Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

Pilisi vándorlás - 4. szakasz (Pomáz - Pilisszentlászló)

Gyalogtúra • Budapest és Környéke
Ennek a tartalomnak a szerzője:
Magyar Természetjáró Szövetség
  • Teleki–Wattay-kastély (Pomáz)
    / Teleki–Wattay-kastély (Pomáz)
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Teleki–Wattay-kastély (Pomáz)
    / Teleki–Wattay-kastély (Pomáz)
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Zengő-völgy alja
    / Zengő-völgy alja
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Zengő-völgy alja
    / Zengő-völgy alja
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • János-forrás
    / János-forrás
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Szentjánosbogár
    / Szentjánosbogár
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Petőfi-pihenő
    / Petőfi-pihenő
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátás a Petőfi-pihenőtől
    / Kilátás a Petőfi-pihenőtől
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Kő-hegyen a menedékháznál
    / A Kő-hegyen a menedékháznál
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Czibulka János Menedékház - Kő-hegy
    / Czibulka János Menedékház - Kő-hegy
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátás a Kő-hegyről
    / Kilátás a Kő-hegyről
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Szentendrei Skanzen
    / Szentendrei Skanzen
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Szentendrei Skanzen
    / Szentendrei Skanzen
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Vörös-kő, pihenőhely
    / Vörös-kő, pihenőhely
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Vőrős-kő emlékmű
    / Vőrős-kő emlékmű
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátás Vörös-kőről
    / Kilátás Vörös-kőről
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátás Vörös-kőről
    / Kilátás Vörös-kőről
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátás Vörös-kőről
    / Kilátás Vörös-kőről
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Pap-réti OKT pecsételő
    / Pap-réti OKT pecsételő
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Pilisszentlászló
    / Pilisszentlászló
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Spartacus-ösvény
    / Spartacus-ösvény
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Spartacus-ösvény
    / Spartacus-ösvény
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Spartacus-ösvény
    / Spartacus-ösvény
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Jenő-kunyhó
    / Jenő-kunyhó
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Jenő-kunyhó
    / Jenő-kunyhó
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Apát-kúti-völgy
    / Apát-kúti-völgy
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Bertényi Miklós Füvészkert
    / Bertényi Miklós Füvészkert
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Apát-kúti-völgy
    / Apát-kúti-völgy
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Apát-kúti-völgy
    / Apát-kúti-völgy
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Apát-kúti-völgy
    / Apát-kúti-völgy
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Apát-kúti-völgy
    / Apát-kúti-völgy
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Pilisi vándorlás - 4. szakasz (Pomáz - Pilisszentlászló)
150 300 450 600 750 m km 5 10 15 20 25 30 35
Időjárás

A Pilisi vándorlás a Piliscsabai Természetjáró Egyesület jelvényszerző túramozgalma, melynek célja a Pilis és Visegrádi-hegység ismert és kevésbé ismert részeinek bemutatása egy közel 160 km-es túra keretében. 

nyitva
közepes
36,2 km
10:46 óra
989 m
747 m

Az egyesület által kiírt túramozgalmat egyben és szakaszolva is teljesíthetjük, bármely évszakban és időkorlát nélkül. Az egyesülettől beszerezhető pecsételőfüzetben az útvonal során összegyűjtött 29 lenyomat begyűjtésével tudjuk igazolni a túra teljesítését. A pecsételőfüzet tartalmazza a pontos túraútvonalat, a bélyegzők pontos helyét, és az útvonal által érintett települések rövid bemutatását is. A Pilisi vándorlás sikeres teljesítését az egyesület névre szóló oklevéllel és fém jelvénnyel jutalmazza.

A szerző tippje

A pecsételőfüzet beszerzéséről még többet megtudhatsz a túra kiírójának honlapján: http://pi-te.maze.hu/

outdooractive.com User
Szerző
Lánczi Péter
Frissítés: 2017-08-14

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Magasság
551 m
118 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

Évszaknak megfelelő ruházatban induljuk útnak! Mindig legyen nálunk esőkabát, s nem árt védekeznünk a kullancsok ellen sem.

Felszerelés

Turistatérkép. A terep alapvetően nem igényel felszerelést. Télen, jeges terepviszonyok esetén ajánlott a csúszásgátló!

Javaslatok és linkek

A Pilisi vándorlással kapcsolatos híreket, változásokat az egyesület honlapján követhetitek figyelemmel: http://pi-te.maze.hu/

Kezdőpont

Pomáz (118 m)
Koordináták:
Geographic
47.645916 N 19.026903 E
UTM
34T 351814 5278832

Végpont

Pilisszentlászló

Útleírás

Pilisi vándorlás - 4. szakasz 

Felfrissült idővel és új tájakkal folytatódik a Pilisi vándorlás következő szakasza, ahol már igazából nem is a Pilisben, hanem a vele összeforrt Visegrádi-hegységben gerinc- és szurdoktúrázunk.  

Széllel és esővel frissült fel a levegő a negyedik túranapom előtti éjjel, ami már nagyon kellett az izzasztó hőség után. A vihar kifújta a párás és ragadós klímát a hegyek közül, és az erdő mintha csak fellélegzett volna. A reggelre elcsendesedő vihar kék éggel, gyengén sütő nappal és friss széllel adott új erőt a hőségtől már kissé fásult gyaloglási kedvemnek. Nem is jöhetett volna jobbkor ez a változás, hiszen vándorlásom leghosszabb szakasza előtt állok, ami közel 38 kilométeren keresztül Pilisszenlászlóig tart. Bár előző nap még fontolgattam, hogy ezt a szakaszt rövidítem, de az időjárás jóvoltából nem kellett változtatnom az eredeti tervemen.

Pomázt már az előző napi érkezésemkor begyalogoltam, és ha nem is az egész várost, de új részeit ismerhettem meg. Korábban főleg busszal vagy hévvel jártam erre, így nem volt lehetőségem jobban megszemlélni a környéket. Most a vándorlás alatt fedeztem fel a barokk stílusú Teleki–Wattay-kastélyt, amelyet még 1773-ban a Bornemissza család egyik leszármazottja, Wattay Pál építtetett. Később a Teleki család tulajdonába került, majd államosították. Napjainkban a kastély parkja nyitva áll a látogatók előtt, és az impozáns épületben étterem is üzemel. Nemcsak a kastély kertje, hanem a környék utcái, házai, kertjei is hangulatos díszletei a túrának, ahogy a zöld jelzésen, északi irányban elhagyom a várost.

Korábban sosem jártam még ezen a turistaúton, ami Pomázt és Szentendre északi részét köti össze. Talán azért, mert túl közelinek tartottam a civilizációt a természethez, így túráimmal mindig a hegység belseje felé igyekeztem. Most, hogy az utam erre visz, már azzal is új felfedezéseket teszek, hogy ránézek a térkép korábban nem vizslatott részére. Zengő-völgy, János-forrás és Petőfi-pihenő: ezek számomra mind-mind felfedezésre vártak, annak ellenére, hogy a kirándulók által gyakran járt részei a hegységnek. A hangulatos turistaút egy vadregényes völgyből kapaszkodik fel egy szűk ösvényen a kilátópontig, ahonnan a Pilis hegység egyik utolsó déli bástyájáról tekinthetünk ki környékre, a korábban bejárt Kevély hullámzó vonulatára és a Budai-hegységre. A kilátóteraszról lenézve, tőlünk alig pár méterre találjuk a gomba formájú, Napóleon kalapjának is nevezett sziklát, amit 1845-ben maga Petőfi Sándor is innen szemlélhetett. Az eseményt emlékoszlop is őrzi, és a hely neve is Petőfi pihenőként ismert a turisták körében.

Bár nagy túrázónak tartom magam, mégis most járok először a kő-hegyi turistaháznál, amitől kezdem magam zöldfülű kirándulónak érezni. Korábban már hallottam erről a helyről, de nem gondoltam volna, hogy ilyen közel a városokhoz egy igazi klasszikus turistaházat találok. Hazánkban kevés olyan turistamenedék akad, amely egész évben biztosítja a szállást, és konyhával is várja a természetjárókat. Ilyen turistaház a kő-hegyi is, ami mindenképpen megbecsülendő magyarországi viszonylatban, főleg, ha hozzávesszük a táj és a ház környezetének szépségét. Kicsit bosszús vagyok, amiért korábban nem figyeltem fel erre a helyre, mert akkor biztosan ide terveztem volna az előző napi befutómat. Így csak egy üdítőre tértem be, de a rövid idő alatt is tetszett, amit bent találtam. A háziak kedvessége és az ebédlő turistatémájú díszítése, berendezése engem rögtön megfogott. Kevés ilyen klasszikus turistaoázis van, ahol ráadásul az olyan csodabogarak, mint én – aki turistaházakról készült képeslapokat, illetve turistapecséteket gyűjt – kiélhetik gyűjtési szenvedélyüket a ház saját lapjaival és egyedi pecsétlenyomatával.

Kellemes meglepetés volt számomra a vándorút ezen rövid, Pomáztól a Kő-hegyig tartó szakasza, ahol nem számítottam ennyi pozitív élményre. A felfedezés és a kis pihenő után Szentendre felé vettem az irányt a sárga, majd a sárga kereszt jelzésein. Mielőtt a város északi szélét elértem volna, szokatlan kényelemben gyalogoltam a kék ég alatt. Ezúttal nem izzadtam patakokban a nyílt terepen, és a nap sugarai sem kergettek az árnyék felé. Lépteimtől kellemes ringásban szemléltem a tájat és élveztem a hűs szelet, amire már oly régen vártam. Ettől a frissességtől szinte teljesen eltelve értem el a szentendrei skanzent, ami számos újításon ment keresztül azóta, hogy legutoljára itt jártam. Hiába a szép idő és a frissesség, most nincs időm megnézni a parkot, hisz sok kilométer van ma még előttem. Sajnálom, mert kíváncsi lettem volna, mennyi minden változott gyerekkorom óta a néprajzi bemutatóhelyen, amit már vonattal is bejárhatunk.

Továbbra is a sárga jelzéseket követtem a hangulatos ösvényeken, melyeken néhol az ember nagyságú fű és gyomok úgy bedőltek, hogy szinte új utat kellett vágni. Máskor az évnek ebben a szakában nem burjánzanak ennyire a növények. A csapadékos nyárnak köszönhetően lett zöldebb és dúsabb az erdő a korábbi évekhez képest. Persze, most az éjszakai vihar is összekócolta a nyílt területeken áthaladó szűk ösvényeket, amit én különösebben nem bánok, még ha ezért egy kicsit dzsungelharcot is kell vívni a természettel. Nincsenek böglyök, szúnyogok és még ki tudja, milyen bosszantó rovarok, melyek az elmúlt napokban a véremet és az idegeimet szívták. Úgy látszik, az erős szél a hőséggel együtt elfújta őket is, aminek csak örülni tud az erdőben járó ember. Az időjárás most a gombáknak kedvez, amik olyan jól érzik magukat, hogy még a turistautak döngölt ösvényéből is kibújtak. Aki szeret gombászni, az most telerakhatja a kosarát, és százfélét is találhat, minden különösebb kutatás nélkül.

Kényelmes menetben emelkedünk egészen az 521 méter magas Vörös-kőhöz. Népszerű célpontja ez a Pilisben túrázóknak, hiszen innen pompás kilátás nyílik a Naszály félig elhordott hegyére, a Szentendrei-szigetre, a Dunára és a Börzsöny csúcsaira is. Az itt álló „felszabadulási emlékművet” még az elvtársak építették ide, aminek ünnepélyes pillanatát az 1946-os filmhíradó is megörökítette. Ma az emlékmű összefirkálva csúfítja a tájat, és még a közelmúltban ráerősített kereszt sem segített a kinézetén. Reméljük, a közeljövőben lesz majd itt valamilyen tereprendezés, ami a pihenőhely padjaira és asztalaira is ráférne. A Vörös-kő jellegzetes formájú esőháza még viszonylag jó állapotban van, bár a funkciójával kapcsolatban mindig akadtak kérdéseim. Miért ilyen formájú? Miért ilyen nagy? Miért nem véd a szél ellen, és a merevítő-gerendák miért foglalják el a belső tér jelentős részét? Ha egyszer itt új pihenőhely épül, akkor szerintem ezt a házat is újra kéne gondolni.

A vörös-kői pihenő után rövid gerinctúrás szakaszon haladok a pap-réti erdészház irányába. A lábam alatt már nem fehér mészköveken, hanem szürke andezitsziklákon lépkedek. Ez jelzi, hogy elhagytam a Pilist, és már a Visegrádi-hegységben járok. A nap egyre csak emelkedik, de az idő továbbra is pompás, a kánikula a múlté. Tarka pillangók kísérnek az ösvényeken, és némelyik még rám is száll. Lehet, hogy egyfelé megyünk, és csak vitetni akarják magukat? Vagy a táskám izzadságtól szagos pántja vonzza őket? Nem zavar, nekem mindegy, elviszem jegy nélkül is az utast, ha szeretné. De nem csak a lepkék, a cserebogarak, a szöcskék és a pókok is többet mutatkoznak ma, mint korábban. Lehet, hogy az éjszakai vihar átvészelése készteti őket nagyobb aktivitásra a szokottnál. Ettől a nyüzsgéstől még jobban a lábaim elé figyeltem, nehogy én legyek a sors egy mit sem sejtő bogárnak. A keskeny gyalogösvényt egy széles földútra cserélem, de még mindig a piros jelzést követve kiváló pihenőhelyek mellett haladok el, amelyek szalonnasütésre vagy piknikre csábítják az erre járót. A hatalmas rétek pedig a sátras turistát hívogatják egy éjszakai hullócsillag-vadászatra.

A pap-réti erdészháztól a piros és kék sávot követve ereszkedek le Pilisszentlászlóra, ahol még nem fejezem be a napi kilométerfalást, annak ellenére, hogy a túra mai szakasza itt ér véget. Előtte még teszek egy 15 kilométeres kört a Spartacus-ösvényen keresztül és az Apát-kúti-völgybe, majd vissza Pilisszentlászlóra. A túrafüzet két Kéktúra pecsételőhelyet említ itt, de valójában a faluban három pecsétet is találhatunk. Egyet-egyet a falu kocsmáiban, egyet pedig állandó elérhetőséggel a híres Kis Rigó Vendéglő kapujára erősítve. A bélyegzés és egy üdítő elfogyasztása után a zöld jelzésen trappoltam a falu dűlőföldjein, ahol a tehenek bőgéssel, a lovak nyerítéssel üdvözölték az áthaladásomat.

Innen már nincsen messze a Spartacus-ösvény, ami a Visegrádi-hegység egyik legszebb turistaútja. A 1930-as években létesített, főként vadászati célokat szolgáló ösvényt sokáig nem lehetett látogatni, és később is elzárták – a természetvédelemre hivatkozva – a turisták elől. Bár az ösvény és a környék most is fokozottan védett, lassan már egy éve, hogy a Pilisi Parkerdő jelölt turistaútként bocsátotta a természetjárók rendelkezésére. A Spartacus név feltehetőleg a 60-as években ragadt az ösvényre, amikor a Spartacus Turista Egyesület szerette volna, ha a vadászösvényből mindenki számára elérhető jelzett turistaút válik. Erre több mint ötven évet kellet várni, de most már bárki élvezheti a Pap-hegy meredek oldalában kanyargó, kb. négy kilométer hosszú, kilátásokban gazdag, izgalmas turistautat.

Korábban sokat hallottam erről a Magyarországon egyedülállónak számító útvonalról, de csak most mentem végig a tényleg látványos és könnyen végigjárható utacskán. Ha Pilisszentlászló felől közelítjük meg az ösvényt, akkor ne riasszon el minket az irányítótáblán olvasható figyelmeztetés, miszerint nehéz szakaszokat is rejt az út, aminek „leküzdésére” megfelelő felszerelésre van szükségünk. Amennyiben nem jeges, csúszós időben járunk erre, semmilyen nehézséggel vagy veszéllyel nem kell szembenéznünk. A terepet itt nem leküzdeni, hanem élvezni kell! A meredeken kanyargó ösvény végül az erdőben már kiszélesedve, a hegy nyergén éri el a Jenő-kunyhót.

A Jenő kunyhó gerendaépületét még Horthy Miklós építtette vadászmenedéknek. A ma is jó állapotban lévő házikó neve valószínűleg az egykori kormányzó Jenő nevű testvérének emlékét őrzi. Bár kályha és pár eszköz is található itt, de a víz és villany nélküli épületet már nem nevezhetjük korszerű természetjáró-menedéknek. A sorozatos feltörések miatt inkább nem zárják a kunyhót, amiben most viszonylagos rendet és tisztaságot találtam. Igaz, szálláshelyként inkább csak annak szolgál, aki nem riad vissza a nomád körülményektől és a hideg falaktól sem. Ki tudja? Talán egyszer ezt a magányos házikót felújítja az erdészet, és egy kényelmesebb kulcsosházként fogja szolgálni a természetjárókat. De ameddig rendre vannak olyanok, akik csak szórakozásból rongálnak, erre sajnos nincsen sok esély.

Az Apát-kúti-völgyet a Bertényi Miklós Füvészkertnél érjük el. Itt is pecsételnünk kell a füzetünkbe, majd irányban visszafordulunk Pilisszentlászló felé. A völgy népszerű kirándulóhely a kisgyerekes családok körében is, így ha nem vágyunk a nyüzsgésre, akkor ne hétvégén járjuk be ezt az egyébként szép és vadregényes szakaszt, ami a hegység egyik egyedülálló látványossága. A vándorfüzetünkben a 4. szakasz útvonala a Bertényi Miklós Füvészkertnél ér véget. Innen viszont még mindig gyalogolnom kell, ha pihenésre vágyok. Ezért döntöttem úgy, hogy inkább a túra útvonalán maradok, és nem megyek le a két kilométerre fekvő, számtalanszor bejárt Visegrádra, hanem Pilisszentlászlót választom célállomásnak. Ez plusz hat kilométert jelent, de kényelmes és nem túl meredek úton érhetek vissza a már korábban érintett faluba. A Kaán Károly-forrásnál frissítek, majd kb. innentől hagyom el a völgy forgalmas aszfaltútját, és térek vissza az erdei ösvényre. Indulás előtt még utánanéztem: Kaán Károly erdőmérnök volt a magyarországi természetvédelem úttörője. Hazánk első természetvédelmi törvénye is az ő nevéhez fűződik, aminek nyomán létrejöttek az első magyarországi tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek.

Az Apát-kúti-völgy nem véletlenül az egyik legnépszerűbb kirándulóhely az országban. A könnyű és nem túl hosszú kirándulóút egyszerre tartogat látnivalót és kalandot kanyonszerű szurdokaival és patakátkeléseivel, amelyek főleg a tavaszi olvadáskor izgalmasak. Gyerekkoromban engem is sokszor elhoztak ide a szüleim, és hagyták, hogy fülig sárosan „kommandózzak” a patakban. Azért jó látni, hogy manapság is akadnak szülők, akik hagyják a gyereket a természetben játszani, és még nem ment az agyukra a mai világunkra jellemző túlzott féltés, sőt rettegés. Ezekkel a gondolatokkal és gyerekkorom emlékeivel hagytam el a völgyet, és érkeztem meg Pilisszentlászlóra, mai túrám végéhez. Pompás idő, szép tájak és a nap végén egy hideg sör. Nem is kell több a vándornak, főleg, ha a következő nap is hasonló élményeket tartogat. Gyere velem legközelebb is!

 

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

Pomázt leggyorsabban a H5-ös HÉV-vel, de távolsági buszokkal is megközelíthetjük. Pilisszentlászlóra busszal juthatunk el.

Megközelítés

Pomázra úgy juthatunk, hogy a 11-es úton Szentendre határáig megyünk, majd balra kanyarodunk a települést jelző táblánál. Pilisszentlászlóra szintén Szentendrén át vezet az út: a város közepén a Skanzen táblával jelzett kereszteződésében balra fordulunk, a várost elhagyva az első település lesz a cél.

Navigációhoz Pomázra kattints ide, Pilisszentlászlóra pedig ide!

Autóval

A településeken bárhol díjmentesen leparkolhatjuk az autót a KRESZ szabályainak megfelelően. 

Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

A szerző által javasolt térképek:

Turistatérképek: 

Pilis, Visegrádi-hegység térkép - Szarvas & Faragó

Pilis, Visegrádi-hegység (Cartographia)

Közösség

 Hozzászólás
 Figyelmeztetés
Közzététel
  Vissza szerkesztéshez
Pont kijelölése a térképen
(Kattints a térképre!)
vagy
Tipp:
A pont közvetlenül a térképre helyezhető.
Törlés X
Szerkesztés
Mégsem X
Szerkesztés
Útpontok módosítása
Videók
*Kötelező mező
Közzététel
Kérlek, adj egy megnevezést!
Kérlek, adj leírást a "figyelmeztetés" alatt!
Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
36,2 km
Időtartam
10:46 óra
Szint +
989 m
Szint -
747 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Egészséges környezet

A mai időjárás

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!