Pilis Bike Pilisi bortúra (INFO Piliscsaba, Klotildliget vasútállomás)

Itiner:

• Kövessük a kék kerékpáros piktogramot a Szántó-nyeregig!
• Innen balra fordulva a zöld kerékpáros jel az irányadó.
• Kesztölc központjától a PB12 jelzés mutatja az utat.

Leírás:

Klotildliget - Pilisszántó (PB7, PB6)

• Terep: murvás út, aszfalt

A vasúti megállóhellyel párhuzamos utcán indulunk, majd az első lehetőségnél balra térünk a Szántói utcára, ami az erdőbe vezet. Széles erdei úton haladunk a sűrű fák között. Egyből kaptató gondoskodik arról, hogy alaposan bemelegedjünk, de szerencsére hamar elérjük az emelkedő tetejét. Hasonló földútra kiérve jobbra fordulunk, majd kerítés mellett suhanunk szinte tekerés nélkül. A lejtő alján balra térünk. Az Iluska-forrás környékén olvad össze utunk a Pilisvörösvár felől érkező hasonló, kerékpározásra kijelölt ösvénnyel.

Innen tovább gurulunk Pilisszántó irányába, ahol a jól simított dózeren egyedül a fekvőrendőrök állják utunkat. Ezeknek a funkciója kettős: egyrészt a vízelvezetésben játszanak fontos szerepet, másrészt megakadályozzák, hogy ne száguldozzanak túlságosan a kerekezők. Az erdő szélére kiérve egy szántó mellett folytatódik az utunk. Ez az a hely, ahol érdemes elővenni a telefonokat vagy a fényképezőgépeket, hiszen gyönyörű kilátásban van részünk a Pilisnek, Hosszú-hegynek és a Kevélyeknek köszönhetően. Göröngyös, köves földúton továbbtekerve beérünk Pilisszántó központjába.

Pilisszántó - Klastrompuszta (PB12)

• Terep: földút, néhol köves út

A település az ókorban igen nagy forgalmat bonyolított, hiszen itt haladt át a római hadi út. Ennek emlékét őrzi az a mérföldkő, amit még i.sz. 230-ban helyeztek az út mellé – ma is megnézhetjük a római katolikus templom mellett. A településen rövid kitérővel megéri felkeresni az 1895-ös építésű Orosdy-kastélyt a Kossuth utca – Orosdy utca útvonalon. A többször átalakított épület napjainkban zarándokszállásként üzemel. A főútra kiérve balra fordulunk, és megkezdjük kapaszkodásunkat a Szántó-nyeregig. Néhány percnyi emelkedés után balra egy nagy, köves parkolóban folytatódik az utunk, majd a zöld kerékpáros jel irányába hagyjuk el az aszfaltot. Egyre rázósabb talajon zötyögünk a Pilis oldalában.

A hegyet számtalan természeti értéke mellett szakrális viszonylatban is emlegetik. Nemsokára láthatjuk, hogy Dobogókő mellett Pilisszántó is zarándokhellyé vált. Utunk mellett jobbra bújik meg a fák között a Sziklaszínház. A bejáratánál Wass Albert emlékműve és Trianon-kopjafa áll. A bemélyedés felett, az egyik sziklapárkányon a 2016-os téli napforduló időpontjától láthatjuk az áldást osztó Jézus-szobrot. Néhány lépésnyire találjuk a Makovecz Imre által tervezett Boldogasszony-kápolnát. Előteréből csodás panorámát kapunk a falu látképén át egészen a Budai-hegységig. A Pilis Keresztje az épület felett emelkedik. A 2007-ben átadott Csillagösvényen a magyar történelem nagy alakjait idézik a faragott oszlopok.

Ez a terület az útvonalról letérve is sok felfedeznivalót tartogat: bejárhatjuk a felújított kálváriát a kápolnával, a PΩ jelzésen felkapaszkodhatunk a Pilisszántói-kőfülkéhez, a Z● jelzésen pedig kortyolhatunk a természetvédelmi területen fekvő Trézsi-kút vizéből.

Az utat tovább folytatva elhaladunk a mészégetők kútja mellett, ami egy apáról fiúra szálló, mára kihalt mesterségnek állít emléket. Északnyugati irányba fordulunk, amerre egy jó ideig haladni fogunk. A Pilis oldalában tekerünk, ahol jobbra a hegy magasodik fölénk, balra pedig Piliscsév, Pilisjászfalu és környezete rajzolódik a tájba. Alapvetően földúton kerekezünk, de számos helyen kövekkel megerősített talajon gurulhatunk. Ez az útszakasz egy pihenős, nyugodt része a túránknak, hiszen a hegy oldalában mondhatni vízszintesen haladunk. Egy kereszteződés zárja le a kényelmes tekerést, ahol a P jelzés keresztbe fut előttünk. Mi azonban tartva a haladási irányunkat egy határozott ereszkedéssel Klastrompusztára érkezünk. Az aszfaltra kigurulva szemben találjuk a települést, balra pedig a kolostorromot.

Az esztergomi Özséb kanonok a tatárjárás után lemondott minden vagyonáról. A természetbe vonulva a Csévi-szirtek egyik barlangjában gyűjtötte össze a remetéket, majd 1250-ben ezen a helyen templomot és kolostort emelt, megalapítva a pálos rendet. A kolostor és a gótikus templom a török hadjáratok alatt vált a tűz martalékává a 16. században; az épületek maradványait a helyiek hordták el. 1960-ban a Magyar Nemzeti Múzeum régészei feltárták a területet. Özséb végső nyugvóhelye 2006-tól ismét a pálosok tulajdonában van.

A kerékpárokat lelakatolva egy rövid túrával felsétálhatunk a közeli Legény- és Leány-barlanghoz a KΩ és PΩ jelzéseken.

Klastrompuszta - Piliscsév (PB12)

Terep: aszfalt, murvás út

A Klastrompusztát Kesztölccel összekötő gyér forgalmú műúton hagyjuk el a települést. A minőség végletekig változatos, hiszen a tükörsima, frissen fektetett szakasztól a töredezett kátyúsig mindent találunk. A csendes, idilli Kesztölcre beérve a község központjában figyelmesen balra fordulunk a Szent István utcába. Itt egészen a település széléig kerekezünk, majd ott az utolsó ház után közvetlen ismét balra fordulunk. Egyenes, murvás dózerúton találjuk magunkat, amit oldalról szántó, legelő szegélyez, míg a háttérben minden irányból hegyek vesznek körül.

Nagyon sokáig egyenesen tekerünk a mező mentén, egyetlen feladatunk a kisebb-nagyobb gödrök kikerülése. Néhány kilométer megtétele után balról Szent Vendel szobra jelzi, hogy közeleg Piliscsév határa. Érdekesség, hogy a környék már a római korban is lakott volt; egy szántás közben előkerült római mérföldkő képezi a szobor alapját.

Ahogy a környéken gyakran előfordul, itt is lovastanya mentén érünk be a településre, majd a főutca mentén végig is tekerünk ez utóbbin. A túlsó végén figyeljünk, kerékpárral behajtani tilos tábla állja utunkat. Itt térjünk le az úttal párhuzamosan haladó kerékpárútra, majd néhány száz méter megtétele után el is érjük végcélunkat, a Piliscsévi vasútállomást.