Szép kilátás: Salabasina, a Rém-szakadék

Itiner

• A 860-as busz Pilisszentkereszt, Közép major megállójánál a műúttól jobbra nyíló erdei úton gyalogoljunk az árokig!
• Az árkon balra felfelé haladjunk, át a gáton, egészen a szurdok tetejéig!
• Onnan jobbra vissza a fenti ösvényen menjünk, amely a gát fölött visszavezet az árokba!
• Innen ugyanazon az úton jutunk vissza a kezdőponthoz, amelyen jöttünk.

A túra részletes leírása

A Közép major nevű buszmegállótól nem messze indul jobbra, a kecskefarm kerítése mellett az erdei út a Salabasina-árok felé. Ha az előző, kb. 200 méterre levő Pilisszentkereszt, Gyógyáruértékesítő megállónál szállunk le, friss kecskesajtot vehetünk a kecskefarm boltjában.

A kecskefarm az egykori Podmaniczky-major területén fekszik. A majort a II. világháború után államosították, átnevezték Liszenkómajornak, és baromfitenyésztési kísérleteket végeztek a területén. (Trofim Gyenyiszovics Liszenko szovjet biológus, agronómus, valójában dilettáns áltudós volt, aki úgy tartotta, hogy a növényeket is rá lehet nevelni a kommunizmusra.) A kudarcos kísérletek után bezárt major helyén vegyszer- és gyógyáru-raktártelep épült, innen a buszmegálló neve. A raktár eladása után kecskefarmot alakítottak ki itt, amely máig működik.

Az erdei út elhalad a kecskefarm kerítésén belül fekvő kolostorrom mellett. A rom a kutatások szerint a magyar pálos rend 1263-as "születési anyakönyvi kivonatában" első helyen említett, rejtélyes, Insula Pilup nevű remeteség maradványa.  Az út végén beereszkedünk az árokba.

Hosszas küzdelem következik az árokba tömegesen befordult, minden lehetséges helyen keresztbe fekvő fákkal, egészen a kőgátig. A gát fölött is át lehet mászni, de izgalmasabb a gát alagútjában átkelni. A gát után szurdokban haladunk tovább felfelé, többször kézzel-lábbal is segítve magunkat. 

A Salabasina nevének első fele (Sala) a bükki Szalajka-völgyhöz hasonlóan a szalajka, vagy más néven hamuzsírfőzés emlékét őrzi. A XVIII-XIX. században ezeken a helyeken az akkor még nagy kiterjedésű bükkösökben az üveghuták ellátására hamuzsírt főztek. A Salabasina helynév az első katonai felmérés idejében (az 1780-as években) kerülhetett a térképekre. Ebben az időben a nyomtatásban még nem terjedt el a kettős betűk használata. Így az "S" jelenthetett s-et, sz-et és zs-t is. A szöveg környezet határozta meg, hogyan kell ejteni. A későbbi térképeken aztán vagy átírták, vagy nem (a Szalajkát végül átírták, a Salabasinát nem). A bas az ó-török nyelvben fejet jelentett. Bulgáriában, a Balkán-hegységben, vagy Grúziában, a Kaukázusban a Karabas nevű hegy annyit jelent: Feketefej. A Salabasina azt jelenti, hogy hajdan a völgy fejében, vagyis a völgy felső végében hamuzsírt főztek. (Szádeczky-Kardoss Géza nyomán)

A szurdok végén kijutunk az erdőbe, ahol jobbra fordulva a szurdok tetején indulunk vissza. Az ösvény visszavezet majdnem a gátig, onnan pedig a már ismert úton jutunk vissza a kiindulópontra.