Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Kerékpártúra

A sokszínű őrségi táj legjava

Kerékpártúra · Orségi Nemzeti Park
Ennek a tartalomnak a szerzője
Együttműködő szervezetek Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Kódisállásos ház Szalafő Csörgőszeren
    / Kódisállásos ház Szalafő Csörgőszeren
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • Múltidéző Porta, Szalafő, Papszer
    / Múltidéző Porta, Szalafő, Papszer
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • Szalafői csendélet a Ferencz portán
    / Szalafői csendélet a Ferencz portán
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • Az Őrségben lehet és kell csodálkozni (Szalafő, Pityerszer)
    / Az Őrségben lehet és kell csodálkozni (Szalafő, Pityerszer)
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • Kerített ház, Pityerszer, Szalafő
    / Kerített ház, Pityerszer, Szalafő
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • Pityerszeri részletek
    / Pityerszeri részletek
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Úton Szalafő és Farkasfa között az Őserdőnél
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Az ún. szlovén kemence Farkasfán
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Őrségi utakon a Hársas-tó és Kondorfa között
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
0 150 300 450 600 m km 5 10 15 20 25 30 35

A dimbes-dombos, sokszínű őrségi táj kiváló bringás túraterep, hiszen zömében alacsonyrendű közutakon lehet tekerni, sűrűn változó, gyönyörű tájban, látványos, sok kincset rejtő falvak között. Ezen a túrán az Őrség legjavát járjuk be!

közepes
35,1 km
12:00 óra
363 m
352 m

Az Őrségben semmiképpen nem érdemes sietni, különösen annak központi részén nem! Ezen a közepesen nehéz, cserébe páratlan természeti és kulturális látnivalókat kínáló túrán felfedezzük az Őrség fővárosát, Őriszentpétert, bejárjuk a vidék legarchaikusabbnak mondott települését, Szalafőt, megismerjük az egyedülálló őrségi népi hagyományokat Pityerszeren, némán, áhítattal suhanunk az Őserdőben, és megfürdünk a csodás Hársas-tóban.

A túra alsórendű közutakon, valamint széles dózerúton halad, így túra- vagy hegyikerékpárra lesz szükségünk. Az érintett településeken megtölthetjük kulacsainkat, de több helyen hangulatos éttermeket is találunk.

A szerző tippje

  • Az Őrség páratlan népi hagyományait leginkább a minden év augusztusában megrendezett Hétrétország című fesztivál ideje alatt lehet megismerni, amikor is koncertek, kiállítások és egyéb kulturális rendezvények mellett számos portát lehet szabadon meglátogatni a megadott időpontokban, ahol a régi, vagy „gyüttment” gazdák betekintést adnak saját életükbe, hagyományos, vagy „csak” míves mesterségükbe. Ha tehetjük, tervezzük erre a hétre őrségi tekerésünket!
  • Egyes portákra és szerekre csak földút vezet, ezért ha az Őrség kerékpáros felfedezését a Hétrétország meglátogatásával tesszük teljessé, mindenképpen túra- vagy hegyikerékpárral induljunk neki az útnak!
  • Őriszentpéteren és Szalafőn kiváló és sokoldalú szálláskínálatból válogathatunk.
  • A látnivalók gazdagsága miatt tavasztól őszig és egész napos programként ajánljuk a túrát.
  • Az őriszentpéteri Natura 2000 Fogadó- és Látogatóközpontba mindenképpen érdemes betérni, mert kiváló programok és vezetett túrák után érdeklődhetünk, továbbá tájékoztatót kaphatunk az Őrség tanösvényeiről, amelyek révén a vidék páratlan élővilága, épített környezete részleteiben ismerhető meg, s amelyeket a bemutatott kerékpártúrával akár kombinálni is lehet.
outdooractive.com User
Szerző
MTSZ
Frissítés: 2019-01-16

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
319 m
Legalacsonyabb pont
229 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Utunk egy részét közúti forgalomtól elzárt erdeidózer utakon tesszük meg, ahol azonban erdészeti járművek felbukkanására bármikor számíthatunk, ezért erre fokozottan ügyeljünk!
  • Közutakon haladva mindig tartsuk be a KRESZ előírásait és közlekedjünk fokozott figyelemmel!
  • Utunk nagy részén természetvédelmi területen-, néhol pedig kifejezetten védett területen haladunk. A kijelölt utat, illetve a kapcsolódó túraútvonalakat ne hagyjuk el!

Felszerelés

  • Elindulás előtt ellenőrizzük, hogy kerékpárunk felszereltsége megfelel-e a KRESZ mindenkori szabályainak!  
  • Minden kerékpáros túrán legyen nálunk a következő, minimálisan szükséges technikai eszközkészlet: pótbelső vagy defekt szett, pumpa, gumileszedő és néhány alapvető szerszám.
  • Sok helyütt lesz lehetőségünk 40 km/h felett gurulni, ahol a sisak viselete kötelező, de ez egyébként is erősen ajánlott a túra egésze során! 
  • Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözetet viseljük, és legyen nálunk pótruha!
  • Habár az út során több helyütt van lehetőség élelemhez és vízhez jutni, ugyanakkor hosszabb szakaszokon nem érintünk települést, így érdemes mindig megfelelő mennyiségű frissítővel elindulni, különösen melegben.
  • A navigáláshoz használjuk a Természetjáró appot!

Javaslatok és linkek

Kezdőpont

Őriszentpéter, Natura 2000 Fogadó- és Látogatóközpont (249 m)
Koordináták:
Geographic
46.867045, 16.361762
UTM
33T 603784 5191289

Végpont

Őriszentpéter, Natura 2000 Fogadó- és Látogatóközpont

Útleírás

Itiner

  • Őriszentpétert az Árpád-korai templomáról híres Templomszeren keresztül hagyjuk el Szalafő irányába.
  • Szalafőn áttekerve érjük el annak túloldalán Pityerszert (népi műemlék együttes)
  • Pityerszeren egyenesen áttekerve dózerúton folytatjuk utunkat, az elágazásokban jobbra tartva érintjük az Őserdőt.
  • A műútra kiérve balra tartunk és keresztezzük Farkasfát.
  • Kitérőt teszünk a Hársas-tóhoz, majd ismét dózer úton folytatjuk utunkat.
  • A műúton jobbra tartva érjük el Kondorfát, s jutunk vissza Őriszentpéterre.

A túra részletes leírása

Őriszentpéter és Szalafő: bevezetés az Őrség egyediségébe

Az Őrségi Nemzeti Park látogatóközpontjától Szalafő felé haladva először is a Pajta Bisztró fog megállásra csábítani, hogy valami finomat harapjunk az őrségi tájba szépen illeszkedő modern étteremben. Kifejezetten jó tipp a túra végére! A Templomszer végében található, gyönyörű, XIII. századi templom meglátogatása viszont kötelező program. A templom körül látható az egykori árokrendszer is, mögötte pedig egy felújított középkori téglaégetőt tekinthetünk meg. A minimális kitérővel elérhető Keserűszer Őriszentpéter egyik legszebb, legtöbb hagyományos épületével rendelkező településrésze, ahova nagyon megéri eltekerni.  

Az Őriszentpétertől egy könnyed tekeréssel elérhető Szalafőn, az Őrség legarchaikusabbnak mondott településén szintén van mit csodálni. A hét dombra települt, ennél fogva hét szerből álló falu fő látványossága a Pityerszeren található skanzen, de hiba lenne túl gyorsan áttekerni a falun: az Őrszem Fogadóban helyi ételeket kóstolhatunk, a Gatter fogadó mellett megcsodálhatjuk az Őrség legöregebb fáját, belátogathatunk egy kis sajtért a Ferencz portára, és ha kíváncsiak vagyunk az őrségi ízekre, mindenképpen nézzünk be Gaál Zsuzsa Múltidéző portájára a Papszeren (előzetes bejelentkezés ajánlott)! A felsőszeri Batha portán pedig megtekintetjük, hogyan is készül az Őrség aranya, a tökmagolaj.

Pityerszer: az ősiség érintése

Ennyi látnivaló után, egy erős kaptatót leküzdve érkezünk meg Pityerszerre, ahol vessük bele magunkat a történelmi érdekességek közé! A honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek erre a vidékre, akik egészen a XVII. sz. derekáig királyi kiváltságokat élveztek, mivel saját költségükön, saját fegyvereikkel védték a nyugati határt. A dimbes-dombos táj szárazabb magaslatain vertek tanyát a katonák, így jöttek létre később a több házból álló falurészek, az ún. szerek. A szeres településforma a mai napig kiválóan megfigyelhető az Őrség több településén. Sőt, az Őrség hazánk egyetlen tája, ahol a honfoglaló lakosság egy része bizonyítottan egy helyben él a mai napig. A földrajzi szempontból nem önálló tájegység népi hagyományaiban sok sajátosságokat mutat, és a hagyományos kultúráról árulkodik úton-útfélen maga a táj is.

A népi műemlék együttes igazi értékét az adja, hogy egy ház kivételével eredeti helyükön találhatók az épületek, ma is híven őrizvén a középkori hagyományokat. Megtaláljuk itt a tókát, az Őrségben amúgy sok helyütt még fellelhető kicsiny tavat. Az őrségi ember a domb tetején nem tudott kutat fúrni, ívóvízért a völgybe járt. A tókában gyűjtötték viszont a csapadékvizet, ami az állatok itatására és mosásra, egyes kézi munkákra (pl. lenáztatás) szolgált. Itt találjuk a félrideg állattartás miatt kialakult őrségi háztípust, a kerített házat: a ház és a gazdasági épületek nem egy sorban helyezkednek el, hanem U alakban, ezzel is védelmet nyújtva állatnak, embernek egyaránt. Láthatunk itt jellegzetes, különálló pajtát, amelyek falazott téglapilléreken állnak, ezek az ún. lábaspajták. Végül, de nem utolsósorban megtekinthetjük az ország egyetlen, szalmazsúppal fedett emeletes kástuját, azaz élelmiszerraktárát, amelyet egyes kutatók a székelyek által használt épültekkel társítanak.

A múzeumban kiváló kiállításokat is megtekinthetünk, a büfében finom dödöllét kóstolhatunk. A fa gerendákkal megerősített, ún. boronafalú házak (ezekből már csak kevés látható) helyett később az Őrségben is elterjedt a tégla használata, hiszen jó minőségű agyagot helyben is találtak. Bár Pityerszeren nincs, de Szalafőn több helyütt láthatunk kiugró előtornáccal rendelkező házakat, ezek az ún. kódisállásos házak, a téglaházak legszebb helyi változatai, amelyek a régi idők vándorairól, a „kódisokról” kapták nevüket, akik itt találhattak éjszakai menedékre.  

A hagyományos őrségi parasztporták képéhez hozzátartozott a házakat körülvevő gyümölcsös, valamint a házaktól távolabb, a meredekebb domboldalakon kialakított kaszáló gyümölcsös is, mely elszórtan álló fáival az őrségi tájkép legjellegzetesebb alkotóeleme. Ezt Pityerszeren is jól megfigyelhetjük, leginkább akkor, ha ledőlünk az árnyékba pihenni egyet és csodálni a tájat.

Pityerszerről egyenesen tovább, a turistatérképen jól követhető, széles dózerúton folytatjuk utunkat, ez vezet el bennünket a táblával jelzett Őserdőhöz (a két nagy kereszteződésben jobbra tartsunk). Az Őrségben az erdők és a szántók térben és időben folyamatosan váltották egymást. A településtől távolabbi mezőket nem trágyázták, ezek időről-időre vissza erdősültek, majd az erdőt később leégették, így készítve elő a talajt a szántónak. A mára kialakult erdők már nem az egykor jellemző tölgyesek, bükkösök, hanem a helyükön létrejött nyír, rezgőnyár, erdeifenyő uralta vegyes állományok, sokszor a mai napig őrizve a bakhátas szántás nyomait. Ez utóbbira az erősen agyagos talaj miatt volt szükség, azért, hogy az esővíz le tudjon folyni a barázdákban. Az Őserdő hazánk erdőrezervátumainak egyike, ahol erdészeti beavatkozás már régóta nem zajlik, így a természetes erdei folyamatok vizsgálhatók. Ha időnk engedi, érdemes befizetni a Nemzeti Park által vezetett túrára is.

Hársas-tó: az Alpok hangulata

Továbbkerekezve már a Zala forrásvidékén járunk - innen kapta Szalafő a nevét. Nemsokára elérjük a műutat, ahol balra fordulva, egy őrült száguldást követően robogunk be Farkasfára. Állítólag a helyi kocsmában gyakran beszédtéma az „őrült biciklis”, aki a faluba beérve nem tud lefékezni időben, ezért nem tudja bevenni a kanyart.

A faluból a Hársas-tóhoz tekerünk, hogy csobbanjunk egyet a kiépített infrastruktúrával nem rendelkező, gyönyörű természeti környezetben fekvő tóban. A részben fenyvessel körbeölelt tónál valóban az Alpok "alján" érezhetjük magunkat! Persze aztán mászhatunk vissza a kaptatón, mert a tóhoz vezető elágazásból Farkasfa felé visszafordulva, kb. 100 méterre indul az újabb, turistatérképen szintén jól követhető dózer út, amely gyönyörű erdőkben haladva vezet át a Kondorfa és Csörötnek közötti műútra. A Külső-Őrséghez tartozó Kondorfáról műúton tekerünk vissza Őriszentpéterre, ahol, ha valamely fesztivál során látogatjuk e csodás vidéket, egy almafa alatt, koncertet hallgatva vezethetjük le a nap fáradalmait.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A kiindulási ponthoz legközelebb Őriszentpéter vasútmegállója esik. A menetidő Zalaegerszegről kb. 40 perc. A kerékpárszállítás aktuális vasúti szabályait betartva autóhasználat nélkül tudunk a helyszínre jutni.

Megközelítés

  • A túra kiindulópontja, a Natura 2000 Fogadó- és Látogatóközpont Őriszentpéteren a Városszer 57-ben található meg. Őriszentpéter vasútállomásától ki kell tekerni a bajánsenyei útra, azon jobbra fordulva 1,7 km alatt érjük el a település közontjában található körforgalmat (1,7 km), ahol Szalafő (Szentgotthárd) felé fordulva további 1,6 km alatt érjük el a látogatóközpontot.

Autóval

  • Őriszentpétert legkönnyebben a 8-as út, vagy az M7-es és az M70-es autópálya irányából közelíthetjük meg. A településen a KRESZ szabályai szerint parkolhatunk.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Túrázók nagykönyve: Magyarország hagyományőrző túraútvonalai

Túrázók nagykönyve: Magyarország rejtőzködő túraútvonalai

A szerző által javasolt térképek:

Őrség, Göcsej turistatérkép


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Nehézség
közepes
Hossz
35,1 km
Időtartam
12:00 óra
Szint +
363 m
Szint -
352 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Növénytani érdekességek

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!