Panorámavadászat a Keszthelyi-hegységben
A lebilincselő látványért valójában csak részben a Keszthelyi-hegység az érdemelt, sokkal inkább a szomszédos Tapolcai-medence és az azt övező bazaltvulkánok csoportja. Ez utóbbiak földtani értelemben még gyerekcipőben járnak az aggastyán dolomittömbhöz képest.
Míg a látványos és merész formákkal hullámzó vulkánok alig pár millió évvel ezelőtt jöttek létre, addig a Keszthelyi-hegység dolomitja egy teljesen más környezetben és időben, a 220 millió évvel ezelőtt Afrika partjainál hullámzó Tethys-óceánban keletkezett. A sekély tengerben felhalmozódó mészanyag átalakult, a mészkőhöz képest ridegebb és kevésbé oldódó dolomit képződött a brakkvízi környezetben, ami egy tömbben emelkedett ki a hegységképződés során. A tömb keleti pereme magasabb, egybefüggő fronttal rendelkezik, így pont innen a leglátványosabb a keleti szomszéd, a tanúhegyek sora. Amíg a Tapolcai-medence puha Pannon-tengeri üledéke a tanúhegyek kivételével lepusztult, az eredeti felszín felaprózódott, addig a rideg dolomittömb keleti oldala egyben maradt, sőt közel azonos magasságú lapos hátakban, fennsíkban tetőzik.
A kiváló kilátások mellett túránk mentén hangulatos erdőrészletek is sorakoznak. Eredetileg a dolomitra jellemző kopárok, sekély talajjal rendelkező sziklás rétek, legelők fedték a lekerekedett domboldalakat. Az erózió és az általa okozott kellemetlenségek megakadályozására a 19. században a Festeticsek, majd a II. világháború után az állami erdészet feketefenyővel telepítette be a száraz és napsütötte oldalakat. Ez a kép jelenleg is meghatározó, habár a 2010-es évek elején a fenyvesek nagy része pusztulásnak indult. A szegényes vízháztartású dolomitmurvás talaj miatt ugyanis pár szélsőségesen aszályos év után annyira legyengültek, megbetegedtek az egyébként tájidegen fenyvesek, hogy az erdészet kénytelen volt kiterjedt erdőirtásokkal megfékezni a faromlást. Ma már az eredeti vegetáció visszaállítása a cél, tölgy- és kőriserdőkkel, a kopárokra jellemző dolomitsziklagyeppel.
Utunk során mindegyik jellemző vegetáció-típussal találkozunk. A településekhez közel a fenyvesek uralkodnak még mindig, míg a jellemző karsztbokorerdőkön, tölgyeseken túl a belső völgyekben a bükk is beköszön.
A szerző tippje
- A balatongyöröki Szépkilátó körül remek éttermeket és cukrászdákat találunk, de a bazársoron is felfrissülhetünk, ehetünk, ihatunk a túra végén. Természetesen a strandszezonban nagyobb a választék, de a sarki cukrászda és a nagyobb éttermek egész évben nyitva vannak.
- A túra egyértelmű látványossága a kilátópontokról nyíló panoráma. Ehhez érdemes jó látási viszonyok között elindulni, hogy élvezhessük a kilátást. Természetesen a ködös őszi, téli napokon is adódhat olyan időjárási helyzet, amikor a Balaton felett gyakran kialakuló páraréteg fölé kerülünk, és ködtenger felett csodálhatjuk meg a Keszthelyi-hegységet és a bazaltvulkánokat. Érdemes tisztában lenni az időjárási helyzettel, mielőtt nekiindulunk a túrának.
Úttípusok
Biztonsági előírások
- A túra elején és végén keresztezzük a forgalmas 71-es főutat, ahol nagy odafigyeléssel kell közlekednünk, különösen a parkolóból és a leágazásból kanyarodó autók miatt.
- A dolomitos, murvás felszíneken könnyű megcsúszni, érdemes ezért rendes túracipőben, akár bakancsban túrázni. A szandál csak gyakorlott túrázóknak ajánlott. Strandpapucsban semmiképp ne induljunk neki a körnek!
Kezdés
Végpont
Útleírás
Itiner:
- A buszmegállótól a Szépkilátóhoz a parkolón keresztül vezető ösvényen jutunk egy rövid oda-vissza kitérővel.
- a Batsányi-kilátóhoz a P▲ jelzésen kapaszkodunk.
- A P, majd a Z+ jelzésen keresztezzük a Bise-kő tetőt és a Kalossza-völgyet.
- A P+ jelzésen kelünk át a Márványkőfejtő-tetőn a fennsíkra.
- A P jelzést balra követve vágunk át a fennsíkon a Kígyós-völgybe a nyeregig.
- A Büdöskúti pihenőtől a S, majd a Z▲ jelzésen teszünk kitérőt a Padkűi kilátóhoz.
- Visszamegyünk a P és S turistautak elágazásához, és a S jelzésen indulunk vissza a Kígyós-völgyben a Bélapi-pihenőig.
- A S+, majd a S▲ jelzésen kapaszkodunk fel a Bél Mátyás-kilátóhoz.
- A S+ jelzéshez visszatérve a nyeregig folytatjuk, majd a Szerelemdombi pihenőnél a P jelzésen jobbra térve ereszkedünk vissza a kiindulóponthoz.
A túra részletes leírása :
A Szépkilátó valóban gyönyörű balatoni kilátópont
A Szépkilátónál kezdjük túránkat Balatongyörök keleti határában a 71-es főút mellett. A parkoló végénél murvás ösvény vezet a fenyőcsoport árnyékában megbúvó körpadhoz. A kilátópont természetes fekvésével és kopárságával az egész domboldalra kiterjed, de itt, a fenyves alatt nyílik ki igazán a táj: sem növényzet, sem épület nem takarja a nagyszerű panorámát. Kézzelfogható közelségben terül el előttünk Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton, ami mindig más színben és hangulatban gyönyörködteti meg szemlélőjét. A haragoskéktől a pasztellzöldig rengeteg árnyalatban pompázik a napszaktól és az időjárástól függően. Napkeltekor a pirkadat tündöklő színeiben szikrázik innen a vízfelület, ugyanis pont kelet felé látunk rá a tóra.
A leginkább lebilincselő azonban a tó tükre fölött emelkedő tanúhegyek látványa. Egészen a szemközti fonyódi hegyektől a Szent György-hegyig látjuk a bazaltvulkánokat, illetve romjaikat. E hegyek mindig egyedi arculattal örvendeztetik meg csodálóikat attól függően, melyik oldalukat látjuk. Meghatározó a Badacsony egyöntetű lapos fennsíkja, ami a legmagasabban tetőzik a vidék felett, míg szoknyája ellaposodva hosszan nyújtózik a Balaton tükrébe, összeolvadva a nádassal és a vízzel. Előtte Szigliget hegyei emelkednek, tovább pásztázva pedig sorban beazonosíthatjuk a Gulácsot, a Csobáncot és a sort záró Szent György-hegyet.
A balatoni nyüzsgésből a kabócazajos fenyvesbe
A látvánnyal betelve keresztezzük a 71-es főutat, és a túloldali bazársoron indulunk neki a P▲ jelzésen a hegyoldalnak. Alig pár lángosos és halsütő után felkanyarodunk a nyaralókkal övezett aszfaltúton, ami a végén ágakra szakadva elbizonytalanít. Egy kerítés mellett kell felkapaszkodnunk a bozótos erdőbe, ahol mögöttünk marad a balatoni lárma, az üdülőövezet nyüzsgése, és mediterrán hangulatú erdei fenyvesben emelkedünk a dolomitmurvás gerincen.
A mediterránhoz hasonló klíma és a dolomitfelszín gyenge talajának szegényes vízháztartása miatt telepítették a Keszthelyi-hegységbe előszeretettel a tájidegen fenyőket. Sajnos a különösen forró és száraz nyarak legyengítik az egyébként szárazságtűrő tűlevelűeket, így a gomba és a szú támadásának kevésbé tudnak ellenállni. Ennek bizonyítéka a sok kiszáradt, megvörösödött levelű fenyő, amit az erdészet igyekszik vágással eltüntetni, hogy ne terjedjenek a kártevők.
A morzsalékos, gyantaszagú ösvényen rövid, de küzdelmes kaptatással érkezünk fel a Pap-hegy gerincének ritkás tetejéhez, ahol a panoráma kilátóért kiáltott. Valóban érdemes helyszín, ugyanis itt a Szépkilátóhoz hasonló látvány fogad, csak helyzetünkből adódóan madártávlatból tárul fel a lebilincselő látvány. A Balaton és a szigligeti hegyek felett, de még a bazaltsapka szintje alatt, pont ideális magasságból látjuk a mozaikos tájat. A Balaton víztükre szélesen terpeszkedve veszi körbe az alattunk hullámzó dolomitgerincek erdeit. A tó déli szegélyén messzire látszik a Marcali-hát, Külső-Somogy dombjai és a duplacsúcsú fonyódi tanúhegy. A bazaltvulkánok az ideális félmagasságnak köszönhetően jobban elkülönülnek. Szigliget dombjaira rálátunk, míg a Badacsony és a Szent György-hegy között a Balaton-felvidék hullámzik a messzeségbe. Becehegy és Balatonederics házai fölött, a Tapolcai-medencén túl pedig a Bakony déli vége köszönt be az adótornyaival a legmagasabbra nyújtózó Kab-heggyel.
A Keszthelyi-hegység mélyén
A kilátó felett csatlakozunk a P jelzéshez, amit ha balra követünk, egy pár kilométeres kis kört formázva visszajuthatunk a Bél Mátyás-kilátón keresztül Balatongyörökre, de ha jobban el szeretnék mélyedni a Keszthelyi-hegység hangulatában, akkor kövessük eredeti útirányunkat, és jobb kéz felé északnak haladjunk a P jelzésen a Bise-kő-tetőre. A hegységre jellemző tölgyes, virágos kőrises karsztbokorerdőben keresztezzük a gerincet, ahol a Pele apó tanösvény kedves leírásaival gazdagítjuk túránkat.
A tető utáni nyeregben egy rövid szakaszon a Z+ jelzésen keresztezzük a Kalosza-völgyet, aminek túloldalán nekivágunk a Keszthelyi-hegység nagy részére jellemző, tűzvédelmi irtást követő turistaútnak. Nyílegyenesen kapaszkodik fel a P+ jelzés a Márványkőfejtő-hegyre, ahonnan visszafelé tekintve a hosszanti irtásnak köszönhetően egyre jobban feltárul a Balaton. A széles irtásrét tavasszal és nyár elején védett virágoknak ad otthont: sárga színben pompázó tavaszi hérics és lila leánykökörcsin örvendezteti a tavasszal itt túrázókat. Az öreg tölgyekkel szegélyezett rét kellemes hangulattal kísér fel az egyre ellaposodó tetőre.
A Márványkőfejtő-hegy sziklás teteje után lankás hullámzással hatolunk be a hegység mélyére. A sűrű aljnövényzettel szövevényes tölgyesek után a Keserű-berek völgyfőjénél bükkök elegyítik az erdőt, mutatva a völgyi, hűvösebb klíma hatását. Itt volt a Festeticsek vadaskertje is a múlt században, de jelenleg is intenzív vadászat folyik a területen, amit a ritmikusan sorakozó magaslesek sora jelez. A meredek, köves hegyoldalakban előszeretettel tanyázik a muflon, a Korzikáról betelepített vadjuh, míg a belsőbb területekről őzek és szarvasok járnak ki legelni az irtásrétre. Ha csendben túrázunk, lehetőségünk van ezen a belső, kevésbé járt vidéken vadakkal találkozni.
A következő keresztező irtásnál, egy magasles tövénél a P jelzés halad át keresztben, amin mi is nyugat felé, balra fordulunk. Tarvágások és faültetvények között haladunk; az erdő itt mezőgazdasági ültetvényre hasonlít, amit csak pár öreg fenyő tör meg az út mellett. Az utak és irtások négyzethálós elrendezését a Boncsos-tető töri meg, aminek természetes ívét kerülve bükkökkel vegyes erdőben ereszkedünk alá a Kígyós-völgybe. Becsatlakozik dél felől a S jelzés is, amit majd kifele a hegységből, utunk második szakaszában követünk, ám előtte teszünk egy kitérőt a Büdöskúti arborétumba és a Pad-kűre.
A Keszthelyi-hegység központjában, a Büdöskúti arborétumban
A S és a P jelzés mentén érjük el a Kígyós-völgy alját, a hegységen keresztülvezető aszfaltos utat. A völgyfőt kerülő úton kiérkezünk a nyereghez, ahol hangulatos erdei tisztást érintünk (Büdöskúti pihenő) fedett építménnyel, padokkal és asztalokkal, ami remek alkalmat ad a feltöltődésre, pihenésre, étkezésre a túra felénél. Mögöttünk tujákkal, fenyőkkel, vörös tölggyel és őshonos fajokkal vegyes erdőrészlet terül el, amit arborétumnak neveznek. A hangulatos erdőrészlet mellett tujafasorral szegélyezett út ágazik le a Pad-kű felé, amire a Z▲ jelzést követve kapaszkodhatunk fel. Alig néhány száz méter után érjük el a hegytetőn álló kilátót, ahonnan jellegzetes panoráma tárul fel a Keszthelyi-hegység szívéből.
Innen látszik igazán hazánk egyik legkisebb hegységének arculata. Kelet felé a dolomittömb egyöntetű fennsíkkal, hosszú, lapos hegyháttal tetőzik, ami mögött egyedül a Badacsony bazaltplatója tűnik fel, ami magasabbra tudott emelkedni. Délre és nyugatra a meszes üledékek hosszanti gerincekre tagolódtak, amik zegzugos vidékkel, tarka erdőkkel ereszkednek alá a Balaton síkja felé. A leglátványosabbak az északi hegyek mögött feltűnő bazaltplatók tömbjei, a Kovácsi-hegy és a Tátika erdőkkel takart masszívuma, amelyek között éles szemmel felfedezhető a zalaszántói sztúpa fehéren világító kúpja a távolban.
Vissza Balatongyörökre
A hangulatos kilátópontról visszatérünk a már megtett útvonalon a Büdöskúti arborétumba, majd a Kígyós-völgy túloldalán a Boncsos alá, ahol most a S jelzésen dél felé lekanyarodva folytatjuk utunkat. A völgy ívét követve eleinte még bükkök között haladunk, majd a Boncsos-tető alatti nyeregben hangulatos tölgyesben kezdjük meg hosszú ereszkedésünket a Püspökházi-völgyben. Egy nagyobb irtás után már végig fiatalos erdőben lépkedünk lefelé. Egy-két hagyásfa, magfa mutatja, hogy milyen lenne az erdő intenzív erdőgazdálkodás nélkül, ami itt meghatározza a táj hangulatát. Ráadásul a Szoba-kű letörését megkerülve egy tűzvédelmi irtásban halad a S jelzés két kilométeren keresztül.
A monotonitást a Kígyós-völgybe visszaérkezve törjük meg, ahol hangulatos tisztások, hagyásfákkal tarkított ligetek között haladunk az aszfaltúton dél felé. A Kalosza-völggyel kiegészülve innentől a Bélap-völgynek nevezett tágas térségben sétálunk, még keskeny szántó és az utat szegélyező fasor is elfér egymás mellett.
Egy sorompó után matuzsálemi tölgyek között érkezünk a Bélapi-pihenőhöz, ahol erdei színházat és tornapályát érintünk. Itt lehetőségünk van visszakapaszkodni a gerincre, ahol egy utolsó kilátóból még körbetekinthetünk a Balaton felett. Ehhez a S+ jelzésen indulunk keletnek a ritkás tölgyesben kaptató murvás úton, amiről rövidesen jobbra kanyarodunk a hegytetőre felvezető S▲ jelzésen. Ezen a rövid szakaszon teszünk egy kitérőt a Garga-hegyre, amelynek tetején a ritkás fenyveserdőn túl a Bél Mátyás-kilátó fogad.
A panoráma hasonló túránk első két kilátópontjához - amiket ki is szúrhatunk innen -, ám nyugat felé hosszan követhetjük a Balaton ívét egészen a Keszthelyi-öböl végéig. A nyugatra is feltáruló kilátással megkoronázzuk túránkat, ha elég későn érkezünk ide: akár a naplemente fényjátékát is lekövethetjük innen, bár nyáron a hegyek mögött, északnyugat felé bukik le a nap.
A kilátóból több lehetőségünk is adódik visszatérni a faluba. Sajnos a legrövidebb direkt út jelzetlen és benőtt, így a S+ jelzést ajánljuk, ahol jobbra tovább a Garga-nyergen keresztül, a P jelzésen érkezünk vissza fenyvesek, majd nyaralók között a kiindulópontra.
Tipp
Tömegközlekedéssel
Tömegközlekedéssel elérhető
- A Balatongyörök, Szépkilátó megállóhelyre érkezünk autóbusszal.
Megközelítés
- A túra a buszmegálló melletti parkolóból indul, és ugyanoda érkezik vissza.
Parkolás
- A Szépkilátónál nagy, ingyenes parkoló található az autóval érkezőknek. Az út hegy felöli oldalán is találunk parkolót.
Koordináták
A szerző által javasolt térképek:
A régióról szóló kiadványok:
Felszerelés
- Túracipő, időjárásnak megfelelő öltözet, enni- és innivaló, a navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.
Statisztika
- 7 Útpontok
- 7 Útpontok
Kérdések és válaszok
Kérdeznél a szerzőtől?
Értékelések
A közösség fényképei