Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra

Templomromok és panorámák Dörgicse körül

Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 12 10 8 6 4 2 km Kisdörgicsei templomrom Kossuth-kilátó és … Mencshely Szent Balázs templomrom
A Dörgicse határában kanyargó, kellemes körtúra öt templomromot fűz fel, miközben a falu középkori kőhídját, a Kossuth-kilátót, a Füzesi-tavat és a Kő-völgy impozáns sziklafalát is érinti.
nyitva
könnyű
13,1 km
3:40 óra
254 m
251 m

Nem véletlenül nevezik Dörgicsét templom nagyhatalomnak: 250 lakosára három evangélikus, egy katolikus és három romtemplom jut. Közülük a legrégebbi a felsődörgicsei, Szent Péterről elnevezett rom, ami már 1082-ben is állhatott. A szokatlanul nagy templomsűrűség oka, hogy Dörgicse három kisebb településből olvadt össze, de ide tartozott Okulidörgicse, a mai Balatonakali és Ságdörgicse, a mai Ságpuszta is. A török először 1548-ban égette fel a falu(ka)t. Az 1600-as években az evangélikusok vették birtokba, de 1754-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök katonai erővel visszaszerezte a katolikusoknak.

A településről induló körtúra átlátogat a Nivegy-völgybe a csodás panorámájú Szent Balázs templomromhoz, közben érintve a középkori Herend falu templomromját is. Az útvonal természeti látnivalókban is bővelkedik: a Balázs-tetőn a Füzesi-tó, Dörgicse határában a Kő-völgy impozáns füredi mészkő sziklafala, a Halom-hegyen az egykori bánya védett páfrányfajokkal díszített kőzetfeltárásai várnak. Utóbbin a Kossuth-kilátó körpanorámájában is gyönyörködhetünk.

A szerző tippje

  • A Kő-völgy közepe felé, a keleti oldalra felkapaszkodva érdemes megnézni a Kő-hegy tetejét alkotó mintegy 50 m vastag füredi mészkő felszínén kialakult karrmezőt, ami a harmadidőszak szubtrópusi klímáján alakult ki, és a Balaton-felvidék legnagyobb ilyen képződménye, amelyet az egykori legelőerdő öreg fái vesznek körül. Az ilyen nehezen járható felszíneket a népnyelv ördögszántásnak hívja, amelyhez vidékenként kicsit eltérő mondák, történetek fűződnek. Közös elemük azonban, hogy lehetetlen feladatként az ördögnek egy éjszaka alatt fel kell szántania a sziklás hegyoldalt, mert csak ekkor kapja meg az általa vágyott lányt. Sajnos az ördög túl jól halad a munkával, ezért valamilyen cselhez kell folyamodni, hogy az éjszaka hamarabb véget érjen (pl. kakast kell kukorékoltatni). Végül az ördögöt sikerül becsapni, aki  kudarcot vallva, mérgesen visszamegy a pokolba, otthagyva a feldúlt hegyoldalt. A hegy abból a szempontból is érdekes, hogy a Pécselyi-medencét dél felől határoló, Aszófőtől nyugatra szétágazó hegyek kettős sora a Kő-hegynél egyesül újra.
  • A túrát a Dörgicse, szövetkezeti bolt buszmegállónál is befejezhetjük; ebben az esetben a Zsédenyi utcára érve balra kell fordulni.

Dr. Szentes Szilárd profilképe
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2020-10-29
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
389 m
Legalacsonyabb pont
193 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdés

Dörgicse, autóbusz-forduló buszmegálló (199 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
46.914079, 17.723740
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
46°54'50.7"N 17°43'25.5"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 707400 5199217
w3w (what3words) 
///tollas.fények.nyeremény

Végpont

Dörgicse, autóbusz-forduló buszmegálló

Útleírás

 Itiner

  • A buszmegállóból északi irányba indulunk a Zsédenyi utcán a jelzésen.
  • A Szent Imre-templom után jobbra fordulunk a PL jelzésen, és a Szent Balázs-templomromig követjük.
  • A romtól visszaindulunk, és a kereszteződésnél balra fordulunk Z+ jelzésre.
  • Egy széles dűlőútra érünk, amin átkelünk, és a két villanypásztorral elkerített legelőszakasz között irányunkat tartva, jelzetlen ösvényen jutunk a herendi templomromhoz és a Herendi-kúthoz.
  • A K jelzésen megyünk tovább.
  • A pincék után kis parkolóhoz érünk, és KT jelzést követve indulunk Halom-hegyre a Kossuth-kilátóhoz.
  • A kilátót elhagyva a gyep délkeleti sarkánál a P▲ jelzésen kezdünk el ereszkedni a hegyről.
  • A Vulkán utca sarkán érjük el a P jelzést, amin balra tartunk.
  • A füves parkoló után balra fordulunk a S+ jelzésre. A kisdörgicsei Szent Miklós-templomromhoz jelzetlen úton teszünk kitérőt.
  • Az aszfaltos úton átkelve a S jelzést követjük.
  • Az erdőt elhagyva széles, kavicsos útra érünk. A jobbra a jelzésen átkelünk a  patakon, majd a P jelzésre váltva a felsődörgicsei Szent Péter-templomromhoz teszünk oda-vissza kitérőt.
  • A romtól visszaindulunk a P jelzésen. A lakott terület határában találjuk az alsódörgicsei Boldogasszony-templomromot.
  • Jelzésünk visszakalauzol a településre, ahol a Bere köz végén balra fordulva érünk vissza a buszmegállóhoz.

 A túráról részletesen

Indulás Dörgicséről

A buszmegállóból észak felé indulunk a Zsédenyi úton a Mária-út zöld színű  jelzését követve. Az utca túlsó végén, ahol a PL jelzésbe csatlakozunk, késő barokk stílusjegyeket viselő, 1820-ban épült Szent Imre titulusú katolikus templom magasodik fölénk. Balra indulunk tovább a PL jelzésen - de előtte érdemes a település főutcáján a  jelzésen északi irányba sétálni néhány háznyit. A rövid kitérővel mellőzzük a jelenleg Granárius vendéglőként működő egykori piarista magtárat, majd az 1794-ben késő barokk stílusban épült alsódörgicsei evangélikus templomhoz érünk, aminek bejárata felett egy a falon elhelyezett kőtábla emlékeztet Zsédenyi István egykori lelkész 1674 és 1677 között tartó gályarabságára és börtönbüntetése utáni sikeres visszatérésére. A PL jelzésre visszatérve, a Szent Balázs utca régi házai között haladva egy rétek között futó kavicsos útra érünk ki, amin a Balázs-tető felé folytatjuk utunkat.

Erdei séta a Szent Balázs-templomhoz

A dűlőútról észak felé a szőlőkön túl a (dörgicsei) Szent György-hegy pincéi, dél felé a Balaton víztükre, a déli partján Lelle és Földvár környékének dombjai tűnnek fel; a hátunk mögött pedig Dörgicse templomtornyai lógnak ki a fák közül. Egy másik út keresztezése után beérünk az erdőbe, és az egyenes végén jobbra kanyarodva kaptatós emelkedésbe kezdünk a virágos kőris elegyes cseres tölgyesben, miközben a hegy déli részét felépítő tagyoni mészkő útból kiálló görgetegei között lépkedünk. Mintegy 1 km múlva elhaladunk a Balázs-tető mellett. Kicsit odébb az út jobb oldalán álló magaslesről a Füzesi-tóra nyílik kilátás, amelynek maximális vízszintjét a déli szélén 8 m átmérőjű, tölcsér alakú víznyelő szabályozza. Ennek az érdekes víztani jelenségnek a hátterében az áll, hogy a tó medrét agyagréteg béleli, környezete azonban jól karsztosodó mészkő. A feltöltődés kései állapotában lévő belvizes tavat egy sásos sáv után nevéhez méltóan valóban füzek övezik. A víztől pár méterre egy kereszteződéshez érünk, ahol egyenesen megyünk tovább, rövid kitérőt téve a Szent Balázs-templomromhoz, átlépve a Nivegy-völgybe.

A Szent Balázs-templomrom

A hagyomány szerint a honfoglalás idején itt telepedett le Buda vitéz (Óbudavár), akinek három fia volt: István, Jakab és Antal. Amikor felnőttek, apjukkal felmentek a Halom-hegy tetejére, ahonnan egy-egy nyílvesszőt kellett kilőniük. Ahol azok földet értek, ott alakíthatták ki saját udvarházaikat. Így lett István ― Csicsa ― Balatoncsicsó, Jakab Szentjakabfa és Antal Szentantalfa alapítója. Utóbbi középkori neve is Nivegy volt, és a birtokosai egytelkes nemesek, királyi farkas-vadászok voltak; később a veszprémi püspökséghez, majd az Esterházy hitbizományhoz tartozott. Szentbalázsfalut egy 1339. évi dézsmajegyzék említi először, amiből azt is megtudjuk, hogy papját Jakabnak, káplánját Jánosnak hívják. A török időkben elnéptelenedett falu később nem települt újra ― hasonlóan a szintén Nivegy-völgyi Ároktőhöz, Szentbereckfaluhoz és a királyi agarászászok településéhez, Herendhez. 18. századi iratok Csicsó pusztájaként említik, amelynek nemesei bortized és borszállítási robot fejében megváltották földjüket a veszprémi püspöktől. A rom ma is a község tulajdona.

A templomot a 12-13. században építhették, de valószínűleg előtte egy fatemplom is állt már a helyén. A kis, román kori istenházához, ami a mai épület szentély része, a 13. század második negyedében építették hozzá a gótikus tornyot és a hozzá tartozó hajót. Ekkor készült el a hajó keleti felében egy sziklába vájt kripta is, ami később beomlott. A torony előtt háromnyílású, dongaboltozatos kegyúri karzat látható, míg a fügecserjék takarásában egy szép, 15. századi, pálcatagos bélletű, csúcsíves kapu bújik meg.

Történetének egy érdekes szelete, hogy a hazánkban Lanz György balatoncsicsói nemesként ismert Jörg Lanz von Liebenfels, eredeti nevén Adolph Joseph Lanz osztrák okkultista filozófiával foglalkozó, többek szerint szélhámos, akinek zavaros, bizarr német nemzetiszocialista elméleteit még Hitler is betiltotta az Anschlusst követően, 1926-ban 12 500 000 magyar koronáért megvásárolta a romot egy 300 négyszögöles telekkel. A tornyot és a nagyobb hajó egy részét is lakhatóvá tette, és egészen 1945-ig használta. Közben 1925-ben a Balaton-felvidéken, 1937-ben Szentendrén alapított "fiókszervezeteket" az általa 1907-ben alapított új templomos rend számára. A romot 2001-2002-ben részlegesen helyreállították, és a restaurálással eltüntették a 20. századi álalakításokat.

Balázs püspök tiszteletére évente, február elején szabadtéri misét tartanak a templomnál. Szent Balázs legendája szerint egy napon egy elkeseredett anya futott hozzá, mert a fia torkán akadt a halszálka. Ő kivette a szálkát, megmentve a haláltól, majd megáldotta a gyermeket. Ezen csodatételéért a torokbetegségek ellen védő szentként tisztelik. A misén a résztvevők megkapják a torokbetegségek ellen védő Balázs-áldást.

Át a középkori Herend falu templomromjához

A romtól visszaindulunk, és a kereszteződésnél balra fordulunk Z+ jelzésre. Lassú ereszkedésbe kezdünk a Herendi-erdőben. Egy széles dűlőutat keresztezünk, majd a két villanypásztorral elkerített legelőszakasz között irányunkat tartva jelzetlen úton megyünk tovább. A gyepek túlsó végénél jobb oldalon, egy facsoport takarásában találjuk az egykor itt települt Herend falu templomának romját. A 14. század előtt építhették, mivel az egykori udvarnok a falut templomával együtt IV. Béla unokája, Wittelsbach Ottó (magyar uralkodói nevén V. Béla) Tagyonnal és Nagyszentjakabbal együtt Benedek püspöknek ajándékozta, majd Károly Róbert újra királyi birtokba vette, és később István püspök kapta meg. Eredeti méretét még nem sikerült pontosan meghatározni, de valószínűleg egy 10-20 négyzetméter közötti, kis méretű épület lehetett. A falu egy 1548-as törökdúlás következtében néptelenedett el, ami után nem települt be újra. A templom azóta pusztatemplom. 

A Halom-hegy és a Kossuth-kilátó

Kb. 50 m-re az út másik oldalán egy kis vizenyős foltot találunk, ami a foglalás nélküli Herendi-kútból szivárog. Észak felé továbbindulva, a K jelzéshez csatlakozva betongyűrűk mélyülnek a talajba; alján az előbbi forrás vize gyűlik. Egy rövid erdei szakasz után újabb rétre érünk, ahol szép kilátás nyílik a Nivegy-völgy északi részére: Balatoncsicsóra, Szentjakabfára és a Halom-hegyen magasodó Kossuth-kilátóra. A gyep és az erdő határán jobbra fordulva megkerüljük a Lencse-hegyet. Egy kidőlt magasles után kavicsos úton folytatjuk a túrát, amiről a kanyar előtt balra tér le jelzésünk. A cseres-tölgyesen át újabb úthoz érünk, amin jobbra kanyarodunk. Egy takaros pince mellett érjük el a Szent György-hegy felső pincesorát, amelyről szép kilátás nyílik a Balatonra. Visszatérve az erdőbe az S kanyar végénél balra tartva egy darabon párhuzamosan megyünk az aszfaltos úttal, majd átkelünk rajta, és a Halom-hegy szoknyáján észak felé követjük a jelzést. A pincéket elhagyva kis parkolóhoz érünk, és KT jelzést követve elindulunk a főleg triász időszaki meszes kőzetek és lösz által fedett térszín egyetlen nagyobb bazalthegyére, a Halom-hegyre. Ez a környék legmagasabb kiemelkedése (399m), ami közigazgatásilag Mencshelyhez tartozik. A tanösvény üdvözlőtábláját jobbról kerülve rövid, néhol kaptatós sétával, a kisebbik kőfejtő mellett elhaladva érünk fel a tetőre. A hegyet több kitörési fázis építette fel. A csúcsot ezek közül az utolsó hozta létre, amelyben vörös, salakos bazalt keletkezett, amibe egy sötét, bazalttal kitöltött telér nyomult be.

A tetőn álló a Kossuth Lajos-kilátó elődjét 1962-ben építették, a most látható építmény pedig 2015-ben készült. Neve onnan ered, hogy 1849-ben Mencshely községben rejtőzködtek az államférfi gyermekei és felesége. A körpanorámás toronyból északi irányban a Marcal-medence keleti szélén magasodó Somlótól az egész Déli-Bakonyt belátjuk a Kab-hegyen át Szentgál környékének hegyeiig, majd a Tihanyi-félsziget, a Kő-völgy és Dörgicse következik. Alattunk Zánka, a Balaton déli partja fölött Külső-Somogy hegyei és Fonyód két kúpja, délnyugat felé a Tapolcai-medence tanúhegyei, a háttérben Keszthelyi-hegység hosszan elnyúló fennsíkja, majd a Sátorma és a Boncsos-tető után Szentjakabfa és Óbudavár, felettük pedig az Agártető tömbje után tekintetünk ismét a Somlót érinti.

A gyep túlsó felén szabadtéri színpadot és egy régi, földbe vájt pincét találunk. A rét délkeleti sarkánál a P▲ jelzésen kezdünk el ereszkedni a hegyről - de a vízmű kerítésénél még érdemes egy kis kitérő tenni a nagyobbik bányába, ami előtt egy makett sorozat mutatja be  a hegy kialakulását.

A Halom-hegy vulkánja mintegy 4 millió éve kezdte meg működését. A föld mélyéről feláramló magma a mélyben húzódó kartsztvíztároló triász időszaki meszes kőzetekkel és a felszín közeli szintén nedves pannon üledékekkel hatalmas gőzrobbanások kíséretében találkozott. Miután megszűnt a vízellátás, a gázdús kőzetolvadék robbanásos kitörések sorával egy salakkúpot alakított ki. Ezt követően gázmentes magma áramlott fel, de az nem érte el a felszínt, hanem megrekedve sötétszürke bazalttá szilárdult. 3,8 millió éve újabb lávaöntés történt, ami ma is látható egy kb. 500 m hosszú, 150 m széles, a pannon üledékekbe bevágódott völgyet kitöltő lávanyelv formájában a hegy délkeleti oldalán kb. 270 méteres magasságig. Az utolsó fázis során képződött hegy mai csúcsa, ahonnan a lefolyó láva kialakította a hegy keleti oldalán lévő bazalttakarót; majd a végjátékban vörös salakos bazalt keletkezett, amibe egy bazalttelér nyomult be.

A vöröses kőzetbe vájt úton egy szép fahídon át érünk a bánya túlsó végébe, ahol a hátsó fal tövében néha egészen májusig megmarad a hó. A fagyzug annak köszönhető, hogy ide soha nem süt be a Nap, és hogy a zárt gödörben bennreked az éjszaka lehűlt levegő. A hűvös, árnyas sziklákon olyan védett páfrány fajok telepedtek meg, mint a gímnyelvű- és a fekete fodorka, vagy a dárdás és a díszes vesepáfrány állandósult hibridje, a karéjos vesepáfrány. Jelenlétük az amúgy szubmediterrán jellegű Balaton-felvidéken igazi különlegesség.

Le a kisdörgicsei Szent Mihály-templomromhoz

Visszatérünk a vízműhöz. A Vulkán utca táblájánál érjük el a P jelzést, amin balra tartunk, majd a füves parkoló után ismét balra térünk róla a S+ jelzésre. Gyertyánosba váltó cseres tölgyesben ereszkedünk lefelé. Az erdőből egy tövises lepényfasornál érünk ki a rétek szélénél egy másik útra, amin jobbra megyünk tovább. Amikor feltűnnek kisdörgicse házai, jobbra fordul a jelzés és az öreg eperfák, majd később az út túloldalán álló vadkörtefa mellett elhaladva közeledünk a Vászolyi út felé. Mielőtt azonban kiérnénk rá, a tőlünk balra futó mezővédő erdősávon átkelve érdemes megnézni a régen Kisfaluddörgicse, Szentmiklósdörgicse néven említett Kisdörgicse templomromját.

A 12. században épített kegyhely 1225-től a Bogány-Randvány nemzetség tulajdona volt. Pusztulása a 17. század elejére tehető a török hadak által. Kisdörgicse a török kiűzése után települhetett újra. A kicsi, falusi, kb. 6×10 m alapterületű, egyhajós, íves szentélyzáródású templom építészeti érdekessége a nyugati bejáratnál a 165 cm széles boltozati indítás. A napjainkra omlásveszélyessé vált romot jelzőszalag veszi körül.

A Kő-völgyön keresztül

Miután átkeltünk az aszfaltos úton, érdemes kis kitérőt tenni balra a kőből falazott, csúcsíves nyílású,18. századi barokk kőhídhoz, amelyet a hagyomány római korinak tart.

A pihenőtől a S jelzést követve, egy rövid, benőtt szakasz után érünk be a vadregényes Kő-völgybe, ami egy aszó-, vagyis szárazvölgy. Párját ritkító látnivalója a Kő-hegyet alkotó füredi mészkő különböző vastagságú rétegeinek egymásra településéből álló, kb. 10 m magas sziklafala. Benne 10 kisebb barlang található, amelyek közül a leghosszabb a Kő-völgyi 7. sz. barlang, hossza 10 m.

Az erdőt elhagyva rövid kökényes szakasz után széles kavicsos útra érünk. A Bere-patakon a  jelzésen lépünk át, majd a P jelzésen folytatva az utat (nyugati irányba) 200 m múlva a felsődörgicsei Szent Péter-templomromhoz érünk.

A felsődörgicsei Szent Péter-templomrom

A falu legrégebbi templomát a Bogát-Radvány nemzetség építtette egy római kori szent hely alapjaira. Első említése 1082-ből való, amikor Szent László király a veszprémi püspök és kanonokjai kérésére összeíratta a veszprémi Szent Mihály székesegyház birtokait. Az oklevelet ugyan a 13. század végén hamisíthatták, a benne szereplő birtokok, templomok, egyéb épületek azonban valószínűleg az eredeti dátumkor is léteztek. Következő, már hiteles említését a tihanyi apátság 1211. évi birtokösszeírásában találjuk.

Az épületegyüttes egy keletelt kettős templom, aminek legkorábbi része az északkeleti, nyugati bejáratú negyede, ami az említett oklevélben is szerepel, így valószínűleg a környék első keresztény kőtemploma volt. A 13. században a templom kegyurai a tihanyi apátság és a dörgicsei nemesek voltak, amelyek közül a Zenthpeterdergichei Zárka család volt a legjelentősebb. Először nyugat felé bővült, amikor egy újabb nyugati kaput kapott a templom, majd valószínűleg a tatárjárás után ismét, ezúttal dél felé építettek hozzá egy újabb (a jobb állapotú) hajót. Ekkor a nyugati bejárat helyett a déli oldalon alakítottak ki egy újat. Az álkereszthajó déli oldalán csontház csatlakozik az épülethez.

Az országban egyedülálló alaprajzú rom feltárását 1959-ben az Országos Műemléki Felügyelőség végezte. A maradványoktól nyugatra a felsődörgicsei evangélikus templom látható. A két templom közötti millenniumi emlékparkot Nagy István szobrászművész kőtalapzaton ülő Regős című 2 m magas szobra uralja. A férfi pengetős hangszere, hajviselete és tarsolylemeze a hunokkal, avarokkal való rokonságunkat jeleníti meg. A művész 1977-től 40 évig élt és alkotott Dörgicsén. A nyáron áradó levendulaillat az északi oldalon lévő, Dr. Demján Ildikó által életre hívott Dörgicsei Levendula Major és Levendárium felől érkezik.

Az alsódörgicsei Boldogasszony-templomrom

Visszatérünk a kereszteződéshez, és dél felé követjük tovább a P jelzést. Megkerülünk egy levendulást, majd a szántó és a temető után az erdőbe visszatérve, rövid emelkedővel érünk az alsódörgicsei Boldogasszony-templomromhoz.

A fehérvári káptalan által birtokolt Alsódörgicse első említése egy 1251. évi oklevélben található, amelyben Mencshellyel való határát rögzítik. Bár egy 1420 körül pápai tizedjegyzékben Füreddergicse-ként említik, a 18. század végéig a Boldogasszonydergicse név volt az általános; majd az 1950-es faluegyesítésig Alsódörgicse néven találkozunk vele.

Az Öcs-hegy tövénél álló magaslaton a Boldogasszony tiszteletére szentelt templomot a fehérvári káptalan építtette a 13. század második felében. A korában hatalmasnak számító épület ma is diadalmasan emelkedik a környezete fölé. A négyszögletes szentélyzáródású, egyhajós, karzatos templom három emelet magasságú tornyán három román kori ikerablak látható. A tetejét pusztulása előtt sátortető fedte, amin két nagy kereszt állt. Tőle nem messze a déli oldalon volt a bejárat. A 14-15. század fordulóján egy második építési periódusban a templomot támpillérekkel erősítették meg, és ekkor épült a szentély északi falához kapcsolódó sekrestye is. A templomot egy kb. 60 cm vastag kerítőfallal vették körül, majd egy csontházat is kialakítottak. A harmadik periódusban, az 1500-1600-as évek környékén a templomot megszerző evangélikusok kisebb átalakításokat végeztek: elfalazták a szentélyt és a sekrestyéből a szentélybe vezető ajtót, oratóriumot alakítottak ki, és a hajók északi falához szószéket és úrasztalát építettek. Békefi Remig a 20. század elején a torony nyugati falának külsején emberalakra emlékeztető falfestmény nyomairól tudósított. Híres papja volt a templomnak a gályarab Zsedényi István, akit 1674-ben hurcoltak el, de 1677-ben sikerült hazakerülnie Dörgicsére. Emléktáblája az alsódörgicsei evangélikus templom falán látható.

Első statikai megerősítése 1938-ban vált szükségessé. A falak rossz állapota miatti hitelesítő ásatást Országos Műemléki Felügyelőség és a veszprémi Bakonyi Múzeum végezte el 1967-68-ban. Akusztikája ma is kiváló, több zenei műsort rendeztek benne. A körülötte lévő gyepen szalonnasütőket találtunk.

A romtól északnyugatra lévő, földbe mélyített, egyosztatú kis kőépület az első dörgicsei kőházak egyike lehetett. Terazzo-jellegű öntött padlójához három lépcső vezetett le. Pusztulása az 1380-as évek előtt történhetett, és talán a falu (papjának) lakóháza volt. A régészek által talált díszkerámiák alapján viszonylag jómódú plébános háza a kerítőfal déli oldalához csatlakozó, legalább két periódusban épült, L alaprajzú, 9 helyiséges épületegyüttes volt. A nagyobbik kamrából, nagy alapterületű lakókonyhából, állt. Erre az épületre egy később merőlegesen épült, kétosztatú ház állt. Nagyobbik helyisége konyha lehetett, míg a kis méretű szobában egy kályhaszemekből rakott kályha állt. A két házat összekapcsoló kisebb helyiségsor gazdasági célokat szolgálhatott. Az épületegyüttes fénykorát a 15. századra és a 16. század elejére teszik. Az épületek a 16. században valószínűleg leégtek; helyükön később temetőt alakítottak ki.

A gyepről a P jelzést követve a Gernyei utcán északnyugat felé indulunk tovább, majd a Bere köz túlsó végénél balra fordulva jutunk a buszfordulóhoz, túránk végpontjához.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Balatonakali és Nagyvázsony felől érkező buszjáratról a Dörgicse, autóbusz-forduló buszmegállóban szálljunk le!

Megközelítés

  • A buszmegállóból az északnyugati irányba induló Zsedényi utcán tudunk a túra útvonalába becsatlakozni.
  • A kört bezárva a Bere köz végén balra, a Zsedényi utcán át jutunk vissza a buszmegállóba.
  • A Templom tér parkolójából délnyugat felé indulva pár lépésnyire találjuk a PL jelzést, amin becsatlakozhatunk a körtúrába.

Parkolás

  • Dörgicse dél felől a 71. sz. főúton, majd  Balatonakalinál észak felé fordulva, vagy észak felől Veszprémtől a 77. sz. főúton, majd Nagyvázsonynál délfelé haladva érhető el.
  • Az autót a Szent Imre-templom mellett, a Templom téren érdemes letenni.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
46.914079, 17.723740
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
46°54'50.7"N 17°43'25.5"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 707400 5199217
w3w (what3words) 
///tollas.fények.nyeremény
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Balaton-felvidék, Keszthelyi-hegység útikalauz

A szerző által javasolt térképek:

A Keszthelyi-hegység vagy a Balaton turistatérképe

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz Természetjáró app

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
13,1 km
Időtartam
3:40óra
Szintemelkedés
254 m
Szintcsökkenés
251 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Tipp Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp