Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

Rövid kőszegi kilátótúra

Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Kőszeg az Óház-kilátóból
    / Kőszeg az Óház-kilátóból
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Óház-kilátó
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kvarcfillitfeltárás a Panoráma körúton
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ság, Somló, Kab-hegy trió az Óház-kilátóból
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tölgy lépcső vezet a Szulejmán-kilátóhoz
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Terv-út túloldalán egy lépcsővel folytatódik a Z jelzés
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szálasi-bunker (Gyepű II.)
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Királyvölgyi öreg gesztenye
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alkonyat az Óház-tetőn
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jurisics tér, Kőszeg
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 8 7 6 5 4 3 2 1 km Szulejmán-kilátó (Kőszeg) Jurisics-vár (Kőszeg) Óház-kilátó Bechtold István … Chernel-kert Alpannonia Túra- … (Kőszeg)

A könnyű, látványos, történelmi érdekességekkel teli túra olyan, kihagyhatatlan kőszegi látnivalókat érint, mint az Óvár-tető, a Szulejmán-kilátó, vagy a Bechtold István Látogatóközpont.

nyitva
közepes
8,9 km
2:43 óra
386 m
377 m

Ez a körtúrává alakítható útvonal Kőszeg környékének változatos erdeit járja be, mialatt számos, érdekes történelmi hátterű látnivalóval kényeztet minket. Ilyen például a csodás panorámájú Óház-tető vagy a város szélén magasodó Szulejmán-kilátó, ahonnan a helyi elbeszélek szerint a török uralkodó szemlélte a kőszegi vár ostromát.

A Kincs-pihenő és a közelében lévő Szálasi-bunker egy másik korszakot idéz fel, izgalmas atmoszférát tartogatva számunkra. Ha kedvünk van, kipróbálhatjuk az egykori nyaralótelep feletti Szabó-hegyen futó erdei tornapályát, míg a túra vége felé a hegység természeti értékeit bemutató Bechtold István Látogatóközpontot is felkereshetjük.

A szerző tippje

  • A végpontól a Jurisics-várat megkerülve a K jelzésen északnak tartva körtúrává alakítható az útvonalunk, kb. 700 m plusz sétával.
  • Az Óház-kilátótól 1 km-re érhetjük el a Hétforrást (170 m szint) a K jelzés mentén.
  • Ha időnk engedi, mindenképp fedezzük fel a Jurisics-várat!
outdooractive.com User
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2020-04-20

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
599 m
Legalacsonyabb pont
276 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app

Kezdőpont

Kőszeg, Mezőgazdasági Technikum buszmegálló (275 m)
Koordináták:
földrajzi
47.392337, 16.540449
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 616252 5249915

Végpont

Kőszeg, Várkör 98. buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • A buszmegállótól az Árpád-téren át a Királyvölgyi utcán a K+ jelzésen indul a túránk.
  • Egy üres telken felfelé vezető lépcsőn jutunk el a Szulejmán–kilátóhoz.
  • A kilátótól a Királyvölgyi pihenőnél érünk vissza a K+ jelzésre.
  • A Kincs-pihenőnél az aszfaltos úton balra felfelé indulva rátérünk a K● jelzésre.
  • Éles jobbkanyar után kb 350 m-re lévő következő kereszteződésben balra fordulunk a K▲ jelzésen, és ezt követjük az Óház-tetőig.
  • A kilátótól az első kereszteződésben balra fordulunk a Z jelzésen, és azt követjük a túra végpontjáig.

A túráról részletesen

A buszmegállótól a Szulejmán-kilátóig

A buszmegállótól az Árpád-téren át a Királyvölgyi utcán a K+ jelzésen indul a túránk, majd fél km múlva egy üres telken felfelé vezető lépcsőhöz érve jutunk a Szulejmán–kilátó 2012-ben avatott épületéhez. A kilátóból szép kilátás nyílik a városra és a Kőszegi-hegységre. Egy helyi legenda szerint 1532-ben I. Szulejmán szultán erről a dombról szemlélte Kőszeg ostromát. A várat 46 katona, illetve Kőszegről és a környező falvakból bemenekülő 700 ember védte a korabeli Európa legerősebb tüzérségével rendelkező, 70-80 ezer fős török sereggel szemben.

A törökök összesen 19 ostromot indítottak az erősség ellen. Az elsőt augusztus 5-én kezdték meg, négy helyről napokig ágyúzták a várat, melynek során a védők nem törtek meg, sőt, az egy hét múlva indított janicsárrohamot is visszaverték. Így az utána következő napokban a törökök lőpor segítségével akarták felrobbantani a falakat. Több próbálkozás után egy több méteres szakaszt sikerült lerombolniuk, így a janicsárok újabb (sikertelen) rohamot indítottak. Ezután ostromtornyokat építettek, melyeket a védők megpróbáltak felgyújtani. A vár elleni, több mint 24 órán át tartó általános támadás augusztus 27-én indult, melynek során a törökök - bár kitűzték a vár tornyaira a lófarkas zászlót - az erősséget nem tudták elfoglalni.

A megsemmisítő török roham augusztus 29-én következett volna, de máig megfejtetlen ok(ok)ból – talán részben Jurisics Miklós várkapitány és Ibrahim pasa személyes ismeretségének köszönhetően – a szultán követséget küldött a várkapitányhoz, és felajánlotta, hogy ha jelképesen átadja a várat, vagyis kitűzik a török zászlót, elvonulnak Kőszeg alól. A háromhetes ostrom után alig 200 főre apadt védőseregével Jurisics elfogadta az ajánlatot, így a törökök 11 órakor elvonultak a vár alól.

Ezért harangoznak minden nap Kőszegen 11 órakor. Jurisics Miklós hőstettéért egyébként a bárói rangot és Kőszeg városát is megkapta, de fiúgyermek híján halála után birtoka a királyi kamaráé, majd 1695-ben az Esterházy családé lett, akik 1931-ig birtokolták a várat.

A Királyvölgyi-pihenőtől a Szálasi-bunkerig

A kilátótól a Királyvölgyi-pihenőnél érünk vissza a K+ jelzésre. A kereszteződéstől kicsit feljebb újabb lépcső vezet fel az egykor itt álló óriási szelídgesztenye emlékhelyére. Az 1050 cm törzskerületű fára, ami az évgyűrűszámolások alapján 1482-ben kelt ki, amikor Mátyás király visszafoglalta III. Frigyes császártól Kőszeget, Chernel Kálmán hívta fel először a figyelmet 1864-ben. A fa 1963-ban hajtott ki utoljára, majd 1981-re már olyan veszélyessé vált, hogy ki kellett dönteni. Pusztulásához az egyre terjedő gombabetegségek mellett sajnos a kérgébe vésett feliratok is hozzájárultak.  A bemutatott szelet, amely jól érzékelteti a fa egykori méreteit, a törzs épebb részéből való.

Továbbfolytatva utunkat a tájvédelmi körzet szélét jelző táblánál érünk be az erdőbe, majd a völgyben haladó, kissé meredek úton érünk el a jelzés jobbos kanyarjában álló Szálasi-bunkerhez.

Az 1944. október 16-án hatalomra kerülő Szálasi Ferenc november 4-én a Szent Koronára felesküdve másnap Budapesten megalakította a totális diktatúrán alapuló Nemzeti Összefogás Kormányát. Az egyre közeledő Vörös Hadsereg azonban hamarosan menekülésre kényszerítette, így a nemzetvezető főhadiszállását először Farkasgyepűn (Gyepű I.), majd itt (Gyepű II.) alakították ki. A barakktábort és óvóhelyet 1944 novemberében kezdték el építeni sáncmunkára kötelezett polgárok és tatabányai bányászok. Az 1945 elejére elkészült egyik bunker 21 méter mély aknájában egyesek szerint lift is működött. A földalatti két termet egy majdnem 30 méter hosszú folyosó kötötte össze. Szálasi mindössze 1945 márciusában, szűk egy hónapot tartózkodott Kőszegen, majd Ausztriába menekült.

A Kincs-pinehő

A kis épülettől hamarosan megérkezünk a Kincs-pihenő nevű parkolóhoz, amit a helyiek többsége csak Okmányosként emleget, mert a műszaki zár nyomvonalán itt állt egy kapu, amin csak a megfelelő okmányok birtokában lehetett belépni a határsávba.

A vasfüggöny kialakulása 1945-1948 közé tehető, amikortól évtizedeken át hermetikusan elzárta Nyugat-Európától a tőle keletre élőket. A műszaki zár- és erődrendszer mellett felállították az előbb határvadász-, majd határőrszervezeteket. A nyugati és a déli határszakaszt átfogóan lezárták, és 1950 végére az osztrák és a jugoszláv határszakaszon 1000 km drótakadályt építettek ki, melyből 871 km-t aknásítottak is. A védelmi munkák összköltsége közel 7 milliárd forint volt.

1955 októbere és 1956 október 20-a között a nemzetközi feszültség csökkenésére megtörtént a nyugati határszakasz aknamentesítése. Az október 23-i forradalom után azonban a lehetséges fegyveres konfliktus Ausztria felé helyeződött át, így itt 1957-ben újra elrendelték az országhatár lezárását. A 282 km új típusú drótakadály mellé több mint 1 millió aknát telepítettek. A következő ütemben 1970-ig történt az SZ-100 elektromos jelzőrendszerre (EJR) való átállás, ami azonban a biztonság növelése mellett is fokozta az állomány leterheltségét, mert az műszaki-technikai hibákra és állatok okozta jelzésekre is reagált.

Végül a határőrség országos parancsnoka 1989. március 19-én előterjesztette a jelzőberendezés lebontását, aminek alapján április 18-án a határőrség meg is kezdte azt, így a bontásra vonatkozó kormányhatározat megjelenésekor már 150 kilométernyi szakaszon megtörtént a felszámolás. A határőrség 1989 augusztusára - a BM tervéhez képest egy évvel korábban - véglegesen lebontotta a vasfüggönyt.

A pihenő Kincs István (1867-1942) pápai plerátus, apátplébános után kapta a nevét, aki a múlt század elején a kőszegi tanítóképző igazgatójaként is tevékenykedett, és a városból gyakran felsétált a környék erdeibe, ahol egy közeli padon szokott megpihenni.

Fel az Óház-tetőre

Az aszfaltos úton balra felfelé indulunk, majd nemsokára jobbra térünk a K● jelzésre. A következő kereszteződésben balra ráfordulunk a K▲ jelzésre, amelyen lassan emelkedünk az Óház-kilátóig.

A 609 m magas Óház-tetőn épült a 13. században Kőszeg első vára, a Felsővár avagy Óház. Első írásos említése 1248-ból való (Castrum Kwszug), amikor a Frigyes osztrák herceg által elfoglalt várat IV. Béla csapatai visszafoglalták. Tehát a Kőszeg név eredetileg az Óház-tetőn épített Felsővárra vonatkozott, a város régi magyar neve pedig Gyöngyös volt, ebből származik annak német Güns elnevezése. 1260 körül a Németújvári családnak adományozta a várat IV. Béla király. Az erősség az Alsóvár megépültével fokozatosan jelentőségét vesztette, és feltehetően az 1455-ös osztrák-magyar harcok során pusztult el.

A romossá vált egykori várat több helyi legenda lengi körül. Az egyik szerint a régi erőd kincseket rejt, egy másik szerint pedig a várat egy alagút kötötte össze a Hétforrással. Fennmaradt az a monda is, ami szerint az 1532-es ostrom tűzmestere, Forintos Mátyás, akit később ellenségei 1561-ben boszorkányperbe fogtak, az épületben végezte kísérleteit és rontásait, például amikor 1552. június 5-én, pünkösdvasárnap „hideget, deret, fagyos időt zúdított a kőszegi szőlőkre”.

 A vár feltárását célzó régészeti kutatások már 1894-ben megindultak, azonban a 20x12,3 méteres külső méretű, közel 2 méter vastag falakkal épült lakótornyot és a 8x7 méteres déli kapubástyát a hozzá csatlakozó várfal szakasszal csak 1991-1995 között tárták fel.  A bástyához egy felvonóhidas gyaloghíd vezetett, melynek a sziklába vágott helye ma is látható. 

A hegycsúcs északnyugati meredek lejtőjét kivéve mély árok veszi körül a kis tetőt, és a leginkább támadható délnyugati oldalról egy sekélyebb külső árkot is találunk. Szintén a védelmet szolgálta, hogy a torony legalsó szintjén nem volt ajtó, az első emeleti bejáratokat lépcsőn lehetett elérni. A várban egy 11 méter mély, majdnem 2 méter belsőátmérőjű ciszterna mélyült, mivel vizet legközelebb a Hétforrástól tudtak nyerni.

Romja helyén először fából, majd 1896-ban kőből falaztak kilátót. A mait 1996-ban építették az akkoriban feltárt lakótorony alapjaira. Szép kilátás nyílik belőle Kőszegre, Szombathelyre, a Ságra és a Somlóra, a Bakonyra, a Tapolcai-medence tanúhegyeire, a Keszthelyi-hegységre, a Rendeki-hegyre és a Zalai-dombságra. Ausztriába is átlátnunk: a Schneeberg csúcsa után a Bucklige Welt dombokkal tűzdelt térsége következik, majd a Fertő-tó és a mögötte fekvő Lajta-hegység, oldalában a szélerőművek tömkelegével.

Vissza Kőszegre a Szabó-hegyen át 

A kilátótól egyenesen indulunk tovább, és az első kereszteződésben balra fordulunk a Z jelzésen. A lejtős út régi kőlépcsőjén keresztezzük először az erdészeti utat, amelyen hamarosan újra átkelünk. Utunk a majdnem két km hosszú Szabó-hegyi erdei tornapálya érintésével vezet a hegy oldalában, ami már a 19. század elején is ismert kirándulóhely volt, ahol időszakos vendéglő is működött. A hegyet 1929-ben újraparcellázták, és az így kialakított 147 egyforma méretű telken az áram és a vezetékes víz hiánya ellenére megindultak az építkezések, vállalati üdülők létesültek, később turistaszálló és étterem is nyílt.

A felhagyott kőfejtőben kialakított pihenőnél a Z jelzéssel együtt fordulunk, és az aszfaltos úthoz érve rövidesen elérjük az első házakat. A Tölgyes utcán át a Ciklámen térhez érünk, ahol jelzésünk balra kanyarodik, majd a Panoráma körút szép kvarcfillitfeltárása után egy korlátos lépcsőn jutunk vissza az erdőbe. Túlsó végénél a Hermina utcán át jutunk vissza a településre, egyenesen a szénsavas vizet adó forráshoz.

A díszkútnál enyhén balra tartva folytatódik a jelzésünk, majd ismét balra tér a Park utcára, amin hamarosan a Kőszegi-hegység értékeit bemutató Bechtold István Látogatóközponthoz érünk. Érdemes itt eltölteni egy kis időt, és felfedezni az interaktív kiállítást vagy az élményösvényt, de benézhetünk a közeli Chernel-kert arborétumba is, ahol a sérült madarakat gondozó madárvédelmi mentőközpont működik. 

Továbbhaladunk a Hunyadi János utcán, majd a Jurisich Miklós Gimnázium előtt elhaladva érünk a Várkör 98. buszmegállóhoz, túránk végpontjához.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Kőszegre főleg Szombathely, Sopron és Bozsok felől érkeznek buszok. Kőszegen a Mezőgazdasági Technikum megállónál kell leszállni.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul.

  • A túra a Kőszeg, Várkör 98. megállónál végződik. Innen a Várkör utcán jutunk el a parkolókig, vagy tovább, a Pék utcán keresztül az indulópontunkig.

Autóval

  • A Pék utcai vagy a vár parkolója éppen az indulás és érkezési pont között található.

  • Kőszeg belvárosában és környékén fizetős a parkolás, szombaton is!

Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Kőszegi-hegység turistatérkép


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
8,9 km
Időtartam
2:43óra
Szintemelkedés
386 m
Szintcsökkenés
377 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • Új pont
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!