Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

Pilisi vándorlás - 2. szakasz (Piliscsaba - Pilisszentkereszt)

Gyalogtúra • Budapest és Környéke
  • Posta-réti emlékhely
    / Posta-réti emlékhely
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Iluska-forrás
    / Iluska-forrás
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Pilisszántó és Pilis-tető felé
    / Pilisszántó és Pilis-tető felé
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Pilis Keresztje (Pilisszántó)
    / Pilis Keresztje (Pilisszántó)
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Boldogasszony-kápolna (Pilisszántó)
    / Boldogasszony-kápolna (Pilisszántó)
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Boldogasszony-kápolna (Pilisszántó)
    / Boldogasszony-kápolna (Pilisszántó)
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Mészégetők-kútja (Pilisszántó)
    / Mészégetők-kútja (Pilisszántó)
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Orsody-kastély (Pilisszántó)
    / Orsody-kastély (Pilisszántó)
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Trézsi-kút
    / Trézsi-kút
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátás a Pilis-tető oldalából
    / Kilátás a Pilis-tető oldalából
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Boldog Özséb-kilátó (Pilis-tető)
    / Boldog Özséb-kilátó (Pilis-tető)
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátás a Boldog Özséb-kilátóból
    / Kilátás a Boldog Özséb-kilátóból
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátás a Boldog Özséb-kilátóból (Pilis-tető)
    / Kilátás a Boldog Özséb-kilátóból (Pilis-tető)
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátás a Boldog Özséb-kilátóból (Pilis-tető)
    / Kilátás a Boldog Özséb-kilátóból (Pilis-tető)
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Pilisi kilátások bélyegzője, amellyel a túránkat is igazoljuk
    / A Pilisi kilátások bélyegzője, amellyel a túránkat is igazoljuk
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Vasas-szakadék
    / Vasas-szakadék
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Mária-pad pihenőhely
    / Mária-pad pihenőhely
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Pilisszentkereszti cisztercita kolostorrom
    / Pilisszentkereszti cisztercita kolostorrom
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Pilisi vándorlás pecsétlenyomatai
    / Pilisi vándorlás pecsétlenyomatai
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Pilisi vándorlás - 2. szakasz (Piliscsaba - Pilisszentkereszt)
300 450 600 750 900 m km 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20
Időjárás

A Pilisi vándorlás a Piliscsabai Természetjáró Egyesület jelvényszerző túramozgalma, melynek célja a Pilis és Visegrádi-hegység ismert és kevésbé ismert részeinek bemutatása egy közel 160 km-es túra keretében. 

nyitva
közepes
21,3 km
6:16 óra
681 m
587 m

Az egyesület által kiírt túramozgalmat egyben és szakaszolva is teljesíthetjük, bármely évszakban és időkorlát nélkül. Az egyesülettől beszerezhető pecsételőfüzetben az útvonal során összegyűjtött 29 lenyomat begyűjtésével tudjuk igazolni a túra teljesítését. A pecsételőfüzet tartalmazza a pontos túraútvonalat, a bélyegzők pontos helyét, és az útvonal által érintett települések rövid bemutatását is. A Pilisi vándorlás sikeres teljesítését az egyesület névre szóló oklevéllel és fém jelvénnyel jutalmazza.

A szerző tippje

A pecsételőfüzet beszerzéséről még többet megtudhatsz a túra kiírójának honlapján: http://pi-te.maze.hu/

outdooractive.com User
Szerző
Péter Lánczi
Frissítés: 2017-08-14

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Magasság
709 m
216 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

Évszaknak megfelelő ruházatban induljuk útnak! Mindig legyen nálunk esőkabát, s nem árt védekeznünk a kullancsok ellen sem.

Felszerelés

Turistatérkép. A terep alapvetően nem igényel felszerelést. Télen, jeges terepviszonyok esetén ajánlott a csúszásgátló!

Javaslatok és linkek

A Pilisi vándorlással kapcsolatos híreket, változásokat az egyesület honlapján követhetitek figyelemmel: http://pi-te.maze.hu/

Kezdőpont

Piliscsaba, Klotildliget (253 m)
Koordináták:
Geographic
47.639629 N 18.847971 E
UTM
34T 338356 5278491

Végpont

Pilisszentkereszt

Útleírás

Pilisi vándorlás - 2. szakasz

A Pilisi vándorlás előzőleg bejárt – Dorog és Piliscsaba között kanyargó, majd 30 km-es szakasza után – most a Klotildligettől Pilisszentkeresztig tartó változatos úton fedezzük fel a Pilis ismert és kevésbé ismert tájait.  

Nagy felfedezőkedvvel és hatalmas elánnal vágtam neki a Pilisi vándorlás első szakaszának. Sok kitérőt is tettem az eredeti útvonalról, hogy érdekes vagy számomra ismeretlen helyeket fedezzek fel. Ezek a Kémény-sziklához, Klastrompusztára, majd fel a Csévi-barlanghoz vezettek, és a hőséggel együtt jócskán kivettek belőlem. Megérte a fáradságot; igaz, ehhez az is kellett, hogy atöbb mint 35 km-esre sikerült út végén várjon rám egy mennyei tusolás és egy hideg sör. Aztán kis evés és alvás, és már teljes is a regenerálódás. Jöhet a következő szakasz – az előzőtől lényegesen rövidebb – 23 km-es távja. Ráadásul ezúttal a vándorlás útvonaláról csak pár száz méteres kitérőket kell tennem a látnivalókért, nem pedig kilométereket.

Még mielőtt nekivágtam volna a vándorlásnak, a térképen bejelöltem azokat a földrajzi neveket és helyeket, amikről többet akartam megtudni. Így kora reggel, még indulás előtt a kiindulópontom, Klotildliget nevének eredete után olvastam. Vajon miért hívják így ezt az igen hangulatos kertvárosi településrészt? A Pilisi vándorlás útikalauzában is olvashatjuk Piliscsaba és Klotildliget történetét. A füzet szerint a századfordulón ez a környék József főherceg uradalma volt. A vasútvonal mellett kiparcelázott villatelkek főleg a budapesti hivatalnokokat és tisztviselőket vonzotta. A főherceg felesége (Klotild, szász-koburgi és gothai hercegnő) után Klotildligetnek nevezte el a nyaralótelepet. A háromszáz méteres hegyekkel körbevett csöndes zöldövezet most is népszerű és felkapott lakóhely.

A kora reggeli olvasgatás után itt volt az ideje nekivágni az útnak. Korán volt még, de már az indulás első percétől körbevett a dzsungelt idéző, párás hőség. Miért ilyenkor vándorolgatok én? – kérdeztem magamtól, majd beletörődtem, hogy a nap végéig tapadni és ragadni fogok az izzadságtól. Gondoltam – ennyi bajom legyen, ne több –, annál jobban fog esni az esti „regenerálódás”. Ezekkel a gondolatokkal szedtem a lábaimat, és elhagytam a Postaréti erdészháznál Klotildliget szép házait. A piros kereszt jelzést a piros sáv jelzésig követtem, aminek találkozásánál alig pár méteres kitérővel találjuk az Iluska-forrást. Sajnos a pihenőhely igen leromlott állapotban van, és a térképen időszakosnak jelölt forrást ezúttal is elapadva találtam. Innen csak a piros jelzést kell követnünk Pilisszántóig. Útközben most is adódik lehetőségünk egy kis felfedező kitérésre a Cseresznyés-árok feletti Klotild-barlanghoz egy jelzetlen úton. A környékbeliek csak Ördöglyuknak nevezik ezt a barlangot, ahol egykor még guanót is bányásztak foszfortartalma miatt.

Eleinte a lombos erdőben kényelmesen, széles erdészeti úton haladunk. Nagyon figyelnünk sem kell a piros jelzést, az út visz magával. De amikor elérjük a pilisszántói dűlőföldeket, vigyázzunk! Nekem is beletelt egy-két percbe, mire megtaláltam az észak felé a helyes irányt. Az alacsony cserjésben és méteres fűben alig találni turistajelzést. Igaz, a szekérút vezet bennünket, de ahogy visszaérünk a nyílt terepről az erdőbe, nagyon figyelnünk kell! A széles útról a piros jelzés a sűrű lombok közt hirtelen jobbra fordul egy szűk ösvényen. Nekem sikerült elvétenem ezt a kanyart: egyenesen haladtam tovább az erdészetei úton, majd fél kilométert mentem feleslegesen, mire rájöttem a tévedésre. Ettől és a hőségtől kissé bosszúsan trappoltam immár keleti irányba a Pilisszántó felett található „mészégetők kútjához”, ami a vándorlásunk egyik igazolópontja.

Az itt élő szlovák nemzetiségű emberek évszázadokon át mészégetésből éltek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a falu felett található – a Pilis oldalába vájt – hatalmas bánya, amit manapság Szántói Sziklaszínházként ismerhetünk. Az egykor itt állott mészégető kemencének az üzemeltetéséhez vízre is szükség volt, melyet egy ásott kútból nyertek. Idővel megszűnt a mészégetés, és a kút rommá vált. Hogy ennek a mesterségnek legalább az emléke megmaradjon, a helyiek nem rég felújították a kutat, ezzel is emléket állítva az ősöknek. A vándorlás pecsétjét is itt, a kútra erősítve találjuk. Ha lemegyünk a faluba, akkor még régebbi korok emlékeivel is találkozhatunk, mint például a Szent Antal-templom melletti kétméteres Római mérföldkővel. A faragott kövek mellett a falu határában római kori kincset is találtak. Az okkersárga korsóból 98 db ezüst érme került elő verdefényes állapotban. Már a rómaiakat megelőzően is éltek itt emberek. A Pilisszántói kőfülkében tízezer éves őskori leletekre bukkantak. A történelmi látnivalók mellett érdemes az eredeti utunkról alig száz métert letérni a mészégetők kútja felett található Pilis kapujához és Keresztjéhez, valamint egy érdekes formájú kápolnához, ahonnan szép kilátás is tárul elénk.

A kápolnát nem más, mint Makovecz Imre tervezte a magyarok védőszentjének, Boldogasszony tiszteletére. Az ősi magyar hitvilágból származó Boldogasszony fogalma és a kereszténység Mária-kultusza mára már eggyé vált. A két harangtornyos, kemencére emlékeztető kápolna belsejében ül szétáradó sugarak közt a Boldogasszony, aki kezében lótuszvirágot tart, és így inkább egy Buddha-aspektusra emlékeztet, sem mint Szűz Máriára. Lehet, nem véletlen a kreatív ábrázolás és a helyszín sem, hiszen az elmúlt évtizedekben sokat hallhattunk a Pilisről, mint különös, szakrális helyről. Sokszor a vallással fűszerezett áltudományos és önjelölt magyarságkutatók, a sámánok és „ufológusok”, és még ki tudja, miben hívők téziseiknek kedvenc helyszíne lett. Nekem is van egy elméletem, hogy egyesek miért a Pilist választják a Föld szívcsakrájának, ufók leszállóhelyének vagy más, bizonyíték töredékével sem rendelkező kitaláció helyszínéül: A Pilis semmiben sem különbözik Magyarország más csodálatos tájaitól, hacsak abban nem, hogy túl közel van a fővároshoz, és könnyű megközelíteni. A betondzsungelből kiszabaduló és a természettel ritkán találkozó városi embernél érthető, ha beindítja a fantáziáját egy ék alakú hegy látványa, a gazdag történelmi környezet és egy kis friss levegő. De mielőtt bárkit megbántanék, én magam is budapesti vagyok, és hiszek. De nem a határtalan képzelet játékaiban, melyeknek hasznuk nincsen, inkább a gyaloglásban, amely új helyekre visz, és új tapasztalatokat ad.

Innen nem messze, a hegy oldalában találjuk az Orsody-kastélyt. Orosdy Fülöp nagykereskedő – Kossuth egykori titkárának fia – 1899-ben építette ezt az impozáns épületet, miután hazatelepedett Törökországból. A háború után a Belügyminisztérium üdülőjeként szolgált egészen a hetvenes évekig, majd értelmi fogyatékos gyermekek bentlakásos iskolája lett. Napjainkban a kastély felújítva áll a Pilis-hegy oldalában, és szálláshelyként is szolgál a zarándokoknak. Az egykori birtok része volt a közeli Trézsi-kút is, aminek foglalását a báró építtette még az 1900-as évek elején. Mára a víz az eredeti foglalás alatt, egy új foglalásból bővizűen tör elő. Ebben a kánikulában szabályosan megfürödtem a jéghideg forrásvízben.

A szerpentines Grófi-úton emelkedünk a hegység legmagasabb pontjára, a 756 méteres Pilisre. Ez a rész több évtizedig a turisták elől elzárt, honvédségi terület volt. Mára azonban már nemcsak jelzett turistaút vezet fel rá, hanem kilátó is áll a csúcson, amit a közeli Klastrompusztán élt Pálos rend megalapítójáról, Boldog Özsébről neveztek el. A kilátó a régi geodéziai mérőtorony átépítésével jött létre; 360 fokban lehet róla belátni a környéket. Dobogókő innen mintha csak karnyújtásnyira lenne, de a Budai-hegyek sem tűnnek messzinek. Legalább húsz percig bámultam a tájat, mire továbbálltam. Az egész Pilis-tető fokozottan védett terület, még akkor is, ha a honvédség romos betonsilói itt éktelenkednek a kilátó alatt. Talán egyszer felszámolják a romokat, vagy valami hasznos funkciót találnak ki nekik.

A Pilis-tető oldalában haladunk tovább a zöld jelzésen. Hogy ez a terület miért fokozottan védett? Többek között itt terem a ritka magyarföldi husáng, és itt található hazánk egyetlen hegyi tarsóka állománya is. Ezekkel a hegyoldalakban, sziklás gyepeken termő növényekkel nem találkoztam, mert „becsületes” kirándulóként nem hagytam el a turistautat. Igaz, nem is ismertem korábban ezeket a védett növényeket, róluk már csak utólag a Simon halálánál olvastam. De ki volt Simon? Itt halt meg? Több történetet is találtam a helynév magyarázataként, ami annak tudható be, hogy elég régóta benne lehet a köztudatban. Egymástól eltérő leírást találunk Simonról, az itt élő remetéről, aki vagy a Pálos rend alapításakor, vagy később élt itt az egyik barlangban, vagy a szikláknak támasztott viskóban. Az egyik történet szerint a hódító törökök felégették a közeli Szent Kereszt-kolostort, és mindenkit megöltek, kivéve Simont, aki elmenekült. Pár nap múlva a törökök mégis rátaláltak, és a kolostor kincseit követelték rajta. Végül levetették a Pilis-tető egyik sziklájáról. Egy másik történet szerint Gertrudis királynő – II. András királyunk felesége – egyik gyilkosát, Simon bánt itt vetették le a mélybe. De olvashatunk történeteket Simon nevű erdészről és vadászról is, akiket itt gyilkoltak meg az orvvadászok.

A zöldről lefordulva a piros kereszt jelzést követjük a Vaskapu-völgyön át egészen a Mária-padig. Itt megálltam frissíteni ebben a pokolian párás hőségben. Bosszantó szúnyogokat és a böglyöket hessegettem, miközben a térképet nézegettem. Ehhez a pihenőhöz közel, a zöld úton találjuk a térképen is jelölt Döme halálát. Ennek a halálnak a történetét már korábbról ismertem: Pápai Domokos erdőmérnök balesete még 1957-ben történt, amikor az irtást jelölő léniákat (jelző rudakat) helyezték ki. A mérnök odakiáltott az egyik legénynek: „Dobjál ide egy kitűző rudat!” A legény a vashegyű pálcát a hang irányába dobta, és az úgy megsebesítette a mérnök nyakát, hogy az ott helyben elvérzett. Azt mondják, később ez a fiú megzavarodott, s öngyilkos lett. Erről a szomorú történetről a gondolataimat inkább a Római út történelmére tereltem, amin már Pilisszentkereszt felé meneteltem. Azon tűnődtem, vajon hány ember járt-kelt már ezen a több száz éves hadiúton, ami egykor Aquincumot kötötte össze Castra ad Herculemmel, a mai Pilismaróttal.

Mai túrám vége felé kifejezetten jólesett ez a kényelmes lejtmenet a falu felé. De mielőtt beérnénk Pilisszentkeresztre, a falu határában találjuk a cisztercita kolostor romjait. Az 1184-ben alapított apátságnak mára épp hogy csak kivehető romjai maradtak fenn. A törökök, mint a térség más kolostorait, úgy ezt is felégették. A romokat később széthordták, és ezzel végleg eltűnt az egykor közel 60 méter hosszú épület. Ennek a templomnak a falai közt temették el a korábban emlegettet, meggyilkolt Gertrudis királynőt, akinek történetét Katona József Bánk bánjából ismerhetünk. Sajnos oly kevés maradt meg a kolostorból, hogy nincsen miért itt sokat időzni. Csak erős képzelőerővel látunk itt bármit is, így inkább továbbhaladtam már a vacsorára, frissítő zuhanyra és egy sörre gondolva.

A Naptól kiszívva, és kicsit lepirultan értem be a mai célállomásomra, Pilisszentkeresztre. A párás időt és a kánikulát leszámítva jó utam volt. Gyönyörű kék ég és bárányfelhők kísértek végig hegyeken és mezőkön. Remélem, a következő szakaszon is – ami Pilisszentkereszttől Pomázig tart majd – kitart a jó idő. De abban is bízom, hogy az enyhe esti szél kicsit hűvösebb levegőt hoz a következő napokra, mert a kánikula vándorlásra nem, csak strandolásra jó. Tarts velem a következő szakaszokon is! Járjuk be és fedezzük fel együtt a Pilist!

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

Piliscsaba vasúttal a Budapest-Eszetergomi vonalon, vagy távolsági buszokkal érhető el. Pilisszentkeresztre távolsági busszal juthatunk el. 

Megközelítés

Piliscsaba a 10-es úton érhető el; Pilisszentkeresztre pedig úgy juthatunk, hogy a 11-es úton Szentendre határáig megyünk, majd balra, Pomáz felé kanyarodva érjük el a települést. 

Navigációért Piliscsabára kattints ide, Pilisszentkeresztre pedig ide

Autóval

Piliscsabán a vasútállomásnál érdemes parkolni (kiépített parkolóban), Pilisszentkereszten a faluban találunk megállási lehetőségeket. 

Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

A szerző által javasolt térképek:

Turistatérképek: 

Pilis, Visegrádi-hegység térkép - Szarvas & Faragó

Pilis, Visegrádi-hegység (Cartographia)

Közösség

 Hozzászólás
 Figyelmeztetés
Közzététel
  Vissza szerkesztéshez
Pont kijelölése a térképen
(Kattints a térképre!)
vagy
Tipp:
A pont közvetlenül a térképre helyezhető.
Törlés X
Szerkesztés
Megszakítás X
Szerkesztés
Útpontok módosítása
Videók
*Kötelező mező
Közzététel
Kérlek, adj egy megnevezést!
Kérlek, adj leírást a "figyelmeztetés" alatt!
Mutass többet!

Nem található figyelmeztetés a környéken.
Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
21,3 km
Időtartam
6:16 óra
Szint +
681 m
Szint -
587 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Egészséges környezet

A mai időjárás

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Magasságprofil megjelenítése Magasságprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!