Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Pápalátó séta az ősfenyvesben

Gyalogtúra · Pápai-Bakonyalja · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Pápalátó-kőn
    / A Pápalátó-kőn
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A fenyőfői ősfenyves
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A római katolikus templom Fenyőfőn
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Síkvidéki fenyves
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hangulatos ösvény a szikla felé
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rener-kereszt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pápalátó-kő terasza
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bodzás-árok a Pápalátó-kő alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fenyőfő körül
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nyílt homoki gyep a fenyvesben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A fenyőfői ősfenyvesben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bodzás-árok
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pápalátó
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az ősfenyves védett területének határa
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A fenyőfői ősfenyves
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kálvária és emlékmű Fenyőfőn
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Homokos úton az ősfenyvesben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fenyőfő ékessége, a templom
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 8 7 6 5 4 3 2 1 km

Fenyőfőt különös hangulatú erdő, síkvidéki erdeifenyves övezi. Kezdetben felkapaszkodunk a Bakony peremén található Pápalátó-kő teraszára, ahonnan végigtekintünk a tűlevelű rengetegen, majd alászállva rövid kört teszünk az utolsó jégkorszak utáni növényzeti viszonyokat őrző ősfenyves homoktól porzó útjain.
nyitva
könnyű
8,7 km
2:30 óra
197 m
197 m

Fenyőfej, azaz „fenyő lakta magaslat" - ezt jelenti Fenyőfő neve. És bár a fafaj tényleg uralja a falu környezetét, a magasságot nem érzékeljük, hiszen lényegében síkvidéken járunk. Az erdeifenyő a 12 ezer éve végbement jégkorszak utáni felmelegedéskor, az úgynevezett fenyő-nyír korszakban hódította meg a Kárpát-medencét. A korábbi eljegesedések során fújó északias szelek hozták a homokot a Bakony szegélyére, ahol a hegységnek ütközve lelassultak, és szétteregették szállítmányukat. A tovább melegedő éghajlaton a fenyő a magasabb területekre szorult vissza, helyét fokozatosan lombhullatók vették át - ám e különleges területen a homokos, tápanyagban szegény, laza talajt lakó fenyves útjukat állta. A társulás a Bakony északi lejtőinek hűvös árnyékát élvezi, csapadékigényét az Atlanti-óceán felől a Duna völgyén érkező, a hegységnek ütközve kifakadó légtömegek biztosítják. Hogy a társulás mennyire „ősi", azaz mekkora mértékben az eredeti erdő származéka, az kérdéses, hiszen a korabeli források szerint a középkorban csaknem teljesen eltűnt a fenyves az Északi-Bakony lankáiról. A törökdúlás után (a 18. században) letelepedő fenyőfőiek a futóhomok megkötésére részben a korábbi erdő maradványának magvaiból telepítették újra a pagonyt (részben pedig Ausztriából hozattak csemetéket). Ugyanakkor a terület központi részén zavartalan a társulás élete, így lényegében 200 éve a természetes folyamatok vezérlik életét. Jelentőségére, egyediségére először a neves természettudós, Kitaibel Pál hívta fel a figyelmet a 18. század végén.

Családoknak, rövid kirándulást tervezőknek is ajánlott körtúránk Fenyőfőt járja körbe; két része miatt könnyen megfelezhető. Először felkapaszkodunk az alacsony, mégis látványos kisalföldi kilátást nyújtó Pápalátó-kőre, majd alászállunk a fenyők illatos birodalmába, ahol a homokot taposva puha léptekkel ismerhetünk meg egy karakterében egyedi, áthatolhatatlan erdőt.

Aki csak a fenyvesben tenne sétát, az kihagyhatja a Pápalátó rövid kaptatóját.

A szerző tippje

  • Fenyőfőn ételhez-italhoz nem juthatunk, és a szálláskínálat is nagyon pici. Ezért a túrához élelemmel előre kell készülni, megszállni pedig a szomszédos Vinyén vagy Bakonyszentlászlón van lehetőség.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2020-10-16

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Pápalátó-kő, 395 m
Legalacsonyabb pont
260 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdés

Fenyőfő, községháza buszmegálló (266 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.349540, 17.763589
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°20'58.3"N 17°45'48.9"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 708722 5247712
w3w (what3words) 
///időjárás.létrejön.értékelő

Végpont

Fenyőfő, községháza buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • Fenyőfőt a Z jelzésen hagyjuk el Vinye felé, követve az aszfaltutat.
  • A Z jelzés jobbra letér az autóútról, és a Pápalátó-kő alá vezet.
  • Egy elágazásnál balra térünk a Z▲ jelzésre, amin felkapaszkodunk a Pápalátóra.
  • Továbbindulva a szikláról hamarosan elágazáshoz érünk; itt jobbra fordulunk a Z jelzésre, amin visszajutunk az aszfaltig.
  • Az autóutat jobbra, a Z+ jelzésen hagyjuk el, ezt követjük az ősfenyvesben.
  • Egy erdei út kereszteződősénél balra fordulunk a P◼ jelzésre, ami visszavezet Fenyőfőre.

A túráról részletesen

Fenyők lakta magaslat

A törökjárás idején elnéptelenedett fenyős magaslatra a 18. század első felében tért vissza az ember, amikor az Esterházyak német jobbágyokat telepítettek a lejtők lábához. Rendezett és bájos főutcáján áll ékessége, a távolról is könnyen kiszúrható barokk templom, amit a Pápalátó-kőről is azonnal felfedezünk majd. A Z jelzés közel 1 kilométeren követi a vinyei aszfaltutat, hogy aztán jobbra elhagyva azt belépjen a fenyvesbe. Enyhén emelkedve, csenevész lombhullató erdőben lépdelünk, csak itt-ott látni egy-egy fenyőt. Egy elágazásnál balra fordulunk, nyíltabb területen, egyik oldalon fiatalost mellőzve jutunk ismét kanyarhoz.

A turistautat kerítések fogják közre, a rácsok a felcseperedő fiatalost védik a vadaktól. Elmarad a drótháló, és balra, a Z▲ jelzés ösvényén meredek kaptatóba kezdünk: mészkőtörmelékes, néhol sziklakibúvásos csapás vezet a girbegurba tölgyesen át. Amilyen meredek helyenként, olyan gyorsan véget ér az emelkedő, felérünk a Pápalátó-kő lapos hátára. A kis sziklaterasz lényegében a Mennydörgő-hegy hátát alkotó kőzet kivésett letörése: a szomszédos völgyet korábbi vízfolyás mélyíthette, a kemény mészkő pedig a szüntelen koptató-csiszoló munka hatására fokozatosan kipreparálódott kevésbé ellenálló környezetéből. (A Bakony északi peremét ezen a területen számtalan rövid árok szabdalja, csaknem mindegyikük száraz: rég eltűnt vízfolyások lenyomatai ezek. Sokukat a korábban itt, a fennsíkperemen felszínre lépett (mára elapadt) karsztvíz patakjai mélyítették. A hosszabbakat a korábbi, szárazabb klímán kialakult időszakos vízfolyások szülték, amint a ritka, de heves esőzések után lezúdult rajtuk a víz.)

Pápalátás

A kis mészkőbérc hátán tűzrakót formáltak néhány közelben gyűjtött kőből. A göcsörtös, vén fákkal keretezett peremről pedig távlati a panoráma: a Kisalföld síkjának nagy része előttünk terül el. A Pápalátó név természetesen nem az egyházi vezetőre, hanem a közeli kisvárosra utal, ami északnyugat felé terpeszkedik. Feltűnik Pannonhalma dombon ülő apátsági épülete is, egészen tiszta időben a Kőszegi-, illetve a Soproni-hegység sejlik fel a síkság túlsó peremén.

Alant a hatalmas fenyőerdő sötétzöld árnyalata nyújtózik; ezt vesszük célba túránk második felében. Induljunk tovább az ösvényen, és néhány perccel később az elágazásnál forduljunk jobbra a Z jelzésre! A Bodzás-árok szűk mélyületében mohos sziklák és holtfa-szőnyeg vadítja a látványt - kár, hogy alsó végén kitermelt folt ver kis léket az amúgy sötét erdőbe. (Fent, a fák takarásában üreg mélyül a Pápalátó-kő oldalában.) A rövidke kör bezárul, a Fenyőfőre vezető aszfaltútra a már megtett szakaszon gyalogolunk vissza.

A nagy túlélő

Jobbra hagyjuk el a bekötőutat, hogy a Fenyőfői-ősfenyves védett területére lépjünk. Páratlan atmoszférájú erdőben járunk: a homokos talaj puha lépteket biztosít, a sűrűn növő, menedékes „erdeifenyő-dzsungel" visszafogott illatot áraszt. Az első métereken jobbra áll a Renner-kereszt, néhány száz méterrel előrébb, az átellenes oldalon pedig a térképeken is jelölt „iszonyatos nagy fa". A 200 évesnél idősebb példány az eredeti társulás tagja volt: a 12 ezer éve véget ért jégkorszakot követő felmelegedés során az erdei fenyves hódított teret, és a homokos talaj miatt később sem szorult vissza a lombhullatókkal szemben. A fellelhető források szerint - vélhetően - a mértéktelen fakitermelés vezetett odáig, hogy a középkorban csaknem eltűnt az ősfenyves, mindössze néhány foltja, egyede maradt életben - ezeket olykor nagy szélviharok is megtépázták. A törökök kiűzése után beköltöző lakosság a futóhomok megkötésére helyben gyűjtött magokkal és Ausztriából hozott csemetékkel újította fel az erdőt, ami ebben a formában csak részben az eredeti állomány maradványa. A néhány korábbról megmaradt példány egyike az „iszonyatos nagy fa" néven emlegetett egyed is.

Mivel az erdőgazdálkodás megkíméli az állományt, a különböző korú fák egymás mellett nőhetnek: ahol egy idősebb példány vagy erdőrész a homokba hull, serény vetélkedés indul a fényt kapó talajon, és szűk területen csak a legmagasabbra növő egyedek maradhatnak életben hosszútávon. A sűrű, nehezen áthatolható erdő síkvidéki és hegyi fajok együttes élettere. A fenyves északkeleti részén a '80-as évektől a 2000-es évek elejéig Európa legnagyobb mélységű bauxitlencséinek kitermelése folyt, a helyreállítás jegyében azonban mára már fiatal fenyőültetvény fedi a fejtést.

Könnyed erdei séta

A Z+ turistaút éles kanyarokkal, homoktól és tűlevéltől kellemes talajon vezet bele a Szépfa-nyiladékba. (A léniák egy esetleges erdőtűz hatékony megfékezését, terjedésének mielőbbi meggátolását szolgálják.) A túra utolsó szakaszát a P◼ jelzésen tesszük meg, miután egy elágazásnál balra rálépünk széles útjára - haladva előre egyre több lombhullatóval keveredik a fenyő. A falu előtt gyepes rét zárja le a könnyed erdei sétát, végül a világháborús és a Trianon-emlékmű jelzi, hogy ismét Fenyőfőn vagyunk. Jobbra, a templomot kerülve érkezünk vissza a buszmegállóba, ahol kis szerencsével a presszót is nyitva találjuk.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • A Fenyőfő, községháza buszmegállóba igen kevés busz érkezik, de a kis kínálat is elég a túra megközelítéséhez és elhagyásához.

Megközelítés

  • A turistaút a buszmegállóból indul, a főutcát követi.

Autóval

  • A buszmegállónál kiépített parkolóban tehetjük le az autót; hely hiányában Fenyőfő központjában, az utca mentén parkolhatunk.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.349540, 17.763589
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°20'58.3"N 17°45'48.9"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 708722 5247712
w3w (what3words) 
///időjárás.létrejön.értékelő
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Bakony turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.

Profilkép
Veres Ibolya
2020-04-18 · Közösség
Fenyőfő egy csodás, idilli kis falucska. Az ősfenyves sajnos nincs jó állapotban. A kilátás viszont megérte azt a kis mászást. Igazából szerettük, és a srácok is élvezték.
Mutass többet!
2020. április 18., szombat 18:04:03
Fénykép: Veres Ibolya, Közösség
2020. április 18., szombat 18:04:25
Fénykép: Veres Ibolya, Közösség

A többiek fényképei

2020. április 18., szombat 18:19:42
2020. április 18., szombat 18:17:43
2020. április 18., szombat 18:18:07
2020. április 18., szombat 18:04:03
+ 1

Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
8,7 km
Időtartam
2:30óra
Szintemelkedés
197 m
Szintcsökkenés
197 m
Körtúra Szép kilátás Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp