Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Szívdobogás a Mátra ütőerén - élménytúra Parádfürdő felett

· 1 értékelés · Gyalogtúra · Magas-Mátra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Nagy-Szár-hegy csúcsrétjéről remek a kilátás a Kékes déli lábára
    / A Nagy-Szár-hegy csúcsrétjéről remek a kilátás a Kékes déli lábára
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mátrabérc és az Országos Kéktúra vonalán a Kékes felé
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Oroszlánvártól a Kékes és a Galyatető is jól látszik
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rejtőzködő piros jelzés
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Macska-bérc tölgyerdője
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent-István csevicekútnál hangulatos pihenő és szénsavas ásványvíz fogad
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A terebélyes delelőfák az egykori Parád körüli legelőkre emlékeztetnek
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rákóczi-fa odvas törzse Parádfürdő határában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nyári laska foglalta tölgyturskó
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Világító tölcségombák a Parádfürdő feletti erdőben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ilona-völgy vadvirágos rétjei
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Szár-tető ligetes csúcsrétje
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Ilona-völgy gesztenyefasora kísér vissza Parádfürdőre
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bányászat emlékeivel találkozunk Parádfürdő körül
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Naplemente Gatyatető fölött
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 600 400 200 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km

A hosszú, de látványos körtúra felfűzi a Keleti-Mátra legszebb és legjellemzőbb tájait. Tölgyesek, bükkösök, sziklás csúcsok és lankás rétek váltakoznak az északi hátakon, a vadul hullámzó főgerincen és a kalandos Ilona-völgyben.
nyitva
közepes
18,2 km
5:45 óra
818 m
819 m

Egy mátrai klasszikus túra kibővített nyomvonalát járjuk be, ami összekapcsolja a leglátványosabb helyszíneket. A Parádfürdő környéki turizmust fellendítő hőskorban rengeteg sétautat építettek ezen a környéken, amikor a fürdőkúrára érkezőket hangulatos sétákkal próbálták kimozdítani az erdőbe, magasabb szintre emelve a kikapcsolódást. A Mátra egyik legkülönlegesebb helyszínén járunk, ahol a látvány és a hangulat rendkívüli adottságai érnek össze a Kékes tömbjének árnyékában, a csendes palóc falvak között.

A gerincszakaszon bekapcsolódunk a Mátrát és az országot keresztező Mátrabérc, illetve Országos Kéktúra útvonalának vérkeringésébe, így az egyik leglátványosabb szakaszon a tematikus útvonalakat járó vándorokkal együtt dobogtatja meg szívünket a főgerinc három jellegzetes kúpja: a nagy-szár-hegyi kaldera három szívdobbanása. Az Ilona-völgyön halad keresztül a nemzeti park földtani tanösvénye, ami tizenöt állomást felfűző nyomvonalával lefedi túránk egyharmadát, némi kitérővel, érdekességgel kecsegtetve végig az ereszkedés során.

Bár hosszú és küzdelmes az út, erőfeszítésünket és kitartásunkat minden kilométeren látványos útpontok kísérik. Túránkra a koronát pedig egyértelműen a Mátra klasszikus szépsége, az Ilona-völgy teszi fel.

A szerző tippje

  • Ha kocsival vagyunk, lerövidíthetjük a túrát, hogy egy még töményebb esszenciáját kapjuk a Keleti-Mátra legszebb látványosságainak. Így Parádfürdőtől délre a Szent István-csevicéig kell bemennünk a gépjárművel, és a pihenő melletti padkán hagyni az autót. Innen érdemes visszafelé bejárni az útvonalat: az Ilona-völgyi-vízesés felé felkapaszkodni a gerincre, hogy aztán a Várbükki erdészház utáni útelágazásban, a dózerúton tovább a P+ jelzésen visszaérjünk az autóhoz.
  • Az Ilona-völgyből utunk vége felé, a patak feletti hidacska mellől indul egy ösvény a Vörösvárra, ahol egykor vár állt. Az odavezető út meredek, de gyönyörű panoráma nyílik a tájra.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2020-07-09

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Nagy-Szár-hegy, 743 m
Legalacsonyabb pont
210 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Az útvonal hosszú és forrás nélküli, egyedül a Szent István-csevicénél tudjuk szomjunkat oltani a túra végénél, de a széndioxidos ásványvíznek kénes íze van. Érdemes felkészülni elegendő (legalább 1,5 liter víz) folyadék-utánpótlással a főgerinc kaptatóira.
  • Az Oroszlánvárra igen meredek, görgeteges ösvény vezet fel. Ügyeljünk a stabilitásunkra a kapaszkodás során (túrabot, fatörzsek használata)!
  • Az Ilona-völgyi vízeséshez érkezve az út a szikla felső peremén halad. Óvatosan mozogjunk a szikláknál: komoly mélység van alattunk, súlyos következményei lehetnek, ha a meredély szélén megcsúszunk.

Kezdőpont

Parádfürdő, Ifjúsági Tábor (209 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.924201, 20.069592
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°55'27.1"N 20°04'10.5"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 430494 5308294
w3w (what3words) 
///suhan.csokoládés.időszak

Végpont

Parádfürdő, Rákóczi-fa

Útleírás

Itiner:

  • A P jelzésen kapaszkodunk fel a Mátra gerincére, a Domoszlói-kapuhoz.
  • A gerincen a K jelzést követjük a Markazi-kapuig.
  • A gerincről a Z jelezésen ereszkedünk, majd letérünk egy rövid szakaszon a Z● jelzésen az Ilona-völgyi-vízeséshez.
  • Visszatérünk a Z jelzésre, ezen érkezünk vissza Parádfürdőre.

A túráról részletesen:

A Mátra előhegyein 

Mátrai kalandtúránkat a Parádi-Tarna völgyéből indítjuk a parádfürdői ifjúsági tábortól. A recski országút túloldalán rögtön betérünk a sűrű erdőbe a P jelzésen, ahol gyönyörű, évszázados tölgyek között kezdődik erdei sétánk. A tekintélyes hagyásfák több helyen láthatók az út elején, ahogy felfelé tartunk a hegyoldalban. A múlt század derekáig itt még legelők terültek el, ahol a palócság fontos megélhetési forrása, a nyájak és gulyák húzták meg magukat a nyári melegben a meghagyott tölgyek alatt. Mára az állattartás háttérbe szorult, erdők nőttek fel a területen, de a tér minden irányába nyújtózkodó öregapák még mindig strázsálnak a változó korú erdőben.

A turistaút egyből az első kilométeren belekezd a kapaszkodásba. Egy bevágás felett jutunk egyre feljebb és feljebb a Vörösvár és a Hegyes-hegy kúpja között. A Vörösvár csúcsán -amit most nem érintünk - középkori sáncmaradványok bújnak meg az erdőben. Bár említést semmilyen történelmi feljegyzésben sem találunk az erődítésről, feltehetően a Mátra többi, hegytetőre épült várához hasonlóan a tatárjárás utáni időkben emelhették.

A nyeregbe felérve megenyhül a kaptató, és innentől egy hosszabb szakaszon, a Várbükk erdészházig jóformán szintben oldalazunk a Veresagyag- és a Macska-bérc lankás tölgyesei között. A Mátra fő tömegét alkotó, és az északi, öregebb vulkáni tömb között puha, üledékes kőzetek építik fel a hegység lábát. A lankás, napfényes oldalak kiváló élőhelyei a melegkedvelő tölgyeseknek, és a ritkás, öreg erdőkben a gombák is előszeretettel tenyésznek. A lankás szakasz végénél katonás rendben sorakozó telepített fenyők között érünk ki a Várbükki út és az Ilona-völgy közötti összekötő útra. 

A Várbükk erdeiben

A dózerút lekanyarodik az impozáns Várbükk erdészházhoz, és a mögötte fekvő hangulatos réten keresztülvágva, a házzal ellentétes oldalon betér a ligetes erdőbe. Rövid kapaszkodás után a Domoszlói-kapuhoz vezető útra jutunk, amit egy szakaszon követ a kerékpáros jelzés is. A Vár-kútnál, ahol a magasfeszültségű vezeték keresztezi az erdészeti utat, a P jelzés leágazik a nyeregbe kapaszkodó ösvényre.

Az Oroszlánvár rendkívül meredek északi oldalának tövében, a sötét bükkös és a távvezeték irtása között cikázva mászunk fel a Domoszlói-kapuba. A természetes áttörést, amit a helybeliek is használtak a Mátra két oldala közötti átjárásra, a Nagy-Szár-hegy feltételezett kalderájában felharapózó patak marta a főgerincbe. A lejjebb követett dózerutat ismét keresztezzük itt, a nyeregben, ahol egy egyszerű pihenőhely kényelmét kihasználva fújhatunk egyet a fárasztó hegymenet után.

A Mátra gerincén

A következő, embert próbáló szakaszon kapcsolódunk a Mátrabérc áramlatához, ahol a híres, hegységet átszelő gerinctúra is halad, melyet kék ʍ betűvel jelölnek. Az Országos Kéktúrának szintén emblematikus szakasza ez, ahol a legkitettebb részeken és egyben településektől távoli, elhagyatott vidéken vándorolhatunk. Hazánkban egyedülállóan itt a környező táj felett magasan, kilátópontokkal övezve haladunk a kicsipkézett főgerincen.

A következő három hegy különálló, meredek kúpjai három hullámra szabják a gerincet. Rögtön az első a legmeredekebb: az Oroszlánvár görgeteges kaptatója egész utunk legkeményebb küzdelme. A ritkás, sombokrokkal teleszórt hegyoldal száz méter szintet küzd le rövid idő alatt. A csúcsra felérve különös, gyűrű alakú mélyedést látunk a központi sziklás kúp körül, ami az egykor itt állt erődítés magja lehetett. A tatárjárás után építették a várat a területen uralkodó Kompoltiak, majd a török időkben pusztulhatott el.

Bár az erődítményről keveset tudunk, a helyiek meséjében az építtető agglegény Kompolti urat lovászának leánya csábította el. Mivel a már középkorú földesúr nem akart nősülni, azt mondta, hogy ha talál olyan leányt, aki meglovagolja az oroszlánt, akkor elveszi. A szolgálólány csellel megszelídítette a cirkuszi oroszlánt, majd felült annak hátára, így nyerve el megbecsülését és szívét a környék urának, aki megtartotta ígéretét. A fenevadat, miután elpusztult, még kőbe is faragták, és a szobrot állítólag ebben a várban őrizték. Talán az egyetlen oroszlán az Árpád-kor végén, akit meg kellett szelídíteni, maga a várúr volt a Mátra vidékén - mindenesetre mi meglovagoljuk az oroszlán hátát, és a nyugati oldal füves gerincélén leereszkedünk a nyeregbe.

A Cserepes-tetőnek csak az oldalában halad el az ösvény, de így is erős szintkülönbséget küzdünk le, míg beérünk a túloldali Cserepes-nyeregbe. Egykor vadászkunyhó állt itt, mára már romja sem látszik.

Viszont a következő csúcs, a Nagy-Szár-hegy több értelemben is túránk csúcspontja. Erős emelkedő kezdődik a nyeregből, ami a vegyes kőrises-gyertyános-tölgyes erdőben vezet fel a ligetes csúcsra. A Kékes tömbjétől különálló szabályos vulkáni kúp a Keleti-Mátra legmagasabb csúcsa. A Kékestető elviszi a turistaáradatot a környékről, így ez a kevéssé ismert hegy megmaradt eredeti hangulatában.

Tetején sziklás rét terül el, csodálatos panorámát nyújtva főként a déli lejtőkre, az Alföldre és a felette trónoló Kékes tömbjére. Megérdemeljük a látványt és a pihenést: a mögöttünk lévő, halántékunkon pulzáló szakasz a legnagyobb kúppal lezárult. Innen már csak a Felső-Tarjánka rétjéhez, a Hármashatár alatti nyeregbe kell leereszkednünk, ahonnan hosszan oldalazunk a gerinc peremén.

A Markazi-kapu környékén

A következő szakaszon könnyű terepen sétálunk a lankás hátakon hullámzó napfényes tölgyesekben. Minimális szintemelkedéssel, igen hangulatos erdőben vezet utunk, ami a Mraznica-tetőt megkerülve északra fordul, és leereszkedik a Markazi-kapuba. A Domoszlói-kapuhoz hasonlóan ezt az átjárót is egy kalderába vágódó völgy nyitotta - ugyanis a Kékes tömbjébe délkeletről felharapódzó Vár-völgyet is egy kaldera lenyomatának vélik a szakemberek. A Markazi kapunál találkozik ez a beszakadás az észak felől hosszan benyúló Ilona-völggyel, amin mi is lekanyarodunk a Z jelzést követve.

A kezdeti meredek ereszkedés lankásan fut ki az északi árnyékos oldal erdejében. Érintjük a Kékes tömbjének északi oldalában kanyargó parádi Hurok út visszafordító kanyarját. A Z jelzés a dózerúton folytatódik tovább a Disznókői-vadászházat érintve, de sokkal látványosabb és élménygazdagabb útvonal, ha az út kanyarjától a Z● jelzésen haladunk tovább a völgyben Magyarország legnagyobb természetes vízesése felé.

Az Ilona-völgyi vízesésnél

A Marhád vulkáni kúpját nagy ívben kerüljük a születő völgy kanyarulatával. A hegy tetején a középkorban vár állt, amire ma csak a felszín szabályos egyenetlenségeiből és a leomlott kőfalak maradékából következtethetünk. A csúcs ritkás déli oldalából remek kilátás nyílik a Kékesre és a kelet felé hullámzó gerincre.

A hegytől keletre a patak bevágódik a vulkáni alapkőzetbe. A sziklás partfal felett záródó erdőben kanyarodunk rá az egyre vadabb vidékre. Az észak felé letörő oldalba szabályos "V" formát vágva hatol a patak, amit egy ponton mi is keresztezünk, majd a sziklás partfalon leereszkedve, és egy sejtelmes sziklás letörést megkerülve beérünk az Ilona-völgyi vízesés katlanába. 

Az eddigi szilárd andezitfelszín itt átvált puhább üledékekbe. A kőzethatárnál látványos sziklafal alakult ki, amit a patak ereje, a repedésekbe fagyó víz lassú, bomlasztó munkája faragott egyre mélyebbre a hegy belsejébe. A közel 10 méteres zuhanással a katlanba érkező víz nagy tömbökre szaggatta az alapkőzetet. Tekintélyes, szanaszét dobált farönkök mutatják az időnként felbőszülő patak erejét. Különös hangulatot árasztanak a kőemberek, melyeket a patak által lekerekített szikladarabkákból építettek a turisták - mint néma őrzők, strázsálnak a völgyben.

A turistaút folytatja az ereszkedést a köves aljzatú, kacskaringós szurdokban, ami a puhább agyagpalában és homokkőben mélyre vágódik a meredek oldalak között. A kalandos szakasz fokozatosan enyhül, ahogy a patak veszít erejéből, és a turistaút is erdőgazdasági útra vált. Hamarosan megérkezünk a Gloriette-pihenőhöz, ahol több mellékvölgy és erdőgazdasági út találkozik. Innentől murvás dózerúton haladunk a kiszélesedő völgyben.

Lefelé a kinyíló Ilona-völgyben

Hamarosan balról beérkezik a Z jelzés, amit innentől mi is követünk - bár eltévedni lehetetlen, a völgy alján tekergő főutat követjük, ami hamarosan aszfaltot is kap. Érdemes a padkán haladni.

Ha fogékonyak vagyunk a geológiai érdekességek iránt, tegyünk az aszfaltút kezdeténél egy rövid kitérőt a baloldalról beágazó völgybe a földtani tanösvény jelzésével, és látogassunk meg egy látványos képződményt, az Ördög-gátat! A puha agyagpala alkotta völgyet keresztbeszeli az üledékes kőzet repedésébe benyomult és megszilárdult andezittelér. Mivel a lávakőzet anyaga sokkal ellenállóbb, mint az agyagpala, így a patak és az erózió kipreparálta a vulkáni képződményt, mely masszív, több méter magas falként húzódik keresztbe a völgyön.

Visszatérve az aszfaltútra gesztenyefasor kíséri utunkat lefelé a völgybe. A környék reformkori urai, a Károlyiak telepítették még ezeket a Parád környéki utak mentén, melyek mára tekintélyes méretükkel és terebélyes lombkoronával adnak árnyékot. Hamarosan megérkezünk a Keleti-Mátra egyik leghangulatosabb pihenőhelyéhez, a Szent István-csevicekúthoz, ami az út mellett balra, a patak túloldalán található. Az öreg fák lombsátra alatt padokkal, asztalokkal, tűzrakó hellyel és esőbeállóval igazi klasszikus pihenő fogadja a turistákat. A csevicekút oldott szénsavat tartalmazó ásványvizét már a régi időktől kezdve használták a helyiek, legfőbb ellenszere volt az italozás utáni kiszáradásnak.

A hosszú völgyben a földtani érdekességeket felfűző geológiai tanösvény állomásai megtörik az aszfaltút monotonitását. A jobbra felettünk húzódó tömböt, melynek hátán kapaszkodtunk fel a főgerincre túránk kezdetén, a Mátra fő tömegénél jóval régebbi, eocén korú vulkanitok építik fel. A recski ércesedést is tartalmazó összletbe rengeteg tárót mélyítettek az elmúlt évszázadokban, timsóbánya is működött Parádfürdő közelében. Ha maradt a túra végén energiánk, rövid kitérőkkel felfedezhetjük a környék geológiáját és bányászati múltját a tanösvény magyarázó tábláival.

A völgy utolsó szakaszán már végig rétek között kanyarog a gesztenyefasorral szegélyezett aszfaltút. Elhaladunk a Károlyiak egykori gazdasága és egy Mária-szentély mellett, ami egy hatalmas tölgyfa árnyékában hív pihenésre és áhítatra. Lassan kiérünk az Ilona-patak völgyéből; egy székelykapu szimbolizálja az Ilona-völgy természeti környezetének határát, ami után feltűnnek Parádfürdő reformkori üdülőépületei a dombtetőn.

A recski országút elágazása előtt megérkezünk a Rákóczi-fához, melyhez a monda szerint a lovát kötötte a fejedelem. Sajnos a hatalmas tölgy a kétezres évek végén kiszáradt és ki is dőlt, így már csak napszítta törzsét láthatjuk elheveredve az út mellett. Ezzel utunk itt szimbolikusan és gyakorlatilag is véget ér, visszaérkeztünk Parádfürdő főútjára.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Gyöngyös, Eger és Budapest felől is indulnak közvetlen buszok, ezekről a Parádfürdő, Kórház megállóhelyen szálljunk le!

Megközelítés

  • A buszmegállóból a Kossuth Lajos úton, a S, majd P jelzésen jutunk az Ifjúsági Táborhoz, amivel szemben, az országút túloldalán ndul a túránk (800 m).
  • A túra végpontjától, a Rákóczi fától az útra kiérve balra fordulva tovább kell gyalogolni a S, Z jelzéssel a Parádfürdő, Kórház megállóhelyig (350 m).
  • Ha a benzinkútnál parkolunk, a túra kezdőpontja keletre (Recsk felé) 150 méterre, a végpontja pedig a másik irányba 400 méterre található.
  • Ha Parádfürdő parkolóinak egyikében hagytuk az autót, onnan a Kossuth utcán jutunk el a túra indulópontjáig (kb. 600 m), a túra végén pedig ugyanezen az úton kb. 150 métert kell sétálni.

Autóval

  • A Parádfürdő keleti határában, a Recski úton lévő benzinkútnál érdemes parkolni, ami a pont a túra kezdő- és végpontja között található félúton.
  • Több kiépített parkolót is találunk Parádfürdő határában.
  • Ha kocsival vagyunk, lerövidíthetjük a túrát, hogy egy még töményebb esszenciáját kapjuk a Keleti-Mátra legszebb látványosságainak. Így Parádfürdőtől délre a Szent István-csevicéig kell bemennünk a gépjárművel, és a pihenő melletti padkán hagyni az autót. Innen érdemes visszafelé bejárni az útvonalat: az Ilona-völgyi-vízesés felé felkapaszkodni a gerincre, hogy aztán a Várbükki erdészház utáni útelágazásban, a dózerúton tovább a P+ jelzésen visszaérjünk az autóhoz.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.924201, 20.069592
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°55'27.1"N 20°04'10.5"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 430494 5308294
w3w (what3words) 
///suhan.csokoládés.időszak
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Az évszaknak megfelelő öltözet, túracipő, bakancs, élelem és innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

5,0
(1)
Profilkép
Németh Angelika
2020-05-17 · Közösség
2020. május 17., vasárnap 8:50
Fénykép: Angelika Németh, Közösség

A többiek fényképei

2020. május 17., vasárnap 8:50

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
18,2 km
Időtartam
5:45óra
Szintemelkedés
818 m
Szintcsökkenés
819 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp