Szép kilátás: Oromról oromra - az Ördögszószéktől a Tűzkő-hegyig

Itiner:

• A Márton Áron teret a Z▲ jelzésen kell elhagyni, ez vezet egészen az Ördög-oromig
• Az Ördög-orom panorámagerinc közepe táján indul lefelé, déli irányba a Z ◼ jelű turistaút
• A Gazagréti útnál át kell térni a P ◼ jelű útra, amely a Rupp-hegy lábáig visz
• A P ◼ a Rupp-hegyen keresztül a volt Frank-hegyi turistaházig vezet
• A turistaháztól visszafelé kell indulni ismét a P ◼ jelen az Örödögorom lejtőig
• Az Ördögorom lejtőn jobbra kell kanyarodni, a közút végén vár a túra utolsó állomása, a Tűzkő-hegy.
• A Tűzkő-hegyről visszafelé a már megismert úton lehet haladni, de betehető egy-két opcionális rövidítés.

A túra részletes leírása:

Nem kell sokat gondolkozni, honnan érdemes indulni: a Farkasréti temető melletti Márton Áron tér adja magát. Autó sem szükséges, itt van a Széll Kálmán tér felől érkező 59-es villamos végállomása, tehát a startpont tömegközlekedve is jól elérhető. A térről a Törökbálinti úton, majd a Zsigmondy Vilmos utcán lehet eljutni az Ördög-oromra vezető emelkedő aljáig, de a legegyszerűbb, ha a Z▲ turistajelzést követjük.

Ez felvisz egészen az Ördög-orom panorámagerincére, amely a turistairodalom szerint Budapest egyik leglátványosabb és legmeghatározóbb sziklaképződménye. Mégis kevesen ismerik. A több mint száz méter hosszú panorámagerinc legmagasabb pontja a 317 méter magas Ördögszószék, amelyre kiállva egy felhagyott malomkő-bánya sziklameredélye fölött nézhetünk le a tájra.

A panorámaösvényt végig biztonsági korlát védi. A kilátás szuper: jól látható a Sas-hegy, távolabb a Gellért-hegy, szemben pedig, a Farkas-völgyön túl, a Szabadság-hegy emelkedik. A völgy aljában, 10-15 méterrel lejjebb halad az Edvi Illés út. Az orom szélén nézelődők közül sokan nem tudják, hogy a lábuk alatt a sziklába vájva egy sötét labirintus húzódik.

Az Ördög-orom dolomitkőzetében alakították ki ugyanis a két világháború között azt az óvóhelyrendszert, amelynek három hajdani (ma már vasajtókkal lezárt) bejárata és felső szellőzőkürtője most is megvan. Az Ördög-orom faunája és flórája olyan különlegesnek számít Budapesten, hogy Pénzes Antal 1942-ben megjelent, Budapest élővilága című könyvében már természetvédelmi területnek javasolta a térséget, kiemelve a kékfehéres csüdfűt és természetesen a galambkék virágú szürkés ördögszemet. A terület lepkefaunájában kiemelkedően fontos a veszélyeztetett kis Apolló-lepke, valamint a dongószender.

Mielőtt elsétálnánk a panorámaösvény másik végéig, amelyet a Nőszirom utca határol, érdemes átnézni a völgy túloldalára. Ahol most egy elhanyagoltm üres telek van, ott állt régen a híres étterem és élőzenés szórakozóhely: az Ördögorom csárda. A nagy múltú budai vendéglőnek ma már csak hűlt helye van sajnos, de 1951-ben még ezt írták róla: „Hatalmas, árnyas kerthelyiségét kirándulók látogatják. Étlapjukon széles választékban szerepelnek a magyar konyha ismert ételei.” Szabó Lőrinc is sokat járt ide, számos versfordítása készült az árnyas terasz nyugalmában.

A panorámagerinc közepe táján indul lefelé, déli irányba a Z ◼ jelű turistaút, amely a Gazdagréti útnál véget is ér, de egy ügyes váltással a P ◼ jelzésre áttérve az Ördögorom úton pár perc múlva már a Rupp-hegy lábánál, a természetvédelmi terület bejáratánál toporgunk. Nem kell itt sem nagy emelkedőre számítani, egy enyhébb (40 méteres szintkülönbségű) kaptató után fent is találjuk magunkat a hegy tetején fekvő pihenőtisztáson.

A 257 méter magas csúcsponton egy úgynevezett vasasztalba (geológiai mérőpontba) applikált farúdon régebben magyar zászló lengett. A kopár, gyepes tisztásnak sajátosan nyugodt hangulata van, bár egyre népszerűbb. Főleg a környékbeliek sétálgatnak a hegy tetején, a padokkal megszórt kedélyes körösvényen. Napos időben hosszan el lehet merengeni a padok valamelyikén.

Távolabbra nézve, északra a Széchenyi-hegy vonulata követhető, de a távolban, dél felé jól látszik a Tétényi-fennsíkon álló víztorony fura betonkagylója is. A természetvédelmi egyesület által kihelyezett tábla arról tájékoztat, hogy a hegy a terület tulajdonosáról, Rupp György budai polgárról kapta még az 1800-as években.

Rupp egyik fő műve az 1868-ban megjelent Budapest és környékének helyrajzi története, amelyben érdekes névmagyarázatokat találni. A hegy melletti Pösingermajor városrész névadója például az 1688-ban itt letelepedett Pösinger Ferencz lgnácz, Buda török hódoltság utáni első bírája (polgármestere), eredeti foglalkozása szerint patikus. A mai Spanyolrét nevű városrész a Zichyek korában itt tenyésztett spanyol juhnyájakról kaphatta nevét, míg a mostani Madárhegy városrész, korábban Seregélyes, még korábban (németül) Starentanz, "az itt gyülöngni szokott seregélyektől vette nevét".

A kis Rupp-hegy (szigorú földrajzi értelemben inkább dombhát) mellé az elmúlt évszázadokban folyamatosan kúsztak fel a gyümölcsösök, majd az üdülőtelkek a rajtuk emelt, szép lassan lakóházzá változó hétvégi házakkal, és amikor már teljesen körülvette az urbanizáció, szinte az utolsó pillanatban, 1977-ben védetté nyilvánították.

A Rupp-hegy tetejéről a P ◼ jelű turistautat követve lehet lejutni az Ördögorom lejtő nevű útig. Ennek a közepe felé a turistaút jobbra kanyarodik, megcélozva észak felé a közeli Frank-hegyet. Itt eldönthetjük, hogy leküzdjük-e 150 méternyi szintkülönbséget a Frank-hegyi turistaházig egy jó frissítő enni-innivaló kedvéért, vagy ezt inkább kihagyjuk, és egyenesen továbbhaladunk a 300 méterre levő Tűzkő-hegyig.

A 438 méteres magasságban álló egykori turistaház ma már inkább étterem (sőt szaunapark is működik benne), szállásként csak kivételesen üzemel, de belső terme megőrzött valamit a régi hangulatból, a külső terasza pedig még mindig elég jó panorámával bír. 

Ha sikerült felfrissülni az egykori turistaházban, visszaereszkedhetünk az Ördögorom lejtőig, amelynek végében vár a túra utolsó állomása, a Tűzkő-hegy. A 278 méter magas hegy (domb) még eldugottabb, mint a két előző kilátópont. Már nem is Budapest területén, hanem a közigazgatási határán 50 méterrel túl, Budaörs külterületének legkeletibb zugában fekszik.

A hegy lényegében egy erdei ösvény egy kis fahíddal, és a végében egy fák árnyékában megbújó kis paddal, amelynek viszont igen kellemes, Budapestre és Törökbálintra nyíló panorámája van. Elvonulásra, nyugodt üldögélésre, meditálásra nagyon jó hely.

A 2,2 hektáros parkerdő tengelyében végigvezető, 200 méter hosszú tanösvénynek négy állomása van. Az ezeken elhelyezett táblákról sok mindent meg lehet tudni a hely történetéről, az ott talált Árpád-kori leletekről, a hegy növény-és állatvilágáról, illetve a mesterségesen idetelepített feketefenyves őshonos fafajokra (csertölgy, virágos kőris) cseréléséről. Az egyébként látványos, a turisták által kedvelt feketefenyő csere nélkül is lassan kipusztul a Tűzkő-hegyen, ahogy a legtöbb hazai élőhelyén is. A pusztulás oka valószínűleg az elöregedés, az aszályos időszakok gyakorisága, valamint az ezekre ráerősítő rovar- és gombafertőzés.

A Tűzkő-hegy a túra végpontja, innen visszafelé vérmérséklettől függően újra végig lehet menni a Rupp-hegyen és az Ördög-ormon a kiindulópontra, de az út  lerövidíthető az Ördögorom lejtőn és a Lidérc-lépcsőn át, vagy akár a Gazdagréti lakótelep felé is, a 8-as, 108-as és 139-es busz végállomásához tartva.