Élménytekerés Európa leghosszabb fahídjához
Komárom vasútállomásától pár perc gurulással a trianoni döntés során szétszakított város egykori történelmi központjában vagyunk. Egy kellemes kávé mellett rácsodálkozunk a felvidéki magyarság kulturális központjának számító település gazdag történelmére.
A Duna és a Vág partján kitekerünk a Vág hídjához, majd azon átkelve a folyó töltése mentén a Csallóköz talán legismertebb látnivalójához, a gútai hajómalomhoz és a Kis-Dunán átvezető lenyűgöző fahídhoz bringázunk. A malom melletti hangulatos büfében felfrissülünk kissé, majd a Vág másik oldalán térünk vissza Komáromba, ahol a város gazdag történelmi- és kulturális látnivalói hívogatnak, hogy eltöltsünk itt még egy napot.
Ha csak a folyó balpartján vezető, jó minőségű és önálló kerékpárúton tekerünk oda-vissza, akkor gyerekekkel is biztonságosan nekivághatunk a kalandnak.
A szerző tippje
- Komárom kiváló vonat összeköttetéssel rendelkezik Győr és Budapest irányába, így meglehetősen könnyen szervezhetünk egy remek hétvégi kirándulást. A könnyű kerékpártúrát követően akár strandolhatunk is a Holt-Vágnál, vagy részletesen felfedezhetjük Komárom gazdag történelmi- és kulturális látnivalóit (Jókai-Lehár kiállítás a Zichy-palotában, emlékséta Jókai nyomában, Duna Menti Múzeum Komárom, vezetett séta az erődben, Komáromi Napok tavasszal a két város szervezésében, Jókai Napok). Így ráadásul a méltán híres Monostori Erődöt is megnézhetjük a magyar oldalon!
-
Ne felejtsük, hogy Szlovákiában euró a fizetési eszköz, és az útvonal túlnyomó része szlovák területen vezet.
Úttípusok
Biztonsági előírások
- Még alsórendű közutakon haladva is mindig tartsuk be a KRESZ előírásait, és közlekedjünk fokozott figyelemmel, különösen gyerekekkel!
- A bemutatott útvonal teljes hosszában betonúton halad (bár a Vág bal partján vezető töltésen nem túl jó minőségű, betonlapokból kirakott út található, de ez a rosszabb minőségű szakasz szinte tejes egészében kihagyható a töltés mellett vezető közúton).
Hasznos linkek és ötletek
- A túrát bármelyik irányba bejárhatjuk.
- A Vág folyásirány szerinti jobb partján jobb minőségű a bringaút, és valóban végig a gépjárműforgalom elől lezárt gáton vezet. Ha gyerekekkel vagyunk, akkor érdemes ezen az oldalon oda és vissza is menni, így a Vág csak közúton lehetséges – igaz, rövid – keresztezését ki tudjuk hagyni a túrából. Komáromban pedig vagy alsóbb rendű utcákon halad a kerékpárút, vagy adott esetben (pl. az Erzsébet-hídon) járdázhatunk is.
Kezdés
Végpont
Útleírás
Itiner:
- Komárom vasútállomásáról kilépve a Rákóczi Ferenc rakparton jobbra fordulunk és mintegy kétszáz méter múlva a két városrészt (és országot) összekötő Erzsébet-hídhoz érünk.
- Balra fordulva áttekerünk a hídon, és a Palatínova utcán jobbra fordulva meg is érkeztünk a történelmi városközpontba (a sétálóutcákon fokozottan ügyeljünk a gyalogosokra).
- Amennyiben betérünk a belvárosba, maradjunk a Palatínován, az egyenesen a főtérre, a Klapka György térre vezet. Amennyiben a visszafelé úton tervezünk megállni Komáromban, akkor most a hídról a Palatínovára ráfordulva egyből forduljunk tovább jobbra, azaz vissza a Duna irányába a Lehár utcán (Lehárova). A Dunajské nábrežiét elérve balra fordulunk, s itt már rajta is vagyunk a belvárost kikerülő kerékpárúton.
- A főtérről a Palatínován kicsit tovább haladva jobb kéz felől nyílik a Pevnostný Rad, ez az utca a Tiszti Pavilon mellett vezet le a Duna partján vezető kerékpárútra. A Duna, majd a Vág mentén vezető utca neve később Elektrárenská cesta lesz, s már közvetlenül a Vág hídja előtt, az étteremnél (Vág Csárda) kell eldöntenünk melyik parton megyünk Gútára. Az étteremnél jobb kéz felé tartva maradunk a Vág jobb partján - ez a családbarát verzió. Az étteremnél balra térve felkapaszkodunk a hídra, ahol jobbra térünk.
- A bemutatott túra a Vág folyón átkelve az első lehetőségnél balra tér, s a Novozámocká cestán, a Vág töltése mellett nagyon gyorsan ki is érünk a városból. Innentől nincs más dolgunk, mint a gátat követni!
- A kerékpárút egy jó darabig a töltésen vezető, 1463 jelzésű alsórendű úton halad, majd Kava előtt balra kell térnünk (az út elkanyarodik jobbra). Innentől a gát tetején vezető, betonlapokból kirakott kerékpárutat követjük, de szinte a Gúta (Kolárovo) és Kamocsa közti főútig közlekedhetünk a gát alján vezető alsórendű úton is. Fentről jobb a kilátás, lent jobb az út.
- Ahol a gát mellett vezető út elhagyja a gátat, mindenképpen kapaszkodjunk fel a gát tetejére. A rosszabb minőségű úton mintegy 1 km alatt érjük el az 563-as főutat, amelyen balra térünk.
- Kb. 1 km alatt, a Vágot ismét keresztezve érjük el Gútát (Kolárovo), ahol az első lehetőségnél jobbra fordulunk (Petőfi utca, Petőfiho rad). Az utcát követve 1 km alatt érjük el a jobb kéz felé eső fahidat és az alatta található malmot.
- A Petőfi utcán visszatérve a főútra, azon átkelünk és egyből a gáton vezető Komárom – Gúta kerékpárúton találjuk magunkat, ahogy ezt a tábla is jelzi.
- A kerékpárút elágazás nélkül vezet vissza bennünket Komáromba, ideális megálló lehet azonban a gát mellett található Holt-Vág Komárom határában, ahol akár strandolhatunk is.
- A kerékpárúton a vasúti híd alatt áttekerve a következő letérő jobbra már a Vág ismert közúti hídjára és a belvárosba vezet, a kerékpárúton maradva pedig a belvárost megkerülve, az ismert úton érjük el az Erzsébet-hidat, amelyen átkelve jutunk vissza a vasútállomásra.
A túra részletes leírása
Észak-Komárom látnivalói
A vasútállomásról kilépve egyből szembetűnik az 1892-ben épült impozáns Erzsébet-híd, amelyen keresztül először az Erzsébet-szigetre, majd közvetlenül Komárom (Komárno) belvárosába érkezünk. A felvidéki magyarság szellemi-kulturális központja (ahol a lakosság jelentős többsége ma is magyar) mindenképpen megér egy megállót, de leginkább egy plusz napot, kétnapossá bővítve ezzel kirándulásunkat. A történelmi utcákat járva ma is érezhető a város egykori nagysága és gazdasági súlya, hiszen Komárom kifejezetten fontos kereskedelmi központ volt egykor: a délvidéki búzát itt értékesítették szerb kereskedők. A város minden bizonnyal leghíresebb szülöttje, Jókai Mór (akinek emlékével rengeteg helyen találkozhatunk) az Aranyember főszereplőjét, Tímár Mihályt is egy valaha élt szerb kereskedőről, Domonkos Jánosról mintázta. A hídon áttekerve jó pár hajódarut is észrevehetünk kissé távolabb; a mára lecsökkent méretű Komáromi hajógyár a szocializmus évtizedeiben Európa egyik legjelentősebb folyami hajógyára volt!
A város központja a Klapka György tér, ahol az elegáns városházát és a millennium évében állított Klapka-szobrot találjuk (ami persze a történelem viharai miatt csak a rendszerváltás óta áll ismét eredeti helyén). A város egyik ismert, bár nem itt született történelmi alakja Klapka György, aki a világosi fegyverletételt követően még két hónapig tartotta a hatalmas várat, s akkor is csak úgy adta meg magát, hogy menlevelet követelt (és kapott) minden katonája számára (a soha be nem vett, roppant nagyságú erőd a Duna partján áll, s csak vezetővel látogatható). A mára Komárom himnuszává vált híres Klapka indulót pedig Egressy Béni komponálta 1849-ben, mint a komáromi helyőrségi zenekar karnagya. Ha délelőtt 10-kor, délben, vagy délután 2-kor vagy 4-kor járunk a főtéren, megleshetjük, ahogy a városháza tornyán kinyílik egy kis ablak, és egy huszár alakja trombitálja el az indulót.
Ha csak egy kávéra térünk is be a belvárosba, mindenképpen érdemes a Városháza melletti Zichy-palota alatt átkelni az ún. Európa-udvarba is. A több, mint 40 európai ország építészetét egy térbe foglaló épületegyüttes sajátos módon mutatja be a kettéosztott város rendszerváltás utáni útkeresését. A kétezres években átadott tér házainak egy részében lakásokat és üzleteket találunk, de mindenképpen szembetűnő a kissé Disneyland-szerű épületek üressége is. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni Európa leghíresebb operett szerzőjét, Lehár Ferencet is, aki szintén Komáromban született és élt jó ideig.
A főtér mellől induló Pevnostný Rad az 1863-ban, romantikus stílusban épült Tiszti Pavilon mellett vezet ki minket a Duna partjára. Itt balra fordulva egy jó darabon követjük a Dunát, majd később a Vágot, miközben kívülről láthatjuk a komáromi erőd robosztus falait, amely egyaránt rejti a törökök elleni végvárrendszer részeként megépített Öregvárat és az ötszögű, jóval később épült Újvárat is, s amelynek hatalmas méretét az ide telepített 200 000 fős katonai véderő indokolta.
A Vág partján Gútára
A Vágot a közúti hídon keresztezve balra térünk, és meglepő gyorsasággal ki is érünk a városból. Kezdetben a gáton vezető, alacsonyrendű közúton haladunk, majd Kava előtt, ahol a közút jobbra tér el a gáttól, a kijelölt kerékpárút felvezet a gát tetejére. A gáton vezető út betonlapokból lett kirakva, így elég zötyögős, de szinte egészen a Gútára vezető közútig választhatjuk a gát aljában vezető, sokkal jobb minőségű közutat is. Különösen, hogy itt már tényleg nem kell nagy forgalomra számítani, a mezőgazdasági területek, rétek és ártéri erdők között már csak egy-egy, ma már hétvégi házként szolgáló épület bújik meg. A gáton vezető útról a kilátás mindenképpen jobb, bár a folyóra nem nagyon nyílik rálátás sajnos.
Komárom határától békés környezetben kerekezünk mintegy 20 km-t egészen addig, amíg a gátat nem keresztezi a közút. Itt balra, majd a közeli Gútára (Kolárovo) térve jobbra kanyarodva meg is érkezünk a nevezetes gútai malomhoz. A kép valóban festői: a szelíden hömpölygő Kis-Dunán egy 86 méter hosszú, fa cölöpökön álló, fedett fahidat találunk (állítólag ez Európa leghosszabb fahídja), alatta pedig a gútai hajómalmot, amely egy 1920-ban készült hajómalom valósághű mása. A malom előtt rendszeresen feltűnik egy csoport liba: jellegzetes rikácsolásuk feleleveníti a nem is olyan régi múltat, amikor Gúta környékén 17 úszómalom működött (de szerte az országban találkozhattunk úszómalmokkal, így Komárom mellett a Dunán is dolgoztak ezek a különös építmények). A hajómalmok a tél kivételével a folyókon álltak, sajátos kiépítésük megnövelte a folyóvíz sebességét a hajótest közepén elhelyezkedő malomkerék előtt. A ma múzeumként üzemelő hajómalomban minden egész órában van látogatás (általában magyar nyelvű vezetés is kérhető), a malom mellett pedig büfé üzemel, sőt, a közelben egy éttermet is találunk.
A Vág partján vissza Komáromba
Visszafelé könnyebb és még szebb út vár ránk: a Petőfi utcán visszatérve a főútra nincs más dolgunk, mint keresztezni azt, s máris rátérünk a Gúta és Komárom között, végig a gáton vezető zárt bringaútra, amelyről ráadásul több ponton a folyó is látszik bal kéz felé. Jobb kéz felől a mezőket és mezőgazdasági táblákat erdők és kisebb morotvák teszik színessé, így még akár vízimadarakat is láthatunk. Falut nem keresztezünk, kisebb-nagyobb vízügyi létesítményeket és épületeket találunk mindössze a mintegy 20 km-es úton.
Amennyiben van időnk, a Komárom határában található, és a gátról elérhető Holt-Vágra érdemes letérni, itt tudunk szabályosan strandolni is. Komáromba visszatérve pedig Jókai nyomába eredve részleteiben fedezhetjük fel ezt a különös sorsú várost, kétnapossá bővítve ezzel kirándulásunkat.
Tipp
Tömegközlekedéssel
Tömegközlekedéssel elérhető
- A túra kiinduló pontja Komárom vasútállomása.
Megközelítés
- A túra a vasútállomásról indul és oda is ér vissza.
Parkolás
- A vasútállomás környékén, illetve a szlovákiai oldalon a KRESZ szabályai szerint tudunk parkolni.
Koordináták
Javasolt térképek erre a régióra:
Felszerelés
- Elindulás előtt ellenőrizzük, hogy kerékpárunk felszereltsége megfelel-e a KRESZ mindenkori szabályainak, és ne hagyjuk otthon a lakatot sem, hogy a látnivalókat közelebbről is megnézhessük!
- Minden kerékpáros túrán legyen nálunk a következő, minimálisan szükséges technikai eszközkészlet: pótbelső vagy defekt szett, pumpa, gumileszedő és néhány alapvető szerszám.
- A sisak viselete a KRESZ szerint nem kötelező, de erősen ajánlott!
- Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, pótruha.
- Az út során Komárom és Gúta között nincs lehetőség élelemhez és vízhez jutni, érdemes mindig megfelelő mennyiségű frissítővel elindulni, különösen nagy nyári melegben.
- A navigáláshoz Természetjáró app és turistatérkép.
- Csapadékos nyári időszakban célszerű szúnyogriasztóval is készülni!
- Ne hagyjuk otthon eurónkat se, a múzeumi belépőnél mindenképpen szükség lesz rá!
Statisztika
- 1 Útpontok
- 1 Útpontok
Kérdések és válaszok
Kérdeznél a szerzőtől?
Értékelések
A közösség fényképei