Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra

Tihanyi nagy kör

Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 200 150 100 12 10 8 6 4 2 km Szélmarta-sziklák Őrtorony-kilátó Tihanyi Levendula Erdei Iskola
Ez a rengeteg látnivalót felvonultató, változatos útvonal bemutatja a táj kialakulását és természeti értékeit, miközben számos kilátópontról gyönyörködhetünk az egyedi panorámában.
nyitva
közepes
13,9 km
4:12 óra
399 m
399 m

A Tihany ófalujából induló útvonal először a vulkáni működésről tanúskodó különös formákat, a gejziritkúpokat mutatja be, majd a félsziget nyugati oldalára kanyarodva meseien szép, panorámákkal tűzdelt, tölgyesben hullámzó ösvényre vált. Egyik kiemelkedésről a másikra kapaszkodva ismerhetjük meg a táj ezernyi arcát.

Szép kilátást kapunk a Kiserdő-tetőről, a Csúcs-hegyről, az Aranyházról és az Akasztó-dombról, az Apáti-hegy kilátótornyából pedig a körpanoráma részeként a Külső- és Belső-tó is megjelenik madártávlatból. A két vízfelület közé ereszkedve a Szélmarta-sziklák különleges formáiról szemlélhetjük a tájat. A felfedezőút forrásbarlangot, különleges vármaradványt, kisebb üregeket is rejt – és ha jól időzítünk, az út egy részét finom levendulaillatban tehetjük meg.

A szerző tippje

  • Az Aranyháznál a ZT jelzésen továbbsétálva érdemes megnézni a gejziritmezőt.
  • Kis kitérővel az apáti templomrom (S) és a Barátlakások (Z) is felkereshetők.
  • Ha autóval érkezünk, érdemes a Szélmarta-szikláktól indulnunk. Itt kényelmesebb a parkolás, és a tihanyi tumultust is megússzuk.
Dr. Szentes Szilárd profilképe
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2020-11-11
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
210 m
Legalacsonyabb pont
106 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdés

Tihany, hajóállomás (105 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
46.917135, 17.892713
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
46°55'01.7"N 17°53'33.8"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 720253 5200018
w3w (what3words) 
///slágerek.vonzerő.jéghegy

Végpont

Tihany, hajóállomás

Útleírás

Itiner

  •  A Tihanyi hajóállomásról déli irányba indulunk a Z jelzésen.
  • A Kerék-hegyen túloldalán lévő nyeregnél jobbra fordulunk a Z+ jelzésre.
  • 200 m múlva a ZT jelzésen balra indulva a hévforráskúpok sorát fedezhetjük fel.
  • A S jelzést elérve balra fordulunk raja a Hálóeresztő nevű párkány irányába.
  • A Nyereg-hegyről leereszkedve a S▲ jelzésen jobbra tartva felkapaszkodunk az Apáti-hegyre.
  • A hegyről a Z▲ jelzésen balra indulunk.
  • A tóparton balra fordulva csak pár száz m a hajóállomás.

A túráról részletesen

 Indulás a hajóállomásról

A Tihanyi hajóállomástól déli irányba indulunk a Z jelzésen. A lakott területet elhagyva felkapaszkodunk az Akasztó-dombra, amely onnan kapta a nevét, hogy mikor Zsigmond király 1417-ben pallosjogot adományozott az apátságnak, ez alapján az a birtokain saját tisztjeivel elfogathatta és kivégeztethette a gonosztevőket. Ehhez a dombhoz is kötődik az a csak Tihanyban folytatott halászati mód, melynek szép leírását kapjuk Herman Ottótól. A „látott hal”, vagyis a garda halászata során a part menti hegytetőkről a halászbokor egy-egy tagja, a „hegyen-járó” irányította a vízen várakozó társait a vonuló gardaraj irányába.

Útközben szép kilátópontot érintünk, melynek szikláiról a Balaton keleti medencéjére nyílik panoráma. A dombról leereszkedve jelzésünk egy rövid szakaszon a Kossuth utcán vezet, majd jobbra betérünk az erdőbe, ahol az 1955-ben alapított Tihanyi Geofizikai Obszervatórium épülete mellett rövid emelkedővel jutunk fel a Kerék-hegy csúcsára. Itt az Antenna Hungária telephelyét mellőzve, a hegy túloldalán lévő nyeregnél jobbra fordulunk a Z+ jelzésen, majd 200 m múlva a ZT jelzésen balra indulva a hévforráskúpok sorát fedezhetjük fel.

A gejziritmező

A Belső-tótól délnyugati irányban mintegy 60 hektáron terül el az ún. gejziritmező. A tihanyi vulkánok kialvása után a felszín alatt megrekedt nagy mennyiségű forró kőzetolvadék még több százezer éven át fűtötte környezetét, miközben a benne lévő gázok (szén-dioxid, kén-dioxid, stb.) a kőzetek repedéshálózatán felfelé áramlottak. Útjuk során a lefelé szivárgó felszín alatti vizekben elnyelődve savanyú kémhatásúvá változtatták azokat, amelyek így a mélyben lévő kőzetekből többek között meszet és vasat oldottak ki. A forrásba jövő, felszínre ömlő vizekből csapódott ki a félsziget gejzirit nevű kőzetének fő tömege. Azért nem az egész, mert a meleg vizű tavak utólag átkovásodott üledéke is gejziritté alakult. Ez a rendkívül változatos kőzet többnyire édesvízi mészkő és hidrokvarcit változó arányú keveréke. Az ilyen rétegsorok alsó szakasza általában finoman rétegzett, míg feljebb tömeges megjelenést mutat az anyagkiválás ritmicitásának függvényében.

A félsziget hévforrásai valószínűleg a pliocén kor végén, a jégkorszak előtt működtek, amikor a Balaton medencéje még nem létezett. Mivel ez a viszonylag ellenálló, kemény kőzet megvédte az alatta elhelyezkedő laza pannon üledékeket, csaknem minden tihanyi hegyen megtalálható a „gejziritsapka” nyoma. Eredetileg több mint 150 kúp lehetett a félszigeten, melyek közül mára mindössze 60-80 maradt. A többit elbányászták; anyagát pl. építkezéseknél használták fel. Mivel törésvonalak mentén alakultak ki, többségük csoportosan sorakozik a Hosszú- és a Cser-hegyen, a Belső-tó és a Szarkádi erdő között, a gejziritmező területén, valamint a Csúcs- és a Nyereg-hegy között. Relatív magasságuk néhány tíz m lehetett, átlagos alapi átmérőjük pedig 100 m-nél kisebb.

A S jelzést elérve balra fordulunk a Hálóeresztő nevű párkány irányába. Ez hely az Akasztó-dombhoz hasonlóan szintén fontos szerepet játszott a garda halászatában. Tihanyból egyébként 62 vonyó, azaz hálóvonó hely ismert, ami jól mutatja ennek az ősi mesterségnek minden csínját-bínját ismerő tihanyi halászok szaktudását. A Szarkádi-erdő melegkedvelő tölgyesén át 700 m múlva ismét kilátóponthoz érünk, ahonnan kb. még egyszer ekkora távolságra találjuk a Tihanyi Levendula Erdei Iskolát. A MOHOSZ üdülő felett elhaladva, a Gurbicsa-tetőn túli Csúcs-hegy oldalában érünk a következő pazar panorámájú kilátópontra.

A Csúcs-hegy

A Csúcs-hegy a tihanyi vulkanizmus harmadik kitörési szakaszában keletkezhetett, melynek során a kitörések centrum egyre sekélyebbre vándorolt, miközben már száraz alapi torlóárak zúdultak le belőle. Délnyugati falában akár 0,5-1 m-es kőzetzárványokat is találhatunk.

A Csúcs-hegy tetején települő kb. 25 m magas és 150 m széles hévforráskúp nyugati oldalából nyílik a csúcs-hegyi forrásbarlang, melynek bejáratán át ovális alaprajzú, 4,3 m hosszú, 5,5 m magas terembe jutunk, ami kéményszerű kürtővel nyílik a felszínre. Az üreg befoglaló kőzete meszet alig tartalmazó hidrokvarcit, 3 és 4 m közötti magasságban pedig tömör kalcedon.

Továbbmenve elhaladunk az út baloldalán nyíló, 5 m hosszú Csúcs-hegyi-üreg mellett, majd egy rövid, meredek szakasszal érünk fel a hegy csúcsára, ahol egy kb. 10,2 × 10,2 m alapterületű, ötszögletű torony fal maradványait találjuk, amit kettős árokrendszer vett körül. Egy a nagyvázsonyi várhoz hasonló, de annál kisebb lakótorony lehetett. Valószínűleg ez volt a 13-14. századi oklevelekben említett tihanyi vár, amit a török korban őrtoronyként használtak. Régészeti feltárása még nem történt meg. A torony alatt kb. 10 méterrel is vannak falmaradványok, tehát az árok belső ívén fal állhatott; e felett falaknak kellett elhelyezkednie. A falmaradvány aljában 12-13. századi cseréptöredékek kerültek elő.

A Nyereg-hegy

A Csúcs-hegyről kellemes ösvény vezet át a Nyereg-hegyre. A vonult egy félkör alakú karéjt alkot a Rátai-csáva körül. Róla szép kilátás nyílik a Bozsai-öböl felé, ahol egykor Losta (máshol Lustak) szigete állt. Már egy 1024-ben kelt oklevél is említi a Tihany környéki szigeteket, amelyeket a Szent István király halászati joggal együtt odaadományozott a zalavári apátságnak. Ekkor a mainál kb. 1,5 méterrel alacsonyabb lehetett a tó vízszintje. A földdarabot 1211-ben nevezi meg először oklevél, mint a Losta nevű part menti falu birtokrészét, amelyen halászkunyhók sorakoztak. Korábban bronzkori telep és egy római kori villa is állhatott ezen a később a Balaton által elnyelt helyen, melynek falmaradványai ma is a tó fenekén pihennek.

Az ösvény vulkáni törmelékes kőzetein haladó ösvény mellett és alatt igen jól rétegzett, kovás gejzirit települ. A lemezek edényszerű és kaotikus szerkezete alapján iszapcsúszás történt a még képlékeny anyagban, melynek hátterében vízmozgás, földrengés, stb. állhat. Az 50-70 cm átmérőjű ovális kémények az egykori forráskúpok maradványai, amelyeken keresztül nagy mennyiségű kovás hévíz jutott a krátertóba, amelynek peremén a hévforrások vulkanotektonikus törések mentén törhettek fel. Hőmérséklete, vegyi összetétele és az oxigénhiány miatt fejlettebb élőlények nem élhettek benne. A hegyen egy 20-30 m hosszú, 6-7 m magas sziklafal is feltárja a vulkanoklasztit rétegsor felső szakaszát és a rátelepült gejzirit rétegsort. Az alsó szakasz a Kiserdő-tető szikláihoz hasonló felépítésű, ám itt a rétegek a Rátai-csáva, az egykori kráter felé dőlnek. Fölötte az alján laminites, majd felfelé üreges szerkezetű, tömegessé váló gejziritet találunk. Speciális szerkezete a kémiai kicsapódás mellett a biogén üledéknek, a besodort kvarc és földpátszemcséknek köszönhető. A hegytetőn kisebb hévforrások oszlopszerűen kivált anyaga preparálódott ki. Ezek közepén tört fel a forró víz, majd a kúppalást külső falán végigfolyva kicsapódott belőle az oldott anyag. A kúpok néha eltömődtek, így egymás mellett sorakozó, néha összenőtt formák alakultak ki, majd a képződmény tetején újraindult a folyamat.

Az Apáti-hegy

A Nyereg-hegyről leereszkedve, a S▲ jelzésen jobbra tartva felkapaszkodunk az Apáti-hegyen álló 16,5 m magas Őrtorony-kilátóhoz. A hegy a középkori Apáti faluról kapta a nevét, ami annak lábánál terült el. A 2017-ben átadott épület egy a római korra jellemző őrtornyot mintáz. Az alattunk elterülő félszigetet majdnem teljesen körülölelő Balaton mögött déli irányban Külső-Somogy vonulatai látszanak, szemben a Kőröshegyi völgyhíddal. Nyugat felé haladva a déli part települései sorakoznak, melyekből néhányat kitakar a Csúcs- és a Nyereg-hegy. A távolba nyúló tó Keszthelyi-öble elé hátul a Badacsony nyúlik be, majd az északi part települései sorakoznak. Északi irányban a távolban a Kab-hegy magasodik Aszófő fölé, majd Balatonfüred, a tó keleti medencéje következik előtérben az apátság épületével. A Kőröshegyi völgyhíddal záruló panorámánk előterében az őslevendulás díszlik. A kilátó után érdemes kimenni az Apáti-hegy kilátópontjára is, ahonnan még közelebbinek érezzük a Külső-tó nádas vízfelületét.

Az őslevendulás

Az Őslevendulást 1924 és 1927 között telepítette Dr. Bittera Gyula gyógynövényszakértő. A széles látókörű, nagy tudású kutató a levendulaolaj mellett foglalkozott illatos és gyógyászati célokat szolgáló növényi kivonatok készítésével is. Az 1930-as években a paprikamalmokban keletkező őrlési hulladékokból nagy kapszaicin tartalmú paprikakivonatot készített, amit napjainkban is használnak reumás bántalmak ellen.

Kezdetben az apátságtól bérbe vett, a Csúcs-hegy és az Apáti-hegy között elterülő birkalegelőn indult meg a Franciaországból importált levendula telepítése, majd a levendulaolaj felfutásával a következő években már több mint 100 hektáron folyt a levendulatermesztés Tihanyban. Az egyik legnagyobb nehézséget az okozta, hogy Magyarországon nem állt rendelkezésre megfelelő agrotechnika, mivel a levendula ekkora területen való termesztésével és feldolgozásával ő próbálkozott először. Az első telepítés után 5 évvel fordult termőre az ültetvény. Ekkor szinte már rögtön a levendulás szélén párolták le az illóolajat, mert a gyógynövényszakértő szerint a gyors feldolgozás kiemelten fontos a jó összetétel eléréséhez. A levendulaolaj minőségét elsősorban annak linalil-acetát nevű észtertartalma határozza meg. Ennek és a szintén benne előforduló linalol nevű terpénalkoholnak köszönhetően az illóolaj fájdalomcsillapító, nyugtató, feszültségoldó és gyulladáscsökkentő hatású. Már az első tihanyi lepárlás is igen jól sikerült. A kinyert levendulaolaj észtertartalma 60% feletti volt, megelőzve világhíres franciaországi levendulaolajokat is. 1933-ban keserűmandulafákat ültettek a sorok közé.

A jelentős sikeren felbuzdulva 1936-ban Bittera megalapította Budapesten saját illóolajgyárát. Ekkor már számos gyógynövénytermelő és feldolgozóüzem irányítója volt. Az illóolaj ipar az 1930-40-es évek fordulóján bontakozott ki igazán. Ekkor Tihanyban a levendulán kívül muskotályzsályát, római kamillát, izsópot és rovarporvirágot termesztettek. Utóbbi egy a Földközi-tenger vidékén és a Balkán-félszigeten vadon termő évelő növény. Gazdasági haszna, hogy a virágok finom őrölt pora annak piretrintartalma miatt megbénítja a rovarok légzőszervét. Akkoriban a levendula akkora értéket képviselt, hogy még a tőzsdén is jegyezték, ám szárnyaló gyárát 1949-ben államosították. Idővel a levendulaültetvények nagy részét beszántották, a maradék terület pedig elvadult, és csak 1986-ban kezdték újra telepíteni a növényt. Ma mintegy 30 hektáron nő Tihanyban. 

A vulkánok szülte, szélmarta Kiserdő-tető

A hegyről az elvadult őslevendulás helyén kialakított legelőerdő-fás legelő mozaikon át leereszkedve becsatlakozunk a Z▲ jelzésbe, és balra indulva rajta a szőlők között megkerüljük a Farkasverem nevű mélyedést. Hosszú szőlősorok között haladunk, majd a Belső-tó északnyugati öblénél felhágunk a Kiserdő-tetőre.

Felfelé menet egy sziklafal tetejére érünk, amely a Belső-tó helyén kialakult kráter belső falán lerakódott, majd átszállítódott kőzetté vált tefra maradványa. Ösvényünket követve Szélmarta sziklákhoz jutunk, amik a vulkáni kürtőből kirepített és oda visszahullott , illetve visszafolyt elsődleges piroklasztit üledéket tárnak fel, tehát ferde helyzetük nem későbbi kibillenés eredménye. Mélyebb fészkű, heves robbanások során alakultak ki, amit a vulkáni aljzatról feltépett és a rétegsorba beépült, mélyebben elhelyezkedő kőzetek (xenolitok) mutatnak. Piroklaszt torlóárak alakultak ki, és mai Külső-tó környékén létrejött kitörési központ (maar) helyén egyre nagyobb mélyedés lett, amibe a kürtőfalon át beáramlott a víz, majd az így keletkezett sár is kirobbant, feltépve a mélyebben fekvő kőzeteket. A vulkáni tevékenység elmúlásával, főleg a jégkorszak idején az erős légmozgások által szállított homok csiszolta ilyen alakúra a Szélmarta-sziklákat, mélyen beleharapva a puhább kőzetrétegekbe, miközben a viszonylag puha bazalttufát a repedésekben megfagyó víz is formálta, és alakítja napjainkban is. 

A Külső-tó

A Külső-tó helyén kezdődhetett a tihanyi vulkanizmus mintegy 8 millió évvel ezelőtt, melynek szórt anyagából keletkezet például a barátlakások rétegsora is. Az átmenetileg kialudt vulkáni mező negyedik kitörési szakasza során ismét megnyílt a Külső-tó kürtője, de ekkor maar-kráter mélyült a helyén, ami ma is a félsziget legnagyobb lefolyástalan mélyedése. Ebben keletkezett a mai Külső-tó. Mivel a félszigetet régen főként legeltetéses állattartással tudták hasznosítani, a 19. században az apátsági állatállomány takarmányszükségletének jelentős részét a Külső-tó lecsapolásával nyert réttel próbálták fedezni. 1809-re már becsatornázták tó területét, ami a mai napig is jól látszik. A vizet az egykori kráter oldalába ásott árokkal, az Apáti-tető és a Diós között húzódó, még a rómaiak korából származó árokba vezették, lecsapolva a tó nagy részét, így a 20. század elejéig enyhén szikesedő mocsárrét tenyészett a medrében, amit rétként hasznosítottak. Az árok zsilipjét 1974-ben zárták el természetvédelmi céllal, ami után a csapadék ismét feltöltötte a medret, nagy kiterjedésű nyílt vízfelületet alkotva. Később a vízinövények a tó egyre nagyobb területén megjelentek, így az 1990-es évek közepéig nádvágás is zajlott. A tó gazdag rovar-, kétéltű- és hüllőfaunája számos madarat vonz ide, néhány éve pedig vidra család is él a Külső-tavon.

Vissza a hajóállomásra

A Kiserdő-tetőről leérve egy rövid szakaszon a tihanyi bevezető út mentén haladunk. A temetőnél átkelünk a túloldalra, majd fonódva a Z jelzéssel kavicsos úton haladunk. Az Árpád utcát keresztezve egy lépcsőn kapaszkodunk ismét feljebb, egészen a kálvária csúcsáig.

A IV. Károly kálvária közadakozásból épült meg az 1920-as években. Feliratos és bronz domborműves stációit a Nagy Magyarország vármegyéinek és szabad királyi városainak nevében állították. A dombtetőn áll Krisztus kőkeresztje, hátterében a gejzirittömbökből épített hármas halommal és IV. Károly magyar király bronztáblájával. 1960-as lerombolása után 2012 őszére sikerült visszaállítani ezt az egyedik szakrális emlékhelyet.

A kálváriától A tihanyi tájházak mellett elhaladva, a lejtős utcákon kanyargó Z▲ jelzésen térünk vissza a tópartra, ahol balra fordulva csak pár száz m a hajóállomás.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Tihanyba Budapest, Veszprém és Balatonfüred felől érkeznek buszjáratok. A Tihany, hajóállomás bejárati út megállóhelyen szálljunk le!
  • Hajóval Siófok és Balatonfüred felől érkezhetünk.

Megközelítés

  •  A túra a hajóállomástól indul, majd ugyanoda ér vissza.
  • A buszmegállóból déli irányba indulva 60 méternyi sétával tudunk becsatlakozni a túra útvonalába.

Parkolás

  • Az autót a hajóállomás előtti parkolóban érdemes letenni.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
46.917135, 17.892713
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
46°55'01.7"N 17°53'33.8"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 720253 5200018
w3w (what3words) 
///slágerek.vonzerő.jéghegy
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Balaton-felvidék útikalauz

A szerző által javasolt térképek:

A Balaton turistatérképe

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz Természetjáró app. 

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
13,9 km
Időtartam
4:12óra
Szintemelkedés
399 m
Szintcsökkenés
399 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp