Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra Szakasz 15

Rozália téglagyár - Dobogókő (OKT-15)

· 23 értékelés · Gyalogtúra · Dunazug-hegyvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Dera-szurdok ősszel
    Fénykép: $ztankó Ƀálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kéktúra, 16. rész: Félelem és reszketés az Oszolyon
    Videó: Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Báró Eötvös Loránd menedékház
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 600 400 200 20 15 10 5 km Thirring-emléktábla Kis-Kevély (kilátóhely) Thirring-sziklák Nagy-kevélyi-kőfülke Kevély-nyereg Az egri vár mása Szentkút (Csobánka) Dera-szurdok Teve-szikla
A Dunazug legizgalmasabb formakincsű hegyvidékére vezet a Kéktúra 15. szakasza. Vad mészkőszurdokot felfedezve érkezünk meg az Északi-középhegység területére: sötét, vulkanikus sziklatornyokat érintünk, miközben felkaptatunk a Dobogó-kő meseszép dunakanyari kilátóteraszára.
nyitva
közepes
Hossz 22,6 km
7:30 óra
1 060 m
490 m

Elejétől a végéig hegyvidéki jellegű szakasz vár ránk a Kéktúrán. Igazán változatos terepre érkezünk, alig lépünk ki az erdőkből. A Solymári-medence oligocén kiscelli agyagrétegeinek kiaknázására települt téglagyár mellől startolva rövidesen nekivágunk a Pilis vékony vonulatának. A Teve-szikla meglátogatása után átkelünk a Kevélyek közti nyergen, majd végigmegyünk a Hosszú-hegy oldalában. Mielőtt Pilisszentkeresztnél áttérnénk a Visegrádi-hegységbe, a Pilis emlékezetesen búcsúzik: a Dera-szurdok maga a paradicsom. A mészkősziklák tereplépcső-szerű kibukkanásai néhol meg-megzökkentik a meder patakvizét, és kis zuhatagokat képeznek, amiben tekintetünket fürdethetjük - esős időszak vagy hóolvadás után, máskülönben szárazság honol a szurdokban. A mohos sziklák, a cikkcakkban átívelő fahidak, az óriás bükkök göcsörtös gyökerei az ország természeti látványosságainak sorában is előkelő helyre léptetik a rövid völgyszakaszt.

Az Országos Kéktúra a Kőszegi-hegységtől indulva változatos tájakat szel át, de csak itt, a Dunakanyarban ér el először igazán zárt hegyvidéket. Ellenkező irányú bejárás esetén pedig itt búcsúzunk el az ország legvadregényesebb erdős tájaitól. A Visegrádi-hegység kiterjedése és magassága meglehetősen szerénynek mondható, de vulkanikus formakincse, sugaras völgyhálózata és összefüggő, alig lakott erdőtömbje teljesen más hangulatot teremt, mint amit egyéb dunántúli hegységeink esetében tapasztalhatunk. A hegyvidék átszelésével már a Kárpátok belső vulkáni övezetében túrázunk. A Kárpát-medence aljzatában található lemeztöredékek mozgása által megindított vulkanizmus hosszú tűzhányó-láncot keltett életre a Kárpátok belső ívén: ezek tagjai sorakoznak az Északi-középhegységtől a Hargitáig több országon keresztül.

Érintjük a Zsivány-sziklák hatalmas vulkanikus tömbjeit, de a vulkanizmus szülötte a Dobogó-kő lapos tetejű kőbérce is, melyről a nevezetes dunakanyari panoráma nyílik.

A szerző tippje

  • Pilisborosjenő határában érintjük a Teve-sziklát, érdemes kitérőt tenni a közeli vármakettromhoz is, melyet az Egri csillagok c. film forgatásához építettek.
  • Maradandó program, mindössze 3/4 órás kitérő a fantasztikus gerincösvényen a Nagy-Kevély 534 m magas csúcsának megmászása a Kevély-nyeregből.
  • Rövid, 3 km-es kitérő túra a Pilisszentkereszt határában található cisztercita kolostorromhoz és a Klastrom-kút forrásához (P, majd Z jelzéseken).

Szakaszhosszok bélyegzőtől bélyegzőig (kilométerben)

 Rozália téglagyár  6,7  Kevély-nyereg  11,9  Pilisszentkereszt  4,2  Dobogókő

Ajánlott köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén

  • Pilisszentkereszt (OKTPH_73_1, OKTPH_73_2): Pilisszentkereszt, Pilisszántói elágazás buszmegálló
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2021-03-25
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Dobogókő, 696 m
Legalacsonyabb pont
Rozália téglagyár, vasúti töltés, 123 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Pihenő

Báró Eötvös Loránd Menedékház

Hasznos linkek és ötletek

 

 

Kezdés

Rozália téglagyár (125 m)
Koordináták:
DD
47.585047, 18.989913
DMS
47°35'06.2"N 18°59'23.7"E
UTM
34T 348860 5272139
w3w 
///gőzöl.fonal.hagymás

Végpont

Dobogókő, báró Eötvös Loránd Menedékház

Útleírás

Itiner

A túra folyamán végig a K jelzést kell követnünk.

  • A Rozália téglagyártól Pilisborosjenő érintésével kapaszkodunk fel a Kevély-nyeregbe.
  • A nyeregből Csobánka szélére ereszkedünk.
  • Csobánka pereméről a Hosszú-hegy és a Dera-szurdok meglátogatása után érkezünk Pilisszentkeresztre.
  • Pilisszentkeresztől a Zsivány-sziklák mellett emelkedünk fel Dobogókőre.

A túráról részletesen

Rozália téglagyár - Kevély-nyereg

A Rozália téglagyártól a Budapest – Esztergom vasútvonallal párhuzamosan haladunk, majd egy kilométer után a vasutat keresztező aszfaltútra jutunk. Átkelünk a főúton, és egy utcáról vágunk neki a Köves-bércnek. Az ösvény alacsony, mediterrán hangulatot idéző fákkal tarkított sziklás terepen kanyarog; nyáron ezt kabócák zaja is tetőzi. A Köves-bérc bányagödreit lassan teljesen visszahódítja a természet. Leereszkedünk Pilisborosjenő peremére, majd továbbra is meleg mikroklímájú, cserjés domboldalakon folytatjuk túránkat. Rövidesen a Teve-szikla alá érünk: a kemény dolomit kiemelkedett környezetéből, melynek kevésbé ellenálló kőzetei lepusztultak. Oldalra nézve egy valamikori bánya falát látjuk, melyet kicsapódott fémvegyületek és eltérő kőzettípusok színeznek tarkára.

Kicsit előrébb, ahol a K jelzés jobbra tér, bal felé a fák közt az egri vár makettjeként megépített díszlet időtálló romjait kereshetjük fel. Az Országos Kéktúra a Redlinger Adolf úton vág neki a falként magasodó Kevély-vonulat nyergének. A nyeregponton 1928-tól állt turistaház, mely valószínűleg gyújtogatás áldozata lett a '90-es évek elején. 1 óra alatt bejárhatjuk a Kevélyek csodálatos gerincútjának legizgalmasabb, panorámás szakaszát, ha kitérőt teszünk a Kis- és a Nagy-Kevélyre. A pihenőhely előtt, a turistautak találkozásánál bélyegzőt találunk.

Kevély-nyereg - Pilisszentkereszt

A Kevélyek hűvösebb, sűrű erdőkkel fedett oldalán ereszkedünk. A párhuzamos S jelzésű turistaúton találjuk a Mackó-barlang karsztos üregét. Egy felhagyott murvabányánál fordulunk északnyugat felé, és kiérünk Csobánka szántóinak szélére. A Lipár dombjáról kétirányú a kilátás, a Budai-hegység az egyik oldalon, a Visegrádi-hegység a másikon. De a látvány legimpozánsabb eleme a közeli Csobánka fölé tornyosuló Oszoly sziklafala. Nekivágunk a Hosszú-hegynek, de mielőtt még megindulhatnánk a gerincén, lekanyarodunk jobbra. Az erdő mélyén a kápolna mellett foglalt Szent-kút pumpával működő forrása enyhítheti szomjunkat.

Hosszasan sétálunk a hegyoldali erdőben, követjük a Dera-, más néven Kovácsi-patak folyását. A patak fontos földrajzi határt jelöl: északi oldalán a Kárpátok részét képező Északi-középhegység, a délin az ettől eltérő kifejlődésű Dunántúli-középhegység vonulata kezdődik. A Dera azonban rövidesen sokkal izgalmasabb jelenséget tartogat számunkra: Pilisszentkereszt előtt a vízfolyás mélyen a mészkőbe vágódott. A patak a környéken élő szláv ajkú lakosságtól kaphatta nevét is: a Dera jelentése ugyanis hasadék. És valóban, mintha a föld nyílt volna meg a Pilisben: hatalmas, mohos sziklagörgetegek hevernek a mederben, melyet helyenként függőleges mészkőfalak fognak közre. A hangulatos ösvény a szurdok felső végén már nem tartalmaz hidakat, a völgy is megszelidül kissé. Vizet sajnos csak hóolvadás vagy csapadékdús idő után találunk benne - máskor a mészkő belsejében, búvópatakként csordogál csupán.

Pihenőhelyet hagyunk el, majd földúton érünk be Pilisszentkeresztre. Bélyegzőhelyet a központban két helyen is találunk: a vegyesbolt ablakrácsán, valamint a Felső kocsmában.

Pilisszentkereszt - Dobogókő

A falut elhagyva keresztezzük a dobogókői utat, majd egyre mélyebben hatolunk a Visegrádi-hegység erdőibe. Utunkat az erdő alján rengeteg fahulladék szegélyezi, egy mélyútszakaszt követően jobbra méretes szikla magasodik. Mivel már az óriásvulkánok földjén járunk, a megszokott fehér mészkőformák helyett most hosszú időre hozzá kell szoknunk a lekerekítettebb, sötétebb, helyenként barna, tűzben született tömbökhöz, melyek gubbasztó óriásokként bújnak meg az árnyas erdőkben.

A Zsivány-sziklák impozáns méretű oszlopai közt kis folyosón sétálhatunk végig. A monda szerint a tatárok elől menekülő IV. Béla rejtette el itt kincseit, melyet később zsiványok próbáltak felkutatni - közben menedékként használva a helyszínt. A kőzet anyaga andezites törmelék, mely a miocénban (kb. 16,5 millió éve) itt működött tűzhányó kitörései során robbant a levegőbe. Később a lejtőkön felhalmozódott kőzettörmelék lecsúszott a lejtőn és a hegylábi völgyekben gyűlt fel. A nagy forróságban összesült breccsa később ellenálló-képessége révén nem pusztult le olyan ütemben, mint környezete, ezért kipreparálódott, szomszédsága fölé magasodott.

A Kanyargós-patak völgyének megtépázott fenyvesében folytatjuk túránkat, majd a völgyfő előtt egy jobbkanyarral a hétvégi házak közé érünk. Rövidesen megérkezünk Dobogókő üdülőtelepére. A Kéktúra a kilátóteraszig vezet minket: a névadó szikla, a Dobogó-kő a Zsivány-sziklákkal egyező folyamat eredményeként jött létre - bár a kőzet maga alig bukkan ki a teraszból. A Dunakanyar szalagján túl a Szent Mihály-hegy, mögötte a Börzsöny fő tömege emelkedik - azonban annak eléréséhez még hosszas menetelés vár ránk a Visegrádi-hegységben.

Az Eötvös Loránd Menedékház bejáratánál, a falon lógó bélyegzővel igazolhatjuk ittjártunkat.

 

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Rozália téglagyár közelében a Solymár, Téglagyári bekötőút buszmegállónál szállhatunk fel a 218-as buszra, vagy a Volánbusz megfelelő járatára, amellyel egészen a budapesti Árpád-híd buszállomásig utazhatunk.
  • A Dobogókő, hegytető buszmegállóból Pomáz HÉV-állomására, és ritkábban Esztergomba indulnak autóbuszok.

Megközelítés

  • A Solymár, Téglagyári bekötőút buszmegállótól a K+ jelzésen 400 méteres sétával érhető el a túra kezdőpontjánál elhelyezett pecsételőhely.
  • Dobogókőn a buszmegállóból látjuk a Báró Eötvös Loránd menedékház méretes kőépületét, mely mellett a Kéktúra elhalad.

Parkolás

  • A téglagyár elkerített területe mellett korlátozott parkolási lehetőséggel számolhatunk az út szélén.
  • Dobogókő területén több fizetős parkoló áll rendelkezésünkre.

Koordináták

DD
47.585047, 18.989913
DMS
47°35'06.2"N 18°59'23.7"E
UTM
34T 348860 5272139
w3w 
///gőzöl.fonal.hagymás
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

A szerző által javasolt térképek:

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

4,9
(23)
Jakab Géza
2021-09-17 · Közösség
Mikor voltál a túrán? 2021-05-09
Fénykép: Jakab Géza, Közösség
Fénykép: Jakab Géza, Közösség
Fénykép: Jakab Géza, Közösség
Fénykép: Jakab Géza, Közösség
Fénykép: Jakab Géza, Közösség
Fénykép: Jakab Géza, Közösség
Fénykép: Jakab Géza, Közösség
Fénykép: Jakab Géza, Közösség
Fénykép: Jakab Géza, Közösség
Fénykép: Jakab Géza, Közösség
Fénykép: Jakab Géza, Közösség
Fénykép: Jakab Géza, Közösség
Fénykép: Jakab Géza, Közösség
Fénykép: Jakab Géza, Közösség
Csapó Noémi
2021-07-22 · Közösség
Érdemes kitérőt tenni a Mackó barlanghoz🙂
Mutass többet!
Mikor voltál a túrán? 2021-07-22
Fénykép: Csapó Noémi, Közösség
Fénykép: Csapó Noémi, Közösség
Fénykép: Csapó Noémi, Közösség
Fénykép: Csapó Noémi, Közösség
Fénykép: Csapó Noémi, Közösség
Fénykép: Csapó Noémi, Közösség
Varga G. Andras
2021-07-07 · Közösség
Mikor voltál a túrán? 2021-07-04
Az összes értékelés mutatása

A közösség fényképei

+ 111

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
22,6 km
Időtartam
7:30 óra
Szintemelkedés
1 060 m
Szintcsökkenés
490 m
Tömegközlekedéssel elérhető Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Egyirányú túra Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp