Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Sztúpa – Tátika kör

· 2 értékelés · Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Béke sztúpa a kovácsi-hegyen
    / Béke sztúpa a kovácsi-hegyen
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Út a Béka sztúpához
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / K jelzés a Kovácsi-rétek mentén
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Derék-hegyi útrészlet
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kőrakások a Béke sztúpánál
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkös a Kovácsi-hegyen
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szent Donát-kápolna Zalaszántón
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mélyút a Kovácsi-hegyen
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Magas kőris a Tátikán
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Cseres - kocsánytalan tölgyes a Hamvas-erdőben
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tátikahidegkút forrása
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ártéri japánkeserűfű
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Magasles az erdő szélén
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Szent Donát-kápolnától
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zalaszántói utcakép
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tátika és a Farkas-hegy a Kovácsi-rétekről
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nyiladék a K+ jelzés mentén
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tátika vára
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tátika vára
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tátika vára
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A zalaszántói sztúpa Tátika várából
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma Tátika váráról
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 14 12 10 8 6 4 2 km Kotsy-vízimalom Tátika vára – Die Burg Tátika Buddhista sztúpa … Zalaszántó)

A Kovácsi-hegy kiterjedt bazaltmezáján számos látnivaló bújik meg, melyek közül most a Béke sztúpát keressük fel, ami után a Tátika szunnyadó bazaltvulkánján álló, egykori fellegvár romja következik, ahonnan a Keszthelyi-hegység egyik legszebb panorámája nyílik. A hegyről lefelé változatos bazaltformák, több mint 200 éves ősbükkös és hazánk egyik legnagyobb kora vaskori halomsírmezeje kísérik körtúránkat.
nyitva
közepes
14,4 km
4:05 óra
424 m
424 m

„Tátika, mint egy korona

Feltéve a tetőre,

Büszkén állott s nézett alá

A földre és időre:

Változott ez évek óta

Körülötte, alatta;

De a várnak nem árthatott,

A tatár sem bánthatta.” - írja Kisfaludy Sándor 1807-ben.

A tatárjárást átvészelő vár az 1500-as években elvesztette hadászati jelentőségét, majd 1589-ben egy nagyobb török csapat kifosztotta és felgyújtotta. A hányatott sorsú rom azóta is várja a túrázókat. A hegy alatti réteken és erdőben kora vaskori halomsírok (tumulusok) sorakoznak. A vár mellett a hegy másik fő híressége a Tátikai ősbükkös. Hazánk első "erdőrezervátumaként" itt több mint 120 éve nem folyik erdőgazdálkodás, számos olyan körülményt teremtve, amelyek hozzájárulnak egy fajgazdag életközösséghez.

A Kovácsi-hegyre a derékhegyi rész pincéi között futó hangulatos úton kapaszkodunk fel a Béke sztúpához, miközben a Szent Donát-kápolna elől a Keszthelyi-hegység déli felére is gyönyörű kilátásunk nyílik.

A szerző tippje

  • Ha csak két-három óránk van, a várba feljuthatunk egy 3 km hosszú túrával is. Ebben az esetben a Tátikahidegkúti-majortól indulunk. A rövid táv ellenére a szintkülönbség így is hasonló. Ez a rövidített verzió akár kisebb gyerekekkel is élvezetes túraélmény lehet.
  • Esős időszakban, illetve olvadáskor a Vár-rétet átszelő Gyöngyös-patakon nehézkes lehet az átkelés. Ilyenkor a kevésbé kalandvágyóknak szintén jó választás lehet a rövidebb változat.
  • A túra útvonalán vízvételi lehetőség nincs. A várromnál található tűzrakóhelyeknél sütögethetünk.
  • Az úton fedett esőbeálló a sztúpa előtti szakaszon van, eső, vihar esetén ezenkívül a vár rekonstruált részében húzhatjuk meg magunkat.
  • Mielőtt a K jelzés zalaszántón lekanyarodna a Fő utcáról, egymás mellett, illetve szemben találjuk a Mézeskalács múzeumot, a Tátika presszót és a Marcsi COOP Mini üzletet.
  • A túra során érdemes felkeresni a Fő utca Keszthely felőli végén álló Szent Kozma és Damján-templomot. Az 1236-ban már álló kis kápolnát az 1730-as évekig 7 ütemben építették át ma is látható formájára.
Dr. Szentes Szilárd profilképe
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2020-06-23

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
391 m
Legalacsonyabb pont
178 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdőpont

Zalaszántó, Ádám utca buszmegálló (195 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
46.888653, 17.228047
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
46°53'19.2"N 17°13'41.0"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 669737 5195200
w3w (what3words) 
///halom.letisztít.raklapok

Végpont

Zalaszántó, Ádám utca buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • A buszmegállótól északi irányba indulunk a K jelzésen.
  • A Kovácsi-hegy fennsíkján az esőbeállónál jobbra fordulunk az Béke sztúpa irányába.
  • Visszatérünk a K jelzésre és folytatjuk utunkat.
  • A Tátikahidegkúti majornál átkelünk a sümegi országúton.
  • A tátikai padoknál egyenesen megyünk tovább a KL jelzésen a fellegvárba.
  • Ugyanezen az úton visszatérünk a K jelzésre.
  • A hidegkúti feltáróútnál jobbra fordulunk a K+ jelzést követve.
  • Zalaszántón a Vadász utca végén balra kanyarodva, a K jelzésen érünk vissza a buszmegállóba.

A túráról részletesen

Indulás Zalaszántóról

A buszmegállótól északi irányba indulunk a K jelzésen. Az utca túloldalán áll a  kicsi, vaskos Szent Vendel-kápolna, melynek félköríves apszisú, a hajót teljes szélességében átfogó szentélye mögött, a hajóhoz másodlagosan hozzáépített zömök, alacsony tornyának nyolcszögűre falazott gúlasisakja emelkedik ki az előtte húzódó sövény mögül. A helyi hagyomány által középkorinak tartott épület eredetét eddig sem ásatás, sem falkutatás nem tisztázta. Vélhetően a gersei Pethő család egyik tagja építhette itteni udvarháza mellé. 1828-ban átépítették, és Szent Vendel, a jószágtartók és pásztorok védőszentjének tiszteletére szentelték fel.

Hamarosan elhaladunk az udvarház épülete mellett, majd a hangulatos Mézeskalács múzeum előtt balra kanyarodik a jelzés, és elvezet a Kotsy vízimalom mellett. Helyén már a török időkben is malom állt, sőt, egy 1876. évi összeírásban a településen 4 vízimalmot és egy olajütőmalmot jegyeztek le. A Major János-féle vízimalom az 1950-es években került a ma is élő Kotsy Nándor tulajdonába. A Kovácsi- (Zerna) patakra telepített malom a tulajdonosváltást követően csak darálást végzett, amihez a szükséges energiát egy rövid ideig egy 390 cm átmérőjű felülcsapós vízikerék, míg később villamosenergia-meghajtás biztosította. Az 1970-es évek közepére már csak takarmánygabonát lehetett benne darálni. 2000-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park megvásárolta az épületet, és 2005-re bemutatóhellyé alakította, ami jelenleg nem látogatható.

A Kovácsi-patakon átkelve kb. fél km múlva érünk az Arany Jancsi horgoshoz. A helyi betyárról elnevezett mélyútban, amit néhány évvel ezelőtt még öreg fehér akácok öveztek, több helyen is feltárul a hegyláb déli felén megmaradt áthalmozott lösz.

Újabb 500 m múlva a Szent Donát-kápolnához érünk. Arezzo egykori püspöke többek között a szőlősgazdák és a szőlészek védőszentje, akihez főleg jégeső, villámlás és más elemi károk ellen fohászkodnak, így érthető, hogy a környéken számos, róla elnevezett szőlőhegyi kápolnát találunk. Az építkezés lassan haladt, 1860-tól a hívek által évenként adományozott must árából, a vadászatibér- és büntetéspénzek kamatoztatásából csak 1914 őszére készült el a kápolna. Előle gyönyörű kilátás nyílik a Keszthelyi-hegység déli dolomit tömbjére a Rezi várral és a Láz-hegyi-kilátóval, a távolban a Badacsony és a Balaton víztükre is feltűnik, míg kelet felé a szintén bazaltból felépülő Kis- és Nagy-Láz-hegy zárja a kilátást.

Továbbmenve hamarosan egy 1899-ben állított kereszthez érünk, aminél jobbra tartunk, majd egy újabb mélyút után érünk a Derékhegy legfelső panorámás dűlőútjára. Egy újabb homokkőfeszület mellett haladunk el, majd a legfelső pincék mellett elhaladva beérünk a hegy tetejét borító erdőbe, és hamarosan, az esőbeállónál jobbra kanyarodva, megpillantjuk a fák között a fehérlő sztúpát és a meditációs központot.

A Béke sztúpa

Az Emberi Jogok Parkjában álló, 30 méter magas és 24 méter széles, hófehér építmény a Buddha ereklyéjét (egyik ujjpercét), leírt tanításait, valamint egy 24 méter magas életfát rejt magában. A Béke Sztúpa Európa egyik legnagyobb buddhista kegyhelye. A délkeleti oldalán látható Buddha szobor Dél-Koreában készült. A megvilágosodott tudatot szimbolizálja, ekként pedig a bölcsesség, az együttérzés és a béke jelképe. A 14. Dalai Láma 1993-ban személyesen avatta fel a Béke Sztúpát.

A Milarepa Meditációs Központhoz tartozó, 2014-ben épült meditációs ház távol-keleti stílusjegyeket mutat, belső falain a Buddha életét bemutató falfestmények találhatók, és lehetőséget nyújt a látogatóknak a hosszabb-rövidebb elcsendesedésre. Az ajándékboltnál lehetőség van mosdó használatára is.

Át Tátikahidegkútra

Visszatérve az esőbeállóhoz, folytatjuk utunkat a K jelzésen, és nemsokára egy szép bükkösön haladunk át, majd leereszkedünk a Kovácsi-kúthoz. A szurdokszerűen összeszűkülő völgy gyertyános tölgyese alatt rengeteg medvehagymával, kikeleti hóvirággal és nemes májvirággal találkozhatunk. Innen a Hermán-tói kőfejtő és az út túloldalán fekvő égerláp között elhaladva kerüljük meg a Hermán-tó-hegyet, ami egy pliocén kori hasadékvulkán roncsa. Felépítő kőzetében többek között kalcit és nátrolit kristályok is előfordulnak. A szántók széle után a lejjebb elgyertyánosodó vörös tölgyes erdőn át a Kovácsi-rétekre érünk, ahonnan már feltűnik a Tátika jellegzetes formájú hegye, és a Nagy-Szent-kereszt impozáns sziklafala. A Sümeget Keszthellyel összekötő út túloldalán találjuk a Tátikahidegkúti majort.

A ma jelentéktelennek tűnő helyet 1257-ben Zlaudus püspök és fivérei a veszprémi egyházmegyének adományozták. Egy 1341. évi oklevél 21 telket (kb. 100 lakos) említ a pusztán. 1438-ban vámhelyként szerepel, mely funkciója valószínűleg a 17. századig fennáll, majd 1668-tól lakatlan helyként említik. Ezt követően a Hidegkúti major épült ki a területen. Egykori forrásának kiváló minőségét mutatja, hogy a Festetics család annak vizét be akarta vezetni a légvonalban is több mint 15 km-re lévő kastélyába. 

Fel a Tátikára!

Az úton átkelve egy darabon még a Pannon-tó által lerakott homokos összleten követjük a jelzést, és az erdőbe beérve lassan kaptatunk felfelé a Tátika szoknyáján. A fennsík északi pereméhez érve a az egykor itt hullámzó Pannon-tó volt árapály zónájában járunk, amire az útban és annak környékén található, a tó árapálya által laposra csiszolt (ú.n. abráziós) dolomitkavicsok figyelmeztetnek minket.

Alsó-Tátika

Innen meredekebbé váló utunk hatalmas bazaltsziklák mellett vezet fel a hegy fennsíkjára, ami a vulkán első kitöréséből keletkezett. Az ekkor képződött fekete, oszlopos elválású bazalt csak a plató szélein van felszínen, gyönyörű falakat alkotva (Kis- és Nagy-Szent-kereszt). A sziklákban négy barlang is található, melyek közül a leghosszabb (39 m) a suvadással keletkezett Tátikai-kőlik. Itt is és a Felső-Tátika bazaltpereme körül is tekintélyes törmeléklejtőket alakított ki a posztbazaltmozgás és az erózió.

Az utolsó meredek emelkedő

A K és a KL jelzések találkozásánál kialakított pihenőhelynél több pad-asztal garnitúra szolgálja a regenerálódást. Gyér lombozat mellett innen már jól láthatóak a vár romjai és a vár alatti, több korból származó erődítések nyomai. A KL jelzésen egyenesen megyünk tovább, és egy újabb meredek szakasszal hódítjuk meg a hegy tetején tornyosuló salakkúpot. Felfelé indulva egyrészt a terep meredeksége, másrészt a vár miatti folyamatos emberi jelenlét miatt jelentősen megváltozik az erdő képe. Gyakorivá válnak az olyan, zavarást jelző növényfajok, mint a fekete bodza, a nagy csalán, vagy a vérehulló fecskefű és a meredek, délies kitettségű oldal jellemző cserjefaja, a húsos som. Az út jobb oldalán több helyen is felbukkan a párhuzamosan futó bronzkori földsánc maradványa.

Itt már a második, eruptív kitörési fázisból származó szürke pados, hólyagos- és salakos bazalton lépkedünk meredeken a vár felé. A Tátika esetében a mélyből feláramló magma a korábbi teléreket és telepteléreket kikerülve haladt a felszín felé, de azt nem érte el, hanem az ősfelszín alatt mintegy 100-250 m mélységben rekedt meg, a pannon rétegekben. Így a hegycsúcs egy vulkáni csatorna (kürtő) kipreparálódott maradványa.

Tátika fellegvára

A várkapun bekanyarodva először a 2000-ben rekonstruált várfalakat pillantjuk meg, majd a várudvarból gyönyörű panoráma tárul a Keszthelyi-hegység déli dolomittömbjére (szemben Rezi várának romjaival), a Szántói- és a Zsidi-medencére, valamint a Tapolcai-medence tanúhegyeire, míg Zalaszántón túl, délnyugat felé a Zalai-dombság hosszú, szélvájta völgyei tagolják a tájat. Nyugat felé a Kovácsi-hegy előtt, a Vár-réten kora vaskori fejedelmi halomsírok emelkednek ki a gyepből, amiket mára facsoportok fednek. Őszi hajnalokon különösen szép látványban lehet részünk, amikor a völgyekben, medencékben megülő köd és az erdővel borított hegyek mozaikja dereng alattunk. A várfal tetejéről Sümeg és Csobánc vára, valamint a Hegyestű is jól látható.

A fellegvár építésére 1248-ban adott engedélyt IV. Béla király Kaplony nemzetségbeli Zlaudus püspöknek. Későbbi tulajdonosai között több magyar királyt és olyan előkelő családokat találunk, mint a Lackffy, a gersei Pethő, vagy a Festetics család. Jelentőségét mutatja, hogy egy 1423-ból fennmaradt irat szerint többször megyegyűlést is tartottak a három szintes várban, amihez természetesen több monda, anekdota is fűződik.

Az egyik szerint gersei Pethő Gábornak, a vár egykori urának volt egy Klára nevű jóravaló lánya. Minden jó tulajdonsága mellett, sajnos bénán született. Klára legszívesebben a szobája ablaka alatti vidék szemlélésével töltötte idejét. Apja igazi nagyúr volt, mindent megpróbált, de miután sok év alatt sem sikerül sem orvossal, sem javasasszonnyal meggyógyítatni az ő ragyogó szépségű lányát, bánatát hatalmas vadászatokba és dorbézolásokba fojtotta. Egyik vadászatán megsebesítettek egy vadkant, ami épp egy szegény öreg egregyi pásztort akart felnyársalni, amikor pont arra járt a Csobánci vár ura, Rezi Sándor. A kiváló, daliás vitéz azonnal leterítette az állatot, megmentve az öregembert. Innen Tátika alatt vezetett az útja, ahonnan a legmagasabb torony ablakában meglátta Klárát. Azonnal egymásba szerettek, de mivel a két család ősi ellenség volt, nem mehetett azonnal a várba. Egy napon aztán nem bírta tovább, és felkereste Pethő Gábort a lánya kezéért, amit egy egész estés mulatás, majd egy másnapi másfél órás párviadal során el is nyert. Mikor már híre ment mátkaságuknak, egy nap az öreg pásztor felkereste Sándort Tátikán, és elvitte egy sűrű bozóttal körülvett tőzeges tóhoz, amihez csak állatok és szegény emberek jártak gyógyulni. Egy hét sem telt bele, és Pethő Gábor seregnyi robotosa díszes kis hajlékot épített a tó partjára, ahol Klára három hétig gyógyult, ekkor üzente meg Csobáncra és Tátikára, hogy jöhetnek érte. A Hévizi-tó azóta is sokak mozgásszervi betegségén segít. 

Az ősbükkös titkai

Visszatérünk a K jelzésre, ami lágyan kanyarog az ősbükkös ég felé törő, öreg fái és kidőlt társaik monumentális maradványai között. A hegy a nevét az egykori Tátika (Thadeuca/Thadeuc/Thade) nemzetségről kapta, amelynek tagjai a 12-13. században országos főméltóságokat töltöttek be. Hatalmukat mutatja, hogy a Zlaudus püspök szántói birtokának feldúlásáért ellenük küldött megyei sereget „hazakergették”. A tatárjárás végéig ők birtokolták a hegyet, egykori váruk a Nagy-Szent-kereszt sziklafala felett állt, amihez kis kápolna is tartozott. A fennsíkon terült el ebben az időben a nagyjából 30 háznépből álló Tátika falu is, amit a fennsíkon található rengeteg cseréptöredék is bizonyít. A leletek közé azonban koravaskoriak is keverednek, mivel a fennsík ekkortól bizonyíthatóan lakott volt.

A hatalmas bükkök alatt tavasszal mindent elborítanak a medvehagyma élénkzöld levelei, majd fehér virágai. A fokozottan védett természeti terület belsejében egyszer csak megpillantjuk a Fekete-tó belvizes medrét. Kialakulására hiteles magyarázat még nem született, de a környékén található többi kisebb mélyedéssel együtt valószínűleg legalább részben mesterséges eredetű. 

A Hamvas-erdő halomsírjai

A fennsík széléről meredeken ereszkedünk az esők után csúszós úton a hidegkúti feltáróútra, amin jobbra fordulunk a K+ jelzést követve. Az első kereszteződés után több, 3-4 méter magas halmot veszünk észre az út mellett. Ezek a Vár-rét halmaihoz hasonlóan kora vaskori halomsírok, melyekből több mint 300 bújik meg a fák között, ezek az előkelőségek temetkezési helyei. A Hallstatt-kultúrához köthető halmokról Rómer Flóris tudósított először 1861-ben, majd a Balatoni Múzeum alapítója, a zalaszántói születésű Csák Árpád 1884-ben feltárt két halomsírt. Közülük az egyikből egy mésszel leöntött, guggoló helyzetű csontváz, egy bronz pánttal díszített szürke és egy fekete agyagedény, valamint szarvasagancs darabok és vaddisznóagyarak kerültek elő. A legújabb kutatások szerint némelyik halmokat áldozati helyként is használták. Sajnos több halmot is feldúltak a kincskeresők, amelyeken jól láthatóak a bontási nyomok. 

Vissza Zalaszántóra

A Hamvas-erdőből kiérve át kell kelnünk a Köves-éren, amin egy régi híd gerendái vezetnek át, ez azonban balesetveszélyes, így érdemes arra felkészülni, hogy a medren keresztül kell átkelni a túlsó partra. Száraz időben ez nem jelent gondot, a nagyobb esőzések és a tavaszi olvadás azonban megnehezítheti az átjutást. Ezt követően a Keszthelyi-hegység egyik legnagyobb vörös tölgyesébe érünk. Az Észak-amerikai eredetű fajt gyors növekedése miatt hozták be hazánkba, ami miatt egykor katonai objektumok köré is előszeretettel telepítették. A vörös tölgyesből kiérve balra kb. 50 m-re áll egy több mint 200 éves csertölgy.

A következő 400 méteres szakasz koratavasszal a legszebb, amikor a tavaszi csillagvirág és más geofita fajok szőnyegként szegélyezik az utat. Zalaszántóra a háromosztatú, Nyugat-dunántúli füstöskonyhás-kályhás típusú tájháznál érünk be.  Az utca végén balra kanyarodva a K jelzést követve érünk vissza a buszmegállóba.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Sümeg és Keszthely irányából közlekedő buszokról a Zalaszántó, Ádám u. megállónál szálljunk le.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul.
  • A parkolóból a főúton még 500 métert kell felsétálni a túra indulópontjához.

Autóval

  • Az autót a zalaszántói Szent Kozma és Damján-templom melletti parkolónál érdemes leparkolni. 

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
46.888653, 17.228047
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
46°53'19.2"N 17°13'41.0"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 669737 5195200
w3w (what3words) 
///halom.letisztít.raklapok
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Balaton-felvidék, Keszthelyi-hegység útikalauz

A szerző által javasolt térképek:

Keszthelyi-hegység térkép

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app

Hasonló túrák a környéken

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

4,0
(2)
Profilkép
László Szép
2020-08-20 · Közösség
Készült: 2020-08-15
Farkas Dóra
2020-07-21 · Közösség
Könnyű tájékozódás, csodás élmény.
Mutass többet!
2020. július 21., kedd 20:49:37
Fénykép: Farkas Dóra, Közösség
2020. július 21., kedd 20:50:09
Fénykép: Farkas Dóra, Közösség
2020. július 21., kedd 20:50:41
Fénykép: Farkas Dóra, Közösség

A többiek fényképei

2020. július 21., kedd 20:49:37
2020. július 21., kedd 20:50:09
2020. július 21., kedd 20:50:41

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
14,4 km
Időtartam
4:05óra
Szintemelkedés
424 m
Szintcsökkenés
424 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!