Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra Szakasz

Rozália téglagyár - Dobogókő (OKT-15.)

Gyalogtúra • Budapest és Környéke
Ennek a tartalomnak a szerzője:
Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Rozália téglagyár - Dobogókő (OKT-15.)
0 200 400 600 800 m km 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 Teve-szikla Nagy-kevélyi-kőfülke Nagy-Kevély alatti kilátópihenő Kevély-nyereg Kis-Kevély (kilátóhely) Szentkút (Csobánka) Dera-szurdok Som-hegyi turistaház
Időjárás

A Dunazug legizgalmasabb formakincsű hegyvidékére vezet a Kéktúra 15. szakasza. Vad mészkőszurdokot felfedezve érkezünk meg az Északi-középhegység területére: sötét, vulkanikus sziklatornyokat érintünk, miközben felkaptatunk a Dobogó-kő meseszép dunakanyari kilátóteraszára.

nyitva
közepes
22,9 km
7:30 óra
1065 m
495 m

Elejétől a végéig hegyvidéki jellegű szakasz vár ránk a Kéktúrán. Igazán változatos terepre érkezünk, alig lépünk ki az erdőkből. A Solymári-medence oligocén kiscelli agyagrétegeinek kiaknázására települt téglagyár mellől startolva rövidesen nekivágunk a Pilis vékony vonulatának. A Teve-szikla meglátogatása után átkelünk a Kevélyek közti nyergen, majd végigmegyünk a Hosszú-hegy oldalában. Mielőtt Pilisszentkeresztnél áttérnénk a Visegrádi-hegységbe, a Pilis emlékezetesen búcsúzik: a Dera-szurdok maga a paradicsom. A mészkősziklák tereplépcső-szerű kibukkanásai néhol meg-megzökkentik a meder patakvizét, és kis zuhatagokat képeznek, amiben tekintetünket fürdethetjük - esős időszak vagy hóolvadás után, máskülönben szárazság honol a szurdokban. A mohos sziklák, a cikkcakkban átívelő fahidak, az óriás bükkök göcsörtös gyökerei az ország természeti látványosságainak sorában is előkelő helyre léptetik a rövid völgyszakaszt.

Az Országos Kéktúra a Kőszegi-hegységtől indulva változatos tájakat szel át, de csak itt, a Dunakanyarban ér el először igazán zárt hegyvidéket. Ellenkező irányú bejárás esetén pedig itt búcsúzunk el az ország legvadregényesebb erdős tájaitól. A Visegrádi-hegység kiterjedése és magassága meglehetősen szerénynek mondható, de vulkanikus formakincse, sugaras völgyhálózata és összefüggő, alig lakott erdőtömbje teljesen más hangulatot teremt, mint amit egyéb dunántúli hegységeink esetében tapasztalhatunk. A hegyvidék átszelésével már a Kárpátok belső vulkáni övezetében túrázunk. A Kárpát-medence aljzatában található lemeztöredékek mozgása által megindított vulkanizmus hosszú tűzhányó-láncot keltett életre a Kárpátok belső ívén: ezek tagjai sorakoznak az Északi-középhegységtől a Hargitáig több országon keresztül.

Érintjük a Zsivány-sziklák hatalmas vulkanikus tömbjeit, de a vulkanizmus szülötte a Dobogó-kő lapos tetejű kőbérce is, melyről a nevezetes dunakanyari panoráma nyílik.

A szerző tippje

  • Pilisborosjenő határában érintjük a Teve-sziklát, érdemes kitérőt tenni a közeli vármakettromhoz is, melyet az Egri csillagok c. film forgatásához építettek.
  • Maradandó program, mindössze 3/4 órás kitérő a fantasztikus gerincösvényen a Nagy-Kevély 534 m magas csúcsának megmászása a Kevély-nyeregből.
  • Rövid, 3 km-es kitérő túra a Pilisszentkereszt határában található Cisztercita kolostorromhoz és a Klastrom-kút forrásához (P, majd Z jelzéseken).

Ajánlott köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén

  • Pilisszentkereszt (OKTPH_73_1, OKTPH_73_2): Pilisszentkereszt, Pilisszántói elágazás buszmegálló
outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
Frissítés: 2018-09-20

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Magasság
696 m
123 m
Legmagasabb pont
Dobogókő (696 m)
Legalacsonyabb pont
Rozália téglagyár, vasúti töltés (123 m)
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Javaslatok és linkek

 

 

Kezdőpont

Rozália téglagyár (123 m)
Koordináták:
Geographic
47.585171 N 18.990101 E
UTM
34T 348875 5272152

Végpont

Dobogókő, báró Eötvös Loránd Menedékház

Útleírás

Itiner

A túra folyamán végig a K jelzést kell követnünk.

  • A Rozália téglagyártól Pilisborosjenő érintésével kapaszkodunk fel a Kevély-nyeregbe.
  • A nyeregből Csobánka szélére ereszkedünk.
  • Csobánka pereméről a Hosszú-hegy és a Dera-szurdok meglátogatása után érkezünk Pilisszentkeresztre.
  • Pilisszentkeresztől a Zsivány-sziklák mellett emelkedünk fel Dobogókőre.

A túráról részletesen

Rozália téglagyár - Kevély-nyereg

A Rozália téglagyártól a Budapest – Esztergom vasútvonallal párhuzamosan haladunk, majd egy kilométer után a vasutat keresztező aszfaltútra jutunk. Átkelünk a főúton, és egy utcáról vágunk neki a Köves-bércnek. Az ösvény alacsony, mediterrán hangulatot idéző fákkal tarkított sziklás terepen kanyarog; nyáron ezt kabócák zaja is tetőzi. A Köves-bérc bányagödreit lassan teljesen visszahódítja a természet. Leereszkedünk Pilisborosjenő peremére, majd továbbra is meleg mikroklímájú, cserjés domboldalakon folytatjuk túránkat. Rövidesen a Teve-szikla alá érünk: a kemény dolomit kiemelkedett környezetéből, melynek kevésbé ellenálló kőzetei lepusztultak. Oldalra nézve egy valamikori bánya falát látjuk, melyet kicsapódott fémvegyületek és eltérő kőzettípusok színeznek tarkára.

Kicsit előrébb, ahol a K jelzés jobbra tér, bal felé a fák közt az egri vár makettjeként megépített díszlet időtálló romjait kereshetjük fel. Az Országos Kéktúra a Redlinger Adolf úton vág neki a falként magasodó Kevély-vonulat nyergének. A nyeregponton 1928-tól állt turistaház, mely valószínűleg gyújtogatás áldozata lett a '90-es évek elején. 1 óra alatt bejárhatjuk a Kevélyek csodálatos gerincútjának legizgalmasabb, panorámás szakaszát, ha kitérőt teszünk a Kis- és a Nagy-Kevélyre. A pihenőhelynél bélyegzőt találunk.

Kevély-nyereg - Pilisszentkereszt

A Kevélyek hűvösebb, sűrű erdőkkel fedett oldalán ereszkedünk. A párhuzamos S jelzésű turistaúton találjuk a Mackó-barlang karsztos üregét. Egy felhagyott murvabányánál fordulunk északnyugat felé, és kiérünk Csobánka szántóinak szélére. A Lipár dombjáról kétirányú a kilátás, a Budai-hegység az egyik oldalon, a Visegrádi-hegység a másikon. De a látvány legimpozánsabb eleme a közeli Csobánka fölé tornyosuló Oszoly sziklafala. Nekivágunk a Hosszú-hegynek, de mielőtt még megindulhatnánk a gerincén, lekanyarodunk jobbra. Az erdő mélyén a kápolna mellett foglalt Szent-kút pumpával működő forrása enyhítheti szomjunkat.

Hosszasan sétálunk a hegyoldali erdőben, követjük a Dera-, más néven Kovácsi-patak folyását. A patak fontos földrajzi határt jelöl: északi oldalán a Kárpátok részét képező Északi-középhegység, a délin az ettől eltérő kifejlődésű Dunántúli-középhegység vonulata kezdődik. A Dera azonban rövidesen sokkal izgalmasabb jelenséget tartogat számunkra: Pilisszentkereszt előtt a vízfolyás mélyen a mészkőbe vágódott. A patak a környéken élő szláv ajkú lakosságtól kaphatta nevét is: a Dera jelentése ugyanis hasadék. És valóban, mintha a föld nyílt volna meg a Pilisben: hatalmas, mohos sziklagörgetegek hevernek a mederben, melyet helyenként függőleges mészkőfalak fognak közre. A hangulatos ösvény a szurdok felső végén már nem tartalmaz hidakat, a völgy is megszelidül kissé. Vizet sajnos csak hóolvadás vagy csapadékdús idő után találunk benne - máskor a mészkő belsejében, búvópatakként csordogál csupán.

Pihenőhelyet hagyunk el, majd földúton érünk be Pilisszentkeresztre. Bélyegzőhelyet a központban két helyen is találunk: a vegyesbolt ablakrácsán, valamint a Felső kocsmában.

Pilisszentkereszt - Dobogókő

A falut elhagyva keresztezzük a dobogókői utat, majd egyre mélyebben hatolunk a Visegrádi-hegység erdőibe. Utunkat az erdő alján rengeteg fahulladék szegélyezi, egy mélyútszakaszt követően jobbra méretes szikla magasodik. Mivel már az óriásvulkánok földjén járunk, a megszokott fehér mészkőformák helyett most hosszú időre hozzá kell szoknunk a lekerekítettebb, sötétebb, helyenként barna, tűzben született tömbökhöz, melyek gubbasztó óriásokként bújnak meg az árnyas erdőkben.

A Zsivány-sziklák impozáns méretű oszlopai közt kis folyosón sétálhatunk végig. A monda szerint a tatárok elől menekülő IV. Béla rejtette el itt kincseit, melyet később zsiványok próbáltak felkutatni - közben menedékként használva a helyszínt. A kőzet anyaga andezites törmelék, mely a miocénban (kb. 16,5 millió éve) itt működött tűzhányó kitörései során robbant a levegőbe. Később a lejtőkön felhalmozódott kőzettörmelék lecsúszott a lejtőn és a hegylábi völgyekben gyűlt fel. A nagy forróságban összesült breccsa később ellenálló-képessége révén nem pusztult le olyan ütemben, mint környezete, ezért kipreparálódott, szomszédsága fölé magasodott.

A Kanyargós-patak völgyének megtépázott fenyvesében folytatjuk túránkat, majd a völgyfő előtt egy jobbkanyarral a hétvégi házak közé érünk. Rövidesen megérkezünk Dobogókő üdülőtelepére. A Kéktúra a kilátóteraszig vezet minket: a névadó szikla, a Dobogó-kő a Zsivány-sziklákkal egyező folyamat eredményeként jött létre - bár a kőzet maga alig bukkan ki a teraszból. A Dunakanyar szalagján túl a Szent Mihály-hegy, mögötte a Börzsöny fő tömege emelkedik - azonban annak eléréséhez még hosszas menetelés vár ránk a Visegrádi-hegységben.

Az Eötvös Loránd Menedékház bejáratánál, a falon lógó bélyegzővel igazolhatjuk ittjártunkat.

 

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Rozália téglagyár közelében a Solymár, Téglagyári bekötőút buszmegállónál szállhatunk fel a 218-as buszra, vagy a Volánbusz megfelelő járatára, amellyel egészen a budapesti Árpád-híd buszállomásig utazhatunk.
  • A Dobogókő, hegytető buszmegállóból Pomáz HÉV-állomására, és ritkábban Esztergomba indulnak autóbuszok.

Megközelítés

  • A Solymár, Téglagyári bekötőút buszmegállótól a K+ jelzésen 400 méteres sétával érhető el a túra kezdőpontjánál elhelyezett pecsételőhely.
  • Dobogókőn a buszmegállóból látjuk a Báró Eötvös Loránd menedékház méretes kőépületét, mely mellett a Kéktúra elhalad.

Autóval

  • A téglagyár elkerített területe mellett korlátozott parkolási lehetőséggel számolhatunk az út szélén.
  • Dobogókő területén több fizetős parkoló áll rendelkezésünkre.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

A szerző által javasolt térképek:

Közösség

 Hozzászólás
 Figyelmeztetés
Közzététel
  Vissza szerkesztéshez
Pont kijelölése a térképen
(Kattints a térképre!)
vagy
Tipp:
A pont közvetlenül a térképre helyezhető.
Törlés X
Szerkesztés
Mégsem X
Szerkesztés
Útpontok módosítása
Videók
*Kötelező mező
Közzététel
Kérlek, adj egy megnevezést!
Kérlek, adj leírást a "figyelmeztetés" alatt!
Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
22,9 km
Időtartam
7:30 óra
Szint +
1065 m
Szint -
495 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Egészséges környezet

A mai időjárás

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!