körüli téren említést érdemel az úgynevezett „lábas ház”, ami régen mészárszékként működött.

A belvárost a Szent Jakab zarándokút nyomvonalán hagyjuk el, ami nem más, mint a Camino de Santiago zarándokút magyarországi szakasza. Kétszer is áthajtunk a Mosoni-Duna felett a városban, majd hamarosan megérkezünk a partjára, ahol a Mosoni strand nyáron igen kellemes helynek ígérkezik egy fürdőzésre rögtön a túra kezdetén. Gyerekekkel minden bizonnyal legalább ilyen jó célpont a városban a Futura Élményközpont is, ami Magyarország legnagyobb tudományos játszóházaként hirdeti magát.

Vizek világa: csodatévő forrás, termálfürdő, Morotva-tó

A Mosoni-Dunát már harmadszor keresztezve hagyjuk magunk mögött Mosonmagyaróvárt, hogy végre nekilendüljünk az előttünk álló körülbelül 60 kilométernek. A szomszédos Máriakálnokra jó minőségű bringaút vezet az útnak hol az egyik, hol a másik oldalán. Máriakálnok ismert búcsújáró hely, amelyhez kötődően több csodát is feljegyeztek a krónikák. A 16. század közepére tehető a búcsújárások kezdete, amelyek a Kálnok melletti forráshoz kötődtek, melynek vizét gyógyító erejűnek tartották, mert több csodálatos gyógyulás, s ennek hatására megtérés is történt ott. Egy halász, aki a Dunából emelt ki egy Mária-szobrot, a forrás közelében egy kis kápolnát, magának pedig egy remetelakot épített. A szomszédos földesúr, 1663-ban a Szűz Mária iránti tiszteletből egy nagyobb és maradandóbb kápolnát építtetett a Sarlós Boldogasszony tiszteletére, amely azonban 210 évvel később leégett – de a Mária-szobor sértetlen maradt. Az újjáépített kápolna 1874 óra várja a híveket egy kellemes kis liget közepén, érdemes betérni.

Máriakálnokot magunk mögött hagyva észak felé haladunk tovább a szántóföldek között, majd a szigetközt átszelő főutat elérve balra térünk, a kerékpárúton továbbhaladva a Halászi határában található püski elágazásig, ahol jobbra fordulunk. Püskin áthaladva (a faluház mellett egy kellemes pihenőhelyen lehet ejtőzni és vizet tölteni a kulacsba) Dunaremete felé folytatjuk utunkat – nyáron a hőségben az aszfalton tekerni embert próbáló élmény is lehet akár, mert sok árnyékkal nem találkozunk ezen a tájon. A helyi monda szerint két errefelé élő remete által alapított faluhoz közeledve elhaladunk egy csinos kis útmenti kápolna mellett, majd elgurulunk a falu mellett. Érdemes megfigyelni, hogy szinte minden ház hátsó kertjében van egy kisebb tavacska. Lipóthoz közeledve feltűnik bal oldalon egy üdülősor, sejthető, hogy víz van a közelben – és valóban meg-megcsillan a víztükör a házak közötti kis közök végén. A falut északról határoló Morotva-tó néven emlegetett Holt-Duna körbejárható egy (digitális) tanösvényen, amely felfűzi útvonalára a nádastól a réteken és a puhafás ligeterdőkön át a folyóinkat egykor mindenhol szegélyező keményfás ligeterdőkig az összes szóba jöhető élőhelyet. Aki nem szeretné megkerülni a holtágat, az egy kis kilátóból is élvezheti a sűrű nádasokkal tarkított vízfelület látványát. Lipót mindemellett leginkább termál- és élményfürdőjéről, továbbá a Lipóti Pékségről híres – utóbbinak még látogatóközpontja is van, melyben egy üveggalériáról végigkövethető a kenyér útja a liszteszsáktól a csomagolásig.

Lipótot a termálfürdő parkolójától induló gesztenyefasoron hagyjuk el Darnózseli irányába. A fák koronája alagútként borul a keskeny aszfaltcsík fölé majdnem három kilométer hosszan, egészen egyedülálló élményt, és a nyári melegben igazi felüdülést nyújtva (sehol a túra során ilyen hosszan nem haladunk árnyékban). Darnózseliben a főutat elérve rákanyarodunk a Szigetközt a rajkai országhatártól Győrig keresztülszelő kerékpárútra, amely egyben az EuroVelo6-os (Duna-menti) túraútvonalnak is része. A legérdekesebb látnivalót nem is a faluban, hanem azt elhagyva, közvetlenül a kerékpárút mellett, cserjékkel körülölelve találjuk. Nem másról, mint a francia „kőkípről” van szó, amelyet szerencsére tábla jelez, különben könnyű lenne mellette elsuhanni. A „kőkíp” valójában egy emlékoszlop, amelyet Georg Rivolit felesége állított a monda szerint a Darnózseli (akkor még Darnó és Zseli) határában 1809-ben halálos lövést kapó férje számára, aki a Habsburg hadak ellen vonuló napóleoni seregek lengyel származású tisztje volt.

Lovagok és aranyásók világa

A történelem a szomszédos Héderváron is jól látható nyomokat hagyott maga után. Rögtön a település határában a kerékpárút közepén (!) találjuk a Szent Peregrinus kápolnát. Ezúttal azonban nem lehet haragudni a bringaút tervezőire, mert szépen kikerüli kétoldalról a kis szakrális építményt, amelyet a legenda szerint egy bizonyos Viczay grófnő emeltetett, akit a napóleoni háború idején elhurcoltak a francia katonák. Lába a megpróbáltatások hatására kisebesedett, azonban Peregrinus közbenjárására kiszabadult, és meggyógyult. (Peregrinusnak – olaszul San Pellegrino – is voltak gondjai a lábával, de a monda szerint mielőtt amputálni kellett volna, Jézushoz imádkozott, és csodálatos módon felépült.) Ahogy Hédervárra érünk, az út bal oldalán a Khuen-Héderváry-kastély vonja magára a túrázó figyelmét.

A kastély „elődjét” a 12. században emelte a II. Géza szolgálatában álló Héder (Hedrych) lovag: a fából épített erődítmény a mai Zsidó-dombon állhatott, majd a tatárjárás idején elpusztult. Később egy lakótorony állhatott itt, a mai várkastély reneszánsz eredetijét pedig a 16. században építtette Héderváry János. Barokk formáját a 18. század második felében kapta, ekkor már nagyon hasonlíthatott a mai várkastélyra, amelynek a legenda szerint azért van három tornya, mert Győr, Pozsony és Moson vármegye határán feküdt (valójában Moson sosem ért el idáig). Sajnos a kastély jelenleg (2021) nem látogatható, pedig az ablakokon belesve látszik a gazdagon díszített belső – a II. világháború után iskolaként, óvodaként, a nyolcvanas évektől alkotóházként működő kastélyt a kétezres években újították fel, és hasznosították utoljára kastélyszállóként. A belső udvaron – ha be lehetne menni – egy öreg platánfát, reneszánsz kerengőket és barokk kovácsoltvas kandelábereket is megszemlélhetne a látogató, jelenleg azonban be kell érni a kastély egykori parkjával, amely szabadon látogatható. A kastéllyal szemben, az út kanyarulatában egy kis parkban fura szobrot találunk: egy hatalmas krumplibogár pöffeszkedik egy kősziklán. 1947-ben ugyanis Héderváron találták meg először a kolorádóbogár néven is ismert fajt, amely leginkább arról ismert, hogy előszeretettel fogyasztja a burgonyafélék szárát és leveleit, súlyos mezőgazdasági károkat okozva ezzel. A szobor avatásakor, 1997-ben is alapvetően a szervezett növényvédelem kezdeteinek állítottak emléket, nem pedig a csíkoshátú kártevőnek.

Hédervár nevezetességei nem érnek véget a krumplibogárral, a Boldogasszony-kápolna előtt találjuk az Árpád-fát, amelyhez a legenda szerint Árpád vezér kikötötte a lovát, amikor itt pihent meg a pozsonyi csatába igyekezvén. Mivel a fának eszerint legalább ezer évesnek kellene lennie, valóban csak mondáról van szó. A fa mögött magasodik a Boldogasszony-kápolna, amelyet valószínűleg a 12. század végén emeltek, majd az évszázadok során többször bővítettek. A temetőkápolnának is nevezett épület egyszerre szolgált plébániatemplomként, Mária-kegyhelyként, illetve a Héderváry család temetkezőhelyeként.

Hédervárról Ásványráró felé indulunk tovább, ahol a faluba érve a főútról letérve érdemes meglátogatni a Szent András-templomot, melynek alapjai a 14. században épültek, majd továbbtekerni a Duna ágrendszeréhez, ahol (előzetes szervezést követően) akár kenuba is lehet szállni a vízi világ felfedezéséhez. Egy rövid, egyórás kör is bepillantást nyújt a vizes élőhely csodáiba (ez még azoknak is ajánlott, akik egyébként kevésbé lelkesednek a vízitúrákért), de valószínűleg az igazi élményt a fél-, egy-, vagy akár többnapos túrák adják a Szigetközben. Ásványráró (illetve a többi szigetközi falu) és a Duna kapcsolatáról szólva feltétlenül meg kell említeni a halászat, (úszva) legeltetés, teknővájás mellett az aranymosást is. A Duna és mellékfolyói hordalékának aranytartalma már a kelták idejében ismert volt, és valószínűleg a rómaiak is mostak aranyat a Szigetközben. A leghíresebb aranyász-község Ásvány volt az aranymosás alkonyán, a 19. században: 1831-ben 72 család élt aranymosásból, 1870-ben 102 ásványi aranyászt tartottak nyilván. 1842-ben például Horváth András 182 gramm, míg Bősi Márton 216 gramm aranyat szolgáltatott be a korabeli feljegyzések szerint; ma már csak hobbiból foglalkoznak néhányan aranymosással az egész országban. Győr felé a szigetközi bringaúton továbbhaladva Ásványráró határában (az út másik oldalán) áll egy kálvária, amely látványában eltér a megszokottól: a három kereszt egy fedett barokk emelvényen áll. A Kálvária mellett álló több mint 550 centiméter kerületű fekete nyár körülbelül száz éves lehet.

A kerékpárút Győrig végig a szigetközi főút mellett halad, letérni róla Dunaszegen érdemes egy kis kerülőre. Előtte azonban Dunaszeg határában elhaladunk egy kisvasúti emlékhely mellett: a C50-es kismozdony és a hozzákapcsolt csillekocsi a szigetközi gazdasági vasutakra emlékeztet. A szigetközi uradalmak magángazdaságaik számára az 1920-as években kisvasutakat építettek, melyeket a nagyvasúttal is összekötöttek a Budapest–Győr–Hegyeshalom vonal Lébény, Öttevény és Kimle állomásaira vezetve a keskenynyomközű sínpárokat. Három különálló kisvasút üzemelt így a Szigetközben, összesen több mint 50 kilométeres vonalhosszon, melyek a két világháború között mezőgazdasági terményeket szállítottak.

Más jellegű ipari emlékeket lehet megszemlélni a falumúzeum mögötti épületben: régi belsőégésű motorok gyűjteménye található a régi falusi gabonaraktárakra emlékeztető épületben. A stabilmotor gyűjteményben felsorakoztatott „mótorok” valamilyen munkaeszközt (szivattyút, fűrészt, darálót, köszörűt, cséplőgépet, szecskavágót, áramfejlesztőt) hajtottak egykor. A közelben találjuk a Morotva-tavat, amelynek nevében is benne van, és patkó alakja is utal arra, hogy egykor a Mosoni-Duna egyik kanyarulata volt. A barátságos kis tó partján érdemes megállni pihenni kicsit, és megfigyelni a víz tükrén úszó vízitököt, vízililiomot, vagy éppen a vizes élőhelyeket kedvelő madarakat.

Megszólal a vaskakas

Győrladamér, Győrzámoly és Győrújfalu érintésével közeledünk a „folyók városa”, azaz a Győr felé, amely természetesen több napra elegendő látnivalót és programot kínál bringás turistáknak. A pályaudvar felé nem a legrövidebb utat választjuk, hogy minél több lehetőség legyen belekóstolni a győri belváros hangulatába. Az egyetem előtt elhaladva így nem a Kossuth híd felé vesszük az irányt, hanem a Mosoni-Dunán átívelő Jedlik Ányos hídon át teszünk egy kis kerülőt a zsinagóga felé. A hatalmas, historikus és szecessziós stílusban emelt épület szemmel láthatóan népes közönséget szolgált ki 1870-es átadásától a vészkorszakig. Győrből és környékéről 5700 embert deportáltak 1944-ben, és bár 1946-ban a templomot újraszentelték, a töredékére zsugorodott zsidó közösség sem a zsinagógát, sem a hozzá tartozó iskolát nem tudta fenntartani, így állami tulajdonba került az épület, és attól kezdve kulturális térként hasznosítják mind a mai napig.

A Rábán a Petőfi hídon át vezető kerékpárúton kelünk át, majd a dallamos nevű Zechmeister utcán folytatjuk utunkat a belváros felé, ahová a Bécsi kapu téren keresztül gurulunk be – de előbb érdemes felmenni a Rábán átívelő hídra. Egyrészt mert a Radó-szigeten érdemes vetni egy pillantást a Hősök terére (a háttérben a folyóparton az ország legrégebbi – 1897-ben épült – csónakháza várja sorsa jobbra fordulását), illetve a másik irányban a Püspökvárra. A Káptalandomb északnyugati oldalán található fellegvár a győri püspökök mindenkori lakhelye, amely stratégiai pont nagyon valószínű, hogy már a rómaiaknak is megtetszett, mert a leletek alapján itt állhatott az Arrabona táborhoz tartozó castrum. A régi középkori vár helyén kialakult Káptalandomb a püspökség mellett a várispánságnak is helyet adott a középkorban, ma a Püspökvár mellett a legjelentősebb épület a győri bazilika. A székesegyház első változata a 11. században épült, azonban a történelem viharainak és a többszöri átépítésnek köszönhetően a legrégebbi részek ma gótikus stílusjegyeket mutatnak, de leginkább a korai barokk dominál. Talán nem is építészeti, hanem inkább szakrális szempontból igazán jelentős hely a bazilika, itt őrzik ugyanis Szent László hermáját, azaz az uralkodó fej-ereklyetartóját, amelyben a király koponyájának egy részét rejti.

A belvárosba a Bécsi kapu téren keresztül gurulunk be, ahol érdemes vetni egy pillantást az eklektikus képet mutató, különböző korokból származó homlokzatokra, illetve a teret uraló Karmelita templomra (és a mögötte megbújó rendházra). A Széchenyi tér felé bármelyik kis utcán elindulhatunk, felfedezve akár a Győrre oly jellemző kis közöket is, de a Király utca egy igazi érdekességet ígér: itt szállt meg 1809-ben Napóleon (ahogy a házon lévő emléktábla szövege szól: „Ide szállt I. Napoleon 1809. aug. 31.”). A francia seregek májusban masíroztak be Bécsbe, Napóleon pedig ezt követően adta ki a magyarokhoz szóló kiáltványát, amelyben a Habsburg-háztól való elszakadásra, és nemzeti király választására szólított fel. A magyar nemesség ehelyett az ellenállást választotta, és június 14-én vereséget szenvedett a francia csapatoktól. Napóleon a korabeli feljegyzések szerint hatlovas hintón érkezett a városba, hogy személyesen mérje fel a város véderejét. Egy legenda is kötődik a nem mindennapi eseményhez: a szemközti ház falába fúródott ágyúgolyót e szerint személyesen Napóleon vágta az éjszaka túl hangosan mulatozó népek közé.

A közeli Széchenyi tér mindig is a város főtere volt, itt zajlott az igazi élet: népgyűlések, perek, kivégzések, piacok színtere volt a történelem során. A Vastuskós-ház, a Szent Ignác-templom, az 1686-ban, Buda felszabadulását követően felállított Mária-oszlop akár mind Győr jelképei lehetnének, de a város igazi szimbóluma a városháza előtt felállított Győr-kereszt, tetején a vaskakassal. A város legrégebbi jelképe a kukorékoló vaskakas, amelynek legendája szerint 1594-ben, amikor a törökök elfoglalták Győrt, és a Duna-bástya tornyára felkerült a félhold és a vörösréz szélkakas, Szinán nagyvezír állítólag így kiáltott fel: „Amikor ez a rézkakas kukorékolni fog, és megtelik a kakas alatti félhold, majd akkor foglalják vissza a magyarok Győrt”. Nos, 1598 márciusában ez megtörtént: egy katona felmászott a Duna-bástyára, és elkukorékolta magát, a fejüket felkapó török harcosok pedig azt látták, hogy a felkelő nap kiegészítette a holdsarlót, erre hanyatt-homlok menekülőre fogták.  A győzelem jelentőségét mutatja az egy hónappal később Alsó-Ausztriában, Rudolf császár nevében kiadott rendelet: annak emlékére „Alsó- és Felső-Ausztria minden községének útjain, szorosain, határain a kidőlt, vagy az idők viszontagsága által megviselt kereszteket, szobrokat két hó leforgása alatt megújítsák, kereszttel lássák el és akár a kőre, akár vaspléhre könnyen olvasható, fekete betűkkel véssék vagy írják reá ez emléksorokat: Mondj Istennek dicséretet, hálát, hogy visszaadta nekünk Győr várát.”

Győr számos más legendát, felfedezni való kisebb vagy nagyobb érdekességet rejt (például a szódásszifon formájú szökőkút, amelyet a város szülöttje, Jedlik Ányos emlékére állítottak; a győri utcák cégérei; a Szent László Látogatóközpont vagy éppen a belvárostól távolabb eső Xantos János Állatkert), van tehát miért visszajönni.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Mosonmagyaróvár állomás a Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonalon található.

Megközelítés

  • A túra a vasútállomástól indul.

Parkolás

  • A vasútállomás melletti parkolóban lehet megállni. (Győrből vonattal 20-25 perc alatt vissza lehet érni a kiindulási helyre.)

Koordináták

DD
47.850668, 17.266751
DMS
47°51'02.4"N 17°16'00.3"E
UTM
33T 669572 5302190
w3w 
///beterít.tűzoltó.megolvad
Mutasd a térképen
Navigáció Google Térképpel

Javasolt térképek erre a régióra:

Mutass többet!

Felszerelés

  • A túra végig aszfaltúton halad, bármilyen típusú kerékpárral teljesíthető.

Hasonló túrák a környéken

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

5,0
(1)
Anikó B.
2021-08-20 · Közösség
👍👍👍👍
Mutass többet!

A közösség fényképei


Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
60,5 km
Időtartam
3:05 óra
Szintemelkedés
382 m
Szintcsökkenés
379 m
Legmagasabb pont
125 m
Legalacsonyabb pont
107 m
Tömegközlekedéssel elérhető Oda és vissza Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 3 Útpontok
  • 3 Útpontok
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp