Pilis Bike Zsíroshegyi körtúra (Nagykovácsi P+B)

Itiner:

• A túra nagy része klasszikus túrajelzések szerint nézve jelöletlen úton halad, de a PB8 jelzés végigkísér az elejétől a végéig.

Leírás:

Nagykovácsi - Pilisszentiván (PB8)

• Terep: aszfalt, murvás út, erdei talaj

A parkolóból keletre indulunk, majd egy bal-bal-jobb kanyarkombinációval elérünk a temetőhöz, s innen a Z jelzéssel barátságot kötve pedálozunk fel Zsíroshegy irányába. Előbb csendes kertvárosi részhez érünk, majd konkrétan a település határán haladunk. Rövid hurok erejéig egy szűk erdei ösvényre keveredünk, ami egy murvás parkolóba vezet. Itt érdemes egy rövid kitérőt tenni, ami amúgy nem a túránk része, de a környék talán legszebb kilátásában lehet részünk. 200-300 méterről van szó, ami nem bringabarát ösvény, ráadásul nem is szabályos itt a kerékpározás, ezért inkább a tolást válasszuk. A K△ jelzés fogja mutatni a kitérőt. 

Miután kigyönyöködtük magunkat a kilátásban, a már előbb elért parkolóból a Turista út nevű utcácskában haladunk a település széle felé. Egy balos kanyarral az aszfalt után már újra murván gurulunk, és egy perc múlva már a fák között lehetünk. A PB8 jelzést követve lejtőre érünk, aminek az alján már Solymár legutolsó utcája található. Impozáns házak és szorgalmas építkezések között kerekezve figyelmesen kövessük a felfestett jeleket, melyek csendes, szűk kertvárosi utcákban vezetnek. Kopár lejtőre érve feltűnik szemben a Kevélyek két csúcsa, előtérben pedig a Solymári vár. A lejtő aljában balra fordulunk, majd a Káposztás-patak mindkét oldalát megjárva kis utcákban intünk búcsút a gyönyörű fekvésű városnak. 

A Széles utca végén egy sorompót megkerülve gurulunk be az erdőbe. A szekérútnak tűnő ösvényen a 20. század első felében még a bányavasút sínjei kanyarogtak. Ha nyitott szemmel járunk, a környéken számos kőfejtőre, felhagyott táróra, bányászati emlékre lelhetünk. Túl sokat nem tekerünk földúton, hiszen hamarosan Pilisszentiván szélére érkezünk. A mellékutcák cikkcakkja után a Fehér-hegy oldalának hangulatos fenyvesén vezet át az út. A fenyvesből kiérve megpillantjuk a sportpályát, mely mellett található a pilisszentiváni P+B pont.

Pilisszentiván - Nagykovácsi (PB8)

• Terep: aszfalt, murvás út, erdei talaj

A sportpálya északi csücskénél a Rét utca irányába folytatjuk a tekerést, ahol egyből az elágazásnál térjünk le a bal oldali ágra. Csendes úton gurulunk családi házak között, amik szép lassan eltűnnek, miközben beérünk az erdőbe. Sík, egyenes úton haladunk, egyetlen kihívást néha a meglehetősen mély és süppedős homok jelenti. Ne lepődjünk meg, ha egyszer-kétszer esetleg tolni kényszerülünk a bringát. Az "útpadkát" kihasználva a füves részeken néha tekerhetőbb részekett találhatunk. Kiérve a lombok közül a sziklák és a mészkő kerül túlsúlyba. A Sóder-hegy és a Csaba-hegy között haladva elhagyott lőtéren találjuk magunkat, ami a Császári- és Királyi Hadsereg hadgyakorló terepének épült, később pedig a szovjet hadsereg használta a bázist. További érdekessége, hogy a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című könyvéből készült film egyes jelenteit is itt forgatták. Ha a kerékpárt le tudjuk kötni valahova, és időnk engedi, akkor jobb kéz felől két érdekes sziklaképződményt, a Gomba-sziklát és az Ördögoltár-sziklát is érdemes felkeresni. A K⩍ jelzést követve fogunk rátalálni mindkét látnivalóra. 

A távolban iparterület tűnik fel, de mi balra fordulunk, a PB7-től búcsúzúnk, ezután már csak a PB8-at követjük. Kétnyomtávos, széles dózerúton haladunk a két oldalról közrefogó lombok árnyékában. Egy darabig a K jelzésen haladunk, majd jobbra letérünk róla. Néha rövid, de meredek kaptatók izzasztják meg a túrázót, miközben az ösvényünk is egyre szűkebbé válik. A murvás út erdei talajjá vált, majd jól kiépített pihenőhöz érünk. A pihenő után még egy meredek kaptatót le kell küzdenünk, hogy egy gerincre érjünk. Innen mindkét irányba látványos kilátás kárpótol az erőfeszítésekért. 

Meredek, technikás gurulás után ismét széles dózerúton találjuk magunkat. A síkban haladó ösvényen megkerüljük a Zajnát-tetőt, majd az erdő és mező határára kiérve a Meszes-hegy nyújt ámulatba ejtő kilátást. Rövid ideig a mező szélén tekerünk, majd a szekérút visszavezet minket az erdőbe. Ezután nagyon hosszú és kitartó emelkedő kezdődik. A túra szintemelkedésének jelentős részét a következő bő három kilométeren fogjuk összegyűjteni. Hol simább talajon, hol vízmosásokkal tarkított kőporos, murvás dózeren. Nem meglepő, hiszen murvabánya is feltűnik a fák között, ha marad erő a nézelődésre.

A végtelennek tűnő emelkedő egyszer szerencsére véget ér, a S jelzéssel való összefonódás jelzi ezt a pillanatot. Talán nem túlzás azt mondani, hogy innen a környék leghosszabb egyenes dózere vár ránk. Bő három kilométeren keresztül nyílegyenesen gurulunk lefelé Nagykovácsi irányába. Nincs más dolgunk, mint időnként fékkel kontrollálni a tempót, és kerülgetni a kisebb-nagyobb vízmosásokat. Lovardával köszönt minket Nagykovácsi, majd hamarosan aszfalt is kerül a kerekeink alá. Innen már csak egyenesen kell haladnunk tovább, és a templom elkerülése után feltűnik a kiindulási pontunk.