Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

Várak bevétele csúcstámadással

Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Kilátás a Sár-hegyre a Muzsla-tetőről
    / Kilátás a Sár-hegyre a Muzsla-tetőről
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az adrenalinpark függőhídja
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A mátrafüredi kalandpark, háttérben a Nyugati-Mátra
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kocsánytalan tölgyes a Rákóczi-forrás után
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Remete-barlangot befoglaló andezit szikla részlete
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Remete-barlangból
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Széles-parlag, Mátra
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Benevár romjai
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Ménes-csapási fenyves
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rákóczi-forrás
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A sípálya a Kékestetőn
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1200 1000 800 600 400 200 14 12 10 8 6 4 2 km Jávoros-forrás és piknikező hely 4 Évszak Palóc Bistorant Kékestető Adótorony és kilátó Remete-barlang (Mátra) Rákóczi-forrás (Mátrafüred) Benevár

Sok látnivalót felfűző, egyenletes szintemelkedésű körtúra Mátrafüredről a Kékesre kilátókkal, forrásokkal, barlanggal, sáncvárakkal és emlékhelyekkel.

nyitva
közepes
15,6 km
5:09 óra
722 m
722 m

Mátrafüredről a Muzsla 484 m magas tetejét vesszük célba, amin egy 0,15 hektár területű,  vélhetően 10.-11. századi sáncvár maradványai is megbújnak. A kilátás már innen is szép, de az 1888-ban épült Hanák Kolos-kilátónál teljesedik ki igazán a Sár-hegy és Gyöngyös irányába nyíló panoráma, háttérben az Alfölddel. Kicsit tovább a Kékes tömbje magasodik a szederbokrokkal tarkított kefesűrű újulat felett, a TV-toronyból pedig egy 1000 m felletti teljes körpanoráma tárul a szemünk elé. Az útvonal forrásokban is bővelkedik; közülük többet mondák és legendák lengenek körül, mint például a Rákóczi-, a Szent László- és a Jávoros-forrást. A csúcsról egy nagy kiterjedésű bronzkori földvár sáncai között ereszkedünk, miközben olyan érdekes sziklaalakzatokkal is találkozunk, mint a Vaskapu sziklatömbje, vagy innen nem messze nyíló Remete-barlang. Megnézzük a Törökök piacát, és a 13. század végén épített Benevár romjait, majd a Bene-patakkal együtt érünk vissza Mátrafüredre. 

A szerző tippje

  • A Rákóczi-forrástól a P●, majd a S+ jelzésen elérhető a 400 m-re lévő Máriácska kegyhely.
outdooractive.com User
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2020-05-22

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Kékes, 1014 m
Legalacsonyabb pont
347 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Pihenő

4 Évszak Palóc Bistorant
Kékestető Adótorony és kilátó

Felszerelés

  •  Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • Meleg napokon bőséges folyadék ellátás.
  • A navigáláshoz Természetjáró app. 

Kezdőpont

Mátrafüred, Mátravasút végállomás (347 m)
Koordináták:
földrajzi
47.830149, 19.970554
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 422956 5297935

Végpont

Mátrafüred, Mátravasút végállomás

Útleírás

Itiner

  • A 24. sz. főúton észak felé indulunk a S jelzésen.
  • A SL jelzésen rövid kitérőt teszünk a Hanák Kolos-kilátóhoz és az emlékoszlophoz.
  • Továbbmegyünk a S jelzésen, majd jobbra fordulunk a S● jelzésre.
  • A Kalló-völgybe érve észak felé haladunk a P jelzésen a Szent László-forráshoz vezető S● jelzésig.
  • Visszafordulva a K jelzésen jutunk a Kékesre.
  • A Kékesről a K+ jelzésen indulunk lefelé.
  • A KΩ jelzés leágazásánál rövid kitérőt teszünk a kis méretű Remete-barlanghoz.
  • Visszatérve a K+ jelzésre Mátrafüredig követjük azt.
  •  A 24. sz. főúton a S jelzésen délkelet felé haladva hamarosan elérjük a Mátravasút végállomását.

A túráról részletesen

Mátrafüredről a Hanák Kolos emlékoszlopig

A Mátravasút végállomásánál átkelünk a főúton, és észak felé indulunk a S jelzésen, majd a feketefenyő liget után jobbra fordulunk a Kalló-, utána pedig balra a Muzsla utcára, melynek végénél jobbra fordul a jelzés. Két nagy feketefenyő között lépünk be az erdőbe, ahol először a Muzsla 484 m magas tetejéig emelkedünk. Az 1894-ben ide épített kilátóból szép panoráma nyílik Mátrafüredre, Gyöngyösre és a Sár-hegyre. Az építmény tövében lévő padoknál pihenhetünk egy kicsit a továbbindulás előtt. A hegytetőn egy 0,15 hektár területű sáncvár maradványai is fellelhetőek, melyek Dénes József kutatásai alapján a 10. század végén – 11. század elején épülhettek, és talán az Aba nemzetség korai erődítményei lehettek. A hagyomány szerint itt volt a törökök egyik táborhelye, illetve innen ágyúzták Bene várát. A sáncoktól 450 méterre fakad a Rákóczi-forrás, túránk következő állomása.

A gerincen kökényes cserjésben indulunk tovább, majd egy cseres-kocsánytalan tölgyesbe érünk. Hamarosan megpillantjuk a Rákóczi-forrást, melyből sokak szerint a Mátra legegészségesebb forrásvize fakad. A Mátrafüredtől nem messze fakadó víznyerő helyet eredetileg Közel-kútnak hívták, melynek foglalását 1929-ben készítette a Mátra Egylet. Az eredeti dombormű egy lovát itató, búsuló kuruc katonát ábrázolt. A monda szerint a szabadságharc bukását követően Rákóczi az ország elhagyásakor a forrásnál is járt, ami egyébként kedvelt tartózkodási helye volt; ekkor ivott utoljára a friss vízből. Az őt kísérő kuruc csapat a magyar határtól visszatért Tokaj-Hegyaljára, hazafelé azonban még egyszer visszajöttek ide, és ittak a forrásból - de ekkor már igencsak búsultak, hiszen fejedelmük nem volt velük.

A forrástól tovább követjük a S jelzést a SL jelzés leágazásáig, ahol egy rövid kitérőt teszünk Hanák Kolos, a mai Magyarország első turistaegyletét, a Magyarországi Kárpát Egyesület Mátra Osztályát alapító gyöngyösi ügyvéd emlékoszlopához. Nevéhez kötődik többek között a Mátra első útikalauza és első jelzett turistaútjai is. Itt áll a róla elnevezett, 1888-ban épült kilátó, melyből a Sár-hegy és Gyöngyös rajzolódik ki a távolban, háttérben az Alfölddel. Ha kicsit továbbmegyünk, az egykori Nagy-Lapát-tetői kőbánya pereméről a Mátra déli hegyei alkotnak előttünk tájképet; alattunk a bányában berendezett adrenalin park található.

A Kalló-völgyön át a Kékesre

Visszatérünk a S jelzésre. A kefesűrű újulatban haladó ösvényről egy rövid szakaszon szép kilátás tárul a Kékes tömbjére és az Alföld irányába. Pár száz méter után jobbra fordulunk a S● jelzésre, ami az oldalban harántolva a Gyökeres-forrástól és az egykori Nékámszállástól pár méterrel északra csatlakozik bele a P jelzésbe a Kalló-völgyben. Észak felé haladunk tovább egészen a Szent László-forráshoz vezető K● jelzésig.

Ez a Központi-Mátra legismertebb forrása a Rákóczi-forrás után. Vizét a Kékes oldalára lehulló csapadék táplálja. A Csór-réti-víztározó mellett ez a forrás biztosítja Mátraháza és az Állami Gyógyintézet vízellátását. A forrás körül pihenőt és tűzrakó helyet is találunk. A legenda szerint egyszer, amikor Szent László király a Mátrában a kunok ellen harcolt, akkora szárazság volt, hogy az összes patak és kút kiszáradt. Nagy királyunk az akkori Bene település környékén táborozott seregével, míg a kunok Viszeknél. Mikor a katonák már nem bírták tovább a vízhiányt, László néhány bizalmas hadvezérével elindult a Kallók völgyén felfelé vizet keresni. Mivel sehol nem leltek rá, ájtatos imádságba kezdtek, melynek végén szent királyunk felkiáltott. „A magyarok Istene nem hagyhat el bennünket!” Kardját egy sziklába döfte, amelyből forrás fakadt, ami a Bene-patakot táplálva oltotta katonái szomját.

A forrástól visszafordulva már a K jelzést követjük Tölgyes-bérc lábánál, a Somor-patak völgyének bükkösében. A Jávoros-forrás pihenője után keresztezzük az aszfaltutat; innen már csak egy utolsó kaptató vár ránk, hogy megérkezzünk hazánk legmagasabb pontjára. Érdemes meglátogatni a TV-torony 42 m magasan kialakított körpresszóját, ahonnan az elénk táruló lenyűgöző panoráma mindenden évszakban tartogat meglepetéseket. Körülöttünk a Mátra hegyei, dél felé az Alföld, keleten a Bükk, nyugaton a Karancs hegység látszik. Északon Szlovákiába látunk át, ahol tiszta időben a Magas-Tátra is feltűnik. A nézelődés után Kányai János minipalack-gyűjteményét is érdemes megtekinteni.

Vissza Mátrafüredre

Lefelé a K+ jelzésen indulunk. A parkoló alatt elhaladunk a Jávoros-forrás mellett, ami nevét az egykor itt tenyésző hegyi juharosnak (jávorfa) köszönheti. Átkelünk az aszfaltos úton, majd a vízmű alatt folytatjuk utunkat délnyugat felé. A bükkösből kiérve létrán mászunk a villanypásztoros vadkerítéssel védett Ménes-csapás fenyvesének fiatal vörösfenyőihez, melyek között néhol még látható az előző nemzedék egy-egy vaskos tuskója. A következő kerítés után egy nagy kiterjedésű bronzkori földvár sáncai között ereszkedünk lefelé egészen a KΩ jelzés leágazásáig, amin rövid sétával érjük el a kis méretű Remete-barlangot.

A szájhagyomány szerint az üregben egykor Valgatha, a korábbi cseh rablóvezér remetéskedett, aki több gaztette mellett a tündérszép Ilus jegyesét, Dezső vitézt is leszúratta, a lányt pedig Dédes várába hurcolta, ahonnan sok évre rá, megőrülve került vissza falujába. A katona halálos sebéből felépülve bosszút esküdött, és embereivel legyőzte Valgathát, szemeit kiszúrta és rabláncra verte. Az elbeszélések szerint a később a barlangban remetéskedő vak férfiről ezután szomszédos vörösmarti barátok gondoskodtak.

Visszatérve a K+ jelzésre rövidesen egy tisztásra, a Széles-parlagra érünk, ahonnan szép kilátás nyílik a Sár-hegy és Gyöngyös felé. Hamarosan elérjük a Vaskapu nevű sziklaformáció kibillent andezit kőtömbjeit. Innen kicsit több mint 100 m-re újabb falmaradványt találunk, ami egy kétrészes kősáncokkal határolt földvár északi része. Alatta a Törökök-piaca nevű terület következik, melyet az oszmán hódítás idején tényleg használhattak vásártartásra. Ez után újabb kősáncot láthatunk, ami a földvár déli oldalát alkotta.

Hosszabb séta után érünk Bene várának romjaihoz. A szabálytalan ötszög alaprajzú, mintegy 40 × 45 m kiterjedésű erősséget az Aba nemzetségbe tartozó Csobánka fia János építtethette 1275 után. Az építményt először 1301-ben említi oklevél, amikor János fiai felosztották egymás között örökségüket. 1327-ben Károly Róbert Szécsényi Tamásnak adományozta, majd annak dédunokájától Luxemburgi Zsigmond kobozta el. További története nem ismert; 1497-ben már elhagyott várként említik.

A romtól gyorsan ereszkedve rövidesen elérünk egy ötös elágazást, ahol tovább követjük a jelzést. A szálkőzetig taposott út egy kis tisztás után meredeken ér le a Csatorna- és a Somor-patak összefolyásánál, melyek innen a Bene-patakban egyesülnek. Hamarosan patakparti pihenő- és tűzrakó helyek következnek. A jelzés a főútra ér ki, ahol a S jelzésen délkelet felé haladva perceken belül elérjük a vasútállomást.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A többségében Gyöngyösről induló távolsági buszról a Mátrafüred, autóbusz-váróterem nevű megállóban szálljunk le!

  • A helyszínt akár a Mátravasúttal is megközelíthetjük Gyöngyösről; a Mátrafüred állomásig utazzunk!

Megközelítés

  •   A túra a vasútállomásról indul, és ugyanoda ér vissza. Az útvonal érinti a közeli buszmegállót.

Autóval

  • Mátrafüred központjában, a túra kiindulópontján számos kiépített parkolót találunk.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Mátra turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
15,6 km
Időtartam
5:09óra
Szintemelkedés
722 m
Szintcsökkenés
722 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Hegyi vasút, kötélpálya megállóhely Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • Új pont
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!