Vulkáni szirtsorról a dunai kavicsra

Itiner

• Pilisszentlászlón a Szentendrei úton sétálunk a falu központja felé.
• Az út elágazása után balra, a K jelzésre térünk.
• A Sikárosi-rét végén a P jelzést követjük jobb felé.
• A Király-kútnál jobbra, a P▲ jelzésre váltunk, melyen a Prédikálószékig emelkedünk.
• A Vadálló-köveken keresztül a Szentfa-kápolnáig ereszkedünk.
• A völgyben jobbra, a P jelzésen érkezünk meg Dömösre, a buszmegállóhoz.

A túráról részletesen

A Bükkös-patak völgyében

Pilisszentlászlón a lefelé induló autóút kanyarjánál (mely kereszteződés is egyben) balra, az ösvényre fordulunk (K jelzés). Pillanatokon belül egy parkolóba jutunk, ezen egyenesen átvágva bevesszük magunkat az erdőbe, s ereszkedni kezdünk. Az ösvény akkor válik csak igazán széppé, amikor hamarosan a patakmosta árok mellé szegődik. A patakon és a betonúton is átkelünk, és nem egészen fél óra után elérjük annak kereszteződését, egyben a Bükkös-patak völgyét.

A Kéktúrán haladunk tovább - ezúttal már nyugati irányban, szorosan a saját hordaléka körül tekergő patak mellett lépdelve. A Kárpát-forrásnál hangulatos, de kissé elhanyagolt pihenőt találunk. Errefelé gyakorta találkozni másokkal, de mégsincs olyan tömeg, ami a természetélménybe tolakodna. Kellemes, kőgörgeteges környezetben, hűs völgyben kanyarog a turistaút. Rövidesen a sikárosi erdészház tűnik fel a fák közt, és a patakon utoljára átkelve meg is érkezünk a tisztássorozat szélére.

A Sikároson

A Sikárosi-rét egykor részben lakott területe medenceként terül el a Visegrádi-hegység mélyén. Peremén 500-as magasságú hegyek sorakoznak, az egykori legelők és kaszálók ma tágas tisztásláncolatot alkotnak. A jelzéseket nem mindenhol könnyű követni. Érdemes, és még látványosabb is átvágni a réten egyenesen, mint a fák közt, és a végén mindenképpen belefutunk a P jelzésbe. A Király-völgyön lassan emelkedve kb. 20 perc a Király-kút forrása. Ennél élesen jobbra fordulva vágunk neki a túra egyetlen igazán fárasztó vállalkozásának, az Akasztó-hegy oldalának (P▲). Ez lényegében a Prédikálószék gerincének hátsó, a Dunától távolabb eső púpja.

A Prédikálószék felé

A jelzés meredeken, de egyenesen vezet át a bozótoson, kb. 20-25 perc alatt véget is érnek nehézségeink. A tetőn balra fordulunk, innen a dózerút gyengén emelkedik, közben a fák közt ki-kilátunk a Duna szalagjára. Ahol a második útelágazást érintjük, érdemes jobbra térnünk: 1-2 perc alatt a Hubertusz-vadászház erődítményszerű épületéhez érkezhetünk.

Maga a ház távolról nézve, ahogy közelítünk, nem egy ékszerdoboz, de amint mellé lépünk, azonnal feltárul, miben áll a különlegessége. A betonkocka előtt hosszú terasz, az ország egyik legmutatósabb tűzrakóhelyével: az erkély végi korlát túloldalán döbbenetes közelségben ível alattunk a Dunakanyar! Amikor nem használják, ideális lehet nyári hálózsákos kint alváshoz is.

Visszatérve a jelzésre utunk végső emelkedője következik, körülöttünk uralkodóvá válik a bükkös. Perceken belül feltűnik a fák közt a kilátó sötét vitorlája. Felső szintjéről emlékezetes látványban lehet részünk: alattunk a Szent Mihály-hegy sziklás oldalát megkerülő, félkört formázó folyópatkó, háttérben a Börzsöny szinte háromszögben csúcsosodó alakja. Jobboldalt pedig a Visegrádi-hegység zegzugos völgyrendszerében veszhet el tekintetünk. Tiszta időben a Mátra is ott dereng a távolban.

A szemben magasodó Szent Mihály-hegy egykor az általunk taposott vulkáni hegyek részét képezte: egyes elméletek szerint egy nagyobb csuszamlást követően kezdődött meg a Duna bevágódása, mely az áttöréses völgy kialakulásáért felelős. A Keserűs-hegyi vulkán kalderájának nyugati peremén járunk, amikor a Vadálló-kövek felé vesszük az irányt.

A Vadálló-kövek közt

Egy menedékes aljú erdőn átvágva hirtelen érünk a vadregényes gerincre: egyszer csak eltűnik az aljnövényzet, kinyílik a táj, és lényegében egy szakadék szélén állunk. Az évmilliókkal ezelőtt kihunyt vulkáni tevékenység maradványa az éles sziklasor, melynek tagjai még nevet is kaptak (pl. Nagytuskó, Attila sisakos feje, Bunkó stb.). A tűzhányó lejtőin legörgött törmelékanyag a hő hatására összesülve az akkori lejtők alján gyűlt föl, később a hegység darabkáinak kiemelkedésével magasra került. Ellenálló kőzet révén kipreparálódott puhább környezetéből, és ma égnek meredő szirtsort formáz. A Dobogó-kőtől a Dunakanyar szobi szakaszáig tart a panoráma. Maga az ösvény is különleges, lépteinkre pedig nem árt figyelni, különböző méretű és anyagú kődarabokból összesült sziklafelszínen járunk.

A feledhetetlen szakaszt fárasztó, térdroppantó erdei ereszkedés követi: ez esőzések után kellemetlenül és veszélyesen csúszós lehet, de igazából száraz időben is jól jönne helyenként, ha láncokba kapaszkodhatnánk. Az emelkedőt a találó Lélekszaggató névvel illették. Leérkezve a Kaincz-forrásból újratölthetjük vizünket, és szemügyre vehetjük a Szentfa-kápolnát. Egykor „csodafa" állt itt, mely a legenda szerint egy jelenés helyszíne volt: két kislány libákat legeltetett a mezőn, és letelepedve egy bükkfa alá Szűz Mária képét látták meg a lombok közt. Ennek állít emléket a kis kápolna.

Érkezés Dömösre

Felkerekedve nekivágunk az utolsó másfél kilométernek Dömös felé. Az aszfalton baktatva andezitgörgeteges patak kíséri utunkat, a völgy is egyre jobban összeszűkül, mígnem elérjük a falu szélső házait. Szemben a Szent Mihály-hegy sziklás oldala emelkedik, melyet lassan kitakarnak az egyre sűrűbben záródó házfalak, ahogy a központban lévő buszmegállót közelítjük.