Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Üveggyárak, csevicék, mocsarak mentén

Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A kékesi kilátó a Szállás-hegyről nézve
    / A kékesi kilátó a Szállás-hegyről nézve
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sorminta — kilátás a a Szállás-hegyről
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A parádsasvári Károlyi-kastély
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Harangláb Parádóhután
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Piruló galóca nyári vargányákkal
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útban a Pisztrángos-tóhoz
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Som-hegyi patak vize a Mátrában
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kellemes szintút a Vár-hegy oldalában
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szállás-hegyi panoráma
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Klarissza-csevicénél
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkös útrészlet a Mátrában
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 500 400 300 200 16 14 12 10 8 6 4 2 km Parádsasvári üvegmanufaktúra

Látnivalókban és történelmi emlékekben bővelkedő, kevésbé ismert terülteken vezető körtúra a Kékes alatt. Olyan érdekességeket is felvonultat, mint a Klarissza-csevice, a Pisztrángos-tó vagy a Kőris-mocsár.
nyitva
közepes
16,6 km
5:00 óra
685 m
685 m
A parádsasvári neoreneszánsz stílusú kastélyszállótól indulva a gyógy- és ásványvízüzem 1827-ben épített, patinás ivócsarnoka gyönyörködtet miket. Parádóhután egy régi harangtorony alatti padon pihenhetünk, majd megkóstolhatjuk a Klarissza-csevice vashiányos vérszegénység kezelésére rendkívül hatásos, nagy a vasgálictartalmú vizét. A Hallstatti kultúra nyomait őrző Vár-hegy délnyugati oldalának gyantaillatú erdejéből lepillantunk a Köszörű-völgyi-víztározó mesterséges tavára. A Kétbükk-közti-patak sziklák közé vágott, sejtelmes kis szurdokvölgye, a Pisztrángos-tó nyugodt atmoszférájú pihenője és a rejtélyes Kőris-mocsár mind kihagyhatatlan látnivaló.

A szerző tippje

  • Érdemes palackokkal felszerelkezve érkezni a túrára, hogy megkóstoljuk, összehasonlítsuk a kiváló vizű Klarissza-csevice és Tót berki-csevice vizét. Utóbbiért kb. 800 méternyi kitérőt kell tennünk a harangláb után a S jelzésből kiágazó S● jelzésen.
outdooractive.com User
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2020-07-01

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
711 m
Legalacsonyabb pont
297 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdőpont

Parádsasvári elágazás buszmegálló (316 m)
Koordináták:
DD
47.913250, 19.988020
DMS
47°54'47.7"N 19°59'16.9"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 424384 5307154
w3w 
///vakond.sípályák.főzelék

Végpont

Parádsasvári elágazás buszmegálló

Útleírás

 Itiner

  • A buszmegállótól nyugati irányba, a község központja felé indulunk a P+ jelzésen a Károlyi-kastély érintésével.
  • A település végénél jobbra fordulunk az erdőbe a S jelzésre.
  • Klarissza-csevice után nem sokkal a P+ jelzésen délkelet felé indulunk, és a főútig követjük.
  • A Hidasi erdész-vendégháznál érünk ki a 24. sz. főúthoz, ahol a P jelzést követjük vissza Parádsasvárig.
  • A buszmegállót Parádsasvár utcáján jobbra fordulva, a P+ jelzésen találjuk a kanyarban.

A túráról részletesen

Parádsasvárról Parádóhutára

Parádsasvár pereméről a P+ jelzést követve, a község központja felé indulunk a Kossuth utcán a neoreneszánsz stílusú kastélyszálló mellett, amit Károlyi György 1876-82 között Ybl Miklóssal terveztetett és építtetett felesége, Zichy Karolina számára. A Sasvár nevet a grófnő adta az épületnek, melyet a Tanácsköztársaság után államosítottak, és a család csak a II. világháború végén térhetett vissza két évre. Ezt követően gyermeküdülőként működött, majd 1998 decemberétől kastélyszállóként fogadja vendégeit.

A gyógy- és ásványvízüzem 1827-ben épített, patinás ivócsarnoka előtt jobbra kanyarodunk a Rákóczi utcára. Az itteni alkáli-hidrogénkarbonátos, kénes, szénsavas, kalciumot is tartalmazó gyógyvizet több mint 200 éve használják emésztőszervi betegségek kezelésére. A parádi gyógyvíz első említése Bél Mátyástól származik, aki 1735-ben írt az itteni kénes savanyúvízről. Markhot Ferenc, Heves megye egykori tisztiorvosa 1763-ban részletes leírást közölt róla, emésztésjavítóként ajánlotta, majd Kitaibel Pál 1798-ban elvégezte az első vegyelemzését is.

A kanyar végénél jobbra fordulunk az erdőbe a S jelzésen, és fiatal gyertyános-kocsánytalan tölgyesben indulunk a Széchenyi-hegyen át a fényespusztai aszfaltos út felé, majd a Parádi-Tarnán és a 24. sz. főúton átkelve meredeken indulunk felfelé néhány métert, ami után rövid ideig a főúttal párhuzamosan haladunk a Zagyvapálfalvai Formáció bükkös erdővel fedett homokos, kavicsos összletén. Hamarosan újabb emelkedésbe kezdünk egy kanyargós erdészeti feltáróútig, ahol szép kocsánytalan tölgyesben lépdelünk a Hallstatti kultúra nyomait őrző Vár-hegy délnyugati oldalában, majd szálbükkösön és gyantaillatú erdei fenyő elegyes feketefenyvesen át vezet a jelzés. Jobbra alattunk egy 1966 és 1968 között a környék patakjainak felduzzasztásával létesített mesterséges tó, a Köszörű-völgyi víztározó bújik meg, ami a környező települések ivóvízellátását biztosítja.

A Tariska-rét szélén egy földút keresztezésénél balról nagy kocsánytalan tölgy ad árnyékot. A következő úton is átkelünk, és balra tartva lefelé indulunk a Kétbükk-közti-patak sziklák közé vágott, sejtelmes kis szurdokvölgyében, melynek lábánál ellaposodik a térszín. A patakon átkelve érünk Parádóhutára, ami nevét a régóta itt folyó üveggyártásnak köszönheti.

Parádóhutától a Pisztrángos-tóig

A parádsasvári üveggyár elődjének tekinthető üveghutát és hamuzsírtelepet II. Rákóczi Ferenc 1708-ban alapította Parádóhután a Méhészkert környékén. Az üveggyártáshoz kvarchomok és nagy mennyiségű hamuzsír kellett, amit a környék erdőinek fahamujából készítettek. Mivel ekkoriban Nyugat-Európában már erősen megfogyatkoztak az erdők, hazánk nagy mennyiségben exportálta is a hamuzsírt. Egy-egy erdő letermelése után, kb. 20-30 évente az üvegcsűröket átköltöztették, mivel az olvasztáshoz szükséges nagy mennyiségű fa szekéren való odaszállítása többe került, mint az üzem áttelepítése. Így költözött át a huta 1767-ben a mai Parádsasvárra, ahol a csevice szénsavas forrásvizének palackozásához 1804-től gyártott üvegeket, valamint díszes, az adott fürdőhelyre jellemző mintával ellátott fürdőpoharakat, melyeket a reformkortól nemcsak az ivókúrákhoz használták, de ajándéktárgyként is népszerűek voltak. Üvegfújással a környéken ma már csak egy helyen, a parádsasvári üvegmanufaktúrában foglalkoznak.

A kereszteződéshez érve a hangulatos harangtorony alatti padon kényelmesen tudunk pihenni. Rövid sétával érjük el az 1883-ban foglalt Klarissza-forrást, vagy ahogy errefelé nevezik, a csevicét, melyet Károlyi Mihály a nagyanyjáról, gróf Kornis Clarisse-ről nevezett el. Vizének kiemelkedően nagy vasgálictartalma miatt hatásos a vashiányos vérszegénység kezelésében. Kifejezetten üdítő hatású, jó szomjoltó. Lítiumtartalma miatt kimerültségre és ideggyengeségre is használják. Mivel a széles körben ismert forrás vízhozama csak 1,9 liter percenként, gyakran sorba kell állni, hogy vízhez juthassunk.

Az ehhez hasonló szénsavas savanyúvizek keletkezését régebben utóvulkáni működésektől eredeztették, a napjainkban elfogadott tudományos elmélet szerint azonban a Mátra miocén korú vulkanikus kőzetei alatt elhelyezkedő jóval idősebb kőzetek (pl. triász mészkövek, stb.), és szénhidrogének felelősek a kialakulásukért, amik magas hőmérsékleten bomlásnak indulnak. Ez a jelenség az úgynevezett termikus disszociáció, aminek során szén-dioxid szabadul fel. A felfelé áramló gáz beleoldódik a felszín alatti vizekbe, amelyek így szénsavas savanyúvízként fakadnak a felszínre érve. Záptojásszerű szagukért egy kénhidrogén nevű gáz a felelős, ami a kőzetek pirittartalmának bomlásából származik.

A forrástól meredek ösvényen indulunk tovább a korábban említett Méhészkert irányába, ahol áttérünk a P+ jelzés kis ösvényére. Délkelet felé indulunk, majd a volt Cifra-hídnál átkelünk a Som-hegyi-patakon. Hosszabb emelkedő után egy vadkerítés mellett keresztezzük a Hurok-út nevű erdészeti feltáróutat, majd amikor 1 km-rel tovább ismét találkozunk vele, jobbra fordulunk rajta.

A Pisztrángos tó és a Kőris-mocsár

A jelzés a Pisztrángos–tónál balra fordul. Az egykor friss vizű mélyedésben halak évek óta nem élnek, ellenben a fokozottan védett alpesi gőték és a foltos szalamandrák ma is kiemelt szaporodóhelyként használják.

A tó után jól jelzett szintúton indulunk északnyugat felé a Kőris-mocsárhoz, ami valójában egy forrásláp. A régebben Zöld-tó nevet viselő mélyedés egy nagyméretű hegycsuszamlás következtében képződhetett a kb. 33,5 millió éve tartó kainozoikumi eljegesedés utolsó glaciális (Würm) periódusának vége (Dryas-III) után kezdődő felmelegedési szakaszban, kb. 10 000 évvel ezelőtt.  Ahogy korábbi neve is mutatja, feltöltődésének üteme gyors, és az egykori tóból mocsár, majd forrásláp alakult ki. Legfőbb növénytani kincse a hegyi perje. Ennek a ritka, nagytermetű pázsitfűnek hazánkban csak néhány termőhelye ismert. Népi megfigyelések szerint a mocsár, vagy ahogy errefelé régen nevezték a hasonló helyeket, a moszka időjárás változás előtt „zúg”, ami a Parádi-medencében jól hallható. Ennek az az magyarázata, hogy a Sombokor oldala alá gyakran „beszorul a szél”, ami süvítő hangot ad. A mocsártól délre találjuk az egykori Kékes-Parád lesiklópálya indítópontját. A pályát egykor sífutóút kötötte össze az erdőrezervátumon át az északi sípályával.

 Vissza parádsasvárra

Elhaladunk egy lucos mellett, majd a bükkösben újabb kis lápfolt mellett lassan kiérünk az erdőből. Hamarosan hangulatos kilátás nyílik észak felé a Haluskás és a Som-hegy felé. A Hidasi erdész-vadászháznál érünk ki a 24. sz. főúthoz, ahol északnyugat felé a P jelzésre váltunk. Ennek a Parádsasvárig tartó szakaszát Vörösmarty turistaútnak is nevezik a költő 1829-es itteni kirándulásának emléket állítva. A Mátra-nyeregnél a főúton kell folytatnunk a túrát, majd az egyik kanyarban lévő parkolóval szemben a szalagkorláton átmászva, bükkösön át fut tovább a P jelzés. Kicsit lejjebb, jobbra keresztezünk egy széles, kavicsos utat, és kocsánytalan tölgyes erdőben ereszkedünk tovább a Gyalogút-bércen egy tarvágás széléig. A gerinc neve is mutatja, hogy a főút megépülése előtt milyen fontos szerepet töltött be ez az útvonal a környékbeliek életében. Innen balra kanyarodunk, és egy lejtős ösvényen a Vércverés-patakkal párhuzamosan, a kastélyszálló kerítése mellett érünk be Parádsasvárra, ahol jobbra, a P+ jelzést követve néhány lépéssel visszajutunk a buszmegállóhoz.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Gyöngyösről kb. óránként közlekednek autóbuszok Parádsasvárra. A Parádsasvári elágazás nevű megállóban szálljunk le a buszról!

     

     

     

Megközelítés

  •  A túra a buszmegállóból indul, és ugyanoda érkezik vissza.

Autóval

  • A buszmegálló kanyarjának külső ívén, a túra kezdőpontján nagy, betonozott, ingyenes parkolót találunk.

Koordináták

DD
47.913250, 19.988020
DMS
47°54'47.7"N 19°59'16.9"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 424384 5307154
w3w 
///vakond.sípályák.főzelék
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Mátra turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  •  Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz Természetjáró app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
16,6 km
Időtartam
5:00óra
Szintemelkedés
685 m
Szintcsökkenés
685 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!