Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Szén- és kőbányák között a Naszályon

Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Kilátás a Mágnes-rétről
    / Kilátás a Mágnes-rétről
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Köves úton haladunk az Anna-akna után
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Bánya-kő panorámás peremén
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csertölgy magoncok a feketefenyves avarjában
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Visszapillantás a Naszályra Kosd határából
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A 105 hektáron elterülő sejcei mészkőbánya részlete
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pádimentom-kő a Naszályon
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Balra kanyarodik a S+ jelzés a Naszály oldalában
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turistajelzések a Naszály csúcsának közelében
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útjelzőtábla a Naszályon
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Dunakanyarra lefelé a Naszályról
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mélyút a Naszály oldalában
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 500 400 300 200 100 14 12 10 8 6 4 2 km Naszály

A Naszály csúcsát és több kilátópontját érintő kosdi körtúra három bánya, a bányászemlékmű és a geodéziai mérőtorony érintésével járja be a hegy déli oldalát.

nyitva
könnyű
14,3 km
4:40 óra
667 m
667 m

Kosd a Naszály délkeleti lábánál fekvő, gazdag történelmű falu, amihez a hegyen található jó néhány bánya tartozik. Az útvonal először a Pádimentom-kő üregébe kalauzol bennünket, ahol szépvölgyi mészkövet fejtettek, majd a Nagy-Bánya-kőhöz vezet, ahol hárshegyi homokkövet bányásztak. A kőbányák mellett a híres kosdi szénbánya Anna-aknáját is érinti az útvonal. Felkapaszkodunk a Naszály 652 m magas csúcsára, majd a Látó-hegyről a Dunakanyarra nyíló kilátópont kápráztat el minket.

A szerző tippje

  • Ha Nagy-Bánya-kő bányaudvarát lentről is meg szeretnénk nézni, az útjelző táblás négyes elágazásnál a S+ jelzésen gyalogoljunk tovább100 méternyit!
  • Ha nem vagyunk restek és vállaljuk a bozótharcot, a Zsidó-bányába is eljuthatunk - jelzett út sajnos nincs, csak az egykori, mára bozóttal benőtt feltáró úton lehet bejutni. A S↺ és a Z↺ jelzések találkozásánál a S↺ jelzésen menjünk tovább, aztán egy balos, majd egy jobbos kanyar után bal oldalon keressük az egykori feltáróutat!
  • Ha autóval érkezünk, és meg akarjuk spórolni a 3 kilométernyi aszfaltsétát a faluban, a pihenőhelynél is parkolhatunk. Ebben az esetben visszafelé a szántók között vezető úton, az adótorony előtt kell balra kanyarodni a kis szilvaültetvény mellett. Ez az út vezet egyenesen végig a pihenőhöz.
Dr. Szentes Szilárd profilképe
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2020-02-12

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
651 m
Legalacsonyabb pont
155 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Az egykori bányákban és azok környékén ügyeljünk lépteinkre és az esetlegesen lehulló kövekre!
  • A Naszályon nincs vízvételi lehetőség, ezért mindenképpen nagy mennyiségű folyadékkal vágjunk neki az izzasztó túrának!
  • A Naszály csúcsán álló geodéziai toronyba rossz állapota miatt életveszélyes és tilos felmászni!

Kezdés

Kosd, templom buszmegálló (169 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.801527, 19.177332
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°48'05.5"N 19°10'38.4"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 363518 5295849
w3w (what3words) 
///burok.elemző.kérelem

Végpont

Kosd, templom buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • A buszmegállótól északkeleti irányba indulunk a Mária-út sárga ᵯ jelzését követve, ami balra a Dózsa György útra tér.
  • A következő útkereszteződésben becsatlakozik a Z↺ jelzés; innen ezen haladunk.
  • Az Anna-akna után kb. 700 m múlva balra fordulunk a S+ jelzésre.
  • Nagy-Bánya-kő után egy négyes elágazáshoz érünk. Itt jobbra a Z▲ jelzésen megyünk a Naszály csúcsa felé.
  • A csúcsról a K jelzéssel együtt haladó S↺ jelzésen nyugat felé haladunk a következő táblás kereszteződésig.
  • S↺ jelzésről a K▲ jelzésen kitérőt teszünk a Látó-hegyre.
  • Visszaereszkedünk a K▲és a S↺ jelzések elágazásához; az utóbbin balra megyünk tovább délnyugat felé.
  • S↺ és a Z↺ jelzések találkozásánál az utóbbit követjük. Kb. 100 m múlva a jelzés a széles útról jobbra kanyarodik; könnyű elvéteni!
  • Az utolsó száz métert a már ismerős Mária-út sárga  jelzésén tesszük meg a buszmegállóig.

A túráról részletesen

A Naszály

A Naszály a Duna-balparti rögök legmagasabb és egyben legismertebb hegye. Természetföldrajzilag a Cserháthoz tartozik, annak legnyugatibb és egyben legmagasabb tagja. Fő csúcsa 652 méter, de két kisebb csúcsa (a Szarvas- és a Látó-hegy) is jóval 500 méter fölé ér. 

A hegy földtani felépítése nagyon változatos. A hegy főtömegét a mintegy 210 millió éves dachsteini mészkő alkotja. Ennek képződésekor hazánk területe az Alpokkal együtt Afrika egyik északi öble volt a Thetys-óceánban. A meleg, sekélytengeri környezet nagyon kedvezett különböző mészvázas algák felszaporodásához. Pusztulásuk után az aljzatra süllyedt meszes vázaik átkőzetesedett anyagából képződött a mészkő. Hasonló módon keletkezett a hegyen szintén felszínen lévő fődolomit is, ennél azonban nagy mennyiségű magnézium is beépült a kőzetanyagba. A dachsteini mészkövet már a 17. század óta bányásszák. Innen származnak többek között a Lánchíd pillérjeit felépítő kőtéglák is. A gerinc környékén és a hegy délkeleti oldalán hárshegyi homokkő, a két blokk között pedig fődolomit van felszínen, de foltokban szépvölgyi mészkő és kiscelli agyag is felszínre bukkan. A sejcei mészkőbánya mellett működik egy kisebb, 45 hektáros agyagbánya is, ami a Kiscelli Agyag Formációt tárja fel. Az agyagot, ami még az alsó oligocénben itt lévő tengermedence belsejében keletkezett, a római időktől kezdve a téglagyártás alapanyagaként használtak. Kialakulásával egy időben a partszegélyi övben hárshegyi homokkő képződött, ami utólagos, hidrotermális hatásra létrejött kovás kötőanyaga miatt egy kemény, ellenálló kőzet. Az erősen karsztosodott dachsteini mészkőben rengeteg barlangot oldott ki a víz. Ezek közül a leghíresebbek a Naszályi-víznyelőbarlang (vagy más nevén Színlő-barlang), a Nincskegyelem-aknabarlang és a Násznép-barlang. Az első kettő fokozottan, az utóbbi megkülönböztetetten védett.

 A Naszály vegetációja igen gazdag és változatos. Edényes növényfajainak száma meghaladja a 450-et, melyek közül mintegy 80 védett, 5 fokozottan védett. Utóbbiak közül kettő pannon bennszülött faj (endemizmus): a magyar gurgolya (Seseli leucospermum) és a rendkívül ritka halványsárga repcsény (Erysimum wittmannii). A hegyről eddig 21 növénytársulást írtak le.

Kosd

A település a Naszály délkeleti lábánál fekszik. Nevének eredetére több elmélet is született. Az egyik a Custin családnevet, a másik a kos kicsinyítő képzős formáját látja benne. A falut az őskortól kezdődően lakták - az ezt bizonyító leleteken kívül kelta, római, szarmata, továbbá 8-10. századi és Árpád-kori régészeti leleteket is találtak a területen.

A falut II. András király 1199-ben bizalmasának, Boleszló váci püspöknek adományozta. A lakók békéjét 1241-ben a tatárok, az 1450-es években a huszita támadások, 1526-ban pedig a törökök dúlták fel. Az 1848-1849-es szabadságharc alatt Damjanich János az osztrákokkal, Görgey Artúr pedig az orosz seregekkel ütközött meg itt. A török hódoltság ideje alatt a lakók többsége református hitre tért át; a helyi templomot is ők használták, ami 1719-ben újra a katolikusoké lett.

Kosdról az erdőig

A buszmegálló mellett találjuk az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomot. Boleszló püspök II. András bizalmasa, és fiának, a későbbi IV. Bélának a keresztapja volt. Nem csoda, hogy az általa alapított templom védőszentjének a király szentté avatott leányát választotta. Az építkezés Bereck püspök idején zajlott 1221 és 1235 között. Ekkor épült a 18 méter hosszú első templom, mely a tatárjárás idején elpusztult, és csak mintegy 30 év múlva építették újjá. Ez a második Szent Erzsébet templom a korábbitól pár méterrel keletebbre állt. A 15. században gótikus épület került a korábbiak helyébe. A 18. század végén Migazzi Kristóf váci püspök barokk stílusban építtette át az istenházát, melynek mai homlokzata 19. század eleji, klasszicista stílusú.

A buszmegállótól északkeleti irányba indulunk a sárga  jelzésen, ami az első kereszteződésben balra, a Dózsa György útra tér. Az első keresztutcánál balról becsatlakozik az útvonalba a Z↺ jelzés; innen ezeket követjük. A „Kosd, erdészház” buszmegálló után balra fordulunk a Bányai utcára, ami kivezet a településről. Nem sokkal a falu utolsó házai után jobb oldalról pihenőt találunk. Utána még a pár házból álló beszédes nevű Bánya telep és az erdészeti sorompó következik a széles köves úton az erdő széléig.

Szén- és kőbányák között a Naszály-csúcsra

A Bánya-völgyben kb. 10 perc múlva érjük el a hét bányász emlékét őrző, kopjafákkal körülölelt Bányászemlékművet, alatta az Anna-akna egykori vágatának rácsos bejáratával. A dachsteini mészkőre települt, középső- felső-eocén korú Kosdi Formáció tartalmazza a korábban bányászott széntelepes összletet. Kialakulása idején a lassú tengerelöntés hatására partmenti édesvízi, csökkentsósvízi, majd sósvízi kőszénlápok alakultak ki, amelyek betemetődő növényi anyagából jöttek létre a Kosd környéki kőszéntelepek.

A kosdi szénbánya

A szénbánya története 1899-ben kezdődött, amikor a püspöki uradalom kosdi birtokán szenet találtak 132 m mélységben. A kitermelésre 1904-ben alakult meg francia-belga tőkével a Váci Kőszénbánya R. T. A kezdetben gazdaságos termelést 1907-ben komoly vízbetörések zavarták meg; május 7-én a bánya legjobb szénmezőjét is elöntötte a karsztvíz. 1927-ben a bányakapitányság bezáratta az üzemet. Ezt követően 1928-ban felújítás után indult újra a termelés, ám egy újabb, hat áldozattal járó vízbetörés miatt végleg felszámolták 1931-ben.

A szépen kövezett, lassan emelkedő útról 700 m múlva balra térünk a S+ jelzésre. A kocsánytalan tölgyesen át vezető kis ösvény egy földútra ér, ahol jobbra tér a jelzés. 

A Pádimentom-kői bánya

A Kopaszok lábánál a fák fölé meredő fehéres-sárgás színű, pados elválást mutató sziklafalhoz érünk. Fejtsük meg, hogyan kerülhetett ide a Pádimentom-kő! Az Anna-aknánál megismert tengerelöntési folyamatban a kőszéntelepekkel tarkított összletet adó mocsarakat és lápokat lassan elöntötte a tenger. Az így kialakult lagúna zátonyperemén túli lejtőn képződött az itt bányászott, sekélytengeri szépvölgyi mészkő, népies nevén a "naszályi márvány". A mészkőrétegek között 0,5-5 cm vastag márgás betelepülések vannak, ami a változékony üledékképződést mutatja. Valószínűleg ezekben az időszakokban nőtt a szárazföld felől a tengerbe érkező hordalékanyag mennyisége. Jellegzetes kövülete a Szent László pénze (Nummulites spp.). A bánya nevét a vékonypados rétegzettségű mészkő egyik fő felhasználásáról kapta, mivel előszeretettel alkalmazták utak, járófelületek kövezésére. A fényesen kopó kő hátránya azonban, hogy nedvesen csúszóssá válik. Az itt kitermelt követ Kismarostól Pencig használták. A Bánya-völgyben vezető út kövei is innen származnak. A pádimentum/pádimentom szó a latin pavimentum főnévből ered. Jelentése döngölt padlózat.

A Pádimentom-kő előtt balra kanyarodik a jelzés. Az első kanyarban szép kilátás fogad minket, majd innen az út mélyebbé válik. Partfala látványosan rozsdaszínű a kőzet nagy vastartalmának köszönhetően. Nemsokára egy útjelző táblás, négyes elágazáshoz érünk; itt jobbra, a Z▲ jelzésen folytatjuk utunkat a Naszály csúcsa felé.

Nagy-Bánya-kő

Hamarosan elérjük a második kőbányát, a Nagy-Bánya-kőt. Ennek panorámás pereménél vezet a Z▲ jelzés. A kitermelést az 1680-as években indították. Az itt bányászott hárshegyi homokkő mintegy 30 millió évvel ezelőtt keletkezett, amikor a terület süllyedő tengerparti, illetve sekélytengeri lapály volt. Főleg homokból és apró kvarckavicsokból épül fel, szemcséit nagyobbrészt a Föld mélyéből feltörő hévizek által szállított kovaanyag cementálja. A bánya jelentőségét mutatja, hogy területén már a II. Katonai Felmérés (1819-1869) térképe is épületcsoportot jelez. A kitermelt anyagot főleg építő- és díszítőkőnek használták, Vác késő barokk épületei is ebből épültek. Több helyen talákozhatunk azzal az állítással, hogy a Lánchíd pilléreinek kőkockái a Naszályról származnak, mások szerint ez nem igaz. Alább olvashatjuk azt a levelet, amit még Pajerl Károly váci kőfaragó írt a püspökhöz az 1880-as években. A szövegre Pataki Zsolt bukkant rá a Váci Levéltárban egyik kutatása során a Nagy-Bánya-kő bányájával kapcsolatban.

"... még 1840-től a pesti lánczhíd építő angol társaság a bányát átvéve, a kőanyag színe-javát tetemessen kiaknázta 1846-ban ismét pesti kőfaragó lett 300 frt évi bérrel a bánya bérlője, ki azonban a forradalom alatti pangás következtében a bérlettel felhagyni kénytelen volt; ..."

Mivel a híd mederpilléreinek építményei 1840-től 1846-ig készültek, és a pillérekhez "váci követ" is használtak, nagy valószínűséggel igaz az állítás.

A Naszály-csúcs és a Látó-hegy

A Nagy-Bánya-kő után a csúcs felé közeledve bükkös szálerdőbe jutunk, majd a geodéziai torony alatt érünk a csúcsra. A napjainkra kritikus állapotú toronyra életveszélyes és tilos felmászni, pedig tetejéről teljes körpanoráma tárulna elénk a Dunakanyarral, a Börzsöny és a Cserhát hegyeivel. Az 1970-es és 80-as években földmérési céllal 111 vasbeton mérőtorony épült Magyarországon, amelyek a műholdas technológia terjedésével javarészt funkciójukat vesztették. Túlnyomó részünk rossz állapotú. Több tornyot fémgyűjtők fosztottak ki, mások új szerepkörben működnek tovább adótoronyként vagy megfigyelőállomásként, néhányat kilátóként használnak.

A toronytól a K jelzéssel együtt haladó S↺ jelzésen nyugat felé megyünk tovább a következő táblás kereszteződésig, ahol balra fordulunk, majd rövid kitérőt teszünk a K▲ jelzésen a Látó-hegyre. A természetes kilátópontról a Dunakanyar, a Börzsöny, a Pilis és a Visegrádi-hegység rajzolódik ki velünk szemben.

A talpunk alatti dolomitsziklagyepben olyan ritka, védett és fokozottan védett, melegkedvelő fajok élnek, mint az apró nőszirom, a leánykökörcsin, az ezüstaszott vagy a pusztai meténg. Az endemikus magyar gurgolya csak a Dunántúli-középhegység és a Naszály nyílt, meszes alapkőzeten kialakult sziklagyepeiben él. A faj létrejötte a jégkorszakok közötti melegebb interglaciálisokra tehető. Kaporszerű, élénkzöld tőlevélrózsáival egész évben találkozhatunk, fehér ernyős virágzatát a nyár második felében hozza.

Alattunk az agyagbánya, nyugatra a mészkőbánya látható. A hatalmas, 105 hektáron elterülő sejcei kőbányát 1963-ban nyitották. Alapító levelét maga Kádár János írta alá. Mivel a rendszerváltásig környezetvédelmi szűrőrendszerek nélkül működött, Vác bekerült az úgynevezett piszkos tizenkettőbe. Ez a megnevezés a tizenkét legszennyezettebb magyarországi települést foglalta magába. Azóta fejlettebb technológiával, a törvényeknek megfelelve folyik a kitermelés; a mészkövet fúrással és robbantással is fejtik. A zúzalékot 3 kilométer hosszú szállítószalag hordja a váci Duna-Dráva Cement Kft. üzemébe. A bányaudvar ásványlelőhely is. 

A Szentimrevárosi Egyesület a magyar szentek emlékére évente állít egy-egy keresztet hazánk hegyein. Az itt látható 4 méteres vörösfenyő keresztet is ők helyezték el Árpád-házi Szent Margit tiszteletére 2001-ben.

A Gombási-pihenőn át Kosdra

Visszatérünk a K▲és a S↺ jelzések elágazásához, és az utóbbin balra megyünk tovább délnyugat felé. Nemsokára szép pázsitfüves aljú kocsánytalan tölgyesbe érünk. A gyepszint domináns faja az egyvirágú gyöngyperje, mely jelzi a termőhely száraz mivoltát. Az úton itt-ott kisebb-nagyobb kvarckavics-konglomerátumok fekszenek. Ezek a hárshegyi homokkő durva szemcsés változatának darabjai. A plató széléhez érve meredekebbé válik az út és mészkedvelő tölgyesben halad tovább. Vigyázzunk, nehogy megcsússzunk! A meredek részek alatt a kis útról balra fordul a jelzés egy még keskenyebb ösvényre. Figyeljünk, mert könnyű elvéteni!

Hamarosan telepített feketefenyvesbe érünk. Nagyon látványos a feketefenyő biodiverzitást csökkentő hatása: az eddig gazdag aljnövényzet helyett csupán néhány fajból áll az erdő gyepszintje. Újabb kereszteződés következik, ahol hévizek oldotta, porló dolomit van felszínen, amit a környékbeliek régóta használtak súrolópornak - házalva árulták a "kőport" többek között Vácon is. A karcmentes súrolószerek fő alapanyaga ma is a dolomitliszt.

A jelzés kanyarogva megy tovább és az erdő alatt. Hamarosan egy egykori kaszált gyepű gyümölcsös tűnik fel, amire érdemes kicsit kinézni. A fajgazdag mezofil réten kicsit lejjebb két nagyobb homokkőtömb látható, melyek a Nemes család két tagjának síremlékei. Kis ideig még erdőben, majd a szép panorámájú réten át követjük a jelzést a Gombási-pihenőig, ahol érdemes kicsit megállni. Bár a kút vize nem iható, szép kilátást kapunk a Látó-hegy környékére.

A pihenő után kelet felé folytatjuk utunkat a S↺ jelzésen. Először orgonabokrok és veresgyűrűs somok szegélyezte úton hagyjuk el a házakat, majd az út fölé boruló virágos kőrisek adnak árnyékot; így érkezünk meg a szép dunakanyari kilátással megajándékozó Mágnes-réthez. A szóbeszéd szerint itt az átlagosnál némileg erősebb a háttérsugárzás, hasonlóképpen az elhíresült tápiószentmártoni Attila-dombhoz. Továbbhaladva az erdőben balkéz felől találjuk a "Faház a Naszály déli oldalában" nevű esőbeállót.

Hamarosan elérjük a S↺ és a Z↺ jelzések találkozását. Utóbbin megyünk egyenesen tovább, ami kb. 100 m múlva jobbra letér a széles útról. Figyeljünk rá, mert könnyű továbbmenni! A lefelé vezető ösvényen egy széles földútra érünk ki, amin balra kanyarodunk, majd hamarosan visszatérünk az erdőbe, és párhuzamosan haladunk vele. Egy idő után újra visszatérünk a széles útra, balra kanyarodunk rajta, és a szántók között Kosdig lépdelünk rajta. A jelzés a faluban megkerüli a temetőt, majd a Dózsa György úthoz ér. Itt a már ismert sárga ᵯ jelzésre jobbra fordulva visszaérünk a buszmegállóba.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  •  A 333-as számú regionális autóbusz Vác, autóbusz-állomás és Kosd, erdészház között közlekedik. A járműről a Kosd, templom nevű megállóban szálljunk le!

Megközelítés

  • A túra a buszmegállótól indul, és oda érkezik vissza.

Autóval

  • A buszmegálló mellett a KRESZ szabályainak megfelelően parkolhatjuk le az autót.
  • Ha autóval érkezünk, és meg akarjuk spórolni a 3 kilométernyi aszfaltsétát a faluban, a pihenőhelynél is parkolhatunk. Ebben az esetben visszafelé a szántók között vezető úton, az adótorony előtt kell balra kanyarodni a kis szilvaültetvény mellett. Ez az út vezet egyenesen végig a pihenőhöz.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.801527, 19.177332
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°48'05.5"N 19°10'38.4"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 363518 5295849
w3w (what3words) 
///burok.elemző.kérelem
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app. 

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.

Profilkép

A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
14,3 km
Időtartam
4:40óra
Szintemelkedés
667 m
Szintcsökkenés
667 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp