Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

Somoskőtől Ajnácskőig a macskakő nyomában

Gyalogtúra · Slovakia · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Együttműködő szervezetek Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Somoskő vára az alatta fekvő vadaspark felől
    / Somoskő vára az alatta fekvő vadaspark felől
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Salgó vára a somoskői Petőfi-kunyhó ablakából
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A világhírű somoskői bazaltömlés oszlopai
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Somoskői vár alatt található kőtenger
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Útban a Macskalyuki-bányához az egykori kisvasút nyomvonalán
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Megérkezés Ajnácskőre a Pogányvár felől
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Csendélet Abroncsoson (Obručná)
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Lábunk alatt a Pogányvár bazaltsziklái
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Pogányvár bazalttakarójának tetején
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Kilátás a Pogányvárról a Medves-fennsík felé
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A vulkánok övezte Ajnácskő látképe a Tilicről
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Az Ajnácskő közepén álló sziklaszirt
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
150 300 450 600 750 m km 2 4 6 8 10 12 14 16 Somoskői vár Somoskői Kirándulóközpont - szálláshely Somoskői bazaltömlés

Somoskő szimbolikus várától indulva, Ajnácskő mesés falujáig kalandozva, a macskakő nyomába eredve fedezzük fel a Nógrád-Gömöri bazaltvidék határon túli részét.

nyitva
közepes
18,7 km
5:34 óra
517 m
728 m

Hazánkban a Karancs-Medves-vidéken találjuk egységnyi területen a legtöbb természeti és kulturális látnivalót. Mindez fokozottan igaz a tágabb térség (Nógrád-Gömöri bazaltvidék) szlovákiai oldalán is, hiszen a mintegy 111, önállónak tekinthető bazaltkúp, bazalttakaró, hasadék- és kürtőkitöltés többsége (76) itt található. Ezt a talán még hazai párjánál is kevésbé ismert, legendákkal és geológiával átszőtt egyedi tájat fedezzük fel túránk során. A Somoskő vára alatt található, világszenzációnak számító bazaltömlés után meglátogatjuk az egykoron legnagyobb, Macskalyuki-bányát, ahonnan még Londonba is szállították az értékes macskakövet, majd megmásszuk a szlovák oldal egyik legjelentősebb hegyét, a Pogányvárat, ahol gyönyörű rálátást kapunk a zömében magyarlakta Medvesaljára és a környező vulkánokra. Túránkat az egész bazaltvidék szimbólumának is tekinthető Ajnácskő várában fejezzük be, amely neves földrajztudósunk, Hunfalvy János szerint ott található, „hol a történelem a mesével összefolyik”.

A szerző tippje

A túrát mindenképpen érdemes a tágabb környék felfedezésével összekötni, megismerni a magyarországi és a szlovák oldalra eső, legjellegzetesebb földtörténeti és kulturális helyszíneket. Bázisként ideális választás a Somoskői Kirándulóközpont.

outdooractive.com User
Szerző
Szigeti Ferenc
Frissítés: 2020-02-01

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
581 m
Legalacsonyabb pont
221 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app és turistatérkép. 

Javaslatok és linkek

  • Ezen a geológiai, kulturális és történelmi értékekben hihetetlenül gazdag vidéken jött létre hazánk második, a táj különleges földtani és felszínalaktani értékeit központba állító ún. geoparkja, amely ráadásul határon átívelő kezdeményezés (Novohrad–Nógrád Geopark). Egy geoparkban számos olyan földtani, felszínalaktani értéket találunk, amelynek nem csupán tudományos és oktatási jelentősége van, de ritkasága, vagy pusztán esztétikai értéke miatt ökoturisztikai vonzerővel is bír. Tökéletes példája ennek Salgótarján és Fülek tágabb környéke, ahol nemcsak a szén- és kőbányászat múltját ismerhetjük meg, de világszinten is egyedülálló kürtőkitöltéseket és vulkáni kúpokat tanulmányozhatunk testközelből. A geopark honlapján további részletes információt kaphatunk az egyes helyszínekről.
  • Érdemes böngészni a Medvesalja magyar ajkú falvainak kulturális értékeit bemutató oldalt is.
  • A túra fokozottan védett helyszíneket érint, ahol az ösvényt elhagyni szigorúan tilos. Óvjuk, védjük a természet értékeit!
  • A túra végi hazajutáshoz nyújt segítséget a szlovák menetrendi oldal: https://cp.hnonline.sk/vlakbus/spojenie/ . Az angol nyelvű verziót a színes doboz alján látható angol zászlóra kattintva érhetjük el.

Kezdőpont

Somoskő, községháza buszmegálló (434 m)
Koordináták:
Geographic
48.167739, 19.857619
UTM
34U 415060 5335575

Végpont

Ajnácskő (szlovákul Hajnáčka) vára a település központjában

Útleírás

Itiner:

  • A buszmegállóból a Vároldal utcán a falu fölé tornyosuló Somoskői várba indulunk a Z jelzésen
  • A várból a Z jelzésen haladunk tovább a Somoskői bazaltömléshez és a kőtengerhez
  • A patakon átkelve a S jelzésre térünk a híres Macskalyuki-bánya irányába
  • Közvetlenül a bányák előtt a jobbra tartó P jelzésen visz tovább utunk, de előtte feltétlenül tekintsük meg a bányát
  • A P jelzést hosszan követve érintjük Abroncsos (Obručná) települését, majd felkapaszkodunk a Pogányvárra (Pohanský Hrad)
  • A pompás kilátást nyújtó sziklákat elhagyva a hegytetőn a Z jelzésre jobbra térünk
  • A Tilic kihagyhatatlan kilátópontja mellett elhaladva megérkezünk Ajnácskőre (Hajnáčka)
  • A faluban a S jelzésre váltunk, majd a várba vezető jelzetlen sétaúton felkapaszkodunk a várba

A túra részletes leírása

Egy szimbolikus helyszín: Somoskő vára

Nem is lehetne jobb helyet találni egy, a Nógrád-Gömöri bazaltvidék határ menti részeit bejáró túra kezdetének, mint Somoskő várát.

Egyrészt: Nógrád megye talán legszebb vára egy, az erózió révén a felszínen kipreparálódott vulkáni kürtőre épült, és igazán különleges, ahogy a környező, puhább kőzetek elmállását követően láthatóvá vált az egykoron a kőzetbe benyomuló és a kürtőben megrekedt láva. A falu központjából indulván (Z jelzés) a várba mindenképpen menjünk fel, már csak azért is, hogy képet kaphassunk a körülöttünk lévő egyedi tájról. Mint ismeretes, ezen a vidéken a táj főszereplője a macskakő alapanyagául szolgáló bazalt, az azt „termő” – és különleges – vulkánok roncsai (a „kövek”), valamint az egyes vulkáni kúpokon ülő mesebeli várromok. A várból szépen rálátunk a 8 km² területű, Magyarországon és Szlovákiában elterülő „Medves laposra”, Európa legnagyobb bazaltfennsíkjára. De a várból jól látható az is, hogy a Medves látványos fennsíkja csak egyike a Nógrád-Gömöri bazaltvidék megannyi szép, sokszor földtani világszenzációnak számító vulkáni kúpjának és más felszíni formájának, amiket alig ismer a nagyvilág.

Másrészt: Somoskő a történelem szemszögéből nézve is szimbolikus jelentőségű, hiszen míg a település Magyarországon, addig a vár Szlovákiában található, s bizony csak a legújabb kor vívmánya, hogy akár a faluból is fel lehet sétálni az impozáns romokhoz. Somoskőújfalu és Somoskő Magyarországhoz való, a trianoni békeszerződést követő „visszatértéhez” természetesen köze van a helyi kőbányászatnak is. Dr. Krepuska Géza orvosprofesszornak, a kor európai hírű fülészorvosának voltak ugyanis itt birtokai akkoriban, s mit ad Isten, a csehszlovák-magyar határszakasz részletes kijelölését intéző bizottság egyik fontos angol tagját éppen egy igen súlyos fülbetegség támadta meg. Így sikerült rábeszélnie az orvosnak páciensét, hogy az antant bizottság tagjai szálljanak ki a helyszínre, és nézzék meg saját szemükkel a két színmagyar falut. Így történt, hogy a környék bazalt és szénbányáinak jogát – így a szomszédos Macskalyuki kőfejtőt is – a bizottság meghagyta magyar tulajdonosaiknak, akik egészen a második világháborúig használhatták és fejleszthették azokat, továbbá vám- és illetékmentesen hozhatták Budapestre a sötétszürke macskakövet.

A vár túlsó oldalán, öt percre a bejárattól található a híres-nevezetes (geológus körökben éppenséggel világhírű), a középiskolai földrajzkönyvekben is szereplő bazaltömlés. Itt megcsodálhatjuk azokat az öt- és hatszögletű, karcsú bazaltoszlopokat, amelyek helyenként a 9 méter magasságot is elérik, és „bazaltzuhatagként” omlanak le elénk a várhegy oldalából. A bazalt egy kiömlési vulkáni kőzet, hígan folyó, alacsony szilíciumtartalmú lávák viszonylag gyors lehűlése során keletkezik. Ezek a különleges oszlopok hajdan egy 4 millió éves vulkán kráterében jöttek létre a láva felszín alatti lassú lehűlése következtében (ami közben a bazalt ilyen szabályos formába zsugorodott össze). E ritka geológiai képződmény feltárását a vár építéséhez használt nyersanyag fejtésének köszönheti.

A macskakő nyomában a Macskalyuki bányában

Pár lépésre innen kiterjedt kőtengert találunk: csaknem minden bazaltkibukkanás, lávaár és lávatakaró körül vékonyabb-vastagabb agyagos-köves lejtőtörmelék halmozódott fel, de ahol az agyag- és talajréteget a víz a kövek közül kimosta, olyan látványos kőtengerek, kőfolyások jöttek létre, mint a Somoskő alatti. Tovább ereszkedve a Z jelzésen igazi bükkös őserdőben haladunk, majd átkelve a patakon, a S jelzést követve közeledünk az egész környék talán leghíresebb bányájához. Az út kialakításából könnyen kikövetkeztethető, hogy itt egykor – egyébként 8,8 km hosszú – kisvasút szállította a követ a Macskalyuki-bányából a somoskői feldolgozóba, sőt, egykoron vámház is állt itt a határon. Mielőtt elérnénk a bányát, belebotlunk a P jelzésbe, amelyen majd jobbra kanyarodunk. De előtte mindenképpen érdemes a balra 50 méterre található kilátóba felkapaszkodni (amely talán a környék legjobb panorámáját nyújtja a híres várak, a Somoskői és Salgó vára felé), majd egyenesen tovább haladni pár métert, és belépni jobbra a bányaudvarba. 

Ha a bazaltról kevesebben is hallottak, a macskakövet talán mindenki ismeri. Ez az óvárosok romantikus köve, ez a városi hangulatokat ábrázoló fekete-fehér, valamint a forradalmakat bemutató fotók "alapköve" is. Ezen zötykölődtünk évtizedeken át a Thököly úton Budapesten. És nem utolsó sorban ez a kő volt a Nógrád-Gömöri bazaltvidék „aranya”, s éppen a Macskalyuki-bánya volt az egyik legnagyobb a medvesi bányák közül. Maga a bazalt az 1800-as évek első felében, a nagy vasút- és közútépítések korában került a figyelem középpontjába, mint kitűnően hasítható, egyenletes kopású, ugyanakkor nagy szilárdságú kőzet, amely valósággal berobbant az akkori építőiparba. A medvesi bazaltbányászat fontosságát jól mutatja, hogy nemcsak a Monarchia városainak utcái épültek az innen származó bazaltból: a kő egészen Párizsig és Londonig is eljutott.

A Macskalyuki bánya „aranykorában”, az 1920-30-as években 1500 embert is foglalkoztatott. A folyamatos műszak miatt a bánya közelében egy egész bányásztelepülés jött létre saját bolttal és iskolával – az egyes épületek maradványai a mai napig kivehetők a burjánzó növényzetben. Érdemes kicsit leülni a mára elcsendesült bányaudvarban, felidézni régi korok emlékét. A macskakő azonban nem a Macskalyuki-bányáról kapta a nevét, mint azt talán elsőre gondolnánk, hanem állítólag onnan ered, hogy idegen nyelvekben a macska előtagot gyakran használják kissé gúnyos, kicsinyítő jelleggel, s így került át tükörszóként a német nyelvből.

A Pogányvár bazalttakaróján

A kőbányát a P jelzésen elhagyva egy darabig lecsökken a látnivalók száma. Először ligetes részen emelkedünk, majd egy rétet keresztezve erdei földúton haladunk tovább, amely végül leereszkedik Abroncsos (Obručná) házai közé. A kis üdülőfalut elhagyva – ahol megállni látszik az idő – rövid ideig az országúton haladunk, majd jobbra visszakanyarodva ismét emelkedni kezdünk. A hegytetőn feltűnik a S jelzés, amely egy másik jelentős lávatakaróhoz, a Monoszához vezet, mi azonban továbbra is a P jelzésen, egy jó darabon szintben haladunk, majd az ösvény határozottan emelkedni kezd. Tábla jelzi nemsokára, hogy beértünk a legvédettebb, legmagasabb besorolású Pogányvár Nemzeti Természeti Rezervátum 223,35 hektáros szentélyébe. A Pogányvár (578 m) a környék egyik legrégebbi vulkánjának számít a maga 4,7 millió évével. Az egykori kürtőből mintegy 600x800 méteres területre folyt ki a láva, amely egyes helyeken a 30 méteres vastagságot is eléri. A bazaltfennsíkon nem találhatók kőbányák; alakzatai a legeredetibb formában őrizték meg a vulkánosság és az azt követő lepusztulás folyamatát.

A kaptató nem is olyan vészes a táblahegy tetejére, annak peremén gyalogolva pedig már sejthető, hogy hamarosan pazar panorámában lesz részünk. Nemsokára el is érjük a látványos bazaltsziklákat, ahonnan valóban gyönyörű kilátás nyílik a Medves-fennsíkra, továbbá az alatta elhelyezkedő medvesaljai falvakra: Óbást, Újbást, Vecseklő, Tajti, Hidegkút, Bakóháza és a magyarországi Cered. A távolban jól kirajzolódik a geoparkhoz tartozó Szilvás-kő tömbje, míg a horizontot a Mátra és a Bükk zárja.

A Pogányvár egyik legnagyobb földtörténeti érdekessége ugyanakkor alattunk, a sziklák között rejtőzik. Az egykori völgyeket kitöltő lávafolyamok később tektonikus mozgások eredményeképpen kiemelkedtek. Az így létrejövő hegyek széléről a puhább üledékes kőzeteket idővel elmosta az erózió, a fennsík peremére kerülő vulkáni kőzetben pedig repedések jöttek létre, amelyek mentén a szélső tömbök lecsúsztak a meredek lejtőn. A látványos peremszéli szikla-alakzatok alatt hatalmas kőtengerek maradtak fent, a lecsúszó oszlopok között pedig hasadékbarlangok jöttek létre. Nem is akármilyenek! 31 (!) felmért, nem karsztos barlang található itt a Pogányvárnál, melyek között ott van Szlovákia második leghosszabb nem karsztos barlangja, a 182 méteres Oszlopos-barlang is. (Egyik barlang sem látogatható.)

Ha kigyönyörködtük magunkat a kilátásban, folytassuk utunkat a P jelzésen, amely hamarosan elhagyja a peremet, és egy nagy mezőt keresztezve a Z jelzésbe csatlakozik. Ezen jobbra térve gyorsan el is kezdünk ereszkedni Ajnácskő irányába. A turistatérkép nem tünteti fel, de egy táblával jelzett rövid kitérőt tehetünk a Tilics (Tilič) tetejére, amit a fantasztikus panoráma miatt semmiképpen ne hagyjunk ki. Amúgy geológiai szemmel nézve is érdekes ez a kis oldalkúp: amikor a Pogányvár alatti magmakamrából feltörő láva járatai már eltömődtek, az ajnácskői oldalon kezdett el működni egy kisebb vulkán. Ez volt a  mai Tilics, amelynek erejéből azonban már nem tellett arra, hogy lávát ömlesszen a felszínre: az még a kiömlés előtt megszilárdult a kürtőben. A Pogányvárról tovább ereszkedve szép, ligetes ösvényen érkezünk be Ajnácskő „legmodernebb” házai közé, hogy nemsokára már hamisítatlan szlovák falusi miliőben, egyemeletes panelkockák között koptassuk az aszfaltot a falu közepén emelkedő bazaltkúp, úticélunk irányába, amelyet később, még a faluban a S jelzésre térve, majd egy jelzetlen sétaúton érünk el.

Mondavilág és geológia találkozása Ajnácskőn

Az Ajnácskő közepén emelkedő, már-már szürrealisztikus sziklaszirt szintén egy erózió által kipreparált kürtőkitöltés, szaknyelven diatréma, talán a környék legszebbike, amelyről a vulkáni törmelékszórás során keletkezett, a kürtőben rekedt lávánál jóval lazább anyagból felépülő kráter teljesen lepusztult az idők során. A falu központjából 75 méter szintet kell legyőznünk, míg a hegytetőre érünk (a csúcsra magára nem lehet feljutni), ahol Hunfalvyval teljesen egyetértve megállapíthatjuk, hogy e tündéri hegy az egész geoparknak egyfajta szimbóluma lehetne, hiszen a látványos sziklatűt körbe ölelő házakkal Ajnácskő minden bizonnyal a Kárpát-medence egyik legfestőibb falva.

A legenda elmeséléséhez a vidékhez származása miatt erősen kötődő Mikszáth Kálmánt hívjuk segítségül.E szerint Árpád fejedelem Huba vezért küldte erre a vidékre, hogy ossza fel a területet a vezérek és katonák között.

„ – Oh, be szép, be szép! Apám, add nekem ezt a várat, ha bevesszük.

– Nem lehet, – mondta rá Huba, – a vár Gedőé lesz, neki igértem.

Erre Gedő is könyörögni kezdett, hogy elég neki a másik vár, csak adja ezt oda a leányának, ha olyan nagyon megnyerte tetszését.

– Nem szeghetem meg a szavamat, – szólt a vezér, – ám jól van, legyen Hajnácska leányomé a vár, de akkor legyen a leányom a tied. Így keltek össze Gedő és Hajnácska és sokáig éltek boldogul a két szomszéd várban, amelyet "Gedő" és "Hajnácskő" várnak említenek sokáig a krónikák.”

Ma már csak csekély falmaradványai láthatók az egyébként meglehetősen kalandos sorsú és hosszú ideig lakott várnak. Érdemes a faluban, vagy a szomszédos falvak valamelyikében megszállni az egész napos túrát követően, és további felfedezéseket tenni a környéken.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra kiindulópontja a Somoskő központjában található Köszségháza, buszforduló buszmegálló, ahova Salgótarjánból járnak fel a buszok.
  • A túra végén az Ajnácskő központjában található buszmegállót (Hajnáčka, Jednota) kell keresnünk.

Megközelítés

  • A túra a Köszségháza, buszforduló buszmegállóból indul.
  • A túra végén Ajnácskő központjában található buszmegálló, (Hajnáčka, Jednota) ahonnan Fülek (Filakovo) felé utazhatunk busszal. Onnan Siatorská Bukovinka felé kell tovább utazni: célszerű a Šiatorská Bukovinka, štátne hranice nevű megállót, azaz az államhatárt célba venni. A faluból sétálhatunk vissza Magyarországra, Somoskőújfalura. A hazajutás körülményes, a járatok ritkák, ezért tájékozódjunk előre a menetrendekről!
  • Ajnácskőnek van vasútállomása is, ez azonban a faluközponttól még kiadós séta.

Autóval

  • Somoskő közúton megközelíthető, a településen a KRESZ szabályai szerint tudunk parkolni, illetve a vár alatt kiépített (jelzett) parkolót is találunk.
  • Érdemes Somoskőújfalun parkolni, és onnan busszal tovább utazni Somoskőre, így a túra végén visszatérhetünk autónkért.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

A történelmi Bolhád tágabb területén fellelhető jeles kövekről, regélő helyekről szóló „Tájban élő eredetmondák” kiadvány (Bükki Nemzeti Park) további érdekességeket tár fel a földtani értékekhez kapcsolódó hiedelmekről, mondákról. 

A szerző által javasolt térképek:

VKÚ Harmanec térképek közül a Cerová vrchovina, Losonc turistatérkép (HM 141)


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
18,7 km
Időtartam
5:34 óra
Szint +
517 m
Szint -
728 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!