Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

Pénzesgyőri szurdokkörtúra

· 1 értékelés · Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Kilátás Pénzesgyőrre a Gulya-berki-táblától
    / Kilátás Pénzesgyőrre a Gulya-berki-táblától
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A P+ jelzés visszatér az erdőbe
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kertes-kői-szurdok
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Oltár-kő a Kertes-kői-szurdokból
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Z és a Z+ jelzések szétválása a Bányász-kúttól északra
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A pénzesgyőri határban
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turistajelzések a Boltos-kút közelében
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Som-hegyre a pénzesgyőri szántókról
    fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 10 8 6 4 2 km

Könnyed körtúra Pénzesgyőrből a gyönyörű Kertes-kői-szurdokba, majd források és pihenők érintésével vissza a településre.

nyitva
könnyű
11,2 km
3:20 óra
325 m
325 m

A Pénzeskútpuszta, Kőrisgyőr és Kerteskő egyesüléséből született Pénzesgyőr házait a temető mellett elhagyva érünk a kerteskői birtok legelőinek szélére. Innen a meanderező Gerencét követve jutunk a rövid, ám rendkívül látványos Kertes-kői-szurdok bejáratához. A sziklaszoros fölé meredő, majd' 40 m magas Oltár-kő elődeink szakrális életében fontos szerepet játszhatott; mellette a Judit-forrás alatti csodálatos mésztufagátsor bújik meg. A Köves-hegy oldalában fakadó bővizű Zoltay-forrás kiváló pihenési lehetőséget nyújt a túra második felében.

A szerző tippje

  • A Kertes-kői-szurdoktól Bakonybélbe is átsétálhatunk, amivel a túra egész napos programmá alakítható.
outdooractive.com User
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2020-04-06

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
476 m
Legalacsonyabb pont
334 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app. 

Kezdőpont

Pénzesgyőr, autóbusz-váróterem buszmegálló (355 m)
Koordináták:
földrajzi
47.229626, 17.789483
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 711155 5234456

Végpont

Pénzesgyőr, autóbusz-váróterem buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • A buszmegállóból nyugat felé indulunk a Z jelzésen.
  • A szurdok bejárata előtt egy keskeny ösvényen balra térünk a Z▲ jelzésre.
  • Az Oltár-kő után Z● jelzésen meglátogatjuk a Judit-forrást, majd leereszkedünk a Kertes-kői-szurdokba.
  • A szurdokban jobbra fordulunk a Z jelzésen.
  • A szurdok végénél a balra indulunk a Z▲ jelzésen.
  • A P+ jelzésen jobbra tartva átkelünk a műúton és a Zoltay-forrásig követjük.
  • Hamarosan elérjük a Z jelzést, amin jobbra fordulva a kiindulópontra jutunk. 

A túráról részletesen

Pénzesgyőr

Pénzesgyőr település a Lókúthoz tartotó Pénzeskútpuszta, a Szentgálhoz tartozó Kőrisgyőr és a Bakonybélhez tartozó Kerteskő egyesüléséből született 1956. július 1-jén. Utóbbi már a bakonybéli monostor Szent István király által kiadott alapítólevelében is szerepel, mint birtokhatárpont. Korábbi neve Antalháza volt az itt gazdálkodó Dr. Rainprecht Antal után, aki a veszprémi püspöki uradalom jószágkormányzója, majd Veszprém vármegye főispánja volt, valamint a Páneurópa-mozgalom magyarországi tagozatának megalapítója. Birtokán a Kísérleti Gazdaságok Igazgatósága 1952-ben alakította ki a híres Kerteskői Ménest, ami 1962-ben került a Bábolnai Állami Gazdasághoz. Itt volt 1970-től fedező mén a világhírű Imperiál. A térségből a törökdúlás idején elmenekült a lakosság; visszatelepülésük csak a 18. században indult meg.

„Pénzeskút nevét bizonyára a kútjaiból kiásott és mindenfelé, rengeteg mennyiségben szanaszét heverő Szent László pénzétől vette.” – írja Dornyay Béla a Bakony c. tudományos igényességgel összeállított részletes útikalauzában. A pusztát gróf Esterházy János népesíttette be az 1780-as években elsősorban sváb, tót és magyar lakossággal.

A Szentgál birtokrészeként alapított Kőrisgyőr a legfiatalabb pusztája a településnek. Első telepese 1892-ben a csárdaépítő Fogl János volt. Mivel egész Kőrisgyőr Zirici Mészkőre települt, illetve ezt csak vékonyan fedő löszre, a sziklás altalaj miatt mindössze egy kút volt ebben falurészben. Ezen kívül csak Gerence-patak vizéből és a tetőkről felfogott esőből jutott vízhez a lakosság egészen az 1980-as évek végéig.

A Kertes-kői-szurdok felé

A buszmegállóból nyugat felé indulunk, majd a temető utáni kanyarban balra fordulunk a Z jelzést követve. Jobbról legelők mellett, balunkon pedig hamarosan egy Zirci Mészkő feltárás mellett haladunk el, majd kicsit odébb azt is láthatjuk, hogy miként települ rá a negyedidőszaki lösz. Mielőtt az út éles balos kanyart venne, jobbra térünk le róla az erdőbe, melynek gyepszintjében gyakori a pettyegetett tüdőfű. Ez a főleg üde gyertyán- és bükkelegyes erdőkben virító növény egy speciális technikával segíti az őt beporzó rovarokat. A virág pártája először lila színű, majd a megtermékenyüléskor bekövetkező kémhatás-változás miatt rózsaszínes-pirosas színűre változik, jelezve ezzel a rovarnak, hogy elkésett, keressen egy másik lila virágot.

Átkelünk egy a Gerencébe tartó kis éren, majd kiérünk a kerteskői birtok legelőinek szélére, és viszonylag hosszan jobbra kerüljük az azt határoló drótkerítést, miközben jobboldalunkon a meanderező Gerence csörgedezik az őt övező égerligetben.

A gugyor és környéke

A kerítés után nem sokkal elhaladunk a villanyvezetékek alatt. A keskeny ösvényen balra térő Z▲ jelzés felvezet a Kertes-kői-szurdok fölé meredő, majd 40 m magas Oltár-kő nevű szikla tetejére, melynek neve a magyarok római keresztény hitre való áttérítése előtti időkből származhat. A szikla anyaga a kréta időszakban kb. 100 millió éve egy tengerelöntés során képződött Zirci Mészkő. A sekélytengeri környezetben vastag, aszimmetrikus héjú, úgynevezett rudista kagylók kőzetalkotó mennyiségben szaporodtak el, melyek szabálytalan kör, illetve ellipszis alakú ősmaradványaival több helyen is találkozhatunk a szurdokban és annak környékén - mint például a túra következő állomásánál, a Z● jelzés végénél fakadó Judit-forrásnál. A szurdokba nehezen járható, görgeteges ösvényen ereszkedhetünk le a forrás mésztufagátsora mellett, melyen a víz kis zuhatagokkal tarkítva szalad lefelé a mintegy 40 méteres magasságból. Ez a képződmény a felszínre került, felgyorsuló karsztvíz szén-dioxid leadása következtében kicsapódó kalcium-karbonátból, vagyis mészkőből alakult ki. A szurdokban jobbra indulunk annak keleti vége felé. A nehezen járható út helyett visszamehetünk a Z▲, majd a Z jelzésen is, ami szintén a szurdok keleti végéhez vezet bedőlt fákkal és kissé benőtt szakaszokkal.

A szűk völgy és a benne rohanó Gerence sajátos hűvös-párás mikroklímát alakított ki. A sziklafalakon a moha és páfrány fajok mellett a növényvilág egyik kis „ékszerével” is találkozhatunk, a párnaszerű sziklabevonatot alkotó mohos csitrivel. Ez a védett, a szegfűfélék közé tartozó növényke csak bemohásodott sziklafalakon él, mert apró magjai a mohapárnák nedves málladékán tudnak csak kicsírázni. Apró, fehér virágai május környékén nyílnak, melyeket általában kistermetű legyek poroznak. A vízben is találkozhatunk védett fajokkal, mint például a meder kövei között ritkán megjelenő fürge csellével.

Úton a Zoltay-forráshoz

A szurdok végénél északkelet felé indulunk tovább a Z▲ jelzésen, mellyel elhagyjuk a Gerence völgyét. A széles földúton balra indulva, majd rövidesen jobbra letérve róla egy nagy, vadvirágos (pl. őszi oroszlánfog, réti boglárka, réti imola, mezei katáng, közönséges párlófű, stb.) rétre érünk, melyen a magaslest elhagyva elérjük a P+ jelzést. Átkelünk a műúton, és azzal párhuzamosan indulunk délkelet felé a később bükkösre váltó gyertyános-kocsánytalan tölgyesben. A nemrég kövezett erdészeti feltáróúton átkelve azzal párhuzamosan tartjuk eddigi irányunkat. Egy magasles mögött kanyarodunk ki az erdőből a szántószéli útra, amiről szép kilátás nyílik a Pénzesgyőri-medencére. A szántók után jobbról gyomos gyep mellett haladunk tovább, majd keresztezünk egy földutat, és utána egyenesen megyünk tovább az erdőbe. Miután átkelünk egy kis vízfolyás medrén, egy nemrég kitisztított fáslegelőhöz érünk, amit a patak felől kerülünk meg, melynek partján fakad a Boltos-kút. Ösvényünk kicsivel odébb egy szélesebb földúthoz ér, amin jobbra fordulunk, és hamarosan elérjük a Köves-hegy oldalában fakadó bővizű Zoltay-forrást. Névadója Zoltay Ferenc mérnök, aki 1960-ban 27 fővel megalapította Természetbarát Egyesület Fűzfői Osztályát, ami 1962-ben a Fűzfői Atlétikai Klub Természetbarát Szakosztálya lett. Tagjai 1978-ban foglalták a forrást, és egy kopjafát is állítottak elhunyt túratársaik emlékére. A forrás melletti szépen kialakított, padokkal és tűzrakóhellyel komfortosított terület kiváló pihenőhely.

Vissza Pénzesgyőrbe

Hamarosan elérjük a Z jelzést, amin jobbra fordulunk, és a vízmosás balpartján folytatjuk utunkat az elegyes bükkösben, míg kiérünk a szántókhoz. Az eret kísérő füzes folt után a dombháton keresztezünk egy földutat, ahonnan jól rálátni északnyugaton a Nagy-Som-hegyre, délnyugat felé, pedig az Iharos-tetőn elterülő rétekre. Innen az utat egy rövid szakaszon beszántották, így a tábla szélén tudunk egyenesen továbbmenni. A következő cserjesávon már ismét út vezet át, majd a magasles után a rét végénél balra fordulunk, és a füzek kísérte ösvényünk vizenyős aranyvesszősön és csalánoson át közelíti meg a majort, ahol a kavicsos úton először jobbra, majd balra kanyarodunk Haladás utcára. Végül a Fő utcán jobbra kanyarodunk, és a pénzeskúti plébánia megalakulásának emlékére 1947-ben állított kereszt mellett irányunkat tartva jutunk el a buszmegállóhoz.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Zirc és Pápa felől gyakran közlekedő járatról a Pénzesgyőr, autóbusz-váróterem nevű megállóban érdemes leszállni.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, és ugyanoda érkezik vissza.

Autóval

  •  Pénzesgyőr autóval Zirc és Pápa felől közelíthető meg. Parkonli a temető mellett érdemes.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Bakony utikalauz

A szerző által javasolt térképek:


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

5,0
(1)
Róbert Kosztyu
2020-05-27 · Közösség
Vissza Pénzesgyőrbe az utat beszántották és elektromos kerítéssel lezárták. A főút felé kellett kerülni.
Mutass többet!

A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
11,2 km
Időtartam
3:20óra
Szintemelkedés
325 m
Szintcsökkenés
325 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • Új pont
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!