Totyogó

Kisgyermekünkkel (életkortól függően) legalább másfél órát érdemes rászánni erre a körsétára. 

Ha autóval érkeztünk, a mini-túrát a Normafa II-es parkolóból indítsuk, ami a a Síházzal szemben van. Átkelünk az úttesten, majd a faragott székely kapun bemegyünk az erdőbe.

Ha buszal jöttünk, az úton átkelve ugyanide érünk. 

Itt csemeténk egyből felmászhat, felhúzódzkodhat (illetve apa-anya felteheti) az erdei tornapálya rúdjaira.

Majd pár métert megteszünk lefelé a zöld kereszten, ahol a Budai-hegységben oly ritka ősbükkösbe érünk.

Kora tavasszal aljnövényzetként medvehagyma és odvas keltike illeti itt magát. Nem ildomos virágot s hagymát szedni - de fénykép formájában hazavihetjük emlékként. A zöld keresztről egy kis szintúton jobbra átcsapunk a kék kör jelzésre, mely elvisz minket egészen a gyermekvasút Virágvölgy megállóhelye fölé. 

Útközben vélhetőleg meg kell állnunk az erdei tanteremben (egy kis mászással egybekötve a székeken, asztalokon), miközben  jó eséllyel megfigyelhetjük a gyermekvasút valamelyik szerelvényét is. 

A ravaszabb szülők beígérhetik a fáradságos túra jutalmaként az Anna-réti felújított játszóteret, ahová a Virágvölgyből jobbra, felfelé letérve, a Mária-úton jutunk el.

Az Anna-rét remek piknikhely, a játszótéren pedig 0-14 évesig bármely korosztály nagyszerűen érezheti magát. (A túra útvonalán a játszótérnél látható egy kis ficak: ezt is beleszámoltuk a távba, hogy a kicsik büszkélkedhessenek az óviban, bölcsiben, vendégségben: megvolt a két kilométer!)

Míg a gyermekek játszanak, a szülők a panorámában gyönyörködhetnek, és közben tervezhetik a következő túrát.

Itt, ha szerencsénk van, nyitva van a (fizetős) nyilvános WC is, mely néha igen hasznos lehet.

A játszón persze felmerülhet a nagy kérdés: hogyan érjük el, hogy gyermekünk a séta végén, kifáradva, de mégis saját erőből jusson el a parkolóig? 

Nos, erre szolgál a totyogó-túra végső titkos fegyvere: a réteses.

Ugyanis kirándulásunk végső szakaszán, a magyar zarándokút jelzést követve éppen ide, a híres normafai rétesezőbe jutunk el, mely szemben van a parkolóval, valamint a buszmegállóval. 

Egyébként itt az utóbbi időben a jelentős bódé-inflációnak köszönhetően már nem csak rétest, hanem lángost és palacsintát is fogyaszthatunk, vagy (türelmesebb fiókákkal) akár a Síházba is beülhetünk, ahol budai áron minőségi étel kapható.

Ha erre a túrára elhozzuk a gyermekünket, szinte biztos, hogy a következőre is el akar majd jönni velünk. 

Gondoljunk arra, hogy ha most megtesz szűk két kilométert, lehet, hogy legközelebb már hármat, négyet is hajlandó lesz legyalogolni (aztán idővel ötöt, tízet, húszat...).

Így válik most még totyogó gyermekünk lassacskán a túratársunkká, így kezdhetjük el beoltani a természet szeretetével. Egy ilyen kirándulás ajándékaként rengeteg potenciális élménnyel és egy minőségi, egészséges élet esélyével ajándékozhatjuk meg csemeténket.