Szép kilátás: a budai tengerszem-túra

Itiner

• A Budaörs, Kisfaludy utca buszmegállótól (240-es, 88-as) a Kisfaludy utcán, a P jelzésén indulunk el az Odvas-hegy felé.
• Az első letérés hamar eljön: kis ösvény ágazik ki jobbra, egy régi kőfejtőn át mehetünk fel a Kő-hegy tetejére, és ugyanígy vissza.
• A P jelzésen mintegy 500 méterrel tovább balra ágazik ki az Odvas-hegyi tanösvény. Kb. egy kilométer a csúcs, ugyanezen az úton vissza.
• A P jelzésen haladunk Nagykovácsiig, ahol a 63-as busz megállója vár minket.

A túra részletes leírása

A Kisfaludy utcán indulunk a P jelzés mentén a hegyek irányába. Rögtön az elején teszünk egy kitérőt a Kő-hegyre, nagyon jó kilátás nyílik Budapest déli részére a tetejéről.

A Kő-hegy 235 méter magas, pont akkora, mint a Gellért-hegy. Anyaga dolomit, kopár tetején szél, eső és jég formálta sziklák vannak barlangokkal. Az egyik, kb. 3 méter magas dolomit sziklán áll az először 1895-ben felállított Kőhegyi kereszt, melynek elődjét 1950-ben egyszerűen elvitték a MÉH-be. 1995-ben állították fel újra. Mellette kápolna és Szentháromság-szobor áll. A Kő-hegy teteje nagyjából 1 kilométeres kerülőt jelent a Budai Pirosról.

Ugyanez mondható el a P jelzésen továbbhaladva 500 méterrel arrébb kezdődő Odvas-hegyi kanyarról is, melynek bejáratához a Budakeszi utca emelkedőjén lehet feljutni. A tetőn délkeletre közvetlen előttünk terül el a Kő-hegy kopár nyúlványa, azon túl a Tétényi-fennsík, Gazdagrét és Kelenföld házai, délnyugatra a Törökugrató meredek sziklafala a mögötte húzódó M1-M7 autópálya csíkjával, északnyugatra pedig a Csíki-hegyek vonulatának egymást követő kiemelkedései látszanak.

A rejtélyes üregektől a búcsújáróhelyig

Meredek lejtőn kell visszaereszkedni a turistaútra. Ez észak felé folytatódik a Farkas-hegy és a Budaörsi-hegy közötti nyereg felé, ahol elérjük az első Piktortégla-üreget.

A Piktortégla-üregek részben beomlott tárlók, melyekből az 1800-as évek végétől a helyi bányászcsaládok fehéragyagot termeltek ki, hogy abból tégla formájú darabokat, úgynevezett piktortéglát vagy festőtéglát gyártsanak. A tevékenység 1950-ben megszűnt, de azért piktortéglát  még ma is lehet kapni. Össze kell törni, majd meleg vízben feloldani, ezután lehet a festékhez hozzákeverni, mert növeli a fedőképességét.

Az üregektől észak felé folytatjuk utunkat. Elhaladva a Budaörsi-hegy oldalában átlépjük Budapest közigazgatási határát, majd elhaladunk 200 méterre a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) kerítésétől. Ezen a részen meredezik egy szál magában az út mellett a 6 méter magas Szent Mihály-szikla, más néven Végvári-szikla. Mészköve a hajdani hévizek kovasavával átitatódott, ellenállóvá vált, így nem erodálódott, mint a környezete.

Budakeszit a Makkosi-rétnél, azaz Makkosmáriánál érintjük. Maria Eichel, magyarítva Makkosmária, avagy Máriamakk: 1731-ben a budakeszi melletti erdőben egy tizenhét éves fiúnak látomása volt, a szenvedő Krisztus arca jelent meg neki egy tölgyfán. A következő évben, súlyos betegen fogadalmat tett, hogy gyógyulása esetén egy szentképet függeszt arra a helyre. Felgyógyult, és teljesítette is, amit az imában ígért. A csodatévő tölgynek (=makk) híre ment, és csakhamar tömegeket vonzott magához. 1748-ban a terület birtokosai úgy döntöttek,hogy az egyre népszerűbb búcsújáróhely gondozását egy szerzetesrendre, a trinitáriusokra bízzák.

Már csak egy tó maradt a vidéken

Makkosmáriától egy darabig konkrétan a városhatáron haladunk, aztán egyre jobban eltávolodunk tőle a János-hegy felé haladva. A Gyermekvasút sínein átkelve nagyjából 500 métert kaptatunk az enyhe emelkedőn, mielőtt elérjük a túra egyik legérdekesebb pontját, a Béka-tavat.

A Béka-tó a Budai-hegység a legnagyobb felületű, természetes eredetű, felszíni tava. Az 1950-es években még több hasonló, tengerszem-szerű képződmény volt a Budai-hegyekben, például az Istenszeme-tó, vagy a Disznófő-forrás alatti névtelen tavacska. A 60-as években a tavakat tápláló forrásokat bevezették a csatornahálózatba, így nagyrészt eltűntek. A Béka-tó annak köszönheti a megmaradását, hogy a medrében sok az agyag, ami nem engedi elszivárogni a vizet. Sok benne a béka, a vízicsiga, és a Budapest Lexikon szerint innen kelnek ki a Normafán gyakran látható szitakötők is.

Egy kicsit meredekebb rész után frissítőponthoz érkezünk, a Libegő büféjéhez. Innen baktatunk fel a János-hegyi kilátóhoz, ahol szintén van vízvételi lehetőség és büfé. Az Erzsébet-kilátó Budapest legmagasabb pontján, 527 méteres tengerszint feletti magasságban áll. A kőből épült tornyot 1910-ben adták át, és Ferenc József feleségéről, Sissiről nevezték el, aki 1882-ben járt a hegyen. A torony 23,5 méter magas, 100 lépcső vezet fel a legfelső szintjére.

Ki volt a szép juhászné?

A kilátó után lezúzunk a hegyoldalban a Szépjuhásznéig, amely a Budakeszi út legmagasabb pontján, a János-hegy és a Nagy-Hárs-hegy közötti hágóban, az úgynevezett Budakeszi-völgyben helyezkedik el, 350 méter magasságban. (1945 és 1992 között Ságvári-liget volt a neve.) A monda szerint Mátyás király itt ismerkedett meg egy szép juhásznéval. (Khmmm, khmmm, a többit hagyjuk a feledés homályában!) A 18. század közepétől kedvelt kirándulóhelyen Pavianovics János üzemeltette a Szép Juhászné nevű vendéglőt, erről kapta a nevét a hely.

A P jelzés nem visz fel a Hárs-hegyi kilátóba, hanem a hegy nyugati oldalában kerül, hogy lent átkelve a Kis-Ördög-árkon nekilendülhessünk a Fekete-fej nevű hegynek (386 m). Némi erdős-mezős rész után, Adyliget mellett ismét elhagyjuk a főváros közigazgatási területét, és elindulunk a Nagy-Kopasz irányába, a Vörös-pocsolyás-hát hosszan elnyúló, lustán emelkedő gerincén, ahol olyan szép nevű púpok sorjáznak egymás után, mint a Kecske-hát (453 m) vagy maga a Vörös-pocsolyás-hát puklija (493 m).

Ez utóbbi névadója, a térképen Vörös-pocsolya néven jelölt természeti jelenség mellett is elhaladunk. Az agyagos talajú pocsolyát az állatok, főleg a vaddisznók nagyon szerethetik, mert gyakran teljesen szét van dagonyázva. A vaddisznók strandja után megkezdjük a lassú ereszkedést Nagykovácsi irányába, ahová nemsokára be is futunk.