Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Kerékpártúra

Határon innen, határon túl – Kőszeghegyalja és a Répce mente két keréken

Kerékpártúra · Alpokalja
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Locsmánd melletti szőlőhegyre erős kaptató vezet fel, cserébe viszont gyönyörűen rendben tartott szőlők között gurulhatunk
    / A Locsmánd melletti szőlőhegyre erős kaptató vezet fel, cserébe viszont gyönyörűen rendben tartott szőlők között gurulhatunk
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tömördi-erdőben az Országos Kéktúra útvonalán haladunk néhány kilométeren
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bringasztráda a Tömördi-erdőben
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szentek serege figyeli a Peruška Mária kápolnát Horvátzsidány határában
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csepregen 1974-ben ment el az utolsó vonat
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A csepregi Boldogasszony-kápolna szépen rendben tartva vigyázza építtetője, Jankovics Gyula gróf örök álmát
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tekerés a Boldogasszony-patak felduzzasztott vizének gátján
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bük XIII. századi eredetű templomán ma már kevéssé felismerhető a majd’ 800 éves eredet
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zsirán egy különös, aszimmetriájában is szép kis építmény emlékeztet özvegy nemzetes Béri Balogh Zsuzsanna asszony egykori urára
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A zsirai Rimanóczy-kastély ma szociális otthonként működik
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Locsmánd csinos kis temploma mellől a Schneebergig is ellátni
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A locsmándi szőlőhegy elsősorban vörösboráról ismert
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ausztriában szolid kis zöld táblák jelzik a kerékpáros túraútvonalakat
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Borsmonostor mai kolostorának elődje a falu melletti hegyen állt
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kőszegi Jurisics téren álló Jézus Szíve plébániatemplomba gazdagon díszített belső tere miatt érdemes betérni
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kőszeg belvárosa egy osztrák kisvárost idéz
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kőszeg főtere
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 450 600 m km 10 20 30 40 50 60

Kőszeghegyalja az ország északnyugati csücskének egy jellegzetes kistája, ami Ausztriába is átnyúlik. A magyar oldal felfedezése – a Tömördi-erdő, Bükfürdő, a Répce-menti kis falvak bejárása – mellett nem is hagyjuk ki a lehetőséget a kerekezésre az osztrák oldalon. Szőlőhegyek, kiváló minőségű mezőgazdasági utak, kolostor, és természetesen a Répce kísérik utunkat a határ túloldalán.

közepes
64,1 km
4:31 óra
322 m
322 m

Kőszeg és közvetlen környéke önmagában is számos érdekességet rejt, de ha az ember kicsit eltávolodik a kisvárostól, akkor sem fog csalódni. A közeli Tömördi-erdő sűrűjében nyugalmat és egy hangulatos kápolnát (a Peruška Mária kápolnához tényleg érdemes letérni) talál a túrázó. Az erdőből kiérve a Répce-mentén, a Kisalföld szélén sok kis apró érdekességből áll össze a teljes kép a csepregi Boldogasszony-kápolnával, az egykori vasútvonal emlékhelyével, a zsirai kastéllyal, és persze a büki fürdővel.

A határon Zsiránál árgurulva a locsmándi szőlőhegyről szinte a túra teljes útvonalát be lehet látni: az kelet felé a Kisalföld síkja terül el, nyugatra a Kőszegi-hegység magasodik, míg Ausztria irányába tekintve tiszta időben a Schneeberg tömbje zárja a láthatárt. A tükörsima mezőgazdasági utakon kijelölt kerékpáros túraútvonalak egyébként is csábítóak, és ezen a túrán kellemes ízelítőt kaphatunk az osztrák bringás kultúrából. Természetesen nincs határ menti túra magyar vonatkozások nélkül, ezúttal például Borsmonostor (Klostermarienberg) kolostora, vagy az egykori rőtfalvai (Rattersdorf) vasútállomás-épület emlékeztet a közös múltra.

A szerző tippje

  • A túrát lehet akár Bükről is indítani, és a tekerés után lazítani egyet a fürdőben.
outdooractive.com User
Szerző
Abelovszky Tamás
Frissítés: 2019-12-16

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
320 m
Legalacsonyabb pont
170 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Pihenő

Rudolf's Fogadó

Biztonsági előírások

  • Induláskor egy nagyon rövid (kb. 200 méteres) szakaszon a forgalmas 87-es úton kell haladni. Körültekintően közlekedj ezen a szakaszon!
  • Az út végén az országhatártól Kőszeg határáig körülbelül két kilométeren ismét a 87-es úton kell tekerni – főleg hétköznap lehet itt nagy forgalomra számítani.

Felszerelés

  • Az útvonal részben erdőgazdasági dózerutakon halad, így trekking bringával ajánlott útra kelni.
  • Személyi igazolvány vagy útlevél mindenképp legyen nálad!
  • Ausztriában szinte mindenhol lehet bankkártyával fizetni, de azért legyen a pénztárcádban euró is.

Kezdőpont

Kőszeg vasútállomás (265 m)
Koordináták:
Geographic
47.381057, 16.555132
UTM
33T 617385 5248683

Végpont

Kőszeg vasútállomás

Útleírás

Itiner:

  • A vasútállomásról kigurulva fordulj jobbra, a 87-es útra, majd az első elágazásnál ismét jobbra, Bük irányába!
  • Kőszeget elhagyva 2,5 kilométer megtételét követően fordulj jobbra, a K és K kerékpáros jelzéssel jelölt erdészeti dózerútra!
  • Innen a K kerékpáros jelzést kell követni egészen Csepreg határáig (a K turistajelzésről 2,5 kilométer megtétele után kell balra kanyarodni, a P jelzésre – a kijelölt kerékpáros útvonal is erre halad). A Peruška Mária kápolnához a Mária-út jelzéseit követve lehet letérni.
  • Csepregen a Széchenyi térre érve fordulj jobbra, majd Bajcsy-Zsilinszky utcánál ismét jobbra (Szombathely felé)! A település határában, a temető előtti parkolót elhagyva fordulj balra, a földútra! Ez vezet a Boldogasszony-kápolnához.
  • A kápolnát elhagyva a tó gátján gurulj végig, majd térj balra, az aszfaltutat elérve pedig jobbra!
  • A vasúti átjáró után fordulj balra, Bük felé! Bükön a főutcát (Kossuth utca) elérve fordulj balra, innen nyílegyenesen kell haladni Szakonyon, Gyalókán és Zsirán át az országhatárig – többnyire kerékpárúton.
  • A határon átgurulva haladj tovább egyenesen, majd a Locsmánd (Lutzmannsburg) központjában a B44 jelzésű bringautat követve előbb balra, majd a Répcén átérve jobbra kell fordulni. A Szent Vid-templomhoz ismét balra kell fordulni, a kilátópont a szőlőhegy tetején balra fordulva érhető el.
  • A kilátótól nyugati irányba indulj tovább a szőlők közt a dombháton, és kövesd az aszfaltozott utat annak végéig, majd fordulj jobbra, a B43 jelzésű kerékpáros túraútvonalra! A szőlőhegyről leérve ismét balra fordulj! A B43 a Répce mentén halad tovább.
  • Frankenau főutcáját elérve balra fordulj, majd a kanyarban ismét balra, Oberloisdorf felé! A falut elhagyva a harmadik lehetőségnél (kb. 3 kilométer) fordulj balra (B45/EV13 kerékpárút)! Innen Rattersdorfig a B45 jelzésű kerékpáros túraútvonalat kell követni (Klostermarienberg és Mannersdorf an der Rabnitz érintésével).
  • Rattersdorf határában fordulj balra, Kőszeg irányába! Előbb az osztrák 61-es úton, majd a magyar 87-es úton tekerj Kőszeg határáig, majd az első lehetőségnél fordulj jobbra! Ez az út út egyenesen bevezet a város központjába a Kethelyi út-Sziget utca-Pék utca útvonalon. A Fő térről a Rákóczi Ferenc utca vezet vissza a vasútállomáshoz.

A túra részletes leírása

Túránk Kőszegről indul ugyan, de a város alaposabb megismerését a nap végére hagyjuk, mintegy jutalomfalatként a több mint hatvan kilométeres túra végére. Előbb Kőszeghegyalját fedezzük fel, majd a határ osztrák oldalán, a Répce mentén barangolunk kicsit, hogy a túra végén északról közelítsük meg újra a várost.

Erdőn, mezőn Kőszeghegyalján

Kőszeghegyalja – magyarországi részét tekintve – 176 km²-es területű kistáj, a Kőszegi-hegység déli-délkeleti fekvésű, gyengén tagolt fennsíkos hegylábfelszíne, melyet nyugat felől maga a hegység határol, míg kelet felé egészen a Répcéig nyújtózik. Túránk is keleti irányba indul, Horvátzsidány felé kell fordulni Kőszeget elhagyva. Jelentős szintkülönbségekkel nem kell ugyan számolni, de rögtön egy kisebb emelkedővel kínálja meg a domborzat a bringás turistát az első két kilométeren. Amint egy erdősebb részre érünk, figyelni kell az Országos Kéktúra jelzéseit, hiszen ahol a neves túraútvonal keresztezi az aszfaltutat, ott jobbra kell térni. A széles erdei dózerúton természetesen kerékpáros jelzés is vezet, így teljes nyugalomban vethetjük be magunkat a sűrűbe. Ami egy gyalogtúrán kicsit unalmas szakasz – a kék jelzés hosszú kilométereket tesz meg nyílegyenesen egy nyiladékot követve –, az bringával gondtalan suhanást jelent az erdei sztrádán. Az elágazásokra figyelni kell azért, de általában jól jelzett utakról van szó.

Az első pihenőhely a Peruška Mária zarándokkápolna Horvátzsidány határában, amely az 1860-as években vált zarándokhellyé. Történt ugyanis 1866-ban, hogy a tömördi erdőben vadászó peresznyei gróf, Berchtold Zsigmond fia elveszett az erdőben, és csak három nappal később találták meg a tölgyfa alatt, amelyen egy Mária-kép függött. Először csak a gróf és családja, majd a környékbeliek búcsújáróhelye lett a fa, ahol végül 1994-ben emeltek kápolnát, körülötte pedig különböző mesterségek védőszentjeit ábrázoló szobrok sorakoznak. A közelben padok, tűzrakóhelyek várják a kirándulókat.

Utunkat az erdészeti utakon kanyarogva folytatjuk a Csepregi Parkerdőn keresztül egészen a névadó település határáig. Vas megye legkisebb városa már az Árpád-kor legvégén és az Anjou-korban (azaz a XIII-XIV. században) is város volt, a Szent Miklósról elnevezett templom eredetije is ekkor épülhetett. Ma a legrégibb látható emléke többszáz éves múltjának későgótikus kapuzata – a templom többi részét barokk stílusban építették át. Nem messze innen a főtéren a középkori eredetű, többször átépített, de hajdani fényét láthatóan régen elveszített Schöller-kastély áll. Szerencsére a település határában álló neogótikus stílusú Boldogasszony-kápolna szépen rendben tartva vigyázza építtetője, Jankovics Gyula gróf örök álmát. Útban a kápolna felé egy másik emlékhelyet is felfűzünk a túrára: egykor errefelé vezetett a Dunántúli HÉV Zalabér-Sárvár-Bük-Felsőlászló (ma Oberloisdorf, Ausztria) vonala, amelyen 1974-ben szűnt meg a forgalom.

Csepreg határában a Boldogasszony-patak felduzzasztott vizének gátján keresztül érünk újra aszfaltot, melyen Bük felé tartunk. A Répce partján található település leginkább fürdőjéről nevezetes, mindez pedig félig-meddig egy véletlennek köszönhető. 1957-ben ugyanis kőolajat kerestek a település határában, helyette azonban termálvíz tört elő a föld mélyéből. A kalcium-, magnézium- és hidrogén-karbonátos, több mint egy kilométer mélyről érkező víz főnyeremény volt a falu számára, már 1962-ben építettek egy kis fürdőt, ami mára az ország egyik legnagyobb gyógyfürdőjévé nőtte ki magát. Maga a gyógyfürdő a városon kívül fekszik, kitérőt kell tenni a túraútvonalról, amely Bük főutcáját elérve északnak fordul, és átvezet a településen, melynek említésre méltó építészeti emlékei a kis parkban található, XIII. századi eredetű temploma (ma már kevéssé felismerhető a majd’ 800 éves eredet), mellette Felsőbüki Nagy Pál reformkori politikus sírja, továbbá a magánkézben lévő, a külvilágtól magas fallal elzárt Szapáry-kastély.

A Répce-mente felfedezése

Büktől Répcekethelyig (Mannersdorf an der Rabnitz) a Répce mentén vezet utunk kisebb-nagyobb kitérőkkel. A folyó az ausztriai Rozália-hegységben ered, és Győrben torkollik a Mosoni-Dunába, miközben a Kis-Rábával egyesülve felveszi a Rábca nevet. A szelíd pataknak tűnő vízfolyásról nehéz elképzelni, hogy komoly áradások is előfordulnak rajta – az ingadozó vízszint leginkább annak köszönhető, hogy vízgyűjtő területe az Alpok keleti nyúlványaira is kiterjed, így vízhozama nagymértékben függ az ottani hóolvadástól és esőzéstől. A folyócska mentén az országhatárig három kisebb település, Szakony, Gyalóka és Zsira sorakozik, melyeket Büktől végig kerékpárút köt össze. Zsirán áthaladva leginkább a Rimanóczy-kastélyon akad meg az ember szeme. A barokk stílusú műemlék épület ma szociális otthonként működik. Az országhatáron egy vasfüggöny-emlékmű mellett gurulunk át a tükörsima aszfalttal borított mezőgazdasági utak világába. (Mindez azért fontos, mert Ausztriára sok helyütt jellemző, hogy nem építenek önálló kerékpárutat, hanem ezeken az utakon jelölik ki a kerékpáros turisztikai útvonalakat.)

Rögtön a határon két irányba is elindulhatunk: követhetjük az EuroVelo13 (Vasfüggöny-) kerékpárutat, vagy a településre, Locsmányba (Lutzmannsburg) betérve folytathatjuk az utat. A faluba akkor érdemes betérni, ha vendéglőt keresünk, egyébként az EV13 is tökéletes választás. Egyvalamit semmiképp nem érdemes kihagyni, ez pedig a szőlőhegyen található Szent Vid templom, és nem messze tőle a dombtetőn lévő kilátó. A templom valaha egy ispánsági várban állhatott, ráadásul római épületek alapjaira épült – azonban ezekből az építményekből ma már semmi nem látható. A kilátóból szinte a túra egész útvonala belátható a Kőszegi-hegységtől a Soproni-síkságig, de tiszta időben akár a Schneebergig is ellátni. A szőlőhegyen takaros rendben sorakoznak a tőkék, ameddig a szem ellát – a vörösbor hazája ez, azon belül is leginkább a kékfrankos jellemző a tájra, de előfordul zweigelt, cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot, shiraz, blauburger, St. Laurent, pinot noir telepítés is.

A szőlők között vezet tovább utunk, míg el nem érjük ismét a Répce völgyét, ahonnan kisforgalmú utakon haladhatunk tovább Klostermarienbergig. Az egykor önálló település magyar neve Borsmonostor, melynek legismertebb nevezetessége egy kolostor a falu közepén, ez azonban nem az eredeti, XII. század végén felszentelt kolostor, amely a Babaduri-hegyen állt a falu felett. A heilingenkreuzi ciszterciek javára Domonkos szlavón bán tett adományt, aki ezzel egy szentföldi zarándoklatot váltott ki. Az 1198-ra megépült kolostorból mára semmi nem maradt (a Kőszeget ostromló török pusztította el teljesen), de aki kíváncsi, hogyan nézhetett ki, annak érdemes meglátogatnia a bélapátfalvi ciszterci apátsági templomot, ugyanis a két épület alaprajza teljesen megegyezik. Ma a hegytetőn a templom helyén egy kis kápolna áll, a faluban pedig az 1680-ban alapított új kolostor található.

Répcekethelyt (Mannersdorf an der Rabnitz) elérve elhagyjuk a Répce völgyét, egy rövid mászást követően Rattersdorf határába gurulunk le, ahol balra kell fordulni, az országhatár irányába. Innen Kőszegig egy hétvégén közepesen forgalmas úton érjük el Kőszeget (bár az osztrák oldalon már épül egy tehermentesítő út) – hétköznap az Ausztriába ingázók miatt minden bizonnyal sokkal nagyobb forgalomra lehet számítani. A határon az utolsó épület az út jobb oldalán az egykori Rőtfalva-Rendek (Rattersdorf-Liebing) vasútállomás épülete, amely az egykori Sopron-Kőszeg vasútvonal mentén feküdt. A vasúti határátmenet 1960-ban szűnt meg, de Ausztriában a pálya nagy része megvan még, sőt Neckenmarkt/Horitschon és Oberpullendorf között egy 23 kilométeres szakaszt bárki bejárhat vasúti hajtányokkal.

Kőszeget tehát északnyugat felől érjük el a 87-es főúton (szerencsére csak két kilométert kell ezen az úton gurulni a határtól). Mielőtt beérünk a belvárosba, egy kis kitérőt érdemes tenni a koronaőrző bunkerhez: 1945-ben néhány napig egy direkt erre a célra kialakított építményben őrizték a Szent Koronát, mielőtt végleg elvitték volna az országból. Kőszegről a többségnek azonban nem ez a kalandos epizód, hanem a város 1532-es török ostroma és Jurisics Miklós hősiessége jut eszébe először. A 60-70000 török támadóval szemben a kicsiny erősség néhány száz katonája, és az ide menekült hétszáz jobbágy vette fel a harcot, és védte húsz napig sikeresen. Végül a vár jelképes feladását követően, de körülbelül egy hónapnyi késéssel vonult tovább az oszmán sereg Bécs ellen, ahol ennek köszönhetően már akkora haderő várta őket, ami jelentősen megnehezítette a város ostromát (és amibe aztán bele is tört Szulejmán bicskája).

A hős Jurisics városa

Kőszeg belvárosa ma leginkább egy osztrák kisvárosra hasonlít. A Fő tér nyugati oldalát a neogótikus Jézus Szíve plébániatemplom uralja, míg a többi oldalon kávézók, cukrászdák, éttermek várják a betérő vendégeket. A középkori városmagot a Hősök kapuján átgurulva érjük el – a Jurisicsról elnevezett téren áll a városháza, a városkút, a reneszánsz eredetű Sgraffitós-ház és az Arany Egyszarvú Patikamúzeum is. A patikatörténet iránt érdeklődők – az országban egyedülálló módon – egy másik hasonló intézmény, a Fekete Szerecsenyről elnevezett patikamúzeumba is betérhetnek. Aki a Jurisics-vár történetével szeretne behatóan megismerkedni, az a gótikus elemekkel is büszkélkedő Szent Jakab-templom kapujával szemben található kis utcán tudja megközelíteni az erődítményt, ahol állandó és időszaki kiállítások segítik az eligazodást a múlt eseményei között.

A környező dombokra felmerészkedve ajánlott a Kálvária-templom, vagy éppen a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont megtekintése is. Az Őrségi Nemzeti Park kiállítóhelyén a Kőszegi-hegység különleges élővilágáról szerezhetünk mélyebb ismereteket, a körülötte lévő Chernel-kert pedig tulajdonképpen túránk második, piciny (2,5 hektáros) arborétumát és benne egy madármentő állomást rejt. Ha valakiben még maradna erő, az beveheti a Kőszegi-hegység magasabb részeit is, kiváló erdészeti utakat lehet találni, melyeken majdnem az Írottkőig is fel lehet akár tekerni.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Kőszeg állomás a Szombathely-Kőszeg vasútvonal egyik végpontja, itt kell leszállni a vonatról.

Megközelítés

  • A túra a kőszegi vasútállomásról indul.

Autóval

  • Autóval az állomással szemben, a bevásárlóközpont parkolójában lehet megállni.
Navigáció Google Térképpel


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Nehézség
közepes
Hossz
64,1 km
Időtartam
4:31 óra
Szint +
322 m
Szint -
322 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!