Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Tipp

Velemből az Írott-kőre

· 1 értékelés · Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Turistajelzések a hármashatári parkolóban
    / Turistajelzések a hármashatári parkolóban
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őz Velem határában
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Asztal-kő
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sűrű lucfenyvesben indulunk a Hörmann-forrástól
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mezei nyúl az Írott-kő közelében
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turistajelzések a Nuschy-sétányon
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent Vid-kápolna homlokzata
    Fénykép: Sztankó Bálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Írott-kői kilátás a Schneebergre és a Bucklige Weltre
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1000 800 600 400 200 10 8 6 4 2 km Élő erdő tanösvény Geschriebenstein Írott-kő (kilátó) Szent Vid kápolna Kéktúra-emlékmű
Hangulatos patakvölgyek, források, zöldpala sziklaformációk és sétányok mentén kapaszkodunk fel a Dunántúl legmagasabb pontjára, majd a Szent Vid-hegyen át ereszkedünk vissza Velembe.
nyitva
közepes
11,2 km
3:50 óra
640 m
640 m

Az Írott-kő csúcsára felvezető Kubát Hugó emlékút kellemes hangulatával ejti rabul a turistát. Az árnyas, párás levegőjű Hosszú-völgy bükkerdeje alatt fakad a település vízellátásáért felelős vízműnél a Péterics-forrás. A Hosszú-völgy Erdőrezervátumán át keskeny gerincen jutunk el az Asztal-kő termetes sziklájához, ahonnan a kaptatásért cserébe az Írott-kő kilátójának körpanorámájában gyönyörködhetünk a Balatontól a Schneebergen túlig.

A Dunántúl tetejéről lassú ereszkedésbe kezdünk a mondákkal is megörökített Hörmann-forráshoz, majd a gazdag történelmű, szép panorámájú Szent-Vidig, ahol a kálvária és az Országos Kéktúra emlékműve fogad minket, miközben feltűnik a Szent Vid-kápolna jelegzetes teteje - emellett egy bekerített, mély gödröt is felfedezhetünk, melynek eredete a történelem homályába veszett. Hangulatos terméskőlépcsőn, majd egy idős fákkal szegélyezett úton ereszkedünk Velem felé. A Szerdahelyi-patak mentén kialakított Nuschy József-sétányon a magas vastartalmú Vasa-kút jellegzetesen rozsdás vizét is szemügyre vehetjük.

A szerző tippje

  • Az Asztal-kő után a P+ jelzésen kis kitérővel elérhető az Apostolok fája, melynek egykori 12 törzséből 3-ban még van élet. Ezután a P● jelzésen a bükkújulat miatt nehezen megközelíthető Szénégető-kutat is megkereshetjük.
  • A Szent-Vid alatti mélyút kanyarjában balra ágazik le a Szentkút-forráshoz vezető K● jelzés. Az ösvényen tovahaladva két, az 1950-es években hajtott táró is elérhető.
  • A hegység forrásainak nagy része fogyasztásra alkalmatlan, legyen nálunk elegendő ivóvíz!
Dr. Szentes Szilárd profilképe
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2020-11-05
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Írott-kő, 883 m
Legalacsonyabb pont
361 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdés

Velem, autóbusz-forduló buszmegálló (362 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.346043, 16.489515
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°20'45.8"N 16°29'22.3"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 612507 5244695
w3w (what3words) 
///kószál.hazahoz.ruhabolt

Végpont

Velem, autóbusz-forduló buszmegálló

Útleírás

Itiner

  •  A buszmegállóból nyugat felé indulunk a P jelzésen az Írott-kőig.
  • A  P▲ jelzésen az Asztal-kőhöz teszünk egy rövid kitérőt.
  • A kilátótól a gerincen futó K jelzésen kezdjük meg az ereszkedést.
  • A Hörmann-forrástól a K+ jelzést követjük, ami visszavisz a kiindulópontra.

A túráról részleten

 Felfelé a Hosszú-völgyön

A velemi buszfordulóból nyugat felé indulunk a Hosszú-völgyön át az Írott-kő csúcsára felvezető Kubát Hugó emlékúton a P jelzésen. A szakasz névadója a Vas Megyei Természetbarát Szövetség elnöke és az Elektromos Természetjáró Szakosztály vezetője volt, aki sokat tett a természetbarát mozgalom Vas megyei újjászervezéséért. A vasfüggöny idején a látogatható részeken ő szervezte meg az új úthálózat kiépítését. Sümegtől Szent Vidig segítőtársaival felújította és jelzésekkel látta el az Országos Kéktúra útvonalát.

A házak után nem sokkal a település vízellátásáért felelős vízműhöz és a mellette lévő sorompóhoz érünk. Balról magas lucfenyők, jobbról elegyes bükkös ad árnyékot. A Hosszú-völgyet az asztmások völgyének is nevezik, mivel fekvése és a völgytalpon csordogáló Szerdahelyi-patak miatt nyáron is kellemesen hűvös, párás mikroklímát biztosít. A sorompó után hamarosan elérjük a patak túlpartján fakadó, közepes vízhozamú Péterics-forrást, ami sajnos a rádőlt fák miatt nem nyújt nagy élményt jelenlegi formájában.

Bő 1 km-en követjük a patakot, aztán egy nagy balos kanyarban kissé eltávolodunk tőle; itt fakad a Hosszú-völgyi-forrás. Rövidesen az erdőrezervátumot bemutató táblánál állunk.

Az erdőrezervátum egy olyan rész, ami fokozottan védett magterületből és az azt körülvevő védettség alatt álló védőzónából áll. A magterületen nem végezhető semmilyen emberi tevékenység az erdő természetes folyamatainak zavartalansága érdekében, melyekre számos tudományos kutatás is irányul. Általában jellemző rájuk a változatos erdőszerkezet, a gazdag és különleges élővilág, valamint a természetes erdődinamika. Hazánkban 1990-es években kezdődött el az erdőrezervátum-hálózat létrehozása, ami ma 63 ilyen területet foglal magába. A Velem, Hosszú-völgy Erdőrezervátum magterületének nagyobbik részén 120 éves bükkös és erdei fenyves található.

A táblától a széles útról letérve egy keskeny, kaptatós ösvényen egyenesen megyünk tovább, amin gyorsan a jobbról csordogáló patak fölé emelkedünk, majd egy meredek S kanyarral felkapaszkodunk a keskeny gerincre. Ennek látványos sziklakibukkanása és egy 1925-ben állított határkő után ― mielőtt rátérnénk a kiszélesedő erdészeti útra ― jobbra kanyarodunk.

Az Asztal-kőtől az Írott-kőig 

Nemsokára elérjük széles, kavicsos erdészeti utat, melyen balra fordulva 50 m után érünk Asztal-kőhöz vezető P▲ jelzés leágazásához.

A szikla a Kalapos-kövekhez hasonlóan a kora kréta időszakban (kb. 130-140 millió éve) az akkori tengerfenékre ömlött bazaltból metamorfizálódott zöldpalából épül fel. A tengeralatti vulkán kiömlő lávájába helyenként nagyobb mennyiségű, egyenetlenül eloszló mész vegyült. A kőzet felszínre emelkedése után ezek a részek gyorsabban pusztultak az erózió és a defláció hatására, mint a mészben szegények, kialakítva a jellegzetes sziklaformát.

Visszatérve a széles útra 0,5 km múlva egy jobbos hajtűkanyarral egy kis gerincre fordulunk vissza. Letermelt erőrészen, egy bükkösön, végül lucfenyves erdőn át érünk az Írott-kő csúcsának tövében álló pihenőhöz.

A Dunántúl tetején

 A Dunántúl legmagasabb pontját a 13. században Fenyő-hegynek, míg a 17. századtól Szálkőnek hívták. Mai nevét a hegy tetején, a kilátótól mintegy 40 m-re az osztrák oldalon álló kvarcitos fillit szikláról kapta, melyen egykor jól olvasható „C”, „B” „E”, jelölés állt. Ez valószínűleg a Confinia Battyányiana Esterházyana szöveg rövidítése, vagyis magyarul Battyány-Esterházy határt jelent, de betűsor rámímel Comes Battyány Elemér nevére is.

A helybeliek 1891-ben egy fából ácsolt, a millennium alkalmából Árpád névre keresztelt kilátót építettek a hegytetőre, amit rossz állapota miatt 1908-ban le kellett bontani. Ennek a helyére került 1913-ban a már kőből készült torony, amit II. világháború után, 1945-től a határzár végéig csak az osztrák oldalról lehetett megközelíteni. További érdekessége, hogy pont a közepén halad át az államhatár, melyet a kilátóban felállított határkő is mutat.

A 2010-ben felújított építményből tiszta időben akár a Balatonig is elláthatunk, ami a Bakonytól délre a Tapolcai-medence tanúhegyei között csillan meg. Még délebbre a Keszthelyi-hegység és a Rendeki-hegy, utánuk a Zalai-dombság látható. Délnyugati irányban, ha nagyon tiszta az idő, a Kamniki-Alpok csúcsai is feltűnnek, de az Alpok első keleti, 2000 m fölötti csúcsai, a Schneeberg és a Wechsel mögött megbújó Rax magasodik leginkább környezete fölé. Az alacsonyabb, de mégis markáns Hohe Wand sziklafalai szintén láthatóak a kilátóból. Északon Bécs és a Fertő tó mögött húzódó szélerőművekkel tűzdelt Lajta-hegység tűnik fel.

Ereszkedés Szent Vidig

 A kilátótól a gerincen futó K jelzésen kezdjük meg a lejtmenetet. A pihenőtől az út bal oldalán a kilúgozott talajt jelző nyírfák, jobbról pedig luc-, majd jegenye- és vörösfenyők szegényezik utunkat; majd egy tarvágott foltnál kilátás nyílik Szombathely irányába. Ezután bükkösbe érünk, aztán egy sűrű lucfenyvesben kanyarodunk le az aszfaltos út túloldalán fakadó Hörmann-forráshoz, ami a Kőszegi-hegység legmagasabban, 713 m-en fakadó víznyerő helye.

Először Csarmas-kútjának nevezték, majd a 18. században keresztelték át Hörmann-forrásra a tragikus sorsú várnagy, Hörmann Mihály alakja után. Több történet is kering róla. Az egyik szerint Jurisics Miklós várkapitány titkos felderítő útra küldte őt, ami közben a törökök elfogták, és e forrásnál élve megnyúzták. Egy másik elképzelés szerint Hörmann ötlete volt ez a kivégzési mód arra az esetre, ha valaki szövetkezik a törökkel. Egyszer azonban őt vesztegette meg az ellenség, amiért a maga által kitalált büntetést kapta. Egy harmadik változat szerint be akarta engedni a várba az azt ostromló törököket, és ezért nyúzták itt meg. Egy negyedik feltételezés szerint 1620-ban a császári seregek óriási túlerővel támadták meg a kőszegi várat. A menthetetlen helyzetben egy Hömann Mihály nevű vitéz felgyújtotta a megmaradt puskaport, nehogy az a támadók kezére jusson. Hörmann elmenekült, de az ellenség végül a Csarmas-kútnál elfogta, és elevenen megnyúzta 1621. május 27-én. A kőszegi vár falai között őriznek is egy közös tokban tartott tőrt és kést, melyekkel végrehajtották az ítéletet.

Történelmi iratok alapján Hörmann a Széchenyiné Forgách Margit zálogbirtokában álló kőszegi várat igazgatta az 1600-as évek elején. Amikor 1621-ben úrnője Bethlen Gábort támogatta, Hörmann beengedte annak seregét a várba. A várnagyot végül Bécsben szabályos hadbírósági eljárásban ítélték el. Emlékét a kőszegi Várközben 1971-ben emelt Hörmann-kő is őrzi.

A népszerű helyen a Magyar Kárpát Egyesület Írottkő Osztálya 1937-ben avatott fel egy 15 ágyas turistaházat, amit 1945-től a határőrség használt, majd 1965-ben lebontottak. Itt működött a Napsugár Üdülő is a világháborúk között. A forrástól jobbra, a parkoló túlsó végénél asztalok mellett pihenhetünk meg.

Innen egy sűrű, sötét lucfenyvesben lejtmenettel indulunk tovább a K+ jelzésen. Az aszfaltos úton átkelve már csak pár száz méter a kálvária és az Országos Kéktúra emlékműve. Utóbbi helyen volt a  vasfüggöny idején az Országos Kéktúra nyugati végpontja. A kápolna mögött a tanösvény táblájától induló utacskán kis kitérőt tehetünk egy bekerített, jelenleg kb. 15 m mély eltömődött gödörhöz, amit egy 1952-ben hajtott vízszintes kutatótáró kb. 30 méteres mélységnél harántolt. Eredetéről megoszlanak a vélemények: egyesek bányaaknának, mások ciszternának vélik.

A hegycsúcs és környékének történelme a neolitikumig nyúlik vissza, de részletesebb ismereteink csak a bronzkortól vannak a területről. Ekkor alakították ki a csúcs alatt található lakóteraszokat. A hegy ebben az időben fontos vezetői központ lehetett, amit egy itt előkerült aranydiadém és a feltárt i.e. 13-9. századi bronzöntő műhelyek is megerősítenek. Helyi specialitás volt, hogy bronzhoz nagyobb mennyiségű antimont is használtak (ekkoriban az egész világon csak itt!). Az így készült igen jó minőségű termékek Észak- és Nyugat-Európába is eljutottak. Később a kelták szállták meg a környéket. A hegylábnál futó borostyánkőutat és a Savariát ellátó vízvezetékrendszert ellenőrző őrtorony állt itt. A Karoling-korban is erődített helyként említik. Az Árpád-korban nemcsak világi, hanem egyházi központ is lehetett, melynek várát 1270-ben említi először oklevél, amikor Kőszegi Henriktől II. Ottokár cseh királyhoz került. Az erősség valószínűleg a 13. század végén pusztult el, de erről pontos adatok nem maradtak fenn. A Szent Vid-kápolnát az egyik sarokbástya helyére építhették a 18. században. Egy 1757-es összeírásból megtudjuk, hogy a kápolnához egy Szent Kereszt titulusú templom is csatlakozott, így a június 15-i Szent Vitus napi mellett szeptember 14-én a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén is tarthattak búcsút. A 19. század végén jelentősen átépítették, ekkor nyerte el mai alakját.

Vissza Velembe

 A Szent Vid-kápolna fehér falai és az előle a Bakonytól a Keszthelyi-hegység és a Zalai-dombság találkozásáig terjedő kilátás után egy terméskő lépcsőn indulunk lefelé. A jobb oldalán magasodó palafeltárás második üregében egy Szűz Mária szobor áll. A lépcsők alatt balra kanyarodunk, és a Kultúrák hegye tanösvény táblái által kísérve folytatjuk utunkat. Hamarosan egy mélyúthoz érünk, melyen hamar elérjük a Velem határában futó erdészeti utat. Ezen 100 m után jobbra térünk vissza az erdőbe, és a település 1930-40-es évekbeli főjegyzőjéről elnevezett Nuschy (József)―sétányon folytatjuk utunkat. A roskadozó híd után balra egy romantikus padhoz tehetünk kis kitérőt a patakvölgy dombocskájára. A szájhagyomány szerint ezen az idilli helyen már számos szerelem szövődött. Kisvártatva már a Vasa-kút körül kialakított pihenőnél vagyunk. Az egykor nagyobb hozamú forrás a vizéből kiváló rozsdás üledékről kapta a nevét; hívják Vasas-, vagy Vas-kútnak is. Vize nem iható! Átkelünk a forrás utáni kis fahídon, és Petőfi utcán továbbhaladva visszaérkezünk a buszmegállóba.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Velembe Szombathely, Kőszeg és Bozsok felől érkeznek buszok. A járműről a Velem, autóbusz-forduló nevű megállóban szálljunk le!

Megközelítés

  • A túra buszmegállóból indul, és ugyanoda érkezik vissza.

Parkolás

  • Az autónkat a polgármesteri hivatal előtt érdemes leparkolni.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.346043, 16.489515
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°20'45.8"N 16°29'22.3"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 612507 5244695
w3w (what3words) 
///kószál.hazahoz.ruhabolt
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

A Kőszegi-hegység turistatérképe

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

5,0
(1)
Megyeri Eszter
2020-10-30 · Közösség
Nagyon jó körtúra, tele érdekességekkel!
Mutass többet!
Őszi kilátás úton az Írottkőre
Fénykép: Megyeri Eszter, Community
Őszi kilátás az Írottkőről
Fénykép: Megyeri Eszter, Community
Ereszkedés
Fénykép: Megyeri Eszter, Community
A Szent Vid kápolna
Fénykép: Megyeri Eszter, Community
Eső után jópár szalamandrával találkozhatunk
Fénykép: Megyeri Eszter, Community

A többiek fényképei

Őszi kilátás úton az Írottkőre
Őszi kilátás az Írottkőről
Ereszkedés
A Szent Vid kápolna
+ 1

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
11,2 km
Időtartam
3:50óra
Szintemelkedés
640 m
Szintcsökkenés
640 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Evés-ivás lehetőség Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp