Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Kerékpártúra

A püspökök útján Pannonhalmától Veszprémig

Kerékpártúra · Bakony-vidék · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Laczkó-forrás Veszprém határában
    / A Laczkó-forrás Veszprém határában
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A pannonhalmi apátság masszív tömbje uralja a vidéket
    / A pannonhalmi apátság masszív tömbje uralja a vidéket
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A lombkorona tanösvény inkább egy ötletes kilátóra emlékeztet
    / A lombkorona tanösvény inkább egy ötletes kilátóra emlékeztet
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Tájkép a Boldog Mór kilátóból
    / Tájkép a Boldog Mór kilátóból
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Emelkedő Lókút és Hárskút között
    / Emelkedő Lókút és Hárskút között
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A levendula mellett gyógynövényekkel is ismerkedhetünk
    / A levendula mellett gyógynövényekkel is ismerkedhetünk
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A bazilika hatalmas gótikus oszlopcsarnoka
    / A bazilika hatalmas gótikus oszlopcsarnoka
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / 400000 kötetet őriznek a pannonhalmi apátság könyvtárában
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pannonhalma, arborétum
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Régi és új útvonaljelző táblák Pannonhalmán
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zsellérházak Tápon
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rédén nem sok maradt az Eszterházy-kastélyból
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A zirci apátság a Bakony fővárosának legszebb épülete
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A zirci templom főoltára Magyarország legnagyobb, barokk stílusban készült oltárépítménye
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A márkói kápolnát kettészeli a szombathelyi vasútvonal
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Veszprémi hangulat
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tűztorony erkélyéről 360 fokos panoráma nyílik a városra
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szent István és Gizella szobra mellől tekinthetünk le a Séd völgyére és a Viaduktra
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
150 300 450 600 750 m km 10 20 30 40 50 60 70 80 90 Kőmosó-szurdok Csesznek vára Reguly Antal Múzeum Zirci Arborétum

A méltán híres bencés főapátságtól a királynék városáig vezető túraútvonal az első azok közül, amelyeket új típusú útbaigazító táblák szegélyeznek, így szinte lehetetlen eltévedni. Az út többnyire alacsony forgalmú közutakon, de néhol romantikus erdei környezetben, olykor pedig mezőn át vezet, a változatos bakonyi tájon egy közepesen nehéz túrát rajzolva a térképre.

nyitva
közepes
95,1 km
11:30 óra
807 m
728 m

Két apátság, egy püspökség – akár vallási tematikus útvonal is lehetne a Pannonhalmától Zircen át Veszprémig a Bakony lankáin tekergő túra. Persze nemcsak azok találják meg itt a számításukat, akik a vallási és kerékpáros turizmust szeretnék összekötni, hiszen önmagában is rá lehet szánni legalább egy-egy délelőttöt a két északabbi városkára éppúgy, mint Veszprém megye székhelyére. A pannonhalmi és a zirci apátság egyaránt büszkélkedik arborétummal éppúgy, mint egyedülálló könyvtárral; Zircen az apátsági sörfőzde, Pannonhalmán a borászat portékáit kóstolhatjuk; északon gyógynövényes kert, délen látogatóközpont, a két település között pedig a cseszneki vár csábít felfedezésre.

A dimbes-dombos útvonal alapvetően nem nehéz; hosszabb, nehezebb kaptatóra csak Zirc és Veszprém között, Lókút mellett kell felkészülni. A nehézségekért kárpótol a bakonyi táj, a természetközeliség – utóbbit leginkább a Séd mentén vezető szakaszon élhetjük át. Veszprémbe érve egy forrás után a város egyik jelképének számító viadukt, lábánál a messze földön ismert állatkert bejárata fogad. A királynék városában megérinti a történelem a látogatót: itt állt az első magyar vár Esztergom és Székesfehérvár mellett, a veszprémi volt az első magyar püspökség, évszázadokon át itt koronázták a magyar királynékat. A hangulatos belváros felfedezését a Tűztoronyban érdemes befejezni, ahonnan pompás kilátás nyílik az egész Veszprémre és a Bakony hegyeire is.

A szerző tippje

  • Mindkét útba eső apátságnak gyönyörű a temploma és a könyvtára is.
  • A zirci arborétumnál kevés nyugisabb helyet lehet találni a túra során.
outdooractive.com User
Szerző
Abelovszky Tamás
Frissítés: 2019-01-25

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
566 m
Legalacsonyabb pont
131 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

Többnyire alacsony forgalmú mellékutakon vezet a túra. Ez alól kivétel a Zircen átvezető rövid szakasz a 82-es úton, illetve meglepően nagy – de nem zavaró – a forgalom a Lókúton és Hárskúton át Márkóra vezető úton.

Felszerelés

  • A túra több helyen is (rövid szakaszon ugyan, de) nemcsak aszfalt-, hanem földutakon is halad, így országúti kerékpárral nem ajánlott a teljesítése.
  • A navigáláshoz a Természetjáró appot ajánljuk.

Kezdőpont

Pannonhalma, vasútállomás (131 m)
Koordináták:
Geographic
47.548500, 17.739510
UTM
33T 706125 5269757

Végpont

Veszprém, vasútállomás

Útleírás

Itiner

  • Pannonhalma vasútállomásától nyílegyenesen vezet fel az út az apátsághoz, ahonnan Veszprémig a 24-es számú kerékpáros turisztikai útvonal tábláit kell követni. Az apátságtól a Várhegy keleti oldalán guruljunk le, majd egyenesen haladjunk a Nyalka felé vezető úton!
  • Nyalkára beérve élesen forduljunk jobbra Táp/Bakonybánk irányába, majd letérés nélkül kövessük az utat Táp, Tápszentmiklós és Bakonybánk érintésével – utóbbi településről kiérve az első elágazásnál térjünk jobbra Réde felé!
  • Rédétől hat kilométernyire (a 82-es út előtt) forduljunk be balra az erdészeti útra, majd azonnal jobbra egy jól járt földútra! Ez vezet át Bakonyszentkirály határába, ahol a keresztnél balra kell tartani, a falu felé.
  • Bakonyszentkirályon és a következő településen, Bakonyoszlopon guruljunk át egyenesen, Dudarra beérve pedig forduljunk jobbra Zirc felé!
  • Zircen a vasúti átjáró utáni kereszteződésben tartsunk balra, Veszprém irányába! Egy rövid szakaszon a gyalog- és kerékpárúton, majd a városon átvezető 82-es úton tekerünk - egészen a Pápa/Bakonybél elágazásig, ahol jobbra kell térnünk.
  • A dimbes-dombos úton kicsit több mint 6 km letekerését követően kanyarodjunk balra Lókút/Hárskút felé! Lókút határát éppen csak érinti az útvonal, Hárskúton áthalad, majd Márkóra ér. Márkót nyílegyenesen szeljük át (bár a kálvária megér egy kis kitérőt). A 8-as út viaduktja alatt áthaladva az Y-elágazás jobb oldali ágát válasszuk! A Séden átkelve térjünk balra az első elágazásnál a földútra!
  • Lókúttól Veszprémig a Séd mentén halad az túra egy földúton, egészen a megyeszékhely határáig, ahonnan aszfaltút, majd a patak menti sétány vezet el egészen a városközpontig. Innen már több úton eljuthatunk a vasútállomásra.

A túra részletes leírása

Pannonhalma és Veszprém között mintegy 90 kilométeren tekerhetünk a 2018-ben elsőként kijelölt kerékpáros túraútvonalon (sőt, hozzácsaphatunk majd’ harmincat, hiszen egészen Balatonfüredig jelzik a táblák a helyes útirányt). A térképre pillantva látszik, hogy nem egy klasszikus körtúráról van szó, így előre át kell gondolni a teljesítéshez szükséges logisztikát. Szerencsére az útvonallal párhuzamosan fut a Győr-Veszprém vasútvonal – a Bakonyvasút igazi hegyvidéki vasútvonal szűk ívekkel, alagutakkal, viaduktokkal, galériákkal, így nem telik eseménytelenül a visszaút sem a kezdőpontra, ha a kötött pályát választjuk.

A bencés világörökség

Az állomásról kelet felé tekintve már látszik a Pannonhalmi Bencés Főapátság tájat uraló tömbje a dombtetőn. A kisváros közepétől az apátság felé vezető úton egyre meredekebb a kaptató – az első útirányjelző táblát a nem oly rég épített kapunál pillantjuk meg. További pár méter szintkülönbséget leküzdve, a pénztárban a kissé borsos árú belépőjegyet kifizetve már egy audioguide-dal nyakunkban léphetünk ki a 996-ban Géza fejedelem által cseh szerzetesek betelepítésével létrehozott egykori monostor, ma apátság teraszára.

A könyvtárba lépve lenyűgöző látvány fogadja a látogatót: a magas polcokon ámulatba ejtő rendben sorakozik több ezernyi kötet. Már a 11. század végén 80 kötettel rendelkezett az apátság (ami ma egy otthoni könyvtárban is csekély mennyiségnek számít, az 900 évvel ezelőtt komoly gyűjtemény volt), ma mintegy 400000 kötetet őriznek itt. A 19. század elején épült könyvtárépületből a kora gótikus jegyeket őrző 13. századi bazilikába sétálhatunk át. Az időutazás közben érdemes megállni a templom gazdagon díszített főkapuja előtt, illetve alaposabban megszemlélni azt az ajtót is, amin keresztül bejutunk a templomba: kígyók, gyíkok, békák is feltűnnek rajta mindenféle más állat társaságában. A bazilika kifejezetten letisztult hatást kelt, ami a 2012-ben befejeződött felújításnak köszönhető. A bazilika belső, háromhajós terének átalakítása komoly vitákat váltott ki akkortájt műemlékvédők és építészek között – a laikusok magabiztosságával állítható, hogy remek munkát végeztek a felújítás idején.

Az altemplom szűk, de annál szebb gótikus oszlopfőkkel teli terének meglátogatása után a templomból a kerengőbe juthatunk, ahol gótikus üvegablakok rekesztik el a külvilág zajától az elmélkedni kívánókat. Az apátság környéke is számos látnivalót rejt: déli irányba indulva a domb gerincén előbb a Millenniumi emlékművet, majd a Boldogasszony-kápolnát, végül pedig az erdőben továbbgurulva a Boldog Mór kilátót és a 2018-ban átadott lombkorona tanösvényt érjük el. A név egy kicsit félrevezető: a lombokról vajmi keveset tudhatunk meg a halat formázó 80 méter hosszú építményen sétálva, a környékbeli településekről viszont annál több információval gazdagodhatunk végigolvasva az infótáblákat.

Az apátságból az levendulamező felé gurulva kezdjük meg utunkat – itt is várna még az arborétum és a teázó (sőt, a borospince is), de az eddigiekből is látszik, hogy aki szeretne megnézni mindent alaposan, annak bizony legalább fél napot rá kell szánnia Pannonhalmára. Hosszú az út azonban a Bakonyon keresztül, így mihamarabb érdemes elindulni dél felé a hol jobban, hol kevésbé hullámzó útvonalat követve.

Az utunkba kerülő sokorói falvak többsége csendes (szerencsére az oda vezető utak forgalma ennek megfelelően meglehetősen alacsony), azonban szinte mindegyikük rejt egy-egy apróságot. Tápon például érdemes pár percet szánni a hegysori zsellérházak megtekintésére. A község honlapjáról az is kiderül, hogy sok évszázaddal ezelőtt is jártak már erre vándorok: a települést úthálózat kötötte össze az római kori Arrabonával és az Arrabona-Sopianae (azaz Győr-Pécs) katonai útvonallal. Tápszentmiklóson a szokatlanul széles főutca hívja fel magára a figyelmet (olyannyira széles, hogy még a falu templomai is elférnek a közepén). Továbbtekerve Bakonybánk felé előbb a Tatabánya-Pápa vasútvonal lassan enyészetnek induló sínpárját keresztezzük, majd a megyehatáron egy évszázados határkövet pillanthat meg a szemfüles bringás. Bakonybánkon friss aszfaltburkolat és egészen meredek lejtő csábít a száguldásra, így aki nem figyel, elgurulhat Bánki Donát, a porlasztó feltalálójának emlékszobája mellett.

A soron következő település, Réde is tartogat érdekességeket: az Eszterházyak uradalmához tartozó falu határában állt a család kastélya, amiből mára csak az egykori kastélypark közepén található kapunyílás, illetve az 1767-ben épült kápolna maradt meg. A parkban, a kapu közelében játszótér és pihenőhely csábít egy gyors, hátizsákból elfogyasztott ebédre.

Mielőtt elérnénk a 82-es főutat, balra kanyarodunk, hogy erdei környezetben kerüljük ki a forgalmas aszfaltcsíkot – itt jegyeznénk meg, hogy ez a szakasz országúti bringával nem járható, így vagy ki kell menni pár száz méter erejéig Győrt Veszprémmel összekötő útra, vagy a laza terepkerékpározásra alkalmas kétkerekűvel kell jönni a túrára. A következő településről, Bakonyszentlászlóról érhető el egy kis kitérővel a cseszneki vár. Az erőd a tatárjárást követő várépítési láz szülötte, tehát a 13. században álltak itt először falak. A vár fordulatokban gazdag története során sok tulajdonosa volt (pár évre török kézre is került 1594-ben), legvégül az Eszterházyak alakították át barokk kastéllyá, amit a 18. század végén elhagytak, majd egy földrengés és egy tűzvész következtében végleg romlásnak indult. Ma a kalandvágyók via ferrata túrákat is tehetnek itt eltérő nehézségű pályákon.

Utunk tovább hullámzik Bakonyoszlopon át Dudar, majd Zirc irányába. Dudar a 20. század második felében a szénbányászatnak köszönhette felfutását, majd a az iparág leépülésével lejtmenetbe kerülését is. A kétezres évek közepétől a bauxitbányászat jelentette egy időre a fényt az alagút végén, ami azonban kihunyt mára, szinte már csak a ritkán (farakodásra) használt vasútállomás vöröslő talaja emlékeztet erre az időszakra.

A Bakony fővárosa

Zircig még meg kell másznunk egy-két kisebb emelkedőt, hogy aztán diadalmasan gurulhassunk be a Bakony fővárosába. A Zirci Ciszterci Apátság tiszteletreméltó tömbje a város központjában valóban egy kis régió fővárosának képét mutatja. Az épületegyüttessel és környékével való ismerkedést talán a bazilikában érdemes kezdeni. Belső tere éles ellentéte a pannonhalmi bazilika méltóságteljes félhomályba burkolózó gótikus oszlopcsarnokának: hazánk egyik legszebb barokk templomában járunk. A templom főoltára Magyarország legnagyobb, barokk stílusban készült oltárépítménye, ráadásul az épület – ahogy a pannonhalmi is – egy élő szerzetesközösség liturgikus otthona. A templom – miként a könyvtár is – csak vezetéssel látogatható, melyek félóránként indulnak. A könyvek otthona másképp lenyűgöző, mint Pannonhalmán: kisebb, ám az intarziás berendezés miatt különleges a nagyterem, ahol szakszerű vezetés mellett ismerkedhetünk a 65000 darabot számláló gyűjtemény történetével. A történetmesélés az apátság egykori narancsházában kialakított interaktív látogatóközpontban folytatódik, ahol a tárgyi emlékek mellett a rend tagjai nyilatkoznak hivatásukról, életükről, így nyomon követhető a ciszterci szerzetesek történelme egészen az apátság 1182-es alapításától napjainkig.

Az épített mellett az azt körbevevő természeti környezetre is érdemes időt szánni, és elvonulni kicsit a zirci arborétum mélyére. Az angolkert stílusban létesült parkon átfolyik a Cuha-patak is, melyen két kőhíd is épült; 1759 óta dacolnak az idővel. Az első jelentős telepítések a 19. század elején történtek; ekkor került ide az a 400 méter hosszú fasor is, amely a legenda szerint a Győrt Veszprémmel összekötő római út maradványa.

A zirci feltöltődést érdemes étel-ital bevitelével is kiegészíteni, mert Veszprémet nem a legrövidebb (és nem is a legkevesebb szintemelkedést tartogató) úton érjük el. Bakonybél felé indulunk, hogy aztán Lókút-Hárskút felé vegyük az irányt. Ahhoz képest, hogy milyen minőségű az útburkolat, egészen nagy forgalom terheli a helyenként körülbelül egy sávnyi szélességű aszfaltcsíkot, ráadásul Lókút után egy komoly emelkedővel is meg kell küzdeni. Hárskúttól jobbára már csak gurulni kell Márkóig, ahol a település kálváriája érdemel külön említést. Önmagában is mutatós a faluszéli keresztút, de igazán különlegessé az teszi, hogy kettészeli a Székesfehérvár-Szombathely vasútvonal, ami felett egy kis gyalogoshíd köti össze a kálváriát megelőző stációt a többivel.

A faluból egészen a völgy aljáig, a Sédig gurulunk le. Innen Veszprém határáig a vízfolyás mellett, földúton halad a kijelölt útvonal. Hol jobb, hol rosszabb minőségű szakaszokon gurulhatunk a királynék városa felé, meglehetősen kalandos környezetben, földúton, ami próbára teszi a már fáradt lábakat. Ahogy a Bakonyszentlászló előtti szakaszra, úgy ide is legalább trekking bringára van szükség, ellenben itt „alternatív útvonalként” legfeljebb a vasút használatát lehet felvetni (a menetrendet érdemes alaposan tanulmányozni előtte, mert nem túl gyakori a Márkón is megálló vonat).

A királynék városa

Veszprémet tehát a Séd mentén haladva érjük el, ahol – mielőtt beérnénk a városba – egy bővizű forrásba, a Laczkó-forrásba botlunk. A Gulya-domb északi oldalán gurulva szépen kialakított sétányon vezet át utunk, míg elérjük a város egyik jelképét, a viaduktot. A 37 méter magas Szent István völgyhíd – amely egy rövid időszakban Rákosi Mátyás nevét is viselte – 1937-ben készült el a Székesfehérvárt Rábafüzessel összekötő 8-as főút részeként. A viadukt alatt találjuk Veszprém egy másik nevezetességének, az állatkert (egészen pontosan a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparknak) bejáratát. Odabent, a Fejes-völgyben, illetve odafent, a Gulya-dombon megtudhatjuk, milyen állat rejtőzik az olyan mókás elnevezések mögött, mint az ecsetfülű disznó, a kookaburra, a rózsás gödény vagy éppen a zászlósfarkú kolobusz.

Annak, aki emelkedettebb élményekre vágyik, fel kell másznia a várba, hiszen itt található a veszprémi érsekség, a Szaléziánum, vagy éppen a Hősök kapuja. A város területe már az i.e. 5. évezredben is lakott volt, de igazán jelentőssé Géza fejedelem idején vált. Az első váraink egyike itt állt Székesfehérvár és Esztergom mellett, majd a város Szent István király uralkodásának első évei valamelyikében lett az első püspöki székhely az országban. Veszprém vármegye szintén az elsők között szerveződött meg, és Gizella királyné legkedveltebb tartózkodási helye volt. Később évszázadokon át a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat, és viselték a királyné kancellárjának címét – így lett tehát Veszprém a királynék városa.

A Várba az Óváros téren át juthatunk fel; a korábban piactérként használt teresedésen érdemes elidőzni egy-egy szecessziós homlokzat előtt, megcsodálni Sárkányölő Szent György szobrát és a tér északi oldala fölé magasodó Tűztornyot, melynek erkélyéről 360 fokos panoráma nyílik a városra. A Vár utcán továbbindulva juthatunk át a Hősök kapuján belépve az érseki székhelyre. A hangulatos, kockaköves utcán végigsétálhatunk a Szent Mihály Bazilika Főszékesegyházig. Helyén már Géza fejedelem idejében templom állhatott; nem kell azonban messze menni egy talán még régebbi építményig: a Szent György-kápolna 10. századi romjai a székesegyház mögött találhatóak. A ma is álló legrégibb épület a Gizella-kápolna, mely a 13. század óta dacol az idő vasfogával.

A Vár utca végén Szent István és Gizella szobra mellől tekinthetünk le a Séd völgyére és a Viaduktra, a háttérben pedig a Bakony erdei sejlenek fel – bizony, mi is onnan érkeztünk, magunk mögött hagyva körülbelül 90 kilométert. A Várban az érsekség látogatóközpontjába, a Szaléziánumba érdemes betérni: barokk termeket éppúgy találunk odabent, mint liturgikus gyűjteményt, gyógynövény szobát vagy hegedűkészítő műhelyt.

Amennyiben nem fáradtunk még el kellőképpen, a túra folytatásaként Balatonfüred felé vehetjük az irányt, hiszen egészen a tó északi partjáig vezetnek a zöld nyilak – melyek hamarosan Győrtől Pannonhalmáig is mutatják majd az utat a bringásoknak. Maga a túra közepesen nehéznek mondható, hiszen sík útfelülettel szinte egyáltalán nem találkozunk, de pont a dimbes-dombos táj változatossága teszi szelíden izgalmassá az útvonalat, amelyet sikerült végig kis forgalmú utakon kitáblázni.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra kezdőpontjához Pannonhalma vasútállomásán (Győr-Veszprém vonal) érdemes leszállni a szerelvényről.
  • A végponton Veszprém vasútállomásán tudunk vonatra szállni (a Budapest-Székesfehérvár-Szombathely fővonalon).

Megközelítés

  • A túra közvetlenül a vasútállomásról indul, és ott ér véget. 

Autóval

  • Mindkét vasútállomás épülete előtt ingyenesen leparkolhatjuk az autónkat. 
Navigáció Google Térképpel


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
95,1 km
Időtartam
11:30 óra
Szint +
807 m
Szint -
728 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Kulturális/történelmi értékek

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!