Sirok - Szarvaskő (OKT-22)

Itiner

A túra folyamán végig a K jelzést kell követnünk.

• Sirokról a vár alatti nyeregbe kapaszkodunk.
• Átnyargalunk Rozsnakpusztára.
• Rozsnakpusztáról az egerbaktai országútig megyünk.
• Egy elágazás után ismét erdőbe térünk, és Szarvaskőig gyalogolunk.

A túráról részletesen

Sirok – Rozsnakpuszta

Sirok utcáiról a várhegy szoknyájára kanyarodunk, ahol parkolókat elhagyva emelkedünk egy széles úton. Rövidesen nyeregpontba érünk, ahol hátrafordulva már teljes pompájában láthatjuk a szépen rendbe szedett várromot. A 13. századi erősség története nem olyan dicső, mint a közeli Egeré: az 1596. évi egri ostrom idején Sirokot a védői elhagyták. A törökök ugyan még egy részét megerősítették, később azonban funkcióját vesztette, pusztulásnak indult. Ma nagyszerű kilátást élvezhetünk falairól a Mátra vidékére, teljes hosszában feltárul a Keleti-Mátra, de a Galya-tető terebélyesebb tömbje is előttünk tör az ég felé.

A szép panorámát ismételten kiélvezhetjük a Barát és az Apáca nevű sziklákról. A monda szerint a névadók egymásba szerettek, mielőtt kővé dermedtek. A valóság prózaibb: a közeli vulkánok hatalmas robbanásai során szétszórt törmelék (tufa) a hatalmas hő hatására összesült, kemény kőzettestté formálódott. A válogató erózió ezután a szomszédos puhább kőzeteket lepusztította, míg az ellenálló tufa megmaradt. Mai formájában a fagyaprózódás és a szél által szállított hordalék koptató munkája szintén szerepet játszott. E jól faragható kőzet található a várhegy belsejében is, ezért az erősség lakói kiterjedt alagútrendszert véstek az építmény alá. Kissé tovább talpalva az ösvényen, nagy sziklaerkélyre találunk: a Törökasztal állítólag pogány áldozóhely volt – faragott padjairól még szebb a kilátás, mint a korábbi pontokról.

Vegyeserdőben, hol fiatalosok, hol idősebb állomány közt vezet utunk északkelet felé. Jelentős szintkülönbségekkel nem kell számolnunk, a Mátra, a Bükk, és a Heves-Borsodi-dombság magasabb térszíneinek árnyékában megbújó kis dombságot alaposan lepusztították a területet felárkoló patakok. Alacsony háton haladunk, és egy éles jobb, majd balkanyar után, számos erdőirtáson átvágva leérkezünk az első hosszabb völgybe, a Kígyós-patak menti Rozsnakpusztára. Az erdészháznál, az útelágazásban lévő OKK táblán találjuk a bélyegzőt.

Rozsnakpuszta – Szarvaskő

Ültetett fenyvest keresztezünk, ahogy a következő hátra alig észrevehetően emelkedünk. Cseres-tölgyesek közt, kígyózó ösvényen érjük el az Egerbaktát és Bátort összekötő országutat. Amiről szerencsére néhány méter után balra kanyarodunk. Mellettünk bűbájos, tágas rét terül el a meredek lejtőjű, erdős dombok alatt. A patakot keresztező híd után, egy erdészháznál jobbra térünk, és földúton folytatjuk utunkat. A Víz-völgyből hamarosan jobbra fordulunk, és itt, a Gilitka-gödör oldalában már határozottan érezni a Bükk közelségét: sűrű erdő fedi a patakot közrezáró, szűken összetartó völgyoldalakat.

A rövid völgyből egy hatalmas tarvágás területére érkezünk, dombok lejtői hullámoznak körülöttünk minden irányban. Egy táblánál balra fordulunk, hogy némi emelkedés után erdőszélre jussunk. Egy elágazásnál most a jobb irányt választjuk, s ezzel elérjük a Szarvaskő környéki, helyenként lassan visszazáródó növényzetű legelőket. A szűk völgyaljra, a víz és közlekedési folyosó mellé települt falu közvetlen környezetében nem volt alkalmas a domborzat az állattartáshoz, ezért ide, a dombok alkotta kis fennsíkra hajtották föl a jószágokat az erdő letermelése után. Manapság is látni szarvasmarhákat a villanypásztorok mögött.

Itt-ott szép a kilátás a Bükk hegyeire, Egerre, és a felnémeti bányasebekre. Keresztezünk egy utat, majd ismét nyugat felé, Szarvaskőre tartunk. A csatlakozó tanösvény jobb felőli ágán kb. 10 perc alatt érhetjük el a Major-tetőn álló, parádés panorámájú kilátót, ahonnan az Eger-patak vulkanikus szurdokára és a Bükk-fennsíkra, a bükki kövek vonulatára, valamint Egerre nézhetünk rá. A szorost csak látványosabbá teszik a sziklákon átfúrt vasúti alagutak és a zord, fedetlen bazaltszirtek – terepasztalszerűségével a látkép annyira egyedi, hogy jellegében hasonlót nem lelünk az országban.

A Kéktúra lerohan a völgybe, hétvégi házak közt fogad minket Szarvaskő. Elmegyünk a magaslati pontra épült templom alatt, és megérkezünk a falu központjába. Szemben az óceánalji hasadékvulkanizmus terméke, a gyorsan megszilárdult bazalt párnaláva felépítette várhegy bérce fekete falként tornyosul a házak fölé – rá egyben a magunk mögött hagyott tájnál sokkal vadabb élményeket, érintetlenebb természetet kínáló Bükk első bástyájaként is tekinthetünk. A szűk, árnyékos szurdokba szorult település vasútállomásának kerítésén, vagy a Vár presszóval szembeni parkolóban álló információs táblánál van lehetőségünk a bélyegzésre.