Szép kilátás: Az alig ismert budai sárga

Itiner

• A Nagykovácsi, Községháza buszmegállótól (63-as) az Antónia utcán, a Z jelzésén indulunk el a Zsíros-hegy felé.
• Nagykovácsi határánál, az Antónia-ároknál futunk bele a S jelzésú útba, és jobbra kanyarodva fordulunk rá.
• A S jelzésen haladunk Budaörsig, ahol a Huszonnégyökrös-hegyet elérve rövid kitérőt teszünk a S▲ jelzésen a hegyoromhoz, majd visszatérve a S jelzésű útra elérünk az egykori Csíki-csárdáig a Szabadság útra.
• A S jelzés itt véget ér, de ha nem fáradtunk el, mindenképpen érdemes érdemes átmenni az út túloldalára, ahol egy másik S▲ felvisz a Törökugratóra. Az oda-vissza alig több mint egy kilométeres plusz út megéri, ugyanis a Törökugrató tetejéről vissza tudunk tekinteni az útra, amelyen végigjöttünk.
• A túra a Szabadság útra visszatérve fejeződik be, ahonnan a 757-es vagy a 758-as busz Budaörs, Csíki-csárda megállójából utazhatunk haza.

A túra részletes leírása

Az első rész: Nagykovácsitól Hűvösvölgyig

Nagykovácsiban buszmegállót, és nem messze tőle gépkocsiparkolót is találunk. A buszmegállótól az Antónia utcán, a Budai Zöld Z jelzésén kb. 1,6 km-re van a S jelzés, amit onnantól kezdve 30 km-en át követnünk kell. A két turistaút találkozásától nem messze található a Muflon itató nevű közintézmény, ahova a túra előtt még be lehet térni energiát gyűjteni. Egy hosszú erdei lejtő alján elérjük Solymár déli csücskét, átkeltünk az útvonal legrondább részét jelentő Hidegkúti úton, és odaérünk a legszebb részéhez: az Alsó-Jegenye-völgyhöz.

A völgyét bátran nevezhetjük több helyen is szurdokvölgynek, amiben kacskaringósan kanyarog a Paprikás-patak. Itt csobog (ha nincs befagyva) az 5 méter magas Jegenye-völgyi vízesés, és innen ered a Rózsika-forrás is.

A Rózsika-forrást először még a 20. század első felében foglalták, a jelenlegi forrásfoglalást a szoborral 2002-ben adták át. A forrás vize a vízgyűjtő területének korábbi elszennyezése miatt nem iható. Nevét egy, a szegényebb gyerekeket gyakran kirándultató munkásnő után kapta.

A Sárga a völgy végén éles kanyarral dél-keleti irányt vesz, és elsuhan a Kálvária-hegy, a Szarvas-hegy, és a Tök-hegy oldalában a Kötők padjáig. Ezt a pihenőhelyet eredetileg a kötőipari turistaszakosztály tagjai állították. A Virágos-nyergen átkelve felhágunk a 448 méter magas Újlaki-hegyre, ahonnan szép kilátás nyílik szinte minden irányban. Lebotorkálunk meredek, köves lejtőjén, és elmegyünk a Vadaskerti-hegy (371 m), valamint a Nyéki-hegy (334 m) oldalában, hogy beérjünk Hűvösvölgyre.

Nyék középkori falu volt a mai Lipótmező területén. Egykori templomának alapfalait Mátyás király nyéki vadászkastélyának romjai közelében Garády Sándor régész ásta ki. A hegy a faluról kapta a nevét. Mátyás király vadaskertje zömében itt, a ma is Vadaskertnek nevezett részen terült el. Terméskőből rakott fal vette körül, melynek nyomai 1940 méter hosszan követhetők.

A második rész: Hűvösvölgytől a Törökugratóig

Ez lenne a túra első része. A folytatás ugyaninnen, a Hűvösvölgyből indul. A S jelzésen tovább indulva, a Nagy-Hárs-hegy előtt még kitérhetünk a Kis-Hárs-hegy érdekes kilátójához, melyet eredetileg vasúti talpfákból tervezett Makovecz Imre. A Nagy-Hárs-hegy oldalában megyünk el a Bátori-barlang bejárata mellett egy kis fahídon.

A barlang Bátori László pálos szerzetesről kapta a nevét, aki a 15. század közepén, 20 éven át remetéskedett itt, és a Bibliához magyar nyelvű magyarázatokat írt. (Egyes források szerint ő fordította először magyarra a Bibliát.) A Nagy-Hárs-hegy tetején, 454 méteren áll a Kaán Károly-kilátó. Névadója erdőmérnök volt, nevéhez fűződik a magyarországi erdőgazdálkodás újjászervezése, az Alföld fásítási programja és a korszerű állami természetvédelem megszületése.

Innen kellemes lejtő visz le a Szépjuhásznéig, ami a Budakeszi út legmagasabb pontján, a János-hegy és a Nagy-Hárs-hegy közötti hágóban, az úgynevezett Budakeszi-völgyben helyezkedik el, 350 méter magasságban. (1945 és 1992 között Ságvári-liget volt a neve.) A monda szerint Mátyás király itt ismerkedett meg egy szép juhásznéval. (Khmmm, khmmm, a többit hagyjuk a feledés homályában...) A 18. század közepétől kedvelt kirándulóhelyen Pavianovics János üzemeltette a Szép Juhászné nevű vendéglőt.

A Szépjuhásznétől a János-hegy és a Meredek-csúcs oldalában haladunk a Csacsi-rétig. Másfél kilométerrel tovább az út a Magas-kő, egy erdővel benőtt magaslat alatt vezet el. 2010 óta arról nevezetes, hogy egykori kőfejtőjében áll az Elhunyt Turisták kopjafája.

A turistaút ezután elhalad Nagyszénászug lakott területe mellett, és odaérünk a túra egyik legszebb pontjához, Sorrento szikláihoz. A Budai-hegység útikalauz szerint a hely nevét turisták adták. Tájképi szépsége és egyéb kellemes adottságai miatt nevezték el a híres olasz fürdőhelyről,.

A Sorrento már a budaörsi Csiki-hegyek területéhez tartozik. Utunkat innen tulajdonképpen a Csiki-hegyek gerincén folytatjuk, egészen a legnyugatibb csúcsáig, a Huszonnégyökrös-hegyig. Az S jelzés nem visz ki teljesen a szép kilátású oromig, mintegy kétszáz métert tovább kell mennünk a S▲ jelen, hogy kiérjünk a panorámapontig. Megéri!

A Huszonnégyökrös-hegy (288 m) nevének eredetére Thirring Gusztáv két hagyományt említ: az egyik szerint a törökök 24 ökörrel vontatták fel ide az ágyúkat, a másik egy kövér mészárossal kapcsolatos, aki 24 ökörben fogadott, hogy a hegy lábától a tetjéig futólépésben teszi meg az utat. Ez állítólag sikerült is neki, de az életébe került: a tetőn holtan rogyott össze. (Budai-hegység útikalauz)

Innen kisebb ereszkedő, és már ott is vagyunk a S jelzésű út végén, az egykori Csiki-csárdánál. Csik falu kora Árpád-kori településként egyike volt a Buda környéki szőlőtermelő falvaknak a Budakeszi-árok mentén. A szomszédos Örshöz hasonlóan a település lakói főleg mezőgazdasági termeléssel foglalkoztak. A mohácsi csata után Csik falu is kipusztult, ezért 1546-ban már csak pusztaként írták össze. A XVIII. században a Zichy-család majorsága volt itt. A település nevét őrző híres „Csiki-csárda” egészen 1945-ig szolgálta az utazók kényelmét a Bécsbe vezető főút mentén - a közeli régészeti park és jurta kemping honlapja szerint.

Ha elfáradunk, ezen a ponton akár be is fejezhetnénk a túrát. De ha már itt vagyunk, érdemes továbbmenni a Csiki-csárdától a Szabadság út másik felén induló S▲ jelzésen a Törökugratóra. Ormáról beláthatók a Csiki-hegyek, Budaörs, és Budapest déli részei.

A Törökugrató legendái: 1. Budavár visszafoglalásakor a magyarok egy menekülő török csapatot kergettek fel a hegyre. A török lovasok azt hitték, hogy a hegycsúcsra vágtatva megmenekülhetnek, de a hegy meredek sziklás északi oldalát nem ismerve, mind a mélybe ugratva vesztették életüket. 2. Budavár bevétele alkalmával egy török parancsnok ugrott le, hogy a zsineghalált elkerülje. (Révai nagylexikon, 1912)

Ha a hegyről visszaértünk, azzal a jó érzéssel indulhatunk haza, hogy nem hagytunk ki semmit ezen a hosszú, de érdemtelenül háttérbe szorult főváros környéki túraúton.