Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra Szakasz 15

Rozália téglagyár - Dobogókő (OKT-15)

· 27 értékelés · Gyalogtúra · Dunazug-hegyvidék · zárva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Fénykép: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 600 400 200 20 15 10 5 km Thirring-emléktábla Kis-Kevély (kilátóhely) Thirring-sziklák Nagy-kevélyi-kőfülke Kevély-nyereg Az egri vár mása Szentkút (Csobánka) Dera-szurdok Teve-szikla
A Dunazug legizgalmasabb formakincsű hegyvidékére vezet a Kéktúra 15. szakasza. Vad mészkőszurdokot felfedezve érkezünk meg az Északi-középhegység területére, és sötét, vulkanikus sziklatornyokat érintünk, miközben felkaptatunk a Dobogó-kő meseszép kilátást nyújtó kilátóteraszára.

Ez a túra lezárt területen vezet át, ezért jelenleg nem járható. Aktuális információk

zárva
közepes
Hossz 22,6 km
7:30 óra
1 060 m
490 m
696 m
123 m

Elejétől a végéig hegyvidéki jellegű szakasz vár ránk a Kéktúrán. Igazán változatos terepre érkezünk, alig lépünk ki az erdőkből. A Solymári-medence oligocén kiscelli agyagrétegeinek kiaknázására települt téglagyár mellől startolva rövidesen nekivágunk a Pilis vékony vonulatának. A Teve-szikla meglátogatása után átkelünk a Kevélyek közti nyergen, majd végigmegyünk a Hosszú-hegy oldalában. Mielőtt Pilisszentkeresztnél áttérnénk a Visegrádi-hegységbe, a Pilis emlékezetesen búcsúzik: a Dera-szurdok maga a paradicsom. A mészkősziklák tereplépcső-szerű kibukkanásai néhol meg-megzökkentik a meder patakvizét, és kis zuhatagokat képeznek, amiben tekintetünket fürdethetjük - esős időszak vagy hóolvadás után, máskülönben szárazság honol a szurdokban. A mohos sziklák, a cikkcakkban átívelő fahidak, az óriás bükkök göcsörtös gyökerei az ország természeti látványosságainak sorában is előkelő helyre léptetik a rövid völgyszakaszt.

Az Országos Kéktúra a Kőszegi-hegységtől indulva változatos tájakat szel át, de csak itt, a Dunakanyarban ér el először igazán zárt hegyvidéket. Ellenkező irányú bejárás esetén pedig itt búcsúzunk el az ország legvadregényesebb erdős tájaitól. A Visegrádi-hegység kiterjedése és magassága meglehetősen szerénynek mondható, de vulkanikus formakincse, sugaras völgyhálózata és összefüggő, alig lakott erdőtömbje teljesen más hangulatot teremt, mint amit egyéb dunántúli hegységeink esetében tapasztalhatunk. A hegyvidék átszelésével már a Kárpátok belső vulkáni övezetében túrázunk. A Kárpát-medence aljzatában található lemeztöredékek mozgása által megindított vulkanizmus hosszú tűzhányó-láncot keltett életre a Kárpátok belső ívén: ezek tagjai sorakoznak az Északi-középhegységtől a Hargitáig több országon keresztül.

Érintjük a Zsivány-sziklák hatalmas vulkanikus tömbjeit, de a vulkanizmus szülötte a Dobogó-kő lapos tetejű kőbérce is, melyről a nevezetes dunakanyari panoráma nyílik.

A szerző tippje

  • Pilisborosjenő határában érintjük a Teve-sziklát, érdemes kitérőt tenni a közeli vármakettromhoz is, melyet az Egri csillagok c. film forgatásához építettek.
  • Maradandó program, mindössze 3/4 órás kitérő a fantasztikus gerincösvényen a Nagy-Kevély 534 m magas csúcsának megmászása a Kevély-nyeregből.
  • Rövid, 3 km-es kitérő túra a Pilisszentkereszt határában található cisztercita kolostorromhoz és a Klastrom-kút forrásához (P, majd Z jelzéseken).

Szakaszhosszok bélyegzőtől bélyegzőig (kilométerben)

 Rozália téglagyár  6,7  Kevély-nyereg  11,9  Pilisszentkereszt  4,2  Dobogókő

Ajánlott köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén

  • Pilisszentkereszt (OKTPH_73_1, OKTPH_73_2): Pilisszentkereszt, Pilisszántói elágazás buszmegálló
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2021-11-24
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Dobogókő, 696 m
Legalacsonyabb pont
Rozália téglagyár, vasúti töltés, 123 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Szintprofil megjelenítése

Pihenő

Báró Eötvös Loránd Menedékház

Hasznos linkek és ötletek

 

 

Kezdés

Rozália téglagyár (125 m)
Koordináták:
DD
47.585047, 18.989913
DMS
47°35'06.2"N 18°59'23.7"E
UTM
34T 348860 5272139
w3w 
///gőzöl.fonal.hagymás
Mutasd a térképen

Végpont

Dobogókő, báró Eötvös Loránd Menedékház

Útleírás

Itiner

A túra folyamán végig a K jelzést kell követnünk.

  • A Rozália téglagyártól Pilisborosjenő érintésével kapaszkodunk fel a Kevély-nyeregbe.
  • A nyeregből Csobánka szélére ereszkedünk.
  • Csobánka pereméről a Hosszú-hegy és a Dera-szurdok meglátogatása után érkezünk Pilisszentkeresztre.
  • Pilisszentkeresztől a Zsivány-sziklák mellett emelkedünk fel Dobogókőre.

A túráról részletesen

Rozália téglagyár - Kevély-nyereg

A Rozália téglagyártól a Budapest – Esztergom vasútvonallal párhuzamosan haladunk, majd egy kilométer után a vasutat keresztező aszfaltútra jutunk. Átkelünk a főúton, és egy utcáról vágunk neki a Köves-bércnek. Az ösvény alacsony, mediterrán hangulatot idéző fákkal tarkított sziklás terepen kanyarog; nyáron ezt kabócák zaja is tetőzi. A Köves-bérc bányagödreit lassan teljesen visszahódítja a természet. Leereszkedünk Pilisborosjenő peremére, majd továbbra is meleg mikroklímájú, cserjés domboldalakon folytatjuk túránkat. Rövidesen a Teve-szikla alá érünk: a kemény dolomit kiemelkedett környezetéből, melynek kevésbé ellenálló kőzetei lepusztultak. Oldalra nézve egy valamikori bánya falát látjuk, melyet kicsapódott fémvegyületek és eltérő kőzettípusok színeznek tarkára.

Kicsit előrébb, ahol a K jelzés jobbra tér, bal felé a fák közt az egri vár makettjeként megépített díszlet időtálló romjait kereshetjük fel. Az Országos Kéktúra a Redlinger Adolf úton vág neki a falként magasodó Kevély-vonulat nyergének. A nyeregponton 1928-tól állt turistaház, mely valószínűleg gyújtogatás áldozata lett a '90-es évek elején. 1 óra alatt bejárhatjuk a Kevélyek csodálatos gerincútjának legizgalmasabb, panorámás szakaszát, ha kitérőt teszünk a Kis- és a Nagy-Kevélyre. A pihenőhely előtt, a turistautak találkozásánál bélyegzőt találunk.

Kevély-nyereg - Pilisszentkereszt

A Kevélyek hűvösebb, sűrű erdőkkel fedett oldalán ereszkedünk. A párhuzamos S jelzésű turistaúton találjuk a Mackó-barlang karsztos üregét. Egy felhagyott murvabányánál fordulunk északnyugat felé, és kiérünk Csobánka szántóinak szélére. A Lipár dombjáról kétirányú a kilátás, a Budai-hegység az egyik oldalon, a Visegrádi-hegység a másikon. De a látvány legimpozánsabb eleme a közeli Csobánka fölé tornyosuló Oszoly sziklafala. Nekivágunk a Hosszú-hegynek, de mielőtt még megindulhatnánk a gerincén, lekanyarodunk jobbra. Az erdő mélyén a kápolna mellett foglalt Szent-kút pumpával működő forrása enyhítheti szomjunkat.

Hosszasan sétálunk a hegyoldali erdőben, követjük a Dera-, más néven Kovácsi-patak folyását. A patak fontos földrajzi határt jelöl: északi oldalán a Kárpátok részét képező Északi-középhegység, a délin az ettől eltérő kifejlődésű Dunántúli-középhegység vonulata kezdődik. A Dera azonban rövidesen sokkal izgalmasabb jelenséget tartogat számunkra: Pilisszentkereszt előtt a vízfolyás mélyen a mészkőbe vágódott. A patak a környéken élő szláv ajkú lakosságtól kaphatta nevét is: a Dera jelentése ugyanis hasadék. És valóban, mintha a föld nyílt volna meg a Pilisben: hatalmas, mohos sziklagörgetegek hevernek a mederben, melyet helyenként függőleges mészkőfalak fognak közre. A hangulatos ösvény a szurdok felső végén már nem tartalmaz hidakat, a völgy is megszelidül kissé. Vizet sajnos csak hóolvadás vagy csapadékdús idő után találunk benne - máskor a mészkő belsejében, búvópatakként csordogál csupán.

Pihenőhelyet hagyunk el, majd földúton érünk be Pilisszentkeresztre. Bélyegzőhelyet a központban két helyen is találunk: a vegyesbolt ablakrácsán, valamint a Felső kocsmában.

Pilisszentkereszt - Dobogókő

A falut elhagyva keresztezzük a dobogókői utat, majd egyre mélyebben hatolunk a Visegrádi-hegység erdőibe. Utunkat az erdő alján rengeteg fahulladék szegélyezi, egy mélyútszakaszt követően jobbra méretes szikla magasodik. Mivel már az óriásvulkánok földjén járunk, a megszokott fehér mészkőformák helyett most hosszú időre hozzá kell szoknunk a lekerekítettebb, sötétebb, helyenként barna, tűzben született tömbökhöz, melyek gubbasztó óriásokként bújnak meg az árnyas erdőkben.

A Zsivány-sziklák impozáns méretű oszlopai közt kis folyosón sétálhatunk végig. A monda szerint a tatárok elől menekülő IV. Béla rejtette el itt kincseit, melyet később zsiványok próbáltak felkutatni - közben menedékként használva a helyszínt. A kőzet anyaga andezites törmelék, mely a miocénban (kb. 16,5 millió éve) itt működött tűzhányó kitörései során robbant a levegőbe. Később a lejtőkön felhalmozódott kőzettörmelék lecsúszott a lejtőn és a hegylábi völgyekben gyűlt fel. A nagy forróságban összesült breccsa később ellenálló-képessége révén nem pusztult le olyan ütemben, mint környezete, ezért kipreparálódott, szomszédsága fölé magasodott.

A Kanyargós-patak völgyének megtépázott fenyvesében folytatjuk túránkat, majd a völgyfő előtt egy jobbkanyarral a hétvégi házak közé érünk. Rövidesen megérkezünk Dobogókő üdülőtelepére. A Kéktúra a kilátóteraszig vezet minket: a névadó szikla, a Dobogó-kő a Zsivány-sziklákkal egyező folyamat eredményeként jött létre - bár a kőzet maga alig bukkan ki a teraszból. A Dunakanyar szalagján túl a Szent Mihály-hegy, mögötte a Börzsöny fő tömege emelkedik - azonban annak eléréséhez még hosszas menetelés vár ránk a Visegrádi-hegységben.

Az Eötvös Loránd Menedékház bejáratánál, a falon lógó bélyegzővel igazolhatjuk ittjártunkat.

 

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Rozália téglagyár közelében a Solymár, Téglagyári bekötőút buszmegállónál szállhatunk fel a 218-as buszra, vagy a Volánbusz megfelelő járatára, amellyel egészen a budapesti Árpád-híd buszállomásig utazhatunk.
  • A Dobogókő, hegytető buszmegállóból Pomáz HÉV-állomására, és ritkábban Esztergomba indulnak autóbuszok.

Megközelítés

  • A Solymár, Téglagyári bekötőút buszmegállótól a K+ jelzésen 400 méteres sétával érhető el a túra kezdőpontjánál elhelyezett pecsételőhely.
  • Dobogókőn a buszmegállóból látjuk a Báró Eötvös Loránd menedékház méretes kőépületét, mely mellett a Kéktúra elhalad.

Parkolás

  • A téglagyár elkerített területe mellett korlátozott parkolási lehetőséggel számolhatunk az út szélén.
  • Dobogókő területén több fizetős parkoló áll rendelkezésünkre.

Koordináták

DD
47.585047, 18.989913
DMS
47°35'06.2"N 18°59'23.7"E
UTM
34T 348860 5272139
w3w 
///gőzöl.fonal.hagymás
Mutasd a térképen
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

A szerző által javasolt térképek:

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

4,9
(27)
Bödök Zsolt
2022-02-14 · Közösség
Mikor voltál a túrán? 2022-02-13
Az összes értékelés mutatása

A közösség fényképei

+ 121

Állapot
zárva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
22,6 km
Időtartam
7:30 óra
Szintemelkedés
1 060 m
Szintcsökkenés
490 m
Legmagasabb pont
696 m
Legalacsonyabb pont
123 m
Tömegközlekedéssel elérhető Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Egészséges környezet Egyirányú túra

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 29 Útpontok
  • 29 Útpontok
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp