Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Tihany mediterrán ösvényein

· 14 értékelés · Gyalogtúra · Balaton · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Belső-tó, Tihany és a Balaton
    / A Belső-tó, Tihany és a Balaton
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Barátlakások
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Lóczy-ösvény hangulata
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gejziritkúpok
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gödrös határában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Külső-tó szabdalt vízfelülete, mögötte a Balaton az Őrtorony kilátóból nézve
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nyugat felé nézve az ösvényről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sajkodi-öböl a Balaton utolsó természetes partszakasza
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás az Őrtorony kilátóból
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Lóczy-ösvény nyugati oldalán
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Meredek partfal tetején sétálunk
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tihanyi-félsziget természetes, nyugati oldala
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Keszthely felé nézve
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szélmarta-sziklákkal szemben az Őrtorony-kilátó
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tihany
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Balaton nyugati medencéje éppen csak kibukkan
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás Füred felé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 12 10 8 6 4 2 km Tihanyi Levendula Erdei Iskola

A Lóczy-tanösvény a kabócáktól hangos, fenyőfás csapásával egy darabka mediterrán, pedig nagy, kék tenger helyett végtelen, sajátosan zöld tó feszül alatta. Az útvonal elénk tárja Tihany legizgalmasabb látnivalóit, és az ország legkülönlegesebb panorámáinak egyikével fogad.
nyitva
közepes
13,3 km
5:00 óra
310 m
286 m

A Tihanyi-félsziget olyan, mint egy terepasztal: részleteiben hasonlóságokat mutat nagyobb mintákkal. Nincs vulkán, de van kicsiny krátermaradványban felgyűlt tó. Gejzír sincs, de a hévforrásokból kivált kőzetkúpokat mégis gejziritmezőnek nevezzük. Tenger sincs, de mégis mintha a mediterrán tengerpart kabócáktól zúgó, forró fenyveseiben járnánk. Persze a hasonlatok csak a hangulat megragadását szolgálják, a Tihanyi-félszigetet nehéz bármihez is mérni.

Méretes állóvizekben szegény ország lévén egész nap víz közelében túrázni maximum folyóink mentén van lehetőségünk. A tó (és a tenger) azonban más. Az óriási, nyílt vízfelület látványát és nyugalmát átélni leginkább a Balaton partvidékén lehet, síkvidékeink azonban nem kényeztetnek el bennünket a madarak látószögével. A Lóczy-gejzírösvényt sok egyéb mellett éppen az teszi különlegessé, hogy a Balatont magasról, mégis testközelből csodálhatjuk.

A turizmust kiemelten vonzó területen a geológiai értékek sokasága és a páratlan tájkép kiérdemli a védelmet: ez volt Magyarország első tájvédelmi körzete, ma már a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. 2003 óta egyébiránt Európa Diplomával is rendelkezik: ezzel méltó helyre került a kontinens természeti értékeinek sorában. Megfelelő védelem nélkül bizonyára a tóra néző panoráma lenne a természet veszte, hiszen ki ne szeretne ilyen helyen lakni vagy nyaralni?

A Lóczy Lajos-sétaút volt az első tanösvény az országban. A hazánkban gombamód szaporodó tanösvények egyike-másika tartalmát és helyszínválasztását tekintve erősen megkérdőjelezhető ugyan, de a Lóczy-gejzírösvény nem is lehetne attraktívabb helyen. És valóban nem csak a látványért érdemes felkeresni, a tájékoztató táblák (vagy a nemzeti parktól kérhető szakvezetés) segítségével földtani lexikonként olvashatjuk a környező tájat és annak részleteit. A táv kellemesnek mondható, és helyenként variálható: összesen kb. 17 kilométeren kanyarog a változatosságában is ritkaságszámba menő sétaút.

A szerző tippje

  • A tanösvény látogatásához szakképzett, a területet jól ismerő vezető is kérhető. Ez különösen jól jöhet csoportok számára.
  • Tihanynak csak a szélét érintjük. A település felfedezésére érdemes egy másik napot szánni, hiszen a túra bőven kitölti a teljes napot.
  • Az ösvény sok szakaszán nincs árnyék, a tűző nap kellemetlenné teheti a menetelést, és a vízszerzési lehetőségek is korlátozottak. Ezért nyári kánikulák idején fontoljuk meg, hogy érdemes-e elindulnunk.

 

outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2020-06-05

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
210 m
Legalacsonyabb pont
102 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Vízhez nem jutunk a túra során, ezért - különösen nyáron - nagy mennyiséggel induljunk el!

Javaslatok és linkek

 

Kezdőpont

Tihany, delta elágazás buszmegálló (101 m)
Koordináták:
földrajzi
46.926546, 17.862750
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 717934 5200980

Végpont

Tihany, hajóállomás

Útleírás

Itiner

  • Az Apáti templomromtól a ZT jelzésen indulunk el az erdő felé.
  • A S▲ jelzés elágazásánál balra fordulva kitérőt tehetünk az Őrtorony-kilátóhoz. (A torony mindössze 200 méter innen egy rövid emelkedő végén.)
  • Hosszú, panorámás ösvényszakasz veszi kezdetét, a kilátó elágazását követően 3,9 km-t kell gyalogolnunk, amíg megérkezünk egy árnyas pihenőhelyre. Itt a ZT 90 fokos kanyart tesz bal felé. 
  • A gejzírkúpok közt balra fordul a ZT, amerre a S+ fordul. Nekünk egyenesen, előre kell követnünk a S+ jelzést! Ez leereszkedik a Belső-tó partjára.
  • A Belső-tó partján balra fordulva elhagyjuk a jelzést, és a kerítés mentén 300 métert teszünk meg, hogy aztán újra a tanösvény ZT jelzésén talpaljunk.
  • A Belső-tó partjától eltávolodva a jelzés a Kis-Erdő-tető hétvégi házai közé kapaszkodik, földúton, majd ösvényen hullámzik át a Szélmarta-sziklák kilátópontjához.
  • A sziklakiszögellés után leereszkedünk a Tihanyba vezető Kossuth Lajos utcához, amin átvágunk, és száraz, napsütötte domboldalon kapaszkodunk fölfelé.
  • A Füredi-öbölre nyíló parádés kilátás eltűnik a bokrok mögött, ahogy a ZT jelek egyre alacsonyabbra kalauzolnak. Az ösvény S-kanyart ír le, ezzel befordulunk a Barátlakásokat rejtő sziklafal oldalába.
  • Elhaladunk a Barátlakások előtt, ösvényünk lejteni kezd, és hamarosan kiér a félsziget partján futó műútra. Ezen déli (jobb) irányban indulunk el, hogy 800 méter megtételével célba érjünk a hajóállomás melletti buszmegállóban.

A túráról részletesen

Kilátás az elcsendesült vulkánokra

A buszmegállótól az autóút mentén, majd röviden azon sétálunk a félsziget nyugati pereme felé. Elhagyunk egy kis levendulaföldet, mely az 1920-as években meghonosított levendulatermesztés hírmondója. A régen eltűnt falura emlékeztető apáti templomromnál (a ZT jelzésen) nekivágunk a hegyoldalnak, és olykor meredeken emelkedő ösvényen kapaszkodunk az Apáti-hegy lejtőjén. Egy rétnél balra ágazik ki a S▲ jelzés, ami izzasztó, de rövid kaptatóval kalauzol el az Őrtorony-kilátóhoz (ami nevét a közeli Csúcs-hegyen feltételezett romokról kapta).

Fentről káprázatos a körpanoráma: a Tihanyi-félszigetet majdnem körbeöleli a Balaton, melynek nyugati vége a párába vész. Megjelenik a távolban a Bakony, a déli parton Somogy magaslatai és a kőrös-hegyi völgyhíd, a legközelebb pedig Füred hegyei kéklenek. Tihany belső szerkezete terepasztalként tárul föl, és a terep kialakulásának több epizódja is kiolvasható a felszínformákból. Amikor kb. 7 millió éve a Kárpát-medence elvékonyodott kérgén át bazaltos magma tört a felszín felé, éppen itt, a félszigeten kezdődött a Balaton-felvidék vulkanizmusa: az olvadt kőzetanyag nem érte el a mocsaras felszínt, de az üledékek víztartalmát gőzzé forralta, ami gigászi robbanással tört elő. Az így keletkezett törmelékanyag gyűrűként vette körül a kitörési központokat, amikből hármat azonosítottak a kutatók: a Külső- és a Belső-tó területén egyet-egyet, illetve a Csúcs-hegytől délre a harmadikat. (Később salakszórás is jellemezte a folyamatot.) A sekély kis kráterekben a vulkanizmus végeztével tavak gyűltek fel, innen származik e működési típus neve, a „maar" is, mely németül tengerszemet jelent. 4 millió évnyi mozgolódás után elcsendesült végül a tihanyi táj, megfiatalodott kőzetanyaga lepusztulásnak indult, az egykori krátergyűrűket felemésztette az erózió. Az átalakulást a hévforrások heves tevékenysége kísérte, a Balatonnak pedig ekkor még nyoma sem volt. Mindössze kb. 20-25 ezer éve született meg a 3 tómedence, amik a terület süllyedésének következtében később összeolvadtak. A vízállás az éghajlati viszonyok függvényében változott, volt olyan időszak is, amikor a tihanyi földnyelv szigetté vált, hiszen lapos tövét bekebelezte a tó. A táj arculatát az ember megjelenése csaknem a felismerhetetlenségig átformálta: a 19. század elején például csatornákat ástak, és a Külső-tó vizét lecsapolták, hogy helyét kaszálóként hasznosítsák. Az erdők a félsziget peremeire, legmagasabb csúcsai köré szorultak vissza, az idegenforgalom megjelenésével, a Balaton vonzerejének növekedésével pedig szükségessé vált a természetvédelem: 1952-ben itt jelölték ki az ország első tájvédelmi körzetét, melynek egyébként saját természetvédelmi őr is dukált. Ma már nemzeti park felel az értékek megőrzéséért, és Európa Diplomát is kapott a félsziget, amivel Európa kiemelten védett természeti örökségeinek sorába került.

Panorámaösvény a Balaton fölött

Visszatérünk a tanösvényre, amelyen megostromoljuk a Nyereg-hegy csúcsát. A fehéres sziklák már a langyos tavaszi napsütésben is forróba hajló mikroklímát alkotnak, a Balaton nyugati medencéjének káprázatos, hosszanti látványa pedig közvetlenül mellettünk, a mélybe hajló, meredek hegyoldal tövében kezdődik. Ráadásul a tónak éppen ez az öble egészen csöndes, hiszen a zsombékos, sáros partszakaszokon csak kisebb, kevésbé felkapott települések sorakoznak, még hajó sem vetődik erre. (Egy ponton kettéválik a csapás, a jobb oldali ág levezet a Sobri Jóska-barlanghoz, ahol a hírhedt betyár valószínűleg sosem járt egyébként, csak az üreg rejtett volta ihlethette a kalandos nevet.)

Hacsak nem egy vitorláson ringatózunk, lényegében ez az egyetlen hely a Balatonon, ahonnan a tó nyugati részét hosszában szemrevételezhetjük. Nyáron Közép-Európa legnagyobb tava tényleg végtelennek hat erről a helyről, hiszen a párás levegő függönyként rejti el a Keszthelyi-öböl partvonalát. Nem úgy a tanúhegyeket, a Badacsony jellegzetesen lapos háta szinte mindig mutatkozik. A déli parton a somogyi táj magasabb partszakasza emelkedik a víztömeg fölé. Többször is aláereszkedünk, ezt mindig kaptatás követi, de a legszebb kilátások a kitettebb sziklapárkányokról, az útvonal magasabb részeiről nyílnak. Egy ponton aszfaltútra ereszkedünk, átkelünk rajta, és hosszas, kilátásokban ezúttal már szegényebb gyaloglással emelkedünk fel a Hálóeresztő-hegy tetején kialakított pihenőhelyre.

Hévforrások nyomában

Itt a partmenti túraútvonalat a félsziget belsejének felfedezésére cseréljük, de a táj csöppet sem válik unalmasabbá: hófehér, szabdalt felszínű sziklaformációk szegélyezik utunkat. A félsziget déli csücskében temérdek hasonló képződmény sorakozik: a gejziritkúpok a tűzben született tihanyi táj hírmondói. A vulkanizmus végén, illetve elcsendesülése után mocsaras, vizenyős terület nyújtózott a mai Balaton helyén, a mélyben izzó kőzetek hatására pedig a leszivárgó vizek forróvizes oldatokként törtek a felszínre a kőzettest repedései mentén. Ez a geológiai környezet száznál több hévforrást (és nem gejzírt) éltetett, melyek magas kovasav-tartalmukkal más kőzeteket cementáltak össze, illetve a gejzirit nevű kovaüledék és nagy mennyiségű mész vált ki hirtelen lehűlt vizükből. A gejziritkúpok a tihanyi táj déli részét tűzdelik, közelebb lépve némelyikben az egykori kürtők, a szabad levegőre vezető csatornák nyomai is felfedezhetők. Belső szerkezetük feltárása sok esetben bányászat eredménye, hiszen a védetté nyilvánítás előtt kőfejtők haraptak ki darabokat belőlük.

A Belső-tóra a legszebb kilátást a gejzírmező sziklakúpjairól kapjuk. A ZT ösvény számos különös sziklaképződmény között vezet: közülük a legnevesebb az Aranyház szirtje. Nevét a rajta megtelepedett sárgás zuzmóknak köszönheti, melyek különösen az őszi lombszíneződés idején festik igen tarkára a sziklát. Tetejéről szép a kilátás Tihany belső területeire, de nem vetekszik a S+ ösvényen kissé lejjebb található Hármashegyi-gejziritkúpéval. Erről ugyanis egyenesen festői a panoráma: a Belső-tó sötétkék tükre fölé Tihany takaros településképe magasodik, mögötte felbukkan a fehér vitorlák pöttyözte, türkizben pompázó Balaton. Sétáljunk le a S+ jelzésen a Belső-tó partjára, ahol balra fordulva rövidesen visszatérhetünk a ZT jelű tanösvényre!

Vissza a partra

A Belső-tó megkerülése után az ösvény újra nekivág egy domboldalnak, hogy elérje a Szélmarta-sziklákat a Kis-erdő-tető csúcsán. A bazaltvulkanizmus nyomait őrző formaegyüttes a tektonikai folyamatok következtében jól láthatóan oldalra billent, és a szél által szállított apró kőzetszemcsék (pl. homok) csiszoló munkája szinte leradírozta a puhább összleteket a sziklákról. Közben a viszonylag puha bazalttufát a repedésekben megfagyó víz repesztő munkája is formálja. Tökéletes pihenőhely a túra utolsó, a partot célzó, hullámvasutazó szakasza előtt.

Újra lefelé tartunk, hogy átkeljünk a tihanyi bekötőúton, majd felkaptatunk a félszigetperemi hegyekre. Megnyílik a kilátás a Füredi-öbölre és a szállodamonstrumairól felismerhető Balatonfüredre, illetve mögötte Csopakra. Egy hurokkal a hegykeret külső oldalára, túránk végső szakaszára kanyarodunk.

Az Óvár-hegy oldalában látható a Tihanyba érkezők tömegeinek érdeklődését felcsigázó, jól ismert Barátlakások csoportja. Az Indiana Jones-filmek díszleteit idéző helyszínt a vulkáni működések melléktermékeként képződött hamuból és törmelékanyagból álló bazalttufa szerkezeti sajátosságainak köszönhetjük. Ez ugyanis jól megmunkálható, faragható kőzet. A 11. században ide települt szerzetesek építette cellák közül némelyiket sziklaomlás temette be, de a fennmaradtakat helyrehozták és biztosították. A félsziget egyetlen vízfakadása, a Ciprián-forrás is a közelben működik, tó mellett ez biztosíthatta a barátok vízszükségletét.

A barátlakásoktól hangulatos csapás vezet le a félsziget oldalában futó autóúthoz. A vele párhuzamos járdán kb. 100 métert sétálva elérjük a hajóállomást, ahol buszmegállót is találunk.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Tihany, delta elágazás buszmegállóba Balatonfüredről érkeznek az autóbuszok, és oda is térnek vissza.
  • Tihany, hajóállomás megállóból Balatonfüredre utazhatunk busszal. Némelyik busz Veszprémig közlekedik.

Megközelítés

  • Tihany, delta elágazástól nyugat felé startolunk a Lepke soron. Egy levendulás mellett csatlakozunk a 71-es főútba, amelyen 1 km-t kell talpalnunk, hogy az Apáti templomromhoz érkezhessünk.
  • Tihany hajóállomásnál ér véget a túra, itt találjuk a buszmegállót.

Autóval

  • Ahol a Tihanyba tartó autóút indul a 71-es főútról, ott ingyenes parkolót („Őrtorony parkoló") találunk. Ezt a tihanyi bekötőútról tudjuk megközelíteni.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Balaton-felvidék turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

  • Balaton-felvidék turistatérkép
  • Balaton turistatérkép

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Hasonló túrák a környéken

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

4,7
(14)
Leitgeb Eszter
2020-04-06 · Közösség
Tavasszal is gyönyörű volt! A túrajelek frissen festettek, így nehéz eltévedni. (Ősszel és gyerekkel viszont nézzetek a lábatok elé, sok helyen vannak kiálló betonvasak a lépcsőknél, tettem fel egyikről egy képet is.)
Mutass többet!
2020. április 6., hétfő 10:04:39
Fénykép: Leitgeb Eszter, Közösség
2020. április 6., hétfő 10:04:49
Fénykép: Leitgeb Eszter, Közösség
2020. április 6., hétfő 10:04:57
Fénykép: Leitgeb Eszter, Közösség
2020. április 6., hétfő 10:05:05
Fénykép: Leitgeb Eszter, Közösség
2020. április 6., hétfő 10:05:13
Fénykép: Leitgeb Eszter, Közösség
2020. április 6., hétfő 10:05:23
Fénykép: Leitgeb Eszter, Közösség
2020. április 6., hétfő 10:05:34
Fénykép: Leitgeb Eszter, Közösség
2020. április 6., hétfő 10:05:48
Fénykép: Leitgeb Eszter, Közösség
2020. április 6., hétfő 10:05:56
Fénykép: Leitgeb Eszter, Közösség
2020. április 6., hétfő 10:06:06
Fénykép: Leitgeb Eszter, Közösség
2020. április 6., hétfő 10:07:00
Fénykép: Leitgeb Eszter, Közösség
2020. április 6., hétfő 10:08:19
Fénykép: Leitgeb Eszter, Közösség
Majoros Vivien
2020-03-30 · Közösség
Kezdő túrázóként erre az útvonalra esett a választás,nem csalódtunk. Biztosan vissza látogatunk még ide. Gyönyörű hely!
Mutass többet!
2020. március 30., hétfő 9:47
Fénykép: Vivien Majoros, Közösség
2020. március 30., hétfő 9:48
Fénykép: Vivien Majoros, Közösség
Az összes értékelés mutatása

A többiek fényképei

+ 35

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
13,3 km
Időtartam
5:00óra
Szintemelkedés
310 m
Szintcsökkenés
286 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • Új pont
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!